Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. február 22., kedd PRIVATIZÁCIÓ Helyi hírek ÁUUm VAGTOmjGTKÖKSiÉG „Ami eladható, azt mindenképpen meg kell próbálni eladni” / Interjú Csépi Lajossal, az AV Rt. vezérigazgatójával — Ön eddig az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójának. Változik-e a va­gyonkezelő holding privatizációs straté­giája? — Némi változás várható, hiszen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az rt. igazgatóságába, hogy a szervezetnek nem csak biztonságos va­gyonkezelőnek, hanem tudatos „privati- zátomak” kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az ésszerű ütemű eladások, illetve a hatékony vagyonkeze­lés között. — Ez miért változás a korábbi straté­giához képest? — Azért, mert az ÁV Rt.-nek koráb­ban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis hogy megőrizze és „föl­javítsa” a meglévő vagyont. Mostantól ami eladható —- vagyis a kormány nem minősítette eladhatatlannak —, azt min­denképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményi befekte­tőket kell keresni, akik leveszik a vál- lunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remé­lem nem kerül sok energiámba meggyőz­ni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait. — Tekintélyes közgazdászok is el­mondták már többször is, hogy a kisbe­fektetők, a KRP vagy az MRP kisrészvé­nyesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést? — Ezek az észrevételek részben jogo­sak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a — ha úgy tetszik—botcsinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gon­dolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzértőbbek a szakmai vagy in­tézményi befektetők, közöttük a magán- befektetőkre is gondolok, mert a folyama­tosságot képviselik, nagyobb a felkészült­ségük, kialakult szervezetük van, végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis ha ideális tulajdonosokat nem talá­lunk, mert éppen nincsenek a piacon, ak­kor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. —Ha április elején elindítják a kisbe­fektetői részvényprogramot, akkor, gon­dolom némiképpen módosul az AVU ela­dási politikája is. — Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 százalék vagyonrészre kerestünk szakmai befek­tetőket, akik többségi joguk alapján vol­tak az irányítók. A KRP-program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még kisebb százalék vagyonrészre kisbefek­tetőket találjunk, mert ők a nagyok ár­Csepi Lajos: „...meg kell találnunk az összhangot...” nyékában hasznos kiegészítői lehetnek a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyí­lik bekapcsolódni a magánosításba, akik­nek nem volt vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel, a kistulajdo­nosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakváso­kat, másrészt elősegíthetjük a piacgazda­ság kialakulását. — Azokat a bizonyos gyanakvásokat nemcsak a helyi pletykák, híresztelések növelhetik, hanem ha azt olvassuk, hogy ,,az ÁV Rt. legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is". — Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb szemé­lyi döntések háttere a dolgok természe­ténél fogva zártkörű. Különben nem­igen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Márcsak ezért is, de egyébként is az ÁV Rt. munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jelle­meznie és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvéle­mény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt. sem kö­zölheti a beérkező árajánlatokat és a versenyt minősítő feltételeket, mert ez­zel saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tar­tunk és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. • A PRIVATIZÁCIÓRÓL AZ IS­KOLÁKBAN. Békés megye számos középfokú tanintézetében megismer­kedhetnek a végzős diákok és a peda­gógusok a privatizáció alapjaival, azon belül is elsősorban a kárpótlási jegyek­kel. A megyei iroda vezetője, Kovács Sándor ugyanis sorra vállalja ezen tájé­koztatók megtartását. A békéscsabai 611. sz. szakmunkásképzőben tegnap, a békéscsabai Vásárhelyi Pál szakkö­zépiskolában tegnap és ma hallhattak- hallhatnak előadást a fiatalok és az érdeklődő tanárok. A következő hetek­ben a sor folytatódik. • FÖLDÁRVERÉSEK. Me­gyénkben február 22-én, ma Sarka­don, holnap, február 23-án Okány- ban, február 24-én Csárdaszálláson, február 25-én Kötegyánban és Zsa- dányban lesz földárverés. • ELKELT az Orosháza Food, korábbi nevén az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat. A befektetők a düsseldorfi Apfel and Frenzel, a ma­gyar Hungavis Rt. és egy magánvál­lalkozó alakította konzorcium. A tranzakció érdekessége, hogy az ÁVÜ az Orosházi Baromfifeldolgo­zó Vállalatot már meghirdette, és ak­kor ugyanezek a befektetők adták a legjobb ajánlatot. Az ÁVÜ korábban eredménytelennek nyilvánította a pá­lyázatot, mert a befektetők keveseb­bet ígértek, mint a 377 millió forint­nyi minimálár. Mivel a cég drágáb­ban nem kelt el, végül is 266 millió forintért lehet a befektetőké az egyébként 488 millió forintnyi érté­ket képviselő társaság. Az Állami Vagyonügynökség Békés Megyei Ügyfélszolgálati Irodájának címe: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 22. Telefon: 66/443-490. Telefax: 66/443-490. Az ügyfélszolgálati irodavezetője: Kovács Sándor. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig naponta 08—13 óráig. Tallózás a sajtóból Minilapszemle a privatizációról Vizsgáznak a vállalatvezetők Menedzserszerződéseket kötött az AVÜ a feljavító cégek vezetői­vel — a reorganizáció céljára. Az újabb megmérettetés a cégek privatizációs előkészítését szolgálja. (Népszabadság, febkuár8.) PM-közlemény az adóskonszolidációról A résztvevőknek március JO-éig kell beadni jelentkezésüket. A döntést meghatározott vállalati körben gyorsított eljárással hoz­zák meg. Valamennyi jelentkezőnek olyan reorganizációs tervet kell készítenie, amelynek alapján a cég hosszú távon is képes lesz jövedelmező gazdálkodásra—olvasható a PM közleményében. Részvénycsere-lehetőségek Antenna Hungária Rt B arany atej Rt. EGIS Rt. Hajdúgabona Rt. Hajdútej Rt. Tervezett jegyzési idő május 78 millió Ft április 121 millió Ft május 545 millió Ft március—április 400 millió Ft február 175 millió Ft tudja-e1? ^ kárpótlásról ...hogy a kárpótlási kérelem be­adására azok kaptak jogot most, akik már eredetileg is jogosul­tak. Ez tehát azt jelenti, hogy nem keletkeztek újabb jogcímek a kárpótlásra. Ennek megfelelő­en nem nyújthatnak be kérelmet, pontosabban hiába teszik ezt azok, akik már korábban nyúj­tottak be kérelmet, de a kárpót­lási hivatal a megalapozatlan­ság, a bizonyítékok elégtelen volta miatt utasította el igényüket. Aki mégis úgy érzi, hogy a hivatal döntése jogsze­rűtlen volt, annak számára az egyetlen lehetőség a hatósági döntés bíróság előtti megtáma­dása. A beadási határidő újbóli megnyitása tehát azoknak szól, akik az első, a második, illetve a harmadik kárpótlási törvény alapján kárpótlásra jogosultak, de igényüket korábban nem ér­vényesítették vagy késve adták be kérelmüket. ... hogy semmiféle papírt nem kell küldeniük azoknak, akik a korábbi törvényekben megsza­bott határidőn túl nyújtották be igényüket megfelelő adatlapon, de még nem kaptak határozatot. Ezeket az igényeket a kárpótlási hivatalok a most újból megnyíló határidőn belül beadott kérel­meknek tekintik. Új utakon a KNER Jelentős minőségi változás történt A békéscsabai Kner Nyomda pri­vatizációjáról, a közelmúltról, a jelenről és a jövőről beszél­gettünk Balog Miklós vezérigaz­gatóval. — Az utóbbi évek változásai bennünket sem hagytak érintet­lenül, a sok bizonytalanság, mun­kanélküliség arra késztetett, hogy új utakat keressünk — mondta Ba­log Miklós. — Ennek első állomá­sa volt az állami részvénytársaság­gá alakulás 1991 áprilisában, majd jó egy évvel később a privatizáció, melynek eredményeként ez év ele­jére kialakultak az új tulajdonhá­nyadok. E szerint a Cofinec SA francia befektetési vállalat része­sedése 40,7, az angol érdekeltségű HICL cégé 20,4 és az EBRD-é (a londoni székhelyű Európai Fej­lesztési Bank, melynek alelnöke Németh Miklós —- szerk.) szintén 20,4 százalék, a maradék önkor­mányzati és dolgozói tulajdon. — Mit jelentett ez a változás a nyomda életében? — Először is azonnali tőke­emelést tett lehetővé mintegy 200 millió forint értékben. Ezzel el­kezdhettük a fejlesztést, konkré­tan a minden nyomdai művelet lelkét, a formakészítés korszerű­sítését. Beállítottunk egy kép­szöveg integrációs berendezést, amit összekapcsoltunk a koráb-' ban meglévőkkel, így egységes számítógépes rendszerrel átte­kinthető, irányítható és ellenőriz­hető a formakészítés teljes mene­te. Nemcsak felgyorsult az előké­szítés, hanem jelentős minőségi változás is történt. Ugyancsak ezt szolgálja az a svájci hengermeg­munkáló, amely ezredmilliméter pontossággal dolgozik. — Úgy tűnik, a nyugati tulaj­donos nyugati minőséget is köve­tel. — Nemcsak a nyugati tulajdo­nos, mi is. Mivel a világban egy­séges minőségi szabályozás ala­kul ki, célul tűztük a minősítés megszerzését — szakmai jele egyébként ISO 9001 —, amellyel a világ minden tájára szállíthatjuk termékeinket anélkül, hogy az adott országban helyi vizsgála­tokra lenne szükség. — Elegendő-e az említett két­százmillió a tervezett fejleszté­sekhez? —Természetesen nem. Az Eu­rópai Fejlesztési Bank két módon vesz részt a programban: a már említett alaptőke-emeléssel, to­vábbá hitellel. Ez a kettő együtt 18 millió német márkát, vagyis egymilliárd forintot tesz ki, min­den korábbinál tekintélyesebb fejlesztést biztosítva. Az elmon­dottak mellett a legnagyobb je­lentőségű az úgynevezett rugal­mas falú vagy flexibilis csomago­lóanyag-gyártás bővítése. (Ilye­nek például a polietilén—papír, az alufólia—papír kombinációjú, főleg élemiszeripari termékek, élvezeti cikkek, Nestlé, Stoll- werck stb. csomagolóanyagai — szerk.) A régi óhaj megvalósul tehát, a jó árut szép csomagolás­ban eladni. A jó árut garantálják a nagyrészt nyugati tőkéből priva­tizált üzemek termékei, a megfe­lelő „ruhát” pedig nekünk kell hozzá adni. Vagyis: az egyik ága­zat húzza a másikat, és ez végre jó irányú elmozdulást hozhat a ma­gyar gazdaságban. — Hol tart most a program, mikor állnak termelésbe ezek a berendezések? — Szállításuk, szerelésük fo­lyamatban van. Az olasz Cerutti cég egyedileg, kifejezetten részünkre tervezett és gyártott gépeit 25 kamion hozta. Már minden berendezés a helyén van, a kasírozógép már dolgozik, a mélynyomógép átadása két hé­ten belül várható. Az ívrevágó gép szerelése egy hónapon belül fejeződik be. Ezután teljes erő­vel az új gépek adta minőségi lehetőséggel új piacok meghódí­tásán dolgozunk. ABC a privatizációhoz Átalakulási folyamat Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat és helyette létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég általános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valamennyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudja­nak a változásról, az átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. Döntési jogkör Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók — bel- és külföldiek, jogi vagy természetes személyek — az átalakulás során vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzá­járulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényei­nek (rt.) vagy üzletrészeinek (kft.) tulajdonosai — mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak része­sedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft.-vé vagy rt.-vé: minden üzletrész, részvény az ÁVÜ-höz kerül és az ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten: Egyszerűsített átalakulási eljárás.) Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál. ÁLLAMI VAl.rOVI l.VVOIíSW. 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00

Next

/
Thumbnails
Contents