Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1994. február 16., szerda Ötéves évforduló A Csorvási Híradó közéleti lapként havonta megjelenő számaival már öt éve tájékoz­tatja a helybelieket. Az újsá­got a nagyközség képviselő­testülete adja ki, s a Csorvási Baráti Társaság juttatja el a faluból elszármazottaknak a Híradót. A napokban megje­lent legfrissebb számban Za­lai Erzsébet fiatal tanítónőről olvashatnak, valamint megis­merkedhetnek a lakásvásárlá­si hitel új rendszerével, s be­mutatkozik a termelőszövet­kezet új termelési igazgatója, Szatmári Sándor. Alkalmassági teszt az egészségügyiben A békéscsabai Hugonnai Vil­ma Egészségügyi Szakközép- iskolában — függetlenül attól, hogy hányadiknak jelölték meg a felvételizők az iskolát — február 17-én, csütörtökön 13 órára váiják a hozzájuk je­lentkezett nyolcadikosokat írásbeli képesség vizsgáló teszt kitöltésére. Lesz gáz! Dombiratoson — a február 10-ei falugyűlésen elhangzot­taknak megfelelően — a szak­emberek elkezdték a lakossá­gi gázbekötésekhez szüksé­ges egyedi tervek készítését. A tervezés és a kivitelezés iránti igényeket a polgármes­teri hivatalban lehet bejelen­teni. Nem csak munkanélkülieknek Mint arról korábban hírt ad­tunk, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán felsőfokú gyógype­dagógiai szaktanfolyamot in­dítanak. A tanfolyam szerve­zőinek tájékoztatása szerint a felvételi határidőt meg­hosszabbították február végé­ig, s a tanfolyamra nem csak munkanélküliek jelentkez­hetnek. Eger után ismét Budapesten került sor a táncdalfesztivál megrendezésére. Mivel az egri táncdalfesztiválon nem tűntek fel slágergyanús dalok, így Pes­ten elhatározták, hogy „na majd Pest megmutatja, hogy csak azért is, még a vízcsapból is slágerek folynak az idén!” Nem nagyon sikerült megmutatni! Az idén téli rendezvény lett eb­ből a nemes vetélkedőből, ami pedig megrögzött, tipikus nyári eseménynek számított kezdet­től fogva. Hogy mennyire a téli szezon kellős közepén járunk, erre még Dolly Roll is felhívta a közönség figyelmét, aki bundá­ban és csizmában jött be a pódi­umra, hogy elénekelje számát. Kifejezetten „fáztam” ettől az agyonismételt néhány ütemtől. Énekesnői szuperprodukciót Szulák Andreától hallhattunk, aki egyike a legjobb előadómű- vészeloiek és toronymagasan fölötte állt a legtöbb közremű­ködőnek. Ha már énekesnőkről beszélünk, akkor mindenkép­pen ki kell emelni Marcellinát, Eddig nem fellebbezett senki... (Folytatás az 1. oldatról) — Én inkább tényekről be­szélnék. Négyszáznál is több igény volt, amely az azóta Hír­közlési Felügyeletté átalakult Frekvenciagazdálkodási Inté­zethez beérkezett s azt sem mondanám, hogy lecsökkent. Fontos tudni, hogy utóbbi csak arra a mintegy hatvan, elsősor­ban 30 ezernél nagyobb lélek­számú településre végezte el a nemzetközi egyeztetést, amelyre mi a 103 lehetőséget meghirdettük. Másutt ezek az igények bizonyára változatla­nul fennállnak. — Békésben eddig határo­zatot a Start Rádió (békéscsa­bai Interaax Bt.), a Róna Rá­dió és Délkelet Rádió, vala­mint— Békésen—a V+VKtf. kapott. — Másoknál is megtörtént a véleményezés, csak még hatá­rozat nem született, minden­esetre felvettük valamennyi stúdióval a kapcsolatot, ahogy szokták mondani, folyamat­ban van az eljárás. Mellesleg láthatja, teljesen nyíltan folyik az eljárás, hiszen amint meg­születik egy határozatcsokor, máris kiadjuk az MTl-nek. Csak mellékesen jegyzem Dr. Molnár Balázs meg, hogy Békéscsabán kívül az országban mindössze Du­naújvárosból és Sopronból ér­kezett hatnál is több engedély- kérelem... — Milyen szempontok sze­rint döntöttek? Egy látványo­san megírt pályázatnak lehe­tett előnye is, holott... —...ne is folytassa, értem mire céloz, de csak azt mond­hatom: a 110/93-as kormány- rendelet és a tárca vezetőjének rendeleté alapján formanyom­tatvány készült, ennek alapján lehetett „pályázni”, egy sor dokumentumot közelezően csatolva. Voltak nagyon is ob­jektív tényezők, amelyek alapján lehetett dönteni, de nyilván a műsorterv is komo­lyan latba esett. Akik figyel­met fordítanak a nemzeti kul­túrára és a hagyományápolás­ra, a helyi eseményekre, közös­ségekre, egyházakra, nemzeti és etnikai kisebbségekre, a környezetvédelemre, a saját gyártású műsorok nagyobb arányban vannak a konzerv- műsorral szemben — mindez előnyt jelenthet, kivált ha ezek a műsoridő jelentősebb részét töltik ki. Persze, a rendezett tulajdonviszonyok, a műszaki háttérbázis, a szellemi kapaci­tás megléte, ezek ugyancsak fontos követelmények egy ko­moly struktúrában. Most jön a válasz második fele: a mű­sorstruktúra köti az alapítókat, s nemcsak joguk van az enge­dély alapján megvalósítani a műsortervet, hanem kötelesek is. Ha erre nem képesek, akkor — ha nem is azonnal — eljut­hatnak oda, hogy megvonjuk az engedélyt, s a felszabaduló frekvenciát újra meghir­detjük... De végeredményben azon településeken is gondol­kodhatnak helyi stúdión, ahol eddig csak a gondolatnál tarta­nak, mi több, jó ha mihama­rabb jelzik a Hírközlési Fő- felügyeletnek szándékukat. Jelentős tartalékok vannak még a légtérben. — Választások előtt állunk. Aligha hihető, hogy nem pró­báltak pártok, különböző cso­portok előnyhöz jutni a bizott­ságnál. — Miután a bizottságnak nem vagyok tagja, erre nem tudok egyértelműen válaszol­ni, de nem tartom valószínű­nek. A döntést hozó szakem­berek rendkívül elfoglaltak, esténként jönnek össze. És mégegyszer mondom, úgy ér­zem, meglehetősen nagy nyil­vánosság előtt zajlik a frek­venciaengedélyezés. — Frekventált kérdés min­den stúdiónál a reklámidő. Mi­lyen megkötése van Önöknek e tekintetben? — Amennyiben központi pénzt is használnak, akkor a műsoridő 10 százalékát tölthe­tik ki a reklámmal, ha nem használ fel közpénzt, akkor ennek duplája, vagyis minden órából 12 perc lehet reklám. Hogy ez kevés vagy sok, nem tudom, de gondolom, boldo­gok azok a stúdiók, amelyek ezt már a kezdetkor ki tudják tölteni színvonalas hirdetések­kel. — Ön mennyire ismeri azo­kat a műsorokat, amelyeket már korábban ideiglenes jel­leggel sugározlak vagy mos­tantólfognak? — Én az iratok alapján is­merem csak. Igazán nem vár­ható el, hogy hallgassam vala­melyik békéscsabai rádió­adást...de a működés idején majd kiderül, ki mit ad, mennyire közszolgálati. — Elképzelhető, hogy ha­sonló rendszert kidolgoznak a nem levegőben sugárzott mű­sorok továbbítására, tehát a kábeltelevíziózásra, illetve rá­dióadásokra? — Ezekre egyelőre az 1986 óta érvényes szabályokat al­kalmazzuk, ezek szintén enge­délykötelesek, kellenek doku­mentumok s ha rendben van­nak, akkor meg is kapják, hi­szen itt úgynevezett előnyben részesítő szempontok nincse­nek, tehát eleve könnyebb en­gedélyhez jutni. — Eddigi tevékenységüket hogyan értékeli? — Még nem kaptunk felleb­bezést, ami biztató. Mivel tel­jesen új dologról van szó, talán egyre könnyebb lesz igazsá­gos és tisztességes döntést hozni. Fábián István Hihetetlen teher a hulladék Mint arról rövid híradásban be­számoltunk, a Fidesz megyei szervezete környezetvédelmi autóbuszkörutat szervezett hét­főn. A Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjei, Végh László, Cséfán Lajos, Egeresi Miklós, Homok Julianna és Varga Sán­dor i!> részt vett a tanulságos kiránduláson. A békéscsabai szeméttelep felé haladva a Fidesz környezet­védelmi kabinetelnöke, dr. Dlés Zoltán kandidátus azt taglalta, hogy hazánkban lassan betel­nek a hulladéktelepek, ami hi­hetetlen terhet jelent a nemzet- gazdaság számára. Ezért párt­juk azoknak a technológiáknak a bevezetését támogatja, ame­lyek révén kevesebb hulladék képződik, illetve csökkenő mennyiségű, nehezen kezelhe­tő hulladék. A nem kevés költ­séggel járó, ám nem megkerül­hető szelektív hulladékgyűjtést is fokozatosan be kell vezetni. Ehhez államilag támogatni szükséges azokat a vállalkozá­sokat, amelyek a hulladék újra­hasznosítását végzik. Amit pe­dig nem lehet, azt el kell zárni az ivóvízbázistól. A békéscsabai szeméttele­pen is nem csak a több mint egymillió köbméterre duzzadt szemét okoz gondot, hanem az is, hogy az újkígyósi csatorna­rendszer átfolyik a szeméttelep nádasába, onnan az Élővíz-csa­tornába, majd a Kettős-Körös­be. Mi több, a szeméttelep szomszédságában lévő három élelmiszeripari üzem szennyvi­ze is a nádasba csordogált. Ézért vált különösen sürgetővé az új hulladékkezelő mű megépítése a megyeszékhelyen. Az első lépcső megvalósulásakor a régi szeméttelep rekultivációjához is hozzálátnak a szakemberek. Az Élővíz-csatorna Békési úti „illatozásának” oka a csabai szennyvíztisztító telep, amely­nek tisztító rendszerét csak egy iszaptisztító beruházás révén le­hetne kompletté és a szabvány­nak megfelelővé tenni. Ehhez egymilliárd forint kellene, ami állami támogatás nélkül egye­lőre megvalósíthatatlannak tű­nik. Az 1991 nyara óta felszámo­lás alatt álló Pannonglas Ipari Rt. orosházi üveggyárában Var­ga Zoltán főmérnök arról szá­molt be, hogy a felszámolás alatt is dolgozik a gyár, mi több. a piac igényeit sem tudják kielé­gíteni. A visszafogott termelés oka: csak a termékek eladásából származó bevételből finanszí­rozhatják a termelést. Ugyan az üveggyár is környezetszennye­ző, de még mindig kevésbé — állapította meg Medgyessy Ba­lázs, a Fidesz alelnöke, — mint a Pille palackok. Itt ugyanis fog­lalkoznak az üveghulladékok újrahasznosításával. (Tavaly Orosházán ez 36 ezer tonna volt.) A fiatal demokraták sze­retnék a termékdíjak rendszerét bevezetni, s az így befolyt összeget a környezetvédelemre fordítani. Végül a körút az orosházi iijúságí házban ért véget, ahol a Fidesz helyi szervezete által rendezett, Jövőnk, a természet című rajzpályázat díjait osztotta ki a választókörzet képviselője­löltje, Homok Julianna. Mint mondta, a környezetvédelem ügye a fiataloké is, oktatását fel kell vállalnia az iskoláknak. A pályázatra 73 munka érkezett, és 14 diák kapott értékes könyvjutalmat. Az eseményen Gulyás Mihály polgármester is részt vett. B. Sajti Emese Táncdalfesztivál, avagy Budapest majd megmutatja... aki a Jeltaláltad a fájdalmat” című számát úgy tudta elvisel­hetővé tenni, hogy ő maga egy elbájoló szaxofonszólóval ve­zette be a dalt. Énekesnőtől nem is láttam még hasonló produkci­ót, hogy valaki ennyire profi módra tudjon kezelni egy ilyen —7 aránylag nem könnyű — hangszert! Nem árt egy-egy elődöntőt mindjárt gyönge számokkal be­vezetni, hogy később a közepes számok is részesülhessenek egy kis erőltetett sikerben. A máso­dik elődöntőben például Vere­bes: „Kötéltánc” című számá­nak végighallgatásához való­ban kötélidegek kellettek! Ugyanezt a ritmust már Beetho­ven megírta mintegy 200 évvel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy ő dallamot is írt hozzá, ami ezúttal elmaradt. A szám vége felé gitárszólóban gyönyörköd­hettünk, ami egy az egyben fű­részgép monotóniájára emlé­keztet. Az is kitűnően szórakozott az elődöntők során, aki semmi mást, mint az egyes városokból fölhívott zsűritagok munkáját figyelte, ugyanis ilyen tökéletes szakmai (zenei) hozzá nem ér­téssel művészet pontozni! A zsűritől elvárnánk, hogy az elő­döntők alatt is szakmai legyen. Éppen ezért történt meg az, hogy egyes számokat érdemte­lenül magasra pontoztak, más esetben pedig átlag fölé emel­kedő dalt (vagy énekest) alulér­tékeltek. Nem is annyira co­untry, de inkább utcai koldulás illúzióját keltette az Albatrosz együttes tangóharmónikása, Vörös Andor, a „Meghiszem azt” című számmal. Közhely­nek is gyönge volt Bognár Zsolt: „Eszembe jutott” című dala, amelyet a szerző maga adott elő. (Inkább ne jutott volna semmi az eszébe, mint ez a le­hangoló tucatdal.) Nekem is „eszembe jutott”, hogy kikap­csolom a tévét. Mégsem tettem, mert Farkas Kati előadásában következett a „Remélni" kell” című dal, amelyet Bolba Tamás hangszerelt színesen, világszínvo­nalon! Talán a fesztivál legjob­ban hangszerelt száma volt! Döntőbejutott többek között a „Vége már” című szám, amely néhány ütem fülbeszámó közhely, nem több, mint kelle­mes zsibongás, viszont a leg­jobb szövegű dal! Sláger lesz viszont—ami való­színű —, a jövő évet is megéri, a fesztivál nyitánya, ami örökség­ként még a ’60-as évekből, a tánc­dalfesztiválok őskorából maradt ránk, ez volt a legjobb szám, a legkiemelkedőbb, a kitűnő feszti­válzenekarelőadásában! Jövőre is ölömmel meghallgatjuk! Szász Mihály A nemzetiségi iskolák pályázhatnak Hiába kapnak a nemzetiségi iskolák nagyobb összegű fej­kvótát a gyerekek után, mivel legtöbbször kis településeken vannak, az egy tanulóra jutó költségük három-négyszerese a városi iskolákénak. Ezért írt ki körülményeik javítására a Dél-Magyarországi Regioná­lis Oktatásügyi Központ nem­zetiségi csoportja pályázatot, amelyre óvodák, általános és középiskolák egyaránt bead­hatják programjaikat — tud­tuk meg dr. Kovács Kálmán­tól, a ROK igazgatójától, aki tájékoztatásában elmondta, hogy a kiírás öt témakört ölel fel: a nemzetiségi oktatás felté­telrendszerének javítását, kul­turális nap szervezését, házi ve­télkedők megrendezését, tanu­lócserék lebonyolítását az anya­országgal és szakmai csoportok működésének a támogatását. A Békés megyében lévő is­kolák, illetve pedagógusaik, munkaközösségeik a február 28-áig benyújtandó pálya­munkák részletei, előírásai fe­lől Békéscsabán, a megyehá­zán kaphatnak felvilágosítást, illetve űrlapot az igény be­nyújtásához. Farsangi teadélután Az elmúlt hét végén műsoros teadélutánt tartottak a Békés­csabai Szlovák Iskolában, amelyre a tanárok és az intézmény­ben tanulók szülei is meghívást kaptak. Farsang ideje van, ami okot ad egy kis vidámságra, szórakozásra, ahol a kutya és a macska is jól megfér egymással. A jól sikerült délutánról tévéfelvétel is készült fotó: kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents