Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
\ MEGYEIKÖRKÉP 1994. február 23., szerda Fenntartók az iskolaszékben A közoktatási törvény szerint a fenntartók, így az önkormányzatok is a megalakítandó iskolaszékekbe képviselőket kell megbízzanak. Békéscsabán igen hosszas vita után döntötte el a képviselő-testület, kik is vegyenek részt az iskolaszékek munkájában. Az alapelv szerint a város legjelentősebb vállalkozói, adófizetői, az intézmények gazdaságvezetői, a tanulókat továbbfoglalkoztató intézmények, munkahelyek képviselői és a Regionális Munkaerőfejlesztőés Képző Központ munkatársai vesznek részt a munkában. Az egyház és a karate Több mint hetven fiatal iratkozott be fél évvel ezelőtt a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ által szervezett karatetanfolyamra. Közülük ötvenen bizonyultak kitartónak. Ok még ma is aktív résztvevői az önvédelmi tanfolyam óráinak. Félévesjubileumukat egy nagyszabású karatebemutatóval ünnepük, amelyet február 24-én délután fél 4-től tartanak a művelődési házban. A bemutató után neves vendégek (egyházi és ön- kormányzati képviselők, helybéli művészek és gazdasági szakemberek) beszélgetnek majd e sportág jelentőségéről, nevelő hatásáról. „Vésztó' és Szeghalom az én szűkebb hazám” Dr. Nagy Zoltán nyugdíjas főállatorvos, a Mócsy János-emlékérem kitüntetettje Nagy tudósgeneráció: Kotlán, Manninger, Mócsy és mind a többi, kiváló professzortársaik, akik tovább öregbítették a magyar állatorvos-tudomány nemzetközi jó hírét. Szerencsés volt az a nemzedék, amely az ő előadásaikon sajátította el a tudományt. Dr. Nagy Zoltán nyugdíjas főállatorvos e szerencsések közé tartozik. S hogy a kollégái és a szeghalmi lakosok körében is köztiszteletben álló Zoli bácsi méltó tanítvány volt, bizonyítja, hogy nemrég Mócsy János- emlékplakettel tüntették ki. — Nem csak a tudomány kiváló művelői, de színes, érdekes egyéniségek is voltak a régi nagy tanárok — meséli dr. Nagy Zoltán. — Mócsy professzor úr sok-sok szellemes történetére ma is pontosan emlékszem. A maga jellegzetes stílusában megkérdezte például: „Oszt, osztán fiúk, tudjá- tok-e, hogy mi az egyetemi tanszabadság?” Hát hogyne tudnánk, válaszoltuk: mindenki azt tanul, amit akar. „Tévedés! Az egyetemi tanszabadság azt jelenti, hogy szabad többet is tanulni, mint amennyit muszáj.” Elvezet volt az előadásait hallgatni, mert mindig a gyakorlat szempontjából oktatta a tudományt. Kevesen tudják ma már, hogy amikor én hallgató voltam, milyen hosszú neve volt az egyetemünknek: Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Osztályának Állatorvosi Kara. Éppen ötven éve kapÉlvezet volt az előadásait hallgatni... tam meg az oklevelem. Jó út- ravalóval bocsátott el az alma mater, mindig hálával gondolok az ott töltött időkre. Szülőfalumban, Vésztőn kezdtem a praxist. Akkoriban úgy mondtuk, hogy az ember „meghirdeti a diplomáját”, ami abból állt, hogy az illető a megyei főállatorvosnál jelentkezett és bejelentette, hogy mely területen kíván dolgozni. Mint magánállatorvos, mindenki úgy boldogult, ahogy tudott, természetesen hatósági feladatokat csak állami állatorvosok láttakel. 1950-ben aztán minden magánállatorvost, így engem is „államosítottak”. Tragikus véletlen folytán kerültem Szeghalomra, ugyanis 1951-ben az ottani kolléga takony kórban megbetegedett és egy hónap leforgása alatt meg is halt. így kerültem én a helyére, s élek immár évtizedek óta anyai nagyszüleim házában. Bizony, kezdetben még takonykóros megbetegedések is voltak, s az idők folyamán tevékeny részese lehettem sok járványos betegség elleni küzdelemnek. A szakmai vezetés és az állatorvosi kar következetes munkája eredményeként mondhatom, hogy nem dolgoztunk hiába. Együtt éltem a város népével, s azt hiszem, Szeghalmon mindenkit ismerek. Fiatal emberként jöttem ide, és sikerült rászoktatni az embereket, még az idősebbeket is, hogy Zoli bácsinak szólítsanak. Akkoriban az elvtársozás járta, gondoltam, mégse legyek „doktor elvtárs”. Azóta sokat változott a világ, én is változtam, legalább annyit, hogy a korom miatt valóban bácsi lettem. Lányom is állatorvosnak tanult, itthon végzett, itthon is lett kandidátus, majd pedig Kanadába ment férjhez, és most az ottani egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora. Vésztő és Szeghalom, a sárréti világ az én szűkebb hazám. Itt ismerem az embereket, s a régi népi szokásokat is, ezért jól hasznosítottam magam a múzeum baráti körében. Mindig is figyeltem a népi bölcsességekre, és úgy látom, a modem kor nagy hibája, ha a fiatalságot nem szoktatják rá a tevékeny életre. Magam is azt tapasztaltam, hogy a nehéz időkön csak a munkás hétköznapok segítenek át. Nyugdíjasként se tétlenkedem, hiszen a galambászat és a kertészkedés ma is kedvtelésem, ebben találok békét, harmóniát. A.T. Holland szakemberek segítségével MSZDP-kampányindító Békéscsabán Kétnapos képzésen vettek részt Kecskeméten a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselőjelöltjei. A holland Szociáldemokrata Párt kampányszakemberei két napon át előadásokkal és helyzetgyakorlatokkal készítették fel a jelölteket a kampányidőszak teendőire. A találkozón eldőlt, hogy melyik megyében mikor mutatja be jelöltjeit az MSZDP. Csongrádban már megtörtént, Bács-Kiskun megyében Kecskeméten indul hivatalosan a kampány, Jász-Nagy- kun-Szolnokhan Szolnokon március közepén. Békésben is a megyeszékhely lesz a színhelye a kampányindítónak: március 13-ára Király Zoltán pártelnököt kérték fel a jelöltek bemutatására, s várhatóan Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke tart fórumot. A pártelnök —- ha elfogadja a meghívást — ugyanezen a napon, a délutáni órákban Szarvason és Orosházán tart fórumot. Ismét egy költő távozott Újabb Békés megyei kötődésű művész távozott az élők sorából: Szentendrén elhunyt Dé- vaványa jeles szülötte, Dé- kány Károly költő. Hetvennégy éves volt. Dékány Károly irodalmi te- vékénységének legjelentősebb fejezete az emigrációhoz kötődik. A költő az ötvenes évek elején hagyta el Magyar- országot, előbb Franciaországban, majd 1989-es hazatelepüléséig Hollandiában élt. Tagja volt a holland és a magyar írószövetségnek. A dévaványai születésű költő első könyve Küldött a puszta címmel 1953-ban jelent meg, s ezt még hat újabb önálló kötet követte. Költői munkássága mellett számottevőek műfordításai: legnagyobb poétáinkat hollandra fordította, százhat holland költő művét pedig magyarra ültette. Ám talán a legbüszkébb az 1989-ben Oly sok viszály után címmel kiadott könyvre volt, melybe a magyar írók és költők 1956-ról szóló műveit válogatta be. Dékány Károlyt az utóbbi időben a Békés megyébe való település gondolata foglalkoztatta, ám a halál közbeszólt, immár soha többé nem térhet vissza szűkebb pátriájába; valahol fenn a csilagok közt kapott örökös hazát. A költőt barátai és tisztelői ma délután a szentendrei temetőben kísérik utolsó útjára. Magyari Barna Kurázsi a Békés Megyei Hírlapban Újabb „gáz” a gázvagyon körül? A fenti címnek konkrét és átvitt értelme van. Átvitt értelmét azok a civil szervezetek, állam- polgári kezdeményezések adják, amelyek a civil társadalom magáratalálásáért, szűkebb közösségük, lakóhelyük érdekében hajlandók a legkeményebb közegellenállás: a közömbösség, a bürokrácia és a helyi túlhatalom letörésére és amelyek mostantól az eddiginél nagyobb mértékben használhatják fel az újság hasábjait, a nyilvánosságot. Konkrét értelemben pedig a Békés Megyei Hírlap és a Kurázsi című havilap együttműködéséről van szó. A civil társadalom lapja hónapról hónapra az egyesületek mindennapi életéről, az alapítványok kezdeményezéseiről, új támogatási lehetőségekről ad hírt, naprakészen figyeli az új jogszabályokat, adózási és pénzügyi előírásokat. Ezen túl rendszeresen tájékoztatja az olvasóit, konkrét ügyekben pedig a szerkesztőség tanácsadói, szakértői csapata mindig szívesen ad felvilágosítást; válaszol az egyesületekkel, alapítványokkal kapcsolatos kérdésekre. Lehetőségeinket szeretnénk kitágítani azzal, hogy mostantól rendszeresen — minden héten szerdán —jelentkezünk a megyei lap hasábjain. Részint a legfirisebb információkat, pályázati lehetőségeket adjuk így közre. Teret biztosítunk a megyében működő civil mozgalmak híreinek, eseményeinek, az Önöket foglalkoztató konkrét ügyeknek. A Békés Megyei Hírlap Kurázsi-sarok rovatát közösen szerkesztjük a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének vezetőjével, Pocsaji- né Fábián Magdolnával [5600 Békéscsaba, Luther u. 6., tel.: (66) 442-122, fax: (66) 445-765], valamint Kovácsné Füredi Enikővel, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör munkatársával [5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., tel.: (66) 325-211, fax: (66) 327-231], Közlésre szánt híreiket, információikat, kérdéseiket, ötleteiket, javaslataikat segítségükkel juttathatják el szerkesztőségünkhöz. Most induló közös rovatunktól azt reméljük, hogy a nyilvánosság hiteles tükre segítségével hozzájárulunk a civil társadalom megfelelő elismertségéhez. Legyenek ebben társaink! Kirschner Péter, a Kurázsi társszerkesztóje Most aktuális Az Országos Játék Tanács pályázatot hirdet egészségügyi, ifjúsági, kulturaüs, oktatási területeken bel- és külföldi természetes és jogi személyek számára olyan közérdeket szolgáló konkrét célok megvalósítására, amelyek elsősorban nem működési, beruházási költségek fedezésére, állami feladatok finanszírozására, nyereségorientált vállalkozásokra, könyv, folyóirat kiadására vonatkoznak. A pályázatok folyamatosan, a beérkezés sorrendjében, negyedévente kerülnek elbírálásra. Legközelebbi beadási határidő: 1994. március 10. A pályázatot az Országos Játék Alap Kezelő Szervezetnél (1051 Budapest, Sas u. 23., tel.: 131-8387) igényelhető formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez mellékelni kell a pályázati díj befizetését igazoló csekk másolatát. Ä Magyarországi 4H Klubok Szövetsége pályázatot ír ki középiskolás fiataloknak (14—18 éves korhatár) 1994 nyarán finnországi csereprogramon történő részvételre. A sikeres tíz pályázó egy hónapot tölt el Finnországban, családi környezetben, majd 1994. augusztus 3—6. között közösen a Magyarországi 4H Klubok szövetségét képviselve Asikkalában egy nemzetközi 4H táborban. A sikeres pályázó, mint családtag bekapcsolódik a vendéglátó finn család mindennapi tevékenységébe. Pályázati feltételek: jelenleg vagy az elkövetkező időszakban hajlandóság a magyarországi 4H programban történő aktív részvételre; egy finn fital hasonló időtartamra történő magyarországi fogadása; angol, német vagy finn nyelvismeret. A pályázat benyújtásának határideje 1994. március 31. Cím: Magyarországi 4H Klubok Szövetsége (1082 Budapest, Üllői út 66/B.) A borítékra kérjük ráírni: „Csereprogram 1994." A szövetség a sikeres pályázóknak megszervezi az utazást. Az utazási költségeket—a későbbi támogatásoktól függően — a szövetség 50—100 százalékban vállalja. További információk kérhetők: Agrya — 4H Országos Iroda, 1082 Budapest, Üllői út 66/B. Tel./fax: 133-0743. Cserebere Ez a rovat most üres, ide várjuk a mások számára történő felajánlásokat és a cserébe kért szolgáltatásokat. Címlista Terveink szerint ebben a rovatban a közeljövőben a hasonlójellegű megyei egyesületek címjegyzékét szeretnénk folyamatosan közölni, ezzel is segítve a kapcsolatfelvételt. Köztudott, hogy a településeken a lakossági összefogással épült belterületi gázvagyont a kormány annak idején állami tulajdonba szerette volna venni. A kezdeményezés, hogy ez a vagyon kerüljön önkormányzati tulajdonba, Sarkad városából indult el. Sarkad mellé először csak Békés megyei települések sorakoztak fel, később más megyék is csatlakoztak hozzájuk. A tiltakozás nem volt hiábavaló, ugyanis az erre vonatkozó törvény kimondja, hogy a belterületi gázvagyonból részvény formájában a települések is részesedhetnek. Csakhogy a jogszabály a lakossági társadalmi munka egészét nem foglalja magába. Amikor egy utca társulati létesítménye megépült, jegyzőkönyvbe rögzítették az elvégzett társadalmi munkát. Persze nem túl pontosan, hiszen akkor még senki sem gondolta, hogy ennek valaha is valamilyenjelentősége lesz. — És itt a gond, ugyanis a jogszabály csak a jegyzőkönyvbe rögzített társadalmi munkát ismeri el — mondta Tóth Imre, Sarkad polgármestere, akivel a napokban e problémáról beszélgettünk. — A társulások jó részénél azonban a regisztrált társadalmi munkát jóval meghaladja a valóban elvégzett munka. Helyenként akár a dupláját is visszaigényelhetnénk annak, ami a jegyzőkönyv alapján járna. Észrevételünkkel a kereskedelmi és ipari minisztériumhoz fordultunk, ahonnan a napokban megérkezett a válasz. Ennek lényege: amennyiben tanúkkal bizonyítjuk, hogy adott esetekben több munka történt a bejegyzettnél, úgy a gázszolgáltató részvénytársaság és az önkormányzat egyezzen meg egymással a részvénynagyságot illetőn. Árokásásról és -betemetésről van szó, burkolt utak alatti átfúrásról vagy a lakásokhoz vezető bekötések földmunkáiról. Mivel minden önkormányzat egyenként egyeztet a gázszolgáltatóval, és az eddigi tapasztalatok szerint a Dégáz- reakciók nem egységesek, ezért többen is attól tartunk, hogy bizonyos esetekben nem tudjuk majd érvényesíteni az önkormányzati érdekeket. A polgármester elmondta, hogy mindennek azért van különösen nagy súlya, mert 1994-ben szinte valamennyi önkormányzat szűkre szabott költségvetésből kénytelen gazdálkodni, és bizony a hiányzó forintokat ezáltal is pótolni lehetne. Mint mondta, Sarkadon például ez a vagyonrész hosszabb távon megoldaná az „F” kategória kérdését.----RIA M iről álmodnak a Trabantok? ^------’5^-’-----y . •: \ * -V s A jótékony hólepel mindent eltakar, de mi lesz velünk, ha kitavaszodik? Legfeljebb kiderül, hogy nemcsak szépek nem vagyunk, de jók is alig fotó: b alogi i László
