Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

1994. február 18., péntek MEGYEI KORKÉP/SOROZAT IÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Jövőépítés a Békötnél „Rendó'rpocak- faragó” Sarkadon A Sarkadi Rendőrkapitányság udvarában tegnap átadtak egy 37 négyzetméteres edzőter­met. — Az emberek természe­tesnek veszik, hogy a rendőr mindig utoléri az üldözöttjét, hogy a rendőr mindig gyors és erős — mondta megnyitóbe­szédében Tokai György rend­őrkapitány. — Mi azonban tudjuk, van mit fejlesztenünk ezen a téren... Mint megtudtuk, az edzőte­rem széles körű összefogással készült. Dr. Gál László rendőr ezredes, Békés megye főkapi­tánya örömmel üdvözölte a kezdeményezést. Magát az épületrészt a sarkadi kapitány­ság rendőrei alakították át. Anyagilag vagy munkájukkal a Sarkad térségi önkormány­zatok, a biharugrai Mercurius Kft. és a sarkadi Ungor István vállalkozó segítette a ügyet. A berendezéseket igen méltá­nyos áron Lovász György erő­emelő magyar és világbajnok bocsátotta a sarkadiak rendel­kezésére. Baromfi Terméktanács Amennyiben a közzétett alap­szabály ellen nem érkezik ki­fogás február 25-éig, úgy a földművelésügyi miniszter megkötheti a szerződést a Ba­romfi Terméktanáccsal, és így az hivatalosan is megkezdheti működését. Erről Kállay Béla, a terméktanács titkárságveze­tője tájékoztatta tegnap az MTI-t. Az érdekképviseleti szerve­zet vezető tisztségviselője — a terméktanács elnökségének legutóbbi ülésére utalva — el­mondta: a vezetőség úgy ítéli meg, hogy elengedhetetlenül szükséges egy magas szintű egyeztetés a szaktárca és az érdekképviseleti szervezet kö­zött a megkötendő szerződés­ben rögzített működési szabá­lyok véglegesítéséről. A ter­méktanács ugyanis csak e jo­gosítványok ismeretében kép­viselheti maradéktalanul a ter­melők, a feldolgozók és a fo­gyasztók igényeit, elvárásait. (Folytatás az 7. oldalról) mert az exportpiacai megma­radtak. Minden ország vonat­kozásában olyan terveink van­nak, hogy 20-40 százalékos növekedést is el tudunk érni. Ez azt jelenti, az idei 760 milli­óval szemben reális lesz az 1 milliárd forint körüli teljesít­mény. A belföldi piacon is elő­re kívánunk lépni, ehhez pót­lólagos erőforrásokat kell be­vonni. Ezáltal a 340 millió fo­rintos árbevétellel szemben 500 milliót szeretnénk elérni. — A belföldi kelmeforgal­mazásban kizárólagos jogokat élvezett a békési székhelyű Co- lorsCoop. — A kizárólagosság sokfé­leképpen értelmezhető kate­gória, de mindenképpen a kap­csolat jellege olyan volt, hogy szinte teljeskörűen ellátták ezt a feladatot. Most előrehaladott tárgyalásokat folytatunk ezzel a társasággal a kölcsönös elő­nyökre építve üzleti kapcsola­tunkat. A belföldi készáru ér­tékesítésére még meg kell ta­lálni azokat a vevőket, akikre tartósan számíthatunk. így a nagy áruházláncokat, és a ka­talógus áruházláncot. Fontos feladat a pénzügyi egyensúly további megteremtése, hiszen enélkül nem lehet marketing tevékenységet folytatni. Elen­gedhetetlenné válik a követke­ző egy-másfél évben egy más­fél millió dolláros technológi­ai fejlesztési program megin­dítása. Ennek finanszírozása csak úgy képzelhető el, ha a Béköt napi pénzügyi helyzete stabil. — Milyen szakmai változá­sok várhatók? — kérdeztük Szuchy Lászlót. — Bővítjük a termékválasz­tékot, és megszüntetjük a ter­melés szezonális jellegét. Az új gyártmányfejlesztési kon­cepció szerint ez azt jelenti, az őszi és téli időszak mellett a másik félévben is szép és bő választékot kell nyújtanunk. Ennek előjelei már láthatók is. Most készülnek a bordás és áttört kelmék, amelyek muta­tós, kellemes tavaszi, nyári vi­seletét adnak. Marad a pamut és pamut típusú termékek és a szabadidőruhák gyártása, mint szakmai hagyomány. A csecsemőáruk készítését is folytatjuk. S kopogjuk le, a kereskedők egyre nagyobb ér­deklődést mutatnak a termé­keink iránt, s csökkentik az importbeszerzést. —Mire számíthatnak a dol­gozók? — Az MT-Invest Kft. az AVÜ-vel kötött részvényátru­házási szerződésben azt vál­lalta, az adásvételt követő két évig az adásvétel időpontjá­ban foglalkoztatott létszám 70 százalékát megtartja. Ahogy a piaci és technológiai hátteret áttekintettük úgy tűnik, van olyan piaci tartalék, amelyhez szükséges a jelenlegi létszám. —Mit gondol, a másfél éven át húzódó privatizáció milyen károkat okozott a Békötnél? — Ez a privatizációs folya­mat a szükségesnél tovább tar­tott. Lényegében stratégiai, el­vi, szervezetfejlesztést, irányí­tásfejlesztést célzó intézkedé­seket nem volt lehetősége meg­hozni a jelenlegi vezetésnek. Ebből fakadt számos veszteség- forrás, jó néhány technológiai, minőségi probléma. A jelenlegi vezetés egy szigorú, átgondolt tulajdonosi kontroll mellett al­kalmas hosszabb távon 2-3 mil­liárdos forgalmú céggé fejlesz­teni a Békötöt. B. Sajti Emese Történelmi(etlenített) városközpont Sok békéscsabai telefonálónk szólt megdöbbenéssel arról, hogy szabályosan pusztítják a megyeszékhely történelmi városközpontját. Mint képünkön is látható, most az Irányi utcában, a mozi melletti jellegzetes, timpanonos polgárház esett—ki tudja minek és kinek — áldozatul FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Lindsay Levine: Az az átkozott sárga ruha (1.) Mozdulatlanul hevertem a magas fűben. A verejték pata­kokban csurgott le az arco­mon. Ma reggel hatkor végre sikerült megszöknöm a bör­tönből. Valaki — azt hiszem az öreg csavargó, Sam — azt mesélte, hogy a mocsáron túl vasúti sínekre akadhat a szöke­vény, és amerre a vonat dübö­rög, nos, arrafelé van a kiút. Órákig mászkáltam a fűben, bozótban, térdig süppedtem az ingoványba, de a vasúti sínek­nek se híre, se hamva. Most űzött vadként fekszem a csap­dában, a város és a börtön kö­zött a mocsárban. A hajtóva­dászat már biztosan megkez­dődött. Fáradtan, sorsomba beletörődve elaludtam. Hirte­len felébredtem. Nem hallot­tam semmilyen neszt, nem mozdult mellettem semmi, de az a különös érzés vett erőt rajtam, hogy nem vagyok egyedül. Kimeresztettem a szememet, és ekkor megpil­lantottam a leányt. Tizenhat­tizenhét esztendős lehetett. Kék farmernadrágban ácsor­góit előttem és ujjatlan mel­lényben. Nyugodtan nézett a szemembe. Láthatóan nem rendítette meg a találkozás. — Maga biztosan az a szö­kött fegyenc, aki után nyo­moznak — mondta végül. — Éppen abban a pillanatban, amikor kiléptem a házunkból, akkor telefonált édesapám a mamának, hogy nem enged ki a firss levegőre, mert egy szö­kött rab bujkál a környéken. — Hát akkor fogadja meg a szülei tanácsát — mondtam rekedten és tanácstalanul. — Igen ám, de én pillanat­nyilag éppen nem beszélek az öregemmel — válaszolta a le­ány. — Miért fekszik a fűben... és'miért alszik? Miért nem me­nekül, hiszen ha nem moccan semerre, megtalálják a va­dászkutyák. — Az az igazság, hogy elté­vedtem. A vasutat keresem... — A város peremére építet­ték... és ha megtalálja, akkor mi van? Hiszen a vonat csak hajnali öt órakor döcög errefe­lé. Elgondolkoztam. Most mi­tévő legyek? — Miért nem talál magának valami búvóhelyet, ember? Én tudok egyet — mondta a leány sejtelmesen, és letépett egy vi­rágot. — Ott aztán a madár sem találja meg. Nekem elhi­heti. — Hány mérföld? Gyorsan odajutunk? — A patak túlsó oldalánál. A víznél csődöt mond a va­dászkutyák tudománya... nem követhetik tovább a nyomát. Odavezessem? —T ermészetesen—mond­tam óvatosan, majd megkér­deztem: — Miért segítesz ne­kem? Én egy szökött rab va­gyok. — Most úgy fecseg, akár az édesapám — válaszolta a le­ány dühösen. — Miért, miért, miért? Azért, mert szabad va­gyok. Ha tudni akarja, merre van az a búvóhely, ne sokat gondolkozzon, hanem köves­sen ezen az úton. Engedelmeskedtem. Bele­gázoltunk a vízbe is. Hamaro­san a part mellett hatalmas er­dőt véltem felfedezni. A leány váratlanul elhagyta a patakot, és amíg a cipőjét húzta a lábá­ra, megkérdezte: — Miért csukták le? — Betörtem egy lakásba — mondtam. Hát igen, de arról a védtelen asszonyról, akit meg­erőszakoltam, nem szóltam. Mi­ért ijesszek rá a nagylányra? Egye­lőre szükségem van a segítségé­re. Másról kezdtem beszélni. — Miért vagy haragban az édesapáddal? — Mert ocsmány alak. Pár­ját ritkítja. Láttam egy csoda­szép sárga ruhát a butikban... majd elájultam a gyönyörű­ségtől, amikor megláttam. Öt­ven dollár... Édesapám azt mondja: nem adunk annyit egy vacak ruháért. Nem ad nekem egy centet sem. — Valószínűleg nincs pén­ze... — Éppen? Patikus... annyit keres a kotyvalékaival, amennyit akar. Egy tisztásra értünk. — Helyben vagyunk. — Mi? — A búvóhely. Nem érti? — Hol? — Maga sem látja. Nem megmondtam, hogy ez egy különleges rejtekhely? Senki sem tud róla... (Folytatjuk) A halálbüntetés senkit nem támaszt fel A tömegtájékoztatás felerősíti az emberek félelmeit, országos ügyet kreál helyi történésekből — hallottuk tegnap egy televí­ziós beszélgetésben, ahová meghívták Varga Zoltán or­szággyűlési képviselőt (NDSZ) és Sajó András jogászt is. Téma: a Varga Zoltán és Szél Péter által kezdeményezett halálbün­tetés visszaállítása. — A választókörzetemben történt gyilkosságok felborzol­ták az emberek kedélyét. A leg­utóbbi tragédia (januárban foj­tották meg lakásán Márton Edi­tet) nem a tömegkommuniká­ció hatására okozott pánikhan­gulatot, hanem amiatt, hogy az áldozat gyerekei tanúi voltak édesanyjuk kivégzésének. Ez a hír futótűzként terjedt el a város iskoláiban is. A tízéves tanulók kezelhetetlenek voltak ezekben a napokban, nem is beszélve arról, hogy az áldozat két gyer­meke olyan lelki sebekkel ma­radt magára, amire nincs meg­oldás. A másik szomorú eset, amikor egy gyilkost 4 napra fel­tételesen szabadlábra engedtek és Gádoros határában újabb gyilkosságot követett el. Akko­riban a fogadóóráimon sokan megkérdezték: a parlament ki­nek a törvényét képviseli? Ezért képviselőtársammal közösen nemcsak a halálbünte­tés visszaállítását, hanem az Al­kotmány módosítását is kezde­ményezzük. Azt viszont tudjuk, hogy a parlament véghajrájá­ban kevés esély van arra, hogy érdemi döntés szülessen. Lássuk, hogyan vélekedik az előterjesztésről Sajó András: — Azzal egyetértek a kép­viselő úrral, hogy az ilyen ese­tek rövid ideig, helyi szinten foglalkoztatják az embereket. Ahhoz viszont, hogy a helyi probléma országossá váljon, szükség van a tömegkommu­nikációra és a „politikacsiná­lókra”. Valójában a halálbün­tetés eltörlése óta, 1992-ben száz gyilkossággal többet kö­vettek el, mint 1989-ben. Ezt az adatot soknak is lehet tekin­teni, de nem az, mert az össz- bűnözés ehhez képest jóval magasabb. Hogy a parlament­nek van-e ebben a kérdésben kompetenciája? A parlament azt csinál, amit akar, itt legfel­jebb az a kérdés, hogy ez alkot­mányosnak minősül-e. Továb­bi probléma, hogy ez a lépés nemzetközi kötelezettsége­inknek ellentmond. A pro és kontra érvek után már csak az a kérdés, mire számít az egyik és a másik fél. íme: — Az emberek megnyugta­tására olyan felelős politikai döntés szülessen, ami a társada­lom egészét érdekli. Nem mind­egy — a jövőt illetően —, hogy milyen légkörben folytatjuk azt, amit 4 évvel ezelőtt el­kezdtünk — válaszolta Varga Zoltán. — A halálbüntetés senkit nem támaszt fel, senkinek a biz­tonságát nem fokozza—állapí­totta meg a jogász. Csete Ilona Iskolaigazgató lesz a szeghalmi polgármester?! Azt suttogja a „falurádió”, hogy furcsa dolgok történnek Szeghalmon az ősszel beindu­ló szakmunkásképző iskola igazgatói pályázatával kap­csolatban. Mondják, hogy a középiskolai tanárból lett pol­gármester, Kovács Imre is pá­lyázik erre a helyre, ugyanak­kor mint polgármester, befo­lyásolhatja az elbírálást. Arról is tud a fáma, hogy a képvise­lő-testület legutóbbi ülésének zárt részében már meg is álla­podott a testület: Kovács Imre, „megkapja” az igazgatóságot és cserébe lemond a polgár- mesterségről. Minderről meg­kérdeztük a legilletékesebbet, Kovács Imrét. — Kezdjük a zárt üléssel. Ott én bejelentettem a képvi­selő—testületnek, hogy meg fogom pályázni az új iskola igazgatói tisztségét. Szó sem volt semmiféle megállapo­dásról, csak megbeszéltük a lehetséges következő lépése­ket. Ha a testület a pályázato­mat kedvezően bírálja el, ak­kor ők dönthetnek arról is, hogy a ciklus végéig marad­jak-e polgármester vagy a ki­nevezésemkor mondjak le. Én mindkét megoldást el tudom fogadni. Ami pedig a pályázat elbírálását illeti, abban sem­milyen formában nem veszek részt, már a beérkezett jelent­kezéseket sem én vettem át, hanem Erdei István alpolgár­mester. Erdei Istvántól megtudtuk, hogy a jelentkezési határidő február huszonegyedikén jár le, utána szakmai bizottság elé kerülnek a pályázatok, majd várhatóan március-áprilisban dönthetnek a képviselők eb­ben az ügyben. • SUZUKI • SUZUKI • 1 $ SUZUKI , 3 —""-------------------5 2 BÉKÉSCSABA, OROSHÁZA, MEZŐBERÉNY, C m Szarvasi út 44. Táncsics M. u. 34. Kossuth tér 2—4. ^ W Telefon: (66) 446-752. Telefon: (68) 413-722. Telefon: (66) 352-672. “ I N D (ft Már 100 000 Ft készpénzért, 5 éves törlesztésre vásárolhat nálunk SUZUKI autót. Swift haszonjárművek 716 000 Ft-tól + áfa, áfa visszaigényelhető. Ha a fenti címeken vásárol autót Suzuki Sedant nyerhet! SUZUKI I SUZUKI s N S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents