Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

1994. február 17., csütörtök HAZAI TÜKÖR 1 1ÉKÉSMEGVEI HÍRLAP Egy kutya lelövése, avagy példa az „emberségről” Tankönyvek agráregyetemistáknak Két új mezőgazdasági temati­kájú tankönyvet mutattak be tegnap a Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó és a Földmű­velésügyi Minisztérium kép­viselői az újságíróknak. E két tankönyv kiadása azért jelen­tős, mivel olyan alapvető is­mereteket nyújt a felsőokta­tásban részt vevő egyetemi hallgatók számára, amelyeket hosszú ideig nélkülözniük kel­lett. A két új tankönyv egyike, a Mezőgazdasági Alapismere­tek című, a mezőgazdaság négy alapágazatát — a nö­vénytermesztést, a kertésze­tet, az állattenyésztést, vala­mint az ökonómiát — tárgyal­ja. A Közgazdaságtan című pedig a jelenlegi gazdasági alapfogalmak között igazítja el az egyetemi hallgatókat és a gyakorló szakembereket. Kárpótlási földárverések Az elmúlt héten az országban megtartott 270 kárpótlási föld­árverésen több mint 328 ezer aranykorona értékű földterület talált gazdára. A legtöbb, szám szerint 33 árverést Veszprém megyében tartották, a legna­gyobb, együttesen 55 ezer aranykorona értékű földterület azonban Békés megyében kelt el. Az árverések kezdetétől az elmúlt hét végéig a legnagyobb, 4 millió aranykoronát is megha­ladó értékű földterület szintén Békés megyében talált gazdára. Földtulajdonhoz is Békés me­gyében jutottak a legtöbben, több mint 32 ezren. A kiállítás zárva Bezár a Magyarország története a honfoglalástól 1949-ig című állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az 1960-as évek derekától nyitva tartó bemutató február utolsó napjáig tekinthető meg. Az épület folyamatos belső felújí­tása miatt más kiállításokat is zárva tartanak majd hosszabb- rövidebb ideig. Az utóbbiak kö­zé tartozik a gyűjtemény régé­szeti bemutatója, illetőleg az ugyancsak az épületben műkö­dő Magyar Természettudomá­nyi Múzeum állandó kiállításai. A koronázási jelvényeket válto­zatlanul a földszinti klimatikus teremben láthatják az érdeklődők. Gumiabroncs­termékdíj? Gumiabroncs-termékdíj beve­zetését javasolja az ipari és a környezetvédelmi tárca — kö­zölte az ipari minisztérium ille­tékese. A gumiabroncsok eseté­ben személyautóknál 125-250 forint között, teherautóknál 500-1000 forint között lenne a termékdíj. Ezen kívül a külön­féle csomagolóanyagokra és az akkumulátokra is tervezik a ter­mékdíj kivetését, amely min­den bizonnyal megemeli ezen cikkek fogyasztói árát. Nem bővítik a paksi erőművet Az energetikai kormányzat le­mondott a paksi atomerőmű bő­vítéséről - közölte az Ország- gyűlés Gazdasági Bizottsága Energetikai Albizottságának ülésén Szűcs István helyettes ipari államtitkár. Elmondta: je­lenleg új telephely után kutat­nak arra az esetre, ha a parla­ment úgy dönt, hogy atomerő­mű-építéssel oldhatók meg az ország energia gondjai. (Folytatás az 1. oldalról) László Lászlót a lakásán si­kerül megtalálnunk. Igazából nem örül, hogy foglalkozunk az üggyel: — Amikor embereket lőnek le, maguk egy kutya lepuffan- tásával törődnek? — szegezi nekem a kérdést, választ sem várhat rá, mert így folytatja: — Kint voltunk egy olasz bérvadásszal, amikor észre­vettük, hogy a kövesúttól 1000-1500 méterre nagy se­bességgel egy piros Lada sze­mélygépkocsi haladt. Aztán hirtelen megállt és pillanatok alatt három kutyát pakoltak ki belőle. Ez szinte naponta elő­fordul, hogy megunt állataik­tól így szabadulnak meg az emberek. A két nagyobbat le­lőttük, a kisebbik elszaladt. —Lelőtték? Kik? — Egy hivatásos vadász. Fontos a név? —Jó lenne beszélni az ille­tővel... — A fiam volt, ifjú László László. — Úgy tudom, hogy a gon­dozott állatokat nem szokták lelőni... — Ezek a kutyák nagyon is gondozatlanok voltak... — Az egyik, a tözskönyve- zett Ön szerint olyanfajta volt, amelyik vadászni szokott? —Tudom milyen fajta volt, de minek mondjam meg? Szó­val én mondtam a fiamnak, hogy le kell lőni a kutyákat. — Tudja-e, hogy a bernát­hegyi a lövés után még leg­alább két órát élt? Ezt állapí­totta meg az orvos... — Hazudik... Mindjárt megdöglöttek. —Nem kellett volna elhan- tolniuk a lelőtt állatokat? — Aznap nem értünk rá, másnap reggel, amikor ment a fiam, hogy elássa őket, már néni voltak ott László úr előélete —László úr! Bár nem tartozik szorosan az ügyhöz, de hadd olvassak fel Önnek néhány mondatot egy pár évvel ezelőtt megjelent vadászújságból. A címe: Háború és béke Kever- mesen. ,László László, a le­váltott vadászmester szó sze­rint értelmezte a vadásztársa­ság közös vagyonát, hazavitt például 5 mázsa kukoricát, a társaság vadföldjén saját cél­jaira mogyorót termesztett, a társaság egy alkalmazottjának 10 000 forintért eladta a va­dásztársaság Simson motorke­rékpárját, amelyet korábban ő használt. Ezenkívül az intéző- bizottság tudta nélkül eladott két traktort, és kétszázezer fo­rint értékben újat rendelt. Ugyancsak a vezetőség többi tagjának tudta nélkül—és rá­adásul tilalmi időben — kül­földi bérvadásszal őzbakot lö­vetett... Egy külföldi vadásztól ajándékba kapott nagy értékű spektív távcső miatt deviza­bűntett elkövetéséért folyik el­lene eljárás. Ennek a hosszú bűnlajstromnak töredéke is elegendő a legkiválóbb „mes­ter" leváltásához is, hiszen aki a választással kapott bizalom­mal visszaél, ne számítson semmi jóra. A fegyelmi bünte­tésül kapott szigorú megrovás és a vadászati tisztségtől való kétéves eltiltás ebben az eset­ben még csak szigorúnak sem mondható." — Mit szól ehhez az írás­hoz? — Semmit. Nem igaz. — Ha nem igaz, gondolom perelte az újságírót. — Minek? Azt írnak, amit akarnak... „Fiam, azt mondd el, amit én...” Közben megérkezik ifjú László László. Érzésem sze­rint emberségesebben áll a té­mához. Mielőtt megszólal, az apja odaszól hozzá: „Fiam, azt mondd el, amit én...” És a szó­fogadó gyermek valóban azt mondja el, amit már hallot­tunk. Mégis másként. — Sajnos naponta kell ta­pasztalnunk, hogy kidobják a megunt állatokat. Márpedig kényszerű kötelességünk el­pusztítani azokat, mivel előbb-utóbb vadorzóvá vál­nak. Én mindenesetre elnézést kérek Lajos úrtól, hiszen ha tudjuk, hogy gazdája van, nyilván nem lőjük le. De miu­tán azt láttuk, hogy kidobták egy kocsiból, nem volt más választásom, hiszen lehetett volna veszett is a kutya. Egyébként is gondozatlan volt... — Tudja-e, hogy a lövéstől nem pusztult el mindjárt a ber­náthegyi? — Végül is nem kötelessé­gem a szívét meghallgatni. Mindenesetre nekem úgy tűnt, hogy megdöglött. Búcsúzásunkkor az időseb­bik László megjegyezte: nem kellene ennek az ügynek akko­ra palávert verni... Dr. Tóth Zoltán körzeti or­vostól véleményt szerettem volna kapni László Lászlóról, hiszen a fegyelmi tárgyaláson annak idején ő is részt vett. Tóth Zoltán nem volt hajlandó az ügyről nyilatkozni. Az ügy­védhez utasított... Most már arra voltam kí­váncsi, igaz-e, hogy a bernát­hegyi elhanyagolt, ápolatlan volt, mint ahogyan azt a két László állította? Az ügyben dr. Muhari Dezső állatorvost kér­deztem. Dr. Muhari a kérdé­semre elámul: „Méghogy ápo­latlan volt? Igen szépen tartot­ták, látszott az állaton, hogy szeretik, ápolják, s hogy a csa­lád kedvence.” Ezt a véle­ményt erősíti meg Ménesi Jó­zsefire is, aki naponta látta, hogyan bánnak a kutyával. Jogszabály van, emberség nincs? Mindezek után nem az én tisz­tem eldönteni, hogy jogosan lőtték-e le a kutyákat. Majd el­dönti a bíróság, mert Lajos László feljelentést tett a tettesek ellen. Végezetül hadd idézzek dr. Székely Istvánnak, a MA- VOSZ jogtanácsosának jogsza­bály-magyarázatából: „Az első és leglényegesebb problémát az jelenti, hogy vajon az elejtett állat kóbornak minősíthető-e vagy sem. A póráz- és kolonc- nélküliség önmagában nem ala­pozza meg a kutya „kóbor” jel­legét, mert igen lényeges tény­állási elem az is, hogy a kutya ne álljon gazdája felügyelete alatt. Amennyiben az állat csak átmenetileg került ki gazdájá­nak felügyelete alól, a bírósági gyakorlat alapján nem minősít­hető kóbor ebnek. Ebben az esetben a kutya gazdája sza­bálysértést követett el azzal, hogy a kutyát gondatlan vagy szándékos magatartása ered­ményeként szabadon hagyta csatangolni, ez azonban még nem jogosíthatja fel a vadászat­ra jogosultat a kutya elpusztítá­sára. Nem jogosítja fel még ak­kor sem, ha a kutya vadat ül­döz!!! ...Értékelni kell azt a körülményt is, hogy milyen a kutya kinézete. Egy tisztán tar­tott, szemmel láthatólag is gon­dozott benyomást keltő kutyá­nál számítani lehet arra, hogy csak átmenetileg került ki a gaz­dája felügyelete alól, és a kutya lelövésével rendkívül kellemet­len, anyagilag is megterhelő helyzetet teremthet a vadász sa­ját maga számára...” Béla Vali Felvételünk illusztráció, nem a riport helyszínén készült, a képen látható németjuhász sem azonos az írásban szereplő négylábúval archív kép, szűcs László felvétele Jön a tankoló kártya Banki garanciát kémek fedezetül Szerencsére, Magyarországon is egyre többen veszik igénybe a készpénzes kifizetés helyett a csekket, illetve a különféle kár­tyákat Az effajta eszközöknek talán a leginkább az autósok vehetik hasznát Ezt felismerve bocsátotta ki a Mól Rt. több mint egy évvel ezelőtt az első tankoló kártyákat A kísérletbe a cég hivatali gépjárműveinek vezetőit illetve a dolgozók egy részét vonták be. A tapasztala­tokról Cseh Béla kereskedelmi igazgatót kérdeztük. —Bevált a kísérlet? — Igen. Egyszerűbb lett az elszámolás, hiszen készpénzfi­zetés helvett a kártya felmutatá­sával renuezték munkatársaink a számlát —A nagyközönség mikor ve­heti igénybe ezt a szolgáltatást? — Remélhetőleg még az idén sikerül bévezetni a lakos­sági-, illetve a cégkártyát. Ez utóbbi közelebb van a megva­lósításhoz. Elsőként az Orszá­gos Mentőszolgálatnak aján­lottunk fel ezer cégkártyát, hogy megkönnyítsük a mentő­autók tankolását. A lakossági kártya elterjesztésével kicsit óvatosabban bánunk, hiszen könnyen megeshet, hogy vala­ki csak tankol, de nem tud fi­zetni. Ez persze manapság a cégekkel is gyakran megeshet. Ezért úgy tervezzük, hogy csak az veheti igénybe ezt a szolgáltatást, aki vállalja, hogy a folyószámláján egy adott összeget elkülönít a tan­koló kártya javára. A magán- személyek esetében ez mint­egy 50 ezer forint lenne. A számlaellenőrzés technikai feltételeinek megteremtésé­hez azonban még így is időre van szüksége cégünknek. Domi Ferenczy-Europress A felüljáró alatt legyen átjáró! Az orosházi városatyák meg­szívlelték az előző testületi ülé­sen felvetett problémát, misze­rint hozzák nyilvánosságra, ki, miért és hányszor mulasztott, pontosabban, ki a notórius, iga­zolatlanul hiányzó. így nem is csoda, hogy legutóbbi összejö­vetelükön már húsz képviselő megjelent. Ezúttal a legna­gyobb vitát az Iglói és a Szent István utcák szintbeni közúti­vasúti átjáróinak fennmaradása jelentette. A Szőlő körúti felül­járó építését megelőzően a MÁV azt kérte, hogy a felüljáró átadása után mindkét közúti át­járó szűnjön meg. Ezt azonban az önkormányzat nem fogad­hatja el. A képviselők az Iglói úti átjáró újbóli megnyitása mellett tették le voksukat. Heves vitát eredményezett a Magyar Fürdővárosok Szövet­ségéhez való csatlakozás is, de ebben a kérdésben nem szüle­tett döntés, a témát elnapolták. Megválasztották viszont a pénzügyi ellenőrző bizottság új vezetőjét, támogatták az oros­házi Food-Rt területfejlesztési igényét. Megszűnő tanyaklubok Szarvas tanyavilágában a rendszerváltás előtti két évti­zedben virágkorát élte a szlo­vák nemzetiségi tanyaklub mozgalom. A körzetesítéskor megszüntetett tanyai iskolák helyén szlovák kulturális köz­pontok létesültek Ezüstszőlő­ben, a Siratószőlőkben, Kö­zéphalmon, Bezinában és egyebütt. Az 1980-as évek vé­gén a volt téeszbirtokok priva­tizációja és az egyházi ingatla­nok visszaadása kapcsán egy- re-másra zárják be ezeket a klubokat. Erre a sorsra jutott a közel­múltban a bezinai agrárkor is, amely hivatalosan 1987 óta működött az Orosházi úti is­kola épületében, átlagosan 80 fős tagsággal. Itt egymást kö­vették a színvonalas kulturális rendezvények. Olyannyira, hogy 1992 nyarán ez a kör adott otthont egy európai kul­turális fórumnak is. A leg­utóbbi időkben az iskola épületét a felszámolás alatt ál­ló csabacsűdi Alföld Tsz 2,8 millió forintért bocsátotta áru­ba. A javarészt nyugdíjas tag­ság ennyi pénzt nem tudott összeszedni, így most fedél nélkül maradtak. A kör búcsú­estjén Frankó István így kö­szönt el társaitól: — Szép volt ez az időszak azért, mert nincs annál felemelőbb érzés, ami­kor az emberek együtt, egy­másért dolgozva örömöt okoznak egymásnak. Amit tettünk, azt nemcsak saját örömünkre tettük, hanem az itt élők kulturális felemelke­déséért. A műemléki jelentőségű épület sorsa jelenleg bizonyta­lan. (szenes) hóNAPra éVRe SPRLYT BETÉTJEGY (Maratott (Betétjegy j • 3, 6, 9 hónapos futamidő • fii kamatozású ^ 3 hónapra évi 18% \.fi 6 hónapra évi 20% 9 hónapra évi20,5% Árral szemben, tempóelőnyben • 3ávasfitami4ó; v • alsó Imfiikam'at: 21% .réilPíIIE változó kamat • lejáraikor kamatos kamat IfffMil A holnap biztonsága X Bármilyen összegben váltható: % Mezőkovács háza. Alkotmány u. 53. Békéscsaba, Munkácsy u. 2. WMw at vésztó Wesselényi u 2 .

Next

/
Thumbnails
Contents