Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

Gitárhangverseny Békéscsabán A kikindai születésű gitármű­vész, Varga Zsolt Belgrádban Nadezsda Kondity, Budapesten Szendrei-Karper László tanít­ványaként végezte tanulmá­nyait a klasszikus gitár szakon, azóta több nemzetközi verseny résztvevője is volt. A Bartók Béla Zeneiskola tanára február ' 23-án, szerdán este 7 órakor gi­tárhangversenyt ad a Bartók Ka­marateremben Békéscsabán. Agrárprogram 1994. február 23-án, szerdán 14 órakor Gyulán, a városi könyv­tár olvasótermében az SZDSZ mezőgazdasági programját saj­tótájékoztató keretében ismer­teti Kis Zoltán, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke és Pelcsinszki Bolesz- láv képviselő. Ezt követően este 18 órai kezdettel a gyulavári iskola tornatermében lakossági fórumot tartanak Kis Zoltán, Pelcsinszki Boleszláv és Durkó Károly részvételével. Vállalkozói fórum A Békés Megyei Munkaügyi Központ orosházi kirendeltsége február 22-én, ma 18 órakor vál­lalkozói fórumot tart a csanád- apácai művelődési házban. Mi van a napraforgó alatt? Az elmúlt hét péntekén egy ha­lállal végződő hármas karam­bolról tudósítottunk Halálba nyíló ajtó címmel. Az ütközés Csorvás és Orosháza között tör­tént, a 47-es számú főútvona­lon, február 17-én reggel. A nyíregyházi illetőségű D. Ferenc, aki a Mercedes kiste- her-gépkocsijával belerohant az úton keresztbe álló hasonló gépkocsinak, súlyosan meg­sérült. Nem elég, hogy önhibá­ján kívül balesetet szenvedett, még pechje is volt. Informáci­óink szerint ugyanis gépkocsi­jában ezer liter „gondosan” ál­cázott szeszt találtak. Az ötven 20 literes marmonkannát nap­raforgót tartalmazó vászon­zsákokkal takarta le. Talán so­ha senki nem jön rá, hogy mit takar a napraforgó, ha nem tör­ténik meg a baleset. A rendőrség az ügyet a Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei nyomozóhivatalának adta át, akik a szesz eredetére vonatkozóan a vizsgálatot megkezdték. Feltevések sze­rint a lefoglalt szeszmennyi­ség Jugoszláviából származik, de ennek bizonyítása a hatóság feladata. „SZAMÁRSÁG FEL­ADNI A REMÉNYT... AZONKÍVÜL BŰN IS, AZT HISZEM.” (Hemingway) KÖRKÉP 1994. február 22., kedd Havazás fennakadások nélkül Azért voltak, akik önfeledten örültek az első igazán nagy hónak fotó: kovács Erzsébet A meteorológusokat egyálta­lán nem lepte meg a hétvégi havazás. Előrejelzésük he­lyesnek bizonyult és nagyobb mennyiségű hó hullott az or­szág délkeleti részén. Átlag­ban mintegy 23 milliméter csapadék hullott á Nyíregyhá­za—Kecskemét—Pécs vonal­tól délre. A laikusok azt gon­dolnák, ilyentájt már a tavasz közeleg, de az időjárási szak­emberek cáfolnak. Február közepén nagyon is gyakori a sűrű havazás, tavaly kísérteti­esen hasonló volt a helyzet. Sőt, az elmúlt év márciusában még több helyen hóakadályok nehezítették a közlekedést az ország útjain. Napközben gyengén olvad a hó, éjszaka azonban, különösen, ha felsza­kadozik a felhőzet, erős fagyra kell számítanunk. Ez pedig megnöveli a csúszásveszélyt. A Békés Megyei Közúti Igazgatóság tájékoztatása sze­rint szombaton 16 munkagép­pel, vasárnap eggyel többel járták az országutakat. A só­szórók és hódúrók a latyakos, havas, néhol teljesen hófedte utakat megtisztították. El­sőbbséget élvezett a 44-es és 47-es főútvonal a nemzetközi átmenő és a nagy forgalom mi­att. Csak ezután kezdték el a megye mellékútjainak rend­betételét. A közlekedési szak­emberek elmondták, végül is szerencsénk volt, mert például Szegeden jóval nagyobb mennyiségű hó hullott. Az éj­szakai fagyok miatti csúszás- veszély szerintük nem követ­kezik be, mert a sóval és ho­mokkal felszórt utak időköz­ben már szárazak. A megye városaiban a vá­rosgazdálkodási szervek és a kertészeti vállalatok takarítot­ták el a közterületről a havat. Habár több helyről kaptunk kritikai észrevételt, miszerint ezt a tevékenységet nem jól látják el, fotósunk mégis dol­gozó hómunkásokat tudott lencsevégre kapni. B.T. Az oktatás szellemi A Fiatal Demokraták Szövetsé­ge választási kampánya fontos elemének tekinti gazdasági és oktatási programjának' megis­mertetését. Ilyen alkalom volt tegnap a megyei könyvtárban, ahol dr. Sáska Géza, a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottságá­nak elnöke ismertette A jövő iskolája—az iskola jövője cím­mel pártja oktatási koncepció­ját. Ennek alapelvei közé tarto­zik az esélyegyenlőség, az isko­laszerkezet stabilitásának meg­teremtése —fő szabály a nyolc- osztályos képzés megtartása —, az ifjúsági munkanélküliség enyhítése, és nem utolsó sorban a világnézeti semlegesség ga­rantálása. A Fidesz attól is óv, hogy a pártpolitika bevonuljon az iskolákba. a gazdaság háttere Az előadó bírálta a közalkal­mazotti törvényt, amely köz­pontilag a végzettség és a mun­kaviszony ideje alapján „érté­keli” a pedagógus munkáját. A Fidesz álláspontja szerint a bér maximumát kell meghatározni, az értékelés pedig maradjon az intézményen belül, ahol meg lehet ítélni egy-egy ember tevé­kenységét. Az elképzelésekhez persze pénz kell. Ä Fiatal De­mokraták oktatási és gazdasági kabinetje már megegyezett ab­ban, hogy a jelenlegi tárcaközi szemlélet helyett a felszeletel­hető tortát kívánják megnövel­ni, hogy kezelni tudják az ifjúsá­gi munkanélküliséget különbö­ző képzési formák és módsze­rek segítségével, s a köz- és felsőoktatás ügyeit. b. S. E. Követésre érdemes! Zsúfolásig megtelt Tótkomló­son a II. számú kultúrotthon február 18-án. Teadélutánt rendeztek a daganatos gyer­mekek javára a Szlovák Álta­lános Iskola szervezésében. Példás összefogás eredménye volt ez a rendezvény, hiszen az iskola tanulói vidám énekkel, tánccal köszöntötték a jelenlé­vőket. A tótkomlósi zenekar térítésmentesen lépett fel igen jó hangulatot teremtve. Az ér­tékes tombolatárgyakat a szülők, a nagyszülők, a tót­komlósi vállalkozók ajánlot­ták fel. Ezen az estén csak egy harmadik osztályos kisfiú hi­ányzott, aki sajnos daganatos betegségben szenved. Érte és a többi betegtársáért szervezték a pedagógusok, a szülők, a nagyszülők és a többi névtelen tótkomlósi ezt az estét. Köszö­net érte mindenkinek! Kárpótlás hadifoglyoknak Széles körben kellő segítséget igyekeztünk nyújtani a volt ha­difoglyoknak a kárpótlási igé­nyek, a nyugdíjkiegészítési ké­relmek benyújtásához — érté­kelte az elmúlt időszakot Ko­vács György, a volt hadifoglyok Békés megyei szervezetének elnöke a tegnapi békéscsabai megyegyűlésükön. A felméré­sek szerint a 160 fős tagságuk 90 százaléka megkapta a kárpótlá­si jegyeket vagy az életjáradé­kot, valamint a nyugdíjkiegé­szítést. Többen ugyanakkor ki­fogásolták, hogy még a mai na­pig sem érkezett meg a határo­zat a kárpótlási hivataltól, pedig már másfél éve benyújtották ké­relmüket. A nyugati hadifog­ságba kerültek arról panaszkod­tak, hogy nekik csak nyugdíjki­egészítés jár, kárpótlás nem. Pa­lotás Mihály, az országos szö­vetség vezetőségi tagja el­mondta: minden fórumon, tár­gyaláson hangot adnak annak, hogy a keletiekkel azonos elbí­rálás alá essenek a juttatásokat illetően. Ehhez azonban a tör­vényt kellene módosítani. Kovács György szólt arról is, hogy a személyi szabadság kor­látozása miatti kárpótlási igény benyújtásának határidejét is meghosszabbították, így azon hadifoglyoknak, illetve özve­gyeiknek ismételten lehető­ségük nyílik az igénybenyújtás­ra, akik azt bánn ilyen okból el­mulasztották. A hadifoglyok megyei szervezete segítséget nyújt továbbra is a bajtársaknak a kárpótlási nyomtatványok ki­töltésében, a felmerülő kérdé­sek tisztázásában. Minden hé­ten szerdán délelőtt fordulhat­nak hozzájuk személyesen a bé­késcsabai Vöröskereszt helyi­ségében (Andrássy út 19. szám). Ide nemcsak a tagokat várják, bár szeretnék, ha a szer­vezet létszáma tovább gyara­podna és aktívabban, nagyobb szerepvállalással részt vehetné­nek a közéletben. Ny. L. Cukorgyári közgyűlés Sarkadon Ma délelőtt közgyűlést tart a Sarkadi Cukorgyár Rt. Mivel a részvénytársaságban jelentős tulajdonosváltozás követke­zett be (az Ötök nevű kft. lett a többségi tulajdonos!), új igaz­gatóságot és felügyelő bizott­ságot kell választaniuk. A hírek szerint az igazgató­ságot négytagúra kívánják csökkenteni, míg a felügyelő bizottságba öt személyt dele­gálnának. A sarkadi önkor­mányzat — részvényeire való hivatkozással — helyet szeret­ne kapni az igazgatóságban vagy a felügyelő bizottságban, ám az előzetes tájékozódásuk szerint az rt. ezt az igényüket nem támogatja. Ennek ellenére a város kép­viselői mégis javaslatot tettek egy testületi tag (név szerint Jakó István) delegálására az rt. felügyelő bizottságába. Nem hallgatták meg Palotást Napirend előtti felszólalások­kal kezdte meg hétfői munka­napját az Országgyűlés. Elő­ször Surján László (KDNP) szó­lalt fel, aki a társadalombiztosí­tásról szóló törvény módosítá­sát javasolta. A népjóléti mi­niszter elmondta: az Ország- gyűlésnek még márciusban vál­toztatnia kellene azon a rendel­kezésen, amely 1995. január el­sejétől irányozza elő a nők nyugdíjkorhatárának emelését. Király Béla (SZDSZ) a nyu­gati és tengerentúli magyarság érdekében szólalt fel. Javasolta, hogy az Országgyűlés jelöljön ki ombudsmanokat az emigrá­cióban élő magyarság képvise­letére. Az Országgyűlés ezután úgy döntött, hogy nem kívánja meghallgatni Palotás Jánosnak, a Köztársaság Párt elnökének felszólalását. Hétfő este 6 órakor—a terve­zettnél 2 órával korábban — befejezte plenáris ülését. A kép­viselők azért nem tudtak végez­ni az elfogadott napirend hétfői részével, mert a plenáris tárgya­láshoz szükséges bizottsági elő­készítő munka még nem fejező­dött be. Hadigondozást, de hogyan? Ismét foglalkozott az Országgyűlés az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával. F.bhen a témában már 1992-ben megszületett a törvény, most néhány módosí­tást szándékoznak elvégezni a képviselők. Felszólalt Deine '/.oltón (MIÉP) szarvasi képviselő' is, aki annak érdekében érvelt, hogy széle­sítsék ki a törvényen belül a kárpótlásra jogosultak körét. Javaslata szerint nemcsak az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottakat kellene kárpótolni, hanem a hadirokkan­takat, a hadiözvegyeket és a hadiárvákat is. Ismeretes, hogy a Honvé­delmi Minisztérium is előkészít egy önálló törvényjavaslatot a hadi- gondozásról, mert megítélésük szerint ez nem kárpótlási téma. Jogá­szoknak kell majd eldönteniük, hogy egy háborúban elesett ember .jogosan” vagy .jogtalanul” vesztette-e életét. A szavazásra várható­an a jövő héten kerül sor. 3 A Kormányhatározat kisebbségi szemszögből (Folytatás az 1. oldalról) hanem román kulturális köz­pont építéséről volt szó, de a rendeletben már csak kollégiu­mot említenek. A másik intéz­mény a román ortodox múze­um, központ. Arra kért segítsé­get, hogy a jövő évi költségve­tésbe legalább az építkezés egy részének fedezete kerüljön be­le. Mint mondta, a kutatóintézet három éve létezik, de nem biz­tosított a működéséhez szüksé­ges anyagi háttér. Mata Mihály, a szlovák szö­vetség ügyvezető elnöke a nem­zetiségi törvény kapcsán meg­jegyezte, a végrehajtásának nincsenek meg az pénzügyi ga­ranciái. Hibának tartja, hogy az anyagi eszközök szétforgácso- lódnak, mint ahogyan a nemze­tiségi intézményrendszer is. El kell dönteni, saját vagy állami - intézményre van-e szükség, a kettő együtt ugyanis nehezen működik. A szarvasi általános iskolai építkezést említve leszö­gezte, hogy patthelyzet alakult ki, valahogyan túl kell lépni ezen a beruházás befejezése ér­dekében. Mint mondta, a békés­csabai kutatóintézetet a szövet­ség alapította, itt szeretnék megteremteni a magyarországi szlovákok érdekeit szolgáló fel­tételeket, s feloldani az oktatás­ban meglévő görcsöket. István Anna kérte, hogy a nemzetisé­gek számára elkülönített pén­zekhez az érintettek juthassa­nak hozzá, és hogy vizsgálják meg a nemzetiségi tannyelvű iskolák finanszírozásának lehe­tőségét. Lásztity Péró, a szerb szövet­ség elnöke a 200 éves battonyai általános iskola létét fenyegető problémakörről beszélt, hang­súlyozva, hogy kenyérharc ala­kulhat ki a szerb és a magyar iskola között, sőt, nemzetiségi konfliktus kirobbanásától is tar­tani lehet. A kritikus időszak átvészeléséhez 2—2,5 millió forintra lenne szükség, s kérte, a megye vegye fel a battonyai iskola ügyét a megoldandó fel­adatok sorába. A szövetségek és a hivatalok képviselői a felvetett problémákról hosszasan beszél­gettek, az elhangzottakból ítélve a mindenkit megnyugtató megol­dás még várat magára. L. E. Sarokba szorítva Magyarosodó magyarok? Csutak István, a Nagyváradon megjelenő' Erdélyi Napló újságírója fölöttébb sajátos témát fejteget lapjában. Mint írja: a beutazó illegális munkavállalókat és egyéb tör­vénybe ütköző cselekedeteket folytató románokat a vízum- kényszer bevezetésével Magyarország eredményesen ki­szűrhetné. S hogy mi lenne a két és fél milliós erdélyi magyarsággal? A nagyváradi újságíró szerint „Magyar- ország nyugodtan választhatná a valamikori Nyugat- Németország példáját: Kelet-Németország beleegyezése nélkül, minden kelet-német állampolgár nyugat-német állampolgárnak is számított." Természetesen a kettős állampolgárság ügyét nem le­hetne egyik napról a másikra megvalósítani, de mint nagyváradi kollégánk írja: „ideje lenne végre felvetni a témát”. Hisz ma még szép számban élnek Erdélyben olyan magyarok, akik ragaszkodnak szűkebb pátriájukhoz, s ezt respektálni kell. Csutak István úgy véli: a kettős állampol- • gárság „nem változtatna Románia helyzetén, de az erdélyi magyarság közérzetén igen”. En ma csupán egyetlen dolgot nem látok tisztán, ha a kettős állampolgárság kérdése valóban előtérbe kerülne, vajon az a bukaresti vagy a budapesti parlamentben okozna nagyobb vihart? Rl,n,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents