Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
iRÉKÉS megyei hírlap GAZDASÁG 1994. február 18., péntek A legszigorúbb szabványnak is megfelel A Styropanel elemei tetszés szerinti nagyságúra alakíthatók Bemutatkoznak a tanszékvezetők A. Békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola közgazdasági programbizottsága február 24- én 15 órai kezdettel tartja legközelebbi ülését az intézmény főigazgatói tanácstermében. Az összejövetelen tájékoztató hangzik el a főiskola közgazdasági tagozatának, karának tervezett felépítéséről és az eddigi előkészületekről. A bizottság tagjainak bemutatják a pénzügyi képzést végző tanszékeket és tanszékvezetőket. Változó arányszám Mezőkovácsházán a közelmúltban tartott foglalkoztatási fórumon hallottuk, hogy a munkanélküliségi ráta mutatószámai ez évben feltehetően emelkedni fognak. Ez abból adódik, hogy a KSH ez év elején hozza nyilvánosságra — legutóbbi felmérése alapján — az aktív korú lakosság számát, amely alacsonyabb a korábbinál. így a munkanélküliségi ráta kiszámításánál a kisebb létszámhoz nagyobb munkanélküli létszám arányul, ami akár egy százalék- pontnyival is emelheti a mutatószámot -— hallottuk az érvelést. Békés megyére vonatkozóan ez azt jelenti, hogy a 15,1 százalékos munkanélküliségi ráta számszakilag 16,1 százalékra változik. Havi 3-4 milliárd Az ÁVÜ igazgatótanácsa áttekintette az év első és második negyedévére felajánlott kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot. A testület megítélése szerint, reális becslés alapján idén az ÁVÜ legfeljebb 50-55 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy bevonására képes. A kárpótlási jegy tulajdonosoknak az ÁVÜ és az AV Rt. együttesen havonta 3-4 milliárd forint értékű részvényt, befektetési jegyet kínál fel nyilvános ajánlatttétel útján. Nálunk még nem annyira, de nyugaton már meghatározó egy termék megítélésénél, hogy mennyire környezetbarát anyagokból készül. Örömmel értesültünk róla, hogy megyénkben is van olyan cég, amelynek termékei képesek megfelelni a legszigorúbb feltételeknek. Erről beszélgetünk a Svéd-Hun Elke Rt. ügyvezető igazgatójával, Kazinczky Jánossal. — Mikor alakult és milyen termékeket állít elő a rt. ? — A részvénytársaságot 1989-ben alapította Vésztői Körösmenti Szövetkezet, svéd partnerek tőkeközreműködésével. Célunk egy, az USA- ban már bevált technológia továbbfejlesztett változatának elterjesztése volt. A gyors lakóházak, pavilonok, kerti házak, hűtőházak és bármilyen egyéb létesítményekhez szükséges könnyűszerkezetes panelelemek gyártása és a megrendelő elképzelése szerinti összeszerelése cégünk fő feladata. —Mit érdemes tudni az Önök által gyártott panelekről? — Mindenekelőtt azt, hogy ezek az elemek a legszigorúbb USD A és DIN szabványoknak is megfelelnek, vagyis a nyugati piacon is eladhatók, most éppen németországi üzletről folynak a tárgyalások. Termékeink hőszigetelése jobb, mint a hagyományos építési módoknál, nehezen éghető anyagokból készül, de el tudjuk látni tűzbiztos gipszburkolattal is. Csak és kizárólag környezetbarát anyagokat használunk a panel előállításakor és az összeszereléskor is ki tudjuk küszöbölni a rákkeltő anyagok alkalmazását. A hagyományos építési móddal szemben nálunk az átfutási idő sokkal rövidebb, kevesebb élőmunka szükséges hozzá. Nemcsak új épületeknél alkalmazható az általunk gyártott Styropanel, hanem régi létesítmények hőszigetelésére is, például vágóhidak, hűtőházak korszerűsítése esetében. — Eddig még nem esett szó egy nagy on fontos dologról. Az új, környezetbarát termékek elterjedését nagyon sokszor az akadályozza meg, hogy lényegesen többe kerülnek, mint a jelenleg kapható, sokszor egészségre ártalmas termékek. Igaz-e ez Önöknél is? — Termékeink ára nem drágább, mintha hagyományosan építkezik valaki. Például családi házak építésénél a fűtésszerelés nélkül, az alapozással együtt négyzetméterenként harminc-harminckétezer forintos költséggel dolgozunk. — Mostani beszélgetésünk apropóját az adja, hogy nemrég fejezték be munkájukat a Sárréti Tej Rt szeghalmi üzemében. Tulajdonképpen itt mire szólt a megrendelés? —Az üzemben átalakításban vettünk részt, panelelemeink felhasználásával a korábbi teherautó-garázsból tranzit hűtőegységet alakítottunk ki. — Van-e valami újdonságuk megrendelőik számára ? — Igen, az Abiti vízálló, vízzáró paneleket gyártó USA-beli kft-vel megállapodtunk termékeik alkalmazásáról. Ezek közel százféle mintázattal készülő, rendkívül dekoratív falburkoló elemek. Gila Károly A földnek kell eltartania a falut Termelőket keresnek tulajdonostársnak a konzervgyár vételéhez! A sokadik sikertelen árverés után komoly szándékú vevő jelentkezett a Békéscsabai Konzervgyárra, az egészre. (A legutolsó pályázat határideje 1994. március 1-je.) Nagy László, a szolnoki székhelyű Eurokon- takt Kft. ügyvezető igazgatója terveikről mondja: — Az egész konzervgyárat szeretnénk megvásárolni egyben, tekintettel a rentábilis üzemeltetésre, a kapacitások kihasználására. A közgazdasági és műszaki szempontok ugyancsak erre ösztönöznek. Az Eu- rokontakt Kft. három éve alakult, kereskedelmi és ipari tevékenységet egyaránt folytat. A meghirdetett vételár — forgóeszközökkel együtt — egymil- liárd forintos nagyságrendű. Mi mintegy 200 millió forintos saját erőt kívánunk felmutatni, a többit különböző forrásokból teremtjük elő. — A vétellel kapcsolatban Önök egy sajátos konstrukcióról tájékoztattak bennünket. Mi ennek a lényege? — Terveink szerint a konzervgyárat egy olyan részvény- társaság üzemeltetné, amelyben a termelői részvényesek, illetve az áruforgalomban, kereskedelemben érdekelt kereskedők egyaránt tulajdonosi részaránnyal rendelkeznének! Sajátosságunk lenne, hogy a gyár termelői részvényesei az általuk megtermelt áru után közvetlen kedvezményt kapnának és az áruforgalmazó tulajdonosok úgyszintén árengedményekben részesülnének. Egyébként társaságunk teljes mértékben magyar tulajdonban van, de a majdani rt-be gazdaságilag hasznos lenne egy-két tőkeerős külföldi forgalmazót bevonni, 10—15 százalék tulajdonrész erejéig. Erről előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. — Hogyan alakulna meg a konzervgyárat üzemeltető részvénytársaság? — A pályázat ideje alatt szeretnénk összegyűjteni azokat a termelőket, akik a részaránytulajdont megvásárolnák, a fedezetet képesek letenni. Az idő szorít, ezért február 26-án Békéscsabán az ifjúsági ház kaszinótermében reggel 9 órára várjuk azokat, akik csatlakoznának a vállalkozáshoz. Szövetkezeteket, magángazdálkodókat, vállalkozókat egyaránt várunk. Akiknek komoly szándékaik vannak, már ott nyilatkozatot kell tegyenek a részvételükről, annak arányáról és a fizetés módjáról. —Kárpótlási jeggyel rendelkező kistulajdonosok beszáll- hatnak-e az üzletbe? — Igen, sőt bármilyen mobilizálható értékpapírral rendelkezők tulajdonostársaink lehetnek. (A papírokat napi forgalmi értéken vesszük figyelembe.) — Tudomásuk szerint az Önök pályázatán kívül lesznek- e még jelentkezők a csabai konzervgyárra? — Ezt nem tudhatjuk, de az az eddigi tapasztalat, hogy a vevők — jórészt külföldiek — csak egy-egy gyáregységet, gyártósort kívánnak megszerezni. Lovász Sándor Megkezdett sorozatunkban ezúttal Bucsa polgármesterének, Földesi Györgynek teszünk fel három kérdést, amelyek a következők: milyen éve volt a falunak a tavalyi, mit vár az idén és milyennek ítéli meg a település lakóinak helyzetét? — Az 1993-as év értékelését még 1992-vel kell kezdenem, hiszen akkor történt a falu életében egy nagyon fontos esemény, sikeresen befejeződött a földgázprogram. Ennek hatása azonban még tavaly is erősen érződött, csak kis fejlesztéseket mertünk tervezni. A faluban megépült hat kilométer járda, a közhasznú munkalehetőséget kihasználva kitakaríttattuk, helyreállíttattuk a falu belvízelvezető rendszerét. Látszólag apróság, de a helybelieknek nagyon fontos, hogy új piacteret alakítottunk ki, megépült az autóbusz-forduló is. Ezek után már csak arra volt módunk, hogy a falut csinosítsuk, parkosítsuk. Ami az idei évet illeti, ez nagyon nehéz éve lesz Bucsá- nak, talán a legnehezebb. Rendkívül rosszul érintett bennünket, hogy az idén már kiestünk a hátrányos helyzetű települések köréből, ami hatmillió forint támogatáscsökkenést jelent. A közalkalmazotti törvény életbe lépése miatti munkabértöbbletet saját forrásból nem tudjuk finanszírozni, szükség lesz hitel felvételére is. Azt is el kell mondani, hogy az alaptevékenységünk zökkenőmentes biztosításához sincs elég forrásunk. Mindez azt is jelenti, hogy az idén sem lesz beruházás, kizárólag a járdaépítés és a belvízelvezetés folytatására veszünk fel közhasznú munkásokat, azonban mivel kevés a saját forrásunk, a tavalyi negyvennel szemben valószínűleg csak húszat. Mindent összevetve, ebben az évben körülbelül kilencmillió forintos hitel felvételére kényszerülünk. Ha a település lakosainak helyzetéről beszélek, legelőször a rendkívül magas, tartósan 30 százalék feletti munka- nélküliségről kell szólni és ez az országos tendenciától eltérően nem csökken. Súlyosbítja a helyzetet, hogy 160 személy már csak munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult. Az önkormányzat nem tud munkahelyeket teremteni, ehhez nem áll rendelkezésünkre semmilyen lehetőség. Titokban talán abban bízunk, hogy a falu megítélését javítja a vezetékes gáz megléte, ha ehhez még sikerül távhívásba bekötött telefont is biztosítani, esetleg vonzó lehet a beruházni akarók szemében. Ezzel együtt is itt a földnek kell eltartani a falut, nálunk meglátásom szerint mind a korábbi tsz-ből kiváltak, mind a bennmaradtak megtalálják számításukat a mezőgazdaságban. G.K. Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 59. Használtcikk eladások szervezése Megunt vagy feleslegessé vált tárgyainkat nemcsak kereskedőkön keresztül értékesíthetjük, hanem saját magunk is eladhatjuk. Ennek van egy kialakult módszere Amerikában, amit „garázs-kiárusítás”- nak neveznek, és nagyon népszerű mind az eladók, mind a vevők között. A módszer lényege az, hogy ha valakinek összegyűlik az otthonában sok olyan holmi, amire már nincs szüksége, akkor kiárusítást rendez, ahol ezeket olcsón eladja. Árulhat ruhát, bútort, kerti szerszámot, gyerekjátékot, háztartási gépeket vagy bármit, ami egy házban megtalálható. (Költözködéskor kitűnő ez a módszer arra, hogy megszabaduljon felesleges tárgyaitól.) Ezeket a kiárusításokat utcai plakátokon szokták hirdetni azon a környéken, ahol az árusítás folyik, vagyis az eladó házában, kertjében, udvarán. Nem mindenki képes azonban megszervezni egy ilyen kiárusítást. Vagy azért, mert nem ismeri a tárgyak árát, nem tudja mennyit kérhet el egy- egy darabért vagy mert túl idős ahhoz, hogy egymaga bonyolítsa és rendezgesse, emelgesse a tárgyakat. Ilyenkor jöhet kapóra az ön segítsége. Az ön feladata a következő: elmegy az eladó otthonába, együtt átnézik és felárazzák a dolgokat (árcédulákra szüksége van). On fogja levezetni magát az eladást is, ami általában szombaton vagy vasárnap egy egész napot igénybe vesz. Az ön feladata a tárgyak elrendezése, bemutatása, a pénz begyűjtése, és amennyiben szükséges, kisegítők fogadása, akik a cipelésben segítenek. A felkészülést egy héttel a kiárusítás előtt el kell kezdeni, hogy minden időben és pontosan elkészüljön. Ez nem azt jelenti, hogy önnek hét napot a készülődéssel kell tölteni, csak azt, hogy mindent alaposan meg kell szervezni. Mire van szükség ehhez a vállalkozáshoz? Egy telefonra, árcédulákra és egy apróhirdetésre, amit a helyi újságban ad fel. Ezen kívül értenie kell a használt cikkek árazásához és ahhoz, hogy hogyan lehet az árukat hatásosan elrendezni. Az értékesebb tárgyakat gyűjtse maga köré, nehogy valaki fizetés nélkül távozzon velük! Természetesen az üyen kiárusítások során alkudni is lehet. A tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy miből mennyit hajlandó engedni. Az eladásokat viszont önnek kell pontosan adminisztrálni, hiszen az ön fizetsége az összes eladásoknak 15—30%-a. Ezért vezetnie kell egy füzetet, amelyben pontosan jegyzi, hogy mit és mennyiért adott el. Egy ilyen kiárusítás alkalmával mindent el lehet adni, és mindenre lehet vevőt találni. Ne féljen tehát az összes felesleges dolgot kirakni, soha nem lehet tudni, hogy ki mit fog belőlük megvenni! Lehet, hogy alacsonyabb áron kel el, mint ön gondolta, de még így is megéri. Mennyit lehet ezen keresni? Ez nagyrészt az ön találékonyságán és szervezőkészségén múlik, valamint azon, hogy milyen gyakran szervez kiárusításokat. Ha úgy látja, hogy jól megy önnek ez a vállalkozás, akkor továbbfejlesztheti és használtcikk-kereske- dővé válhat. Ehhez persze több tapasztalatra, egy kis üzleti szellemre és még több vállalkozókedvre lesz szüksége. (Folytatjuk) • Omlós házak városa? • Lakitelek aranyévei? • Tilos könyvek az elvtársaknak? • Új valutatrükk: korlátlan és legális?
