Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

«ct-RÍÉ MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1994. február 15.. kedd Aki pákász akar lenni - tanfolyamra jelentkezhet Véradás Földváron Minden évben két alkalommal megrendezik Pusztaföldváron is a véradást. Február 16-án — az idén először — 8-tól 12 óráig várják a véradókat (fel­mérések szerint 50—60 főt) a helyi művelődési házba. A szervezők — az önkormány­zat, a helyi szövetkezet és a mezőkovácsházi diszkontáru­ház támogatásával — meg­vendégelik az önkénteseket. Az egyéves Párbeszéd A napokban ünnepelte első születésnapját az orosháziak kéthetente megjelenő lapja, a Párbeszéd. A lelkes gárda ön­szorgalomból ír, szerkeszt, sőt néha terjeszt is. Van közöttük idősebb és fiatal, de mind- annyiukat egy cél vezérli: hét­ről hétre megjelenni, az olva­sót tájékoztatni, szellemes, sokszor „cikis” szókimondás­sal a tényeket közölni. Jegyze­teik a máról, a mának szólnak róluk, rólunk, orosháziakról. A lap elfogadta a választási etikai szándéknyilatkozatot. Üveges tej Szeghalmon Február közepére már a bol­tokban is kapható a Sárréti Tej újdonsága, az üveges tej. A literes és félliteres kiszerelésű, környezetbarát üvegben több napig is eltartható a tej. A Gyomaendrődi Körös Halá­szati Szövetkezet a közelmúlt­ban figyelmességgel lepte meg Békés megye idős kisszerszámos halászait: a nyolcvan évnél korosabb aktív pákászokat az 1994-es évre tiszteletjeggyel látta el. így a sarkadi Czeglédi Kálmán (85 éves) és Kiss Imre (81 éves), valamint Simon László (87 éves) okányi, Kiss István (86 éves) békési és Turzán András (81 éves) csanádapácai lakos a szövetkezet hatáskörébe tarto­zó területeken ebben az esz­tendőben ingyen halászhat. Kiss Sándor, a szövetkezet természetes vizihalászatának vezetője elmondta: sajnos a kisszerszámos halászatot mű­velők száma évről évre csök­ken. Néhány esztendeje a szö­vetkezet nyilvántartásában még ezer pákász szerepelt, ma viszont ez a szám alig éri el az ötszázat (ebből négyszáz­nyolcvan a Békés megyei). Aki meg szeretné kapni a kisszerszámos halászati enge­délyt, annak emelőhálós tan­folyamot kell elvégeznie. Ezt a képzést Tatán a halász szak­iskolában, vagy a Gyomaend­rődi Körös Halászati Szövet­kezet tanfolyamán bárki meg­szerezheti. Gyomaendrődön tavaly hatvanan (ebből negy­ven volt megyén belüli) tették le a pákász engedély kiváltásá­hoz nélkülözhetetlen vizsgát. Idén márciusban indítanak újabb tanfolyamot. Aki jelent­kezni akar, ezt jövő hónap el­sejéig írásban (5500 Gyoma- endrőd, Kossuth u. 27.), vagy telefonon (386-535, vagy 386- 121) teheti meg. A területi engedélyek árá­ból befolyt összeg felét a szö­vetkezet haltelepítésre fordít­ja. Az ivadék-visszatelepítést a fogási naplókban szereplő nemeshalmennyiség alapján végzik. Az idei évben a Körö­sök és a Berettyó vizeibe összesen hét millió forint ér­tékben telepítenek ivadékot. A nagyobb csatornákba fjedig minden ősszel, hínártakarítás végett, több mázsa amurivadé­kot telepítenek. Az utóbbi há­rom évben a szövetkezet egy nagyszabású, úgynevezett ra­gadozóprogramba kezdett, s ehhez a földművelési minisz­térium halászatfejlesztési alapjából egymillió forintot kapott. Kiss Sándor régi halászdi­nasztia sarja, ezért a kisszerszá­mos halászok gondját mindig a szívén viseli. Úgy gondolja, ha ma a pákászok egy érdekvédel­mi egyesületbe (vagy csoport­ba) tömörülnének, közösen job­ban tudnák érdekeiket védeni, jogaikat érvényesíteni. Azaz: a szükség megkívánná a szerve­zett összefogást. Magyari Barna Norbi! Hol vagy? Kitalált tragédia — Halálesetről szó sem volt — Járt-e Norbi a jósnőnél? — Semmi jel nem utal zsarolásra (Folytatás az 1. oldalról) Mondtam, feltétlen szóljon a temetésről, hiszen ilyenkor az iskola is képviselteti magát. — De nekem nem mondták, hogy Norbi édesanyja nem él! — Persze hogy nem halt meg. Egy héttel később azt mondta, ne haragudjak, de már el is temették a mamáját, azért nem szólt, mert csak a szűk csa­ládi kör vett részt a temetésen. Akkor lett gyanús a dolog, ami­kor az események után tíz nap­pal azzal kéredzkedett el, hogy hagyatéki tárgyalásra kell men­nie. Tudom, hogy ilyen rövid idő alatt ez szinte kizárt dolog. Aztán a gyanúm beigazolódott, amikor az osztálytársai közül két lány elmondta, találkoztak kevermesiekkel, akiktől meg­tudták, hogy szó sem volt halál­esetről. Ledöbbentem, hiszen Norbit sohasem értem hazugsá­gon. Egy héttel ezelőtt, február 7-én telefonáltam a szülőknek. Kértem, jöjjenek be az iskolába, mert probléma van a gyerekkel. Az édesanyja forszírozta, mondjam mi a baj? Nem szíve­sen taglaltam a telefonban, csak nagyvonalakban. Másnap már itt is voltak, addigra a kollégi­umból eltűnt Norbi! —Hogyan fogadták az osz­tálytársai a hírt? — Gondolhatja, hogy min­denkit felkavart. Norbi osztálytársai arra kér­nek, ha lehet, ne írjam le a nevüket. De hiszen ebben az ügyben nem is a név a fontos. A gyerekektől sem lehetett semmi rosszat hallani Norbi­ról. Egy dolgot mondtak: Nor­bi megváltozott azóta, amióta egy jaminai jósnőnél járt. El­gondolkodom. Vajon miért volt szüksége egy 17 éves élet­erős és vidám gyereknek arra, hogy felkeressen egy jósnőt? És ha már felkereste, a jósnő vajon mit mondott a fiúnak? Kiss István, Norbi édesapja „padlón van”. A hangja erőt­len, és nagyon szomorú. — Soha nem tűnt még el a gyerek. Tudja, hogy nagyon szeretjük, ő is ragaszkodott hozzánk. Anyagi gondjai nem voltak... —Álljunk meg itt egy pilla­natra. Nem gondolt arra, hogy esetleg elrabolták a fiát és váltságdíjat akarnak? — Semmi jel nem utal erre. Egyetlen nyom sincs, amin elindulhatnánk. — Semmilyen konfliktusuk nem volt a gyerekkel? Nehéz elképzelni, hogy egy 17 éves srác „eltemesse” az édesany­ját... — Biztos vagyok abban, hogy ez nem normális dolog. Valakinek a behatása alatt áll­hatott. Hiszen imádja az anyját és semmiféle konfliktusunk nem volt vele. Nagyon is sze­retett itthon lenni, jó, ha há­romszor elment a diszkóba. In­kább itthon bűvölte a számító­gépet. * Nem tudom Jaminában hány jósnő akad. Én egyről hallot­tam. Megkérdeztem, tud-e Norbiról? A szemüveges, kö­zépkorú nő azt válaszolja, so­ha nem járt nála ilyen nevű és ilyen idős fiú. Egy biztos, mondta K-né: —transzban leírtam Kiss Nor­bert nevét! Ez a papír már az ügyben nagy erőkkel nyomozó rend­őrség birtokában van... Béla Vali A DEGAZ RT. BÉKÉSCSABAI UZEMIGAZGATOSAGA SZEGHALMI KIRENDELTSÉGÉRE ADMINISZTRÁCIÓS VEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE FELVÉTELT HIRDET. A FELVÉTEL KÖVETELMÉNYE: • pénzügyi és számviteli főiskola • 3 éves gyakorlat. Fizetés: megegyezés alapján. Jelentkezni: írásban, szakmai önéletrajzzal. Cím: DÉGÁZ Rt. Békéscsabai Üzemigazgatósága, Békéscsaba, Kétegyházi út 4. A Békéscsabai Aranykorona Szövetkezet ezúton is meghívja tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait az 1994. február 25-én 9.30 órakor tartandó KÖZGYŰLÉSÉRE a Vasutas Művelődési Házba. (Békéscsaba, Andrássy út 79—81.) Tisztelettel várjuk a földműveléssel kapcsolatban érdeklődő I földtulajdonosokat is. IGAZGATÓSÁG Elosztották a helyi kábeltelevízió-csatornákat Megegyezés híján licit döntött Többszöri huzavona után a kö­zelmúltban eldőlt, hogy a bé­késcsabai helyi kábelcsatorná­kon kik lesznek a műsorszol­gáltatók. Valyuch Lászlót, a Csabakábel Kft. ügyvezetőjét arra kértük, számoljon be dön­tésükről. — Kezdeném azzal, hogy a Csabakábel Kft.-t a tavalyi év végén öt békéscsabai székhe­lyű stúdió — Alföldi Stúdió, Csaba Tv, MSTV, Royal Tv, MOC Tv — kereste meg azzal, hogy műsort kíván adni a ká­belen — mondta. — Mivel ak­kor még csak egy csatorna állt rendelkezésre és 4 stúdió egyenként 24 órás adásban gondolkodott, kértük őket, egyezzenek meg egymás kö­zött a műsoridő felosztásában. December közepén újra leültünk a stúdiók képviselői­vel, de megegyezésről nem tudtak beszámolni. Láttuk, nagy a küzdelem, és ezért a társaság saját beruházásában még egy helyi csatornát bizto­sított. Újra kértük a feleket a megegyezésre és abban is part­nerek voltunk, hogy a tavalyi 150 ezer forintos havi kábel­bérleti díjat levittük 100 ezer forintra. Megállapodás köztük januárra sem született, ekkor írásbeli ajánlatot kértünk tőlük, de csak az Alföldi Stú­dió adott be értékelhető igényt. Február l-jén üzembe helyeztük az új főállomást és erre a napra licitre is meghívót küldtünk, mert láttuk, a mű­soridő-elosztásban egymás között nem jutnak megegye­zésre. Ekkor az MSTV szerző­désben vállalta, hogy az éves bérleti díjat, az 1 millió 200 ezer forintot előre kifizeti, így az egyik csatornát ők kapták. Az Alföldi Stúdió és a Royal Tv a licitben már együtt vett részt, és 6 hónapi bérletidíj­fizetést vállaltak előre, míg a Csaba Tv csak 5 hónapot, tehát az előbbiek jutottak a másik csatornához. Nem esett még szó a MOC T v-ről, de mi vei ők a Duna Tv műsorzárása után ezen a csatornán kívánnak ad­ni, valószínűleg megkötjük velük a szerződést. Úgy véljük, a kft. egyenlő feltétele­ket biztosított, de a hiábavaló megegyezési kísérletek után a gazdasági döntést meg kellett hoznia. Ny. L. Mostoha könyvtársors Szeghalmon Hosszú ideje napirenden lévő téma Szeghalmon a könyvtár sanyarú helyzete, áthelyezésé­nek ügye. Legutóbb a február nyolcadiki közmeghallgatá­son a város költségvetés­tervezetét ismertetve Kovács Imre polgármester azok közé sorolta, amelyekre az idén sem lesz pénz. Ézzel ott többen nem értettek egyet — az ügy­ben a végső szót majd a költ­ségvetés tárgyalásakor a testület mondja ki. Az intéz­mény jelenlegi helyzetéről a könyvtár igazgatóját, Horváth Lászlót kérdeztük. Mint elmondta, a létesít­mény új, elfogadható helyre történő áthelyezése legalább tíz év óta visszatérő téma. A mostani épület nem erre a célra épült és már régóta alkalmat­lan is rá. Állagát csak rontja, hogy miután tíz éve folyama­tosan napirenden van az áthe­lyezésük, azóta az épületre egy fillért nem költöttek, még csak tisztítómeszelés sem volt. Helyzetüket az is jellemzi, hogy az épületbe nincs beve­zetve a víz, egyetlen „tábori” WC-jük van, a legnagyobb raktárhelyiségben nincs fűtés. (Ottjártunkkor is a raktárajtón lógott az a nagykabát, amit a raktárban fel kell venni, ha könyvet keresnek). Talán mondani sem kell, hogy ilyen körülmények között az értékes könyvek, sajtótermékek pusz­tulnak, penészednek. Az épület állagát jelzi, hogy hiába van rács az ablakokon, a leg­utóbbi betöréskor az egész rá­csot egyszerűen kifeszítették a vályogfalból. Ami az itt dolgo­zók munkakörülményeit illeti, az igazgató véleménye szerint méltatlan a jól kvalifikált könyvtárosok számára. Nincs lehetőség a közművelődési te­vékenység folytatására, a be­iratkozott közel kétezer olvasó kulturált kiszolgálására. A jelenlegi képviselő- testület két évvel ezelőtt már döntött a könyvtár áthelyezé­séről a volt szolgáltatóházba, ám eddig még nem volt mint­egy hárommillió forint az át­költöztetésre. Azt már csak félve jegyzem meg, hogy a könyvtár tragikus helyzetéről a város vezetői valószínűleg az újságból értesülnek majd, hiszen személyes jelenlétük­kel nemigen tisztelték meg Szeghalom ezen közművelő­dési intézményét. GlLA Ez az udvaron álló tákolmány a WC , de itt vannak a kiselejtezett könyvek is — mutatja Horváth László FOTO: BALOGH LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents