Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
Gyomaendrőd város címere Az oldalt írta Bíró Károly és Papp János. Szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 450-450. Fotó: Kovács Erzsébet / Átmenetileg zárva Hunya. — Az energiatakarékosság és az érdeklődés elmaradása miatt a művelődési ház korlátozott üzemeltetését határozta el az önkormányzat, így külön vezetője nincs is az intézménynek, az általános iskolások használják testnevelésórákon és egyéb iskolán kívüli programokon. Véradás Gyomaendró'd. — A Katona József Művelődési Központ ad otthont az idei év első véradásának, amely február 16-án délelőtt lesz. Várják a régi és az új véradókat. Fejlesztés Hunya.—A költségvetés fedezethiányos, s aligha lehet szó a faluban nagyobb fejlesztésről. Nagy szükség lenne viszont a központi szennyvízcsatorna- hálózat kiépítésére, melynek fontosságát már körülbelül húsz éve egy vizsgálat kapcsán bizonyították. Ekkor egy tisztítómű megépítését határozták el, mely saját erő hiányában még mindig csak álom. Tanfolyam Gyomaendrőd. — Kisvállalkozások gazdasági ügyintézőinek indítanak tanfolyamot február 7-én a Katona József Művelődési Központban. Tűzoltók Hunya. — Megkezdték a községben egy önálló, önkéntes tűzoltó-egyesület szervezését. Mire a nyári aratás és az ezt követő betakarítási munkákra sor kerül, már szervezett őrei lesznek a határnak. Tréning Gyomaendrőd. — A belső erők szabályozásáról, az önfegyelemről, öngyógyításról és sok más érdekességről lesz szó a február 12—13-án megtartandó reiki tréningen. Költségvetés Gyomaendrőd. — Megfontolt és körültekintő előkészítő munka után a képviselő- testület február 8-ai ülésén hagyja jóvá az 1994. évi költségvetését. Farsangi randevú Gyomaendrőd. — Az endrő- di Déryné Művelődési Házban farsangi bálra kerül sor február 26-án. Az idősek báljának is nevezhető rendezvényre már 21. alkalommal kerül sor. Jegyek csak meghívóval együtt vásárolhatók a művelődési ház irodájában. { GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 2.. szerda Főszerkesztőt Norvégiából Gyomaendrőd. — Új főszerkesztője van a város önkormányzati lapjának, a Gyoma- endrődi Híradónak. Pályázat útján választotta ki a képviselő- testület Bíró Károlyt, aki 16 évet élt kisebb-nagyobb megszakításokkal Norvégiában. — Milyen kapcsolata van Gyomaendrőddel?—kérdeztük Bíró Károlytól. — Itt születtem, ebben a városban, itt jártam iskolába, s az élet hozta úgy 1972-ben, hogy zenészként szerencsét próbáljak a világban, pontosabban Norvégiában. Édesanyám jelenleg is itt él a városban, s mi tagadás, örömömre szolgál, hogy hazatérve hasznára válhatok szülővárosomnak. — Volt-e valamilyen kapcsolata korábban az újságírással? — Kacérkodtam az írással már odakint is és norvég írók műveit fordítottam magyarra. Később, 1989-től a Dél-Kelet norvégiai tudósítója voltam. Amikor Homok Ernő barátomBíró Károly főszerkesztő mindenki számára nyitott Gyo- maendrődi Híradót szeretne tói értesültem arról, hogy fő- szerkesztőt keresnek az önkormányzati lap élére, megpályáztam az állást. Nem volt sok reményem, mert az egyik alpolgármester úgy nyilatkozott a pályázatomról, hogy ilyen rosszat még életében nem látott. Szerencsére októberben a képviselő-testület a másik két pályázóval szemben engem választott. — Milyen elképzelései vannak a városi lap jövőjéről? — Hazatérésemkor meglepett az a szembeötlő elmaradottság, az az infrastrukturális szegénység, amelyet Norvégiához viszonyítva talán nem is lehet eléggé minősíteni. Kicsit szomorúvá tett a helyzet s úgy éreztem, hogy valamit nekem is tennem kell. Ha mást nem, az írott szó erejével bemutatni a gondokat, felvetni a problémákat, segítségére lenni az ön- kormányzatnak és a lakosságnak, hogy Gyomaendrőd fejlesztésében előbbre léphessünk. Önkormányzati lap lévén a Gyomaendrődi Híradó erre alkalmas. Örülök annak a lehetőségnek, hogy én szerkeszthetem az újságot. Szeretem ezt a munkát, s nyitottá kívánom tenni minden egyes újságolvasó számára. Célom, hogy a lap lerontott hírét újjáformáljam, s szebbé alakítsam — mondotta befejezésül Bíró Károly. Szövetkezzünk-e? Vélhetően mire ezek a sorok megjelennek, addigra maximálja az országgyűlés a földbirtok nagyságát. Meghatározza, hogy egy- egy nagyobb gazda hány száz hektárig terjeszkedhet, s hogy a külföldi befektető milyen mértékben jusson földtulajdonhoz. Az egyéni gazdaságok azonban a legritkább esetben küzdenek a nagyság problémájával, mert a legtöbb új földtulajdonos mindössze néhány hektárt mondhat magáénak. Sokkal tipikusabb az egy-két hektáros birtok, mint az 50 közeli vagy efölötti. Az is előre prognosztizálható, hogy aki úgynevezett szalagparcellákon, kis területeken gazdálkodik, az ebből a tevékenységből nem tud majd megélni. Érdemes tanulmányozni a közös piaci országok gazdaságszerkezetét, ahol a hasonló nagyságú földtulajdonosok összefognak és szövetkezeti formában, közös műveléssel, közös értékesítéssel oldják meg a termelést. Nálunk már a szövetkezés szó is a politika áldozatává vált, mert vagy rossz értelemben szervezkedésnek, valamivel való cinikus összefogásnak tartják, vagy pedig a kényszertagosítás egyik eszközének. Pedig nem erről van szó. Itt szövetkezni annyit jelent, minta sok kicsit összefogni, megerősíteni, hogy létezni tudjon. Gazdasági számítások szerint a 20 hektár alatti területek beművelése gazdaságtalan a magas költségek miatt. Lehet, hogy itt sem pontos a határ és az is valószínű, hogy nem törvényszerűen kell veszteségesnek lenni a kisparcellákon történő mezőgazdasági termelésnek. De az biztos, hogy együtt többre lehet menni. Tárgyilagosan 1993-ról Gyomaendrőd.—Azelmúltév értékelésén már szinte túl vagyunk, s fontos egy-egy szakterület elmúlt évi bírálata, hogy az idén mit kell javítani, s milyen irányba kellene haladni. Erről beszélt dr. Valach Béla, a. város- fenntartó és fejlesztő, környezetvédő bizottság elnöke, ön- kormányzati képviselő. — Mint a városfejlesztési bizottság elnöke az 1993-as évet egy megkezdett program folytatásának tekintem. Számomra átlagos év volt a tavalyi, s mint ilyen, egyértelműen a város fejlődését szolgálta. Jó lenne, ha minden év hasonló tendenciát mutatna. A fákkal és közterületekkel kapcsolatban több bírálat hangzott el. Mindezek ellenére meg kell mondanom, hogy nem vagyunkmindig azonos hullámhosszon a feladatok végrehajtójával, a Gyomaszolggal. Talán nem is a cég vezetésében van a hiba, inkább az embereknek a munkához való hozzáállásában. Ebből adódik, hogy egy kicsit többet várnánk tőlük. A másik oldalon a Gyomaszolg, mint önálló kft. értelemszerűen más üzleti érdekeket is figyelembe vesz. Mi megrendelők vagyunk, ők vállalkozók és ebből alkalmanként adódnak problémák. A testületi ülésről azt tudom mondani, felvállalja a város gondjait, igyekszik mindent megtenni, Dr. Valach Béla: A képviselő-testület mindent megtett azért, hogy a város előbbre jusson, s a szűkös anyagi kereteken belül fejlődjön. Legnagyobb gondunkat, a jó minőségű ivóvíz biztosítását azonban ez idáig még nem sikerült megoldanunk hogy a közhangulatot és a rendelkezésre álló pénzt a legmegfelelőbben, mindenki számára hasznosan kezelje. Elégedetlenek és azok, akik másként látják a város érdekeit, természetesen most is vannak. Nagy gond a jó minőségű ivóvíz kérdése és általában a vízmű kezelése. Mi beléptünk a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Rt.-be. Az adatok szerint az ivóvíznek 100 forint felett van egy köbméterre eső önköltsége. Ugyanennyi a szennyvízé is. Gyomaendrődön ezért teljesen mindegy, hogy az rt. keretein belül vagy külön üzemeltetjük a víz- és csatornamű- rendszert. Sajnos a víz minősége egyik esetben sem lesz jobb, mert megoldatlan a 100 százalékos tisztítás. A vízvezetékrendszer életkora nagyon magas, s a két évvel ezelőtti 60 milliós víztisztító berendezés csak rész- megoldást jelent. A víz minőségét fertőző baktériumok rontják. A vízrendszer tervszerű takarításakor felkeveredik a víz, zavaros és ihatatlan lesz. A készenléti javítóbrigád munkája nem mindig gazdaságos és vízminőségjavulást egyáltalán nem eredményez. Bízunk azonban, hogy a részvénytársaság keretein belül valamikor rácsatlakozhatunk a Békés Megyei Regionális Vízműre. Az erre vonatkozó előzetes egyeztetések már megtörténtek — tájékoztatott bennünket dr. Valach Béla. A környezetvédő bizottság elnöke a két városrész közötti problémát álproblémának, mondvacsináltnak tartja, s alkalmasnak arra, hogy egy-két szélsőséges ember kritikus helyzetben egymásnak fordítsa a képviselő-testület tagjait és a város lakóit. Véleménye szerint itt is érvényesíthető az együtt egymásért elv, hiszen minden közös eredmény, így: hogy a városi intézmények működnek, jelentősebb korlátozásra e tekintetben nem került sor, még a nehézgazdasági év ellenére sem. Szavazókörök változása Gyomaendrőd. — A képviselő-testület legutóbbi ülésén az országgyűlési képviselők választásához szavazókörök módosítását tűzte ki célul. A valószínűleg májusban sorra kerülő választásokra nem lehet elég korán felkészülni. A gyors és sikeres lebonyolítás érdekében meg kell teremteni a szükséges technikai feltételeket. E körbe tartozik a szavazókörök területi beosztásának a felülvizsgálata is, amelynek célja, hogy valamennyi szavazókörbe közel azonos számú választópolgár tartozzon. A városban a jelenlegi besorolásnál a 17. és 18. számú szavazókörök között található lényeges eltérés az ide besorolt választópolgárok számát illetően. Ennek oka az, hogy a nagylaposi és a kocsorhegyi, valamint a 4. és 5. kerület választói egy szavazókört alkotnak nagylaposi központtal. Ennek előnye az, hogy viszonylag kevés számú választópolgárnak kell utaznia. Hátránya, hogy a választási központtól távol van a szavazókor helye, nem megoldott a kommunikációs kapcsolat és nagy aránytalanságot okoz a szomszédos szavazókor rovására. A korrekciós elképzelés szerint a 18-as számú szavazókörhöz csatolódnak a 17-es szavazókörből az Alkotmány, Blaha Lujza 1—5., 2—6. számú házak, Hídfő, Hősök tere, Kacsóh Pongrác, Köztársaság, Népliget, Rózsahegyi és Zrínyi Ilona utcák. A szavazókor helye a 3- as Számú Általános Iskola központi épületébe kerülne. A 17- es számú szavazókor helye pedig a Szabadság utcai óvodába, mivel a korábbi szavazókor helye, a polgári iskola megszűnik. Ä Nagyi aposon és környékén élő, közel 200 állampolgár szavazókörbe jutásának megkönnyítését az elképzelt terv szerint a szavazás napjára beállítandó három autóbuszjárat biztosítja. A tervezett módosítással az eddigi 948:278 szavazóköri arány a két említett szavazókor között 718:508-ra módosulna. Jódot tartalmazó ivóvíz Gyomaendrőd. — Aki nem szokta meg a város ivóvizét, az igencsak fanyalogva nyeli le az első kortyokat.. A jódtartalom miatt egészségre ártalmas hálózati vízrendszer nagyon sok gondot okoz a képviselő-testületnek. Miként dr. Frankó Károly polgármestertől megtudtuk, a város vezetőinek minden igyekezete ellenére ez idáig nem sikerült elérni, hogy megfelelő minőségű ivóvizet igyanak a gyoma- endrődiek. A Békés megyei arzénmentes vízprogram keretébe nem tartozik a jódtartalom megszüntetése, bár ez sem kevéssé veszélytelen az emberi szervezetre. Nemrégiben a képviselő-testület levelet írt dr. Surján László népjóléti miniszternek, arra kérve, hogy valamilyen módon segítse elő a minisztérium a város ivóvízrendszerének korszerűsítését és a megfelelő minőség megteremtését. A polgármester szerint ha a leendő országgyűlési képviselő egész pályafutása során annyit tesz a városért, hogy megteremti a szennyeződésmentes ivóvizet, akkor már ele- gettettküldetésének. így legyen! Óvónők találkozója Régi osztálytársak találkoztak Gyomán, olyanok, akik 40 évvel ezelőtt végeztek az óvónőképző iskolában. Az ország igen távoli részéről jöttek, s szinte már mind nyugdíjasok. Eljöttek, hogy találkozhassanak, örüljenek egymásnak, s visszaidézzék a régi emlékeket, beszéljenek arról, ki hogyan él most. Megjelentek: Császár Ilona, Szabó Katalin, Deres Margit, Nagy Etelka, Polgár Ilona, Gy. Kovács Gizella, Urbancsok Piroska, Fabulya Mária, Balogh Viktória, B. Kovács Mária, Gyuricza Katalin, Balogh Júlia, valamint osztályfőnökeik, dr. Kada Judit és Solymár Jánosné, s a gyakorlatot vezető óvónő: Fekete Lászlóné. A képet Fülöp Imréné Gyuricza Katalin küldte szerkesztőségünknek Székházavatás Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet az ország minden táján ismert, s 25 ezer szövetkezeti tagot jegyez. Mintegy százan dolgoznak a különböző kirendeltségeiken. Tavalyi betétállományuk meghaladta a 2 milliárd forintot, s ezzel szemben a hitelállományuk az 1,3 milliárd forintot. Nemrégiben adták át Endrődön az új székházukat, amely méltó munkahelyet teremt dolgozóiknak. Ebből az alkalomból ünnepélyes székházavatásra került sor január 31-én egy szakmai fórum keretén belül, melynek témája: A térség lehetőségei a takarékszövetkezeti integráció kapcsán
