Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1994. február 19-20., szombat-vasárnap A csabai sártengerből Párizsba Munkácsyt minden meghatározó élménye ide kötötte Munkácsy Mihály születésének 150. évforduló­ja alkalmából tegnap két kiállítás nyílt Békés­csabán „a magyar festészet üstököséről” elne­vezett múzeumban. A bajor származású Lieb család árván maradt, hétéves gyermekét csabai nagybátyja vette magához. A szomorú gyer­mek- és ifjúkor tapasztalatai erősen hatottak egész életére és művészetére. A csabai „fekete sártengerből” indult, de művészete túlnőtt nem­csak a város, hanem hazánk határain is, Párizs ünnepelte. Banner Zoltán művészettörténészt, a kiállítások rendezőjét arról kérdeztem, mi­lyen válogatási szempontok alapján dolgozott; a csabaiság vagy a világhírnév irányította a rendezést? S mivel Munkácsy sokkal nagyobb művész volt, mint amilyen elismerést életében itthon megkapott, az utókor az emlékév rendez­vényeivel vajon helyrehozhatja-e az elődök mulasztását? —. Ha emlékezünk egy életműre, egy mű­vészre, azt mindig azért tesszük, mert szeret­nénk visszahozni a mi hétköznapjainkba, ebbe a valóságba. Munkácsy esetében ráadásul ezt a szándékot erősíti az, hogy a művésszé alakulá­sához minden indítékot Békéscsabáról és Békés megyéből nyert. Itt volt iskolás, inas, kamasz­korában itt ismerte meg a munkás-, a proletár­életet, majd később a város és a környék pa­rasztságának életét, tehát azokat a társadalmi rétegeket a 19. század közepén, amelyek a századforduló történelmét alakították. Elítél­tek, amiért állandóan társadalmi problémákkal, pszichológiai kérdésekkel terhelte a modelljeit, és nem a korszerű festői irányzatokat vállalta. Pontosan ezt a kétpólusú életművet szeret­ném bemutatni. Békéscsabai múltját, gyermek- és ifjúkora emlékeit igyekeztem úgy kapcsolni a párizsi tárgyakhoz, hogy akkori párizsi élet­módját számunkra most, 150 év múltán is látha­tóvá tegyem, ugyanakkor megmutassam, mi­lyen erős szálakkal kötődött ehhez a tájhoz. S nemcsak tárgyi értelemben szeretnénk szemlél­tetni ezt a folytonosságot, hanem pontosan az­zal, hogy mióta Munkácsy asztalosinaskgnt nyomorgott ebben a városban, aztán eltűnt in­nen, az ő példája nem múlt el nyomtalanul: itt azóta is állandóan művészek tűntek föl... — ...és tűntek el innen a megélhetés, az érvényesülés reményében. — Igen, mert a kisebb városok nem tudták eltartani a festőket; különösen azokat nem, akik valami rendkívülit akartak, de mindenképp az átlagosnál igényesebb művészi problémákat tűztek maguk elé. De azokat nem valósíthatták meg, mert nem kellett a korabeli közönségnek. Orlai Petrich Soma: Leány virággal —A Munkácsy Mihály és Békés megye művé­szete című kiállítás a múzeum nagytermébe és a többi teremben a Tisztelet Munkácsynak cím­mel a XXVIII. Alföldi Tárlat szépen illeszkedik egymáshoz. — Az első kiállítás művészettörténeti vissza­pillantásban az alapító és a helyi kortársak, illetve a ma már nem élő utódok műveinek az együttláttatása. Mivel Békéscsabán nincs váro­si képtár, a tizenhat Munkácsy-festményen kívül gyönyörűség volt kivenni a raktárból rit­kán vagy soha nem látott műveket, például Orlai Petrich Soma, Haan Antal, Szamossy Híd volt a nyugati és a keleti művészeti felfogás között Gondolkodásában magyar maradt Német neve ellenére Mun­kácsy nem tudott németül, anyanyelve és így gondolko­dásmódja, világképe magyar volt. Ezt azzal, is kifejezte, hogy pályája kezdetén felvette szülővárosának, Munkácsnak a nevét. Bizonyára hatás­sal volt magyarságtudatá­ra, hogy apja, Lieb Leo a Kossuth-kormánynak vég­zett szolgálatai miatt bör­tönbe került és ott is halt meg. Miskolcról, gyermeksé­ge színhelyéről békéscsa­bai rokonaihoz került az árva fiú. Nagybátyja ne­velte szűkös körülmények között, mivel forradalmi tevékenysége miatt eltil­tották az ügyvédi gyakor­lattól. Emiatt kénytelen volt kis neveltjét asztalos­nak adni. Inasévei alatt a kisfiú megismerte a kiszol­gáltatottság minden gyöt­relmét és azonosult a falusi nép sanyarú sorsával. Be­tegsége alatt megismerke­dett Szamossy Elek festő­művésszel, aki felismerte te­hetségét. Előkészítette pesti utazását, megszerezte Ligeti Antal és Than Mór támogatá­sát. Segítségükkel a bécsi, majd a müncheni képzőművé­szeti akadémiára került, de igazi mesterei a régmúlt nagy művészei: Rembrandt, Frans Halls és Tintoretto lettek. El­hagyva az iskolákat Düssel­dorfban talált magára, megfes­tette a Siralomházat, mellyel megnyerte a párizsi szalon aranyérmét és világhírre ju­tott. Ebben és a következő öt év­ben festett képeiben a magyar sorsot, a lázadó, majd remény­telenségbe dermedt szegény parasztokat, betyárokat ábrá­zolta. Párizsba költözött, s az akkori európai művészet egyik vezető művésze lett. Ahogy Tálcás lány Liszt Ferenc a magyar rapszó­diák után eljutott a szélesebb távlatokat kibontó nagylélek- zetű kompzíciókhoz, Mun­kácsy is hasonló módon alakí­totta művészetét. Megfestette a Krisztus Pilátus előtt című nagy vásznát, amellyel áttéte­les módon ugyancsak a ma­gyar sorsot idézi. Ezt követte a monumentális méretű Golgo­ta, majd az életművet betetőző Ecce homo. E képek mellett Munkácsy számos portrét, tájképet, élet­képet festett. Az ő munkája a bécsi Kunsthistorisches Muse­um előcsarnokának mennye­zetképe, s ugyancsak nagy vál­lalkozása volt a magyar parla­ment számára festett Honfog­lalás című alkotása. Munkácsy a reformkor vi­dékies művészeti gyakorla­tából elérkezett a nyugat­európai művészet egyik fontos irányzatához: a Co­urbet és Leibl képviselte romantikus realizmushoz. Művei lelkesítőleg hatot­tak a közép- és kelet-euró­pai művészekre. Barátság fűzte Repinhez, akinek né­hány képén, mint a Gyónás visszautasítása vagy a Nye zsdali című kompozíció­ján észlelni lehet Mun­kácsy példáját. Munkácsy művészete nagystílű és magas színvo­nalú, de nemcsak a szép forma érdekelte, hanem az emberiesség, a mindenki­hez szóló mondanivaló megformálása. Emiatt a Párizsban diadalra jutott impresszionisták megté­pázták tekintélyét. A történelmi távlatból néz­ve Munkácsy visszanyerte rangját, és egyre jobban érté­kelik alkotásait. Érdemet nemcsak abban látják, hogy magas színvonalra fejlesztette a realizmus látásmódját, de állhatatos emberségével pél­dát adott a magyar és a közép­európai művészeknek. Össze­kötő volt a nyugati és a keleti művészeti felfogás között. Végvári Lajos (Részlet dr. Végvári Lajos pro­fesszor tegnap a Munkácsy Mi­hály Múzeumben elhangzott megnyitó beszédéből.) Elek (Munkácsy első meste­re, felfedezője), Vidovszky Béla és mások hagyatékából. A nagytermet körülöleli a többi teremben látható kiál­lítás, a kortárs magyar művé­szeti szemle: a folytatás. Az emlékezés jegyében, meghí­vásos alapon hirdettük meg a tárlatot. — Munkácsyt Békéscsa­bához fűzték a legszorosabb szálak és a legmeghatáro­zóbb élmények, de főleg ke­serű élmények. — Békéscsaba döntő sze­repet játszott Munkácsy em­beri formálódásában, tema­tikájának, egész pályájának alakulásában. De tragikus, hogy ezt a szerepet éppen Békéscsabának kellett ját­szani, amely azután is sze­gény város maradt, miután Munkácsy gazdag lett. S ez az oka annak, hogy mi ezt a 150. évfordulót nem tudjuk úgy ünnepelni, hogy Mun­kácsy egész életművének minden korszakát képekkel mutassuk be, hogy a folya­matosságot, az egész életmű ívét a legmagasabb színvo­nalon, a legértékesebb alko­tások koszorújával repre­zentáljuk. Nem tudjuk, mert nincs nekünk ilyen. Nagyon kevés áldozatkészség és pénz volt erre a célra. Ami van, az véletlenül, ajándékképpen adódott, így sikerült ezt a kis gyűjteményt összeállí­tani, ennek is egy része a Nemzeti Galéria tulajdona. A relikviák jelenléte a mi erősségünk. Ezeket pedig a francia özvegynek köszönhetjük, akivel Munkácsy élete végén már nem is volt jóban, csak üzlettársi kapcsolatban. Annyit azonban megjegyzett ez a francia asszony, hogy Miska mennyit gondolt Békéscsabára, vágyott haza, örült, amikor találkozhatott Reök nagybácsival meg a Vidovszky fiúkkal, akikkel jó barátság­ban volt, meg a gerendási emberekkel, akiket festett, és akik a gondolkodását alakították. Tudta, megérezte, és ezért Munkácsy halála Munkácsy Mihály: Krisztus a kereszten. A kép fölött kifeszített paraszting a művész és a modell azonos tragédiájára utal FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER után négy évvel a városnak ajándékozott egy gyűjteményt. A képekkel együtt ott lesznek a kiállításon a használati tárgyai: a házikabátja, utazó pelerinje, parasztöltözék, összecsukható szék párizsi műterméből, a festőállványa, a palettája, néhány ecsete. A kiállítás megtekintése helyett kevés, kala­uznak talán máris sok a Banner Zoltánnal foly­tatott beszélgetésből ennyi. Hogy a rendezői elveken kívül más is szóba került, annak a Munkácsy-életmű iránti elfogultság, alázat, a művészet szeretete, féltése és biztos némi egészséges lokálpatriotizmus is lehet a magya­rázata. Niedzielsky Katalin POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 9 hétig találkozhat. A VÁLASZTOK) kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MUNKANÉLKÜLISÉG - SZOCIÁLPOLITIKA - NYUGDÍJ I. Mi volt a rendőrségi elnevezése a munkanélküliségnek az „átkos"-ban? 1. látens 2 kapun belüli X.közveszáyes munkakerülés 2 Metuivi volt a hivatalosan megállapított minimálbér hazánkban 1993-ban? L12450,-Ft 2 9.000,- Ft X. 8.000- Ft □ 3. Hogyan alakult hazánkban a munkanélküliségben töltött idő 1993-ban? 1. kevesebb lett 2 nem változott X. nőtt üli 4. Finnországban 12 évet nőtt a születéskor várható áettartam az elmúlt 30 év során. Nálunk mennyit? 1.9 évet 25évet X. 2évet [1 5. Lépést tartott-e a munkanélküli segély növekedése az inflációval 1993-ban? 1. igen 2 nem X.még meg is előzte 6. Magyarországon 1993-ban a lakosság hány %-a részesült nyugellátásban? 1.18,6%-a 2125-a X.27,l%-a □ 7. A pályakezdő munkanélküliek hány %-a rendelkezett valamily en szakmával 1993 szeptemberében? 1.77%-a 250%-a X.25%-a □ 8. Melyik képzettségű réteg adta a legtöbb munkanélkülit 1993 októberében: a szakmunkások, a betanított munkások, vagy a segédmunkások? 1. segédmunkások 2 szakmunkások X. betanított munkások dl 9. Mit tenne az SZDSZ kormány ra kerülése esetén a munkanélküliség csökkentése érdekűién? 1. emelné a munkanélküli segélyt 2 többlet-adót verne ki a megszüntetett munkahelyek után X. jelentősen csökkentené az új munkahelyek teremtésének terheit d 10. Milyen egyéb programja van az SZDSZ-nek - kormányra kerülése esetén - a munkanélküliség csökkentésére? 1. bővítené a munkanélküli tanácsadói hálózatot 2 korlátozná a munkaadó felmondási jogkörét X. minden eszközzel segítené a részmunka és bedolgozó munkavállalás kiszélesítését II. Jelenleg az alkalmazottak hánv százaléka dolgozik részmunkaidőben? 1.22,6%-a 213,8%-a X.27%-a □ 12 Ausztriában 25, Portugáliában 56 percet kellet dolgozni átlagban 1993-ban egy kiló karaj áráért Nálunk mennyit? 1.2 óra 18 percet 2 másfél őrá X. egy óra tíz percet d FORDÍTS! & b* <y ,<V° , & J#* VALASZTOTO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents