Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12-13 / 36. szám
Mm MEGYEI HÍRLAP MŰVÉSZETEK - TÁRSADALOM 1994. február 12-13., szombat-vasárnap „Látod a templomtornyokat?... Az Csaba...” A képekben, tárgyakban, fotókon visszanéző „...Nagybátyám két templomtornyot mutatott a messziség- ben, az egyik magas volt és karcsú, a másik ennek csak a feléig ért, s mégis úgy néztek ki, mintha egymással szembe fordulva beszélgetnének. — Látod a templomtornyokat? — kérdezte. — Az Csaba...” (Munkácsy Mihály: Emlékeim, 26.1.) Sejtjeiben merőben más tájak, korok, emberképek emlékével érkezett a hét-nyolc esztendős gyermek a magyar Alföld legkeletibb tartományába, Békésbe-. Mégis, a Békéscsabához és Aradhoz fűződő keserves gyermek- és kamaszévek teher- nyomatékát legyőzve (vagy éppen ettől szabadultán nyerve táltos erőt), a hírnévhez vezető út első állomását az a fény ragyogta be, amely e sárból és porból gyúrt paraszti-félparasz- ti létből sugárzott feléje, s amelyet gyertyák, mécsesek, petróleumlámpák imbolygó félhomályából éppen Ő volt hivatott előhívni s a világ művészeti fővárosának, Párizsnak a falára rávetíteni. Békés-táji népéletképeivel Munkácsy egyszerre és először fedezte/fedeztette fel a múlt századi Európa egyik legkiszolgáltatottabb, de nyomorúságában szinte érintetlen emberi-er- kölcsi-szellemi értékek ígéretével terhes társadalmi elemét, a magyar parasztságot, s egyben azt az alkotó erőt, amely mindebből a nemzet, tehát önnön arcának megrajzolására képes. Mintha csak az O szenvedélyes, drámai hangütése nyomán keltek volna életre Izsó Miklós terrakotta szobrai, a Táncoló hajdúk, majd Liszt és Erkel hangzásteréből újra a Siralomház, a Tépéscsinálók és a Köpiilő Tépéscsinálók, 1871 A nyomok a végítélethez vezetnek... Farsang vagy karnevál? Már államalapító István királyunk korában szokásban volt a farsangolás — igaz, nem a Kárpát-medencében, „csak” Európa nyugati részén. A néprajztudósok szerint ugyanis amikor közeledett Krisztus születésének ezredik évfordulója, a Bibliában jártas keresztények sűrűn idézték a János jelenéseiben írottakat, hogy közeledik a végítélet napja, az Antikrisztus uralma... A hívők sokasága tudni vélte: a baljós nap az ezredfordulón köszönt majd be... Mikor az új évezred első napja elteltével sem fordult ki a világ a sarkaiból, ezrek és ezrek öltöztek maskarákba, mulattak a végítélet elmaradása fölötti örömükben. Innen a farsangolás, amely azután telet búcsúztató, tavaszt köszöntő vigalmak sorozatává vált, s résztvevői már a húsvétra, a feltámadásra készülve a gonosz szellem, a halál elűzetésére is emelték poharukat, ropták a táncot. A farsang szó egyébként német eredetű, a Fasching-ból magyarosodon. írásban 1283- ban jelent meg először, és a szokás már a középkorban elterjedt, előbb a királyi udvarban, később a polgárság körében. A farsangi Karnevál herceg nevében szintén már húsvétra, közelebbről a húshagyókedd- re utaló hagyományok köszönnek vissza. A karnevál szót ugyanis az etimológusok a latin Came vale! (Ég veled, hús!) kifejezésből származtatják. Igaz, ezzel a magyarázattal többen vitáztak, így a kitűnő író-politikus, Supka Géza is. Szerinte ennek a nép száján élt hercegnek prózai foglalatossága volt: sírásóként szolgálta a halál földi fejedelmét. S mivel a ravatalozót németül Kamemek, szolgáját franciául Valetnek hívják, ebből kerekedett ki a temetők kubikosa, a Karnevál hercege. A farsang szó német eredetét bizonyítja az is, hogy a karnevál, mint olasz jövevényszó, hazánkban nem vert gyökeret. Régi hagyomány, hogy a maskarába öltözöttek menetét a fekete-fehérbe öltözött Harlekin vezeti. (A híres velencei karneválon még napjainkban is „O” a fölvezető.) Supka ennek a figurának az eredetét is megpróbálta földeríteni. Oknyomozásának eredménye: Harlekin nem más, mint a halottas menet egyik démona, aki Dante Isteni színjátékának Pokol fejezetében Alichinon néven a gyászmenet egyik résztvevője. Karnevál és Harlekin „sötét” múltja azonban nemigen foglalkoztatja a mai farsangolókat: megjelenésük vidámságot kelt, nem pedig szorongást. — sz— (FEB) Vízkereszttől húshagyókeddig Határainkon innen és túl, karácsony múltával vízkereszt után „tombol” a farsang. Valaha papok, prédikátorok intették a fékteleneket — kevés sikerrel —, hogy ilyenkor is ügyeljenek az erényes életre. Temesvári Pel- bárt a XV. században arról számolt be, hogy farsangkor a táncolok közül maga az ördög ragadta el a legvígabbakat. Vízkereszttől (az idén január 2.) hamvazószerdáig (február 16.), pontosabban az az előtti húshagyókeddig lehet mulatni, dáridózni. Ilyenkor fogyasztják el a farsang utolsó napjain kán- tálók által gyűjtött étkeket Országszerte úgy tartották, hogy kövércsütörtökön kilencszer kell jóllakni a jövő évi gazdag termés érdekében. Moldvában és a palóclakta vidékeken a szegényekre is gondolnak, nekik is jut a jó falatokból, sőt görög katolikusaink a halottakról is megemlékeznek. Valaha szimbolikus temetésre is sor került farsangkor, az ünnep búcsúztatásaként. Erdélyben asszonym- hás legényt sirattak el, Gömör- ben pedig varjútemetést rendezlek. Eredetileg áldozati rítus lehetett a tyúkverés szokása. Miskolci változata szerint parodisztikus bíróság ítélte halálra a baromfit, amelyet bekötött szemű hóhéroknak kellett kivégezniük. Az áldozatból azután vacsora lett... A böjt és a tobzódás jelképes harcát jeleníti meg Konc király és Cibere vajda dramatikus játék-küzdelme. A két „uralkodó” a középkori irodalom kedvelt figurája volt Konc király és disznótoros étel-serege vízkeresztkor és húshagyókedden ütközik meg Cibere vajda habból, halból és hagymából álló böjti csapatával.---RÉ-MI — Fe renczy Europress Röpülő asszony, 1872-73 Vilmos, Kohán György, Papp Gyula, Gaburek Károly és más, főleg a régió művészeti múltja szempontjából jelentős festők hagyatékából. A Munkácsy iránti tisztelet, a pályájára emlékezés jegyében meghirdetett XXVIII. Alföldi Tárlat kiírásával pedig (amelyet az évforduló okán hoztunk át az esedékes nyári időpontról 1994-re, amely ezúttal meghívásos alapon szerveződött) a mai Békés megyei derékhad és a fiatalok művészi törekvéseit a biennálé szokásos országos ölelésével kiemelve — a klasszikus példát reménységként és biztatásként idézzük meg a művészet jövőjét, hivatását beárnyékoló baljóslatú jelek ellenében, amiként azokat legyőzni a maga korában Munkácsy is megkísérelte a népéletképeknél egyetemesebb jellegű témák (például a Krisztus-trilógia) közegében. A két kiállítás együttes megnyitóját dr. Végvári Lajos tanár úr tartja február 18-án, pénteken délután 15 órakor. Az Alföldi Tárlatra jelentkezett művészeknek Munkácsy- emléklapot nyújtunk át, köszönetképpen a részvételért. Közreműködik a békéscsabai Bartók Béla Vegyeskar Rázga József Erkel-díjas karnagy vezetésével. Banner Zoltán asszony hőseinek a legősibb dalaihoz visszaforduló Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei forradalma, s az a népi irodalom, amely Petőfitől és Aranytól Móricz Zsigmondon át Illyés Gyuláig a Munkácsy-modellek örököseinek az igazáért vívta örök perét a történelem ismétlődéseinek a bugyraiban. A festő innen merítette pályája termőtalaját, cserébe viszont olyan példát emelt, hogy stílusát, témáit, tanulságait vagy éppen szellemét el/meg nem kerülhette magyar és nem magyar művész, aki errefelé látta meg a napvilágot. S ami a legszembetűnőbb: Munkácsy békéscsabai inasévei óta folyamatos és egyre emelkedő vonalú a művészet és a művészeti élet íve a mai Békés megyében. Ezt a gazdag színképű folyamatosságot kívántuk a festő születésének 150. évfordulóját köszöntő két múzeumi kiállításunkkal láthatóvá avatni. A Munkácsy Mihály és Békés megye művészete című művészettörténeti visszapillantásban az alapító és a helyi kortársak, illetve a ma már nem élő utódok műveinek az egybe-láttatása (mely egyben a leendő városi képtár oly régi, de mindmáig be nem teljesült álmát vetíti előre): a festői célok, szándékok, szemléletmódok számbavételét szolgálja a változó időben, majdnem napjainkig. A tizenhat Munkácsy-festményen s a múzeum tulajdonában lévő rendkívül értékes relikviákon (például festőállványa, palettája, ecsetei, személyes tárgyai, műtermi fotók, írásos dokumentumok stb.) kívül nagyon rég vagy sohasem látott művekkel találkozhat a közönség Orlai Petrich Soma, Haan Antal, Szamossy Elek (Munkácsy első mestere, felfedezője), Jankó János, Vi- dovszky Béla, Perlrott Csaba POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 10 hétig találkozhat A VALASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok \ étik fel. a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1991. április 25-ig elküldi rímünkre (SZDSZ-VaLASZTOTÓ. 1537 Budapest 114. PL 453/408.), sorsoláson vesz részt Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes ny eremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! OKTATÁS - IFJÚSÁG 1. Az érettségizettek hánv százaid? tanul tovább felsőfokú oktatási intézetben 1990 óta átlagosan? L86% ’ 173% X.45% □ 1 Mennyi ugyanez a mutató Nvngat-Eurőpában? 175% ‘ 1575% X. 30% 3. Hogyan növelné az SZDSZ a felsőoktatásban résztvevők létszámát? L hallgatói hitellel 1 liberális felvétellel X. kitolt Cmköteks korhatárai □ 4 A tankönyvek hány százaid? maradt változatba 1990 o 152%-a JL81%-a □ 5. A jelenleg tdjesámény-eentrtiB (oszfcjyzásra épüli) programja? L szülői eh árasokra épülő módszert 1 tanán eh árasokra épülő módszert X. a gyerek egyéni fejlődésére épölő módszert helyett ritkád az SZDSZ □ i Müven áj tarijgy akat verehr be az SZDSZ i^rünfcnt az abyritá i L társadalmi ismeretek 1 honvédelmi ismeretek X. rovás-írás műv észeti ismeretek általános magfizika lóról visszaíelé-nvíhzi> kommunikáció gyorsvas nuy0hin/& 7. MdyrdMDF-plakát szerepei az bnjri? L „Nyugodt Erő" □ Bkabkfi-oszdyrfc kr atari történelem krirvémkririő 1 ..Tttapiiiíjn K‘if«f X. .Tavaszi Xagyükartáf D 1 Mi vök az darák negyven évben kötelező a Hsőtaguari I. kék köpeny 1 kék füzet-borító X. orosz nyelv □ 9. Itaov 5-kai haladta meg a pályakezdő fiatafaki 1. ijJTkaí lufttal ■ékáfiseg az ircágn áfepf 1993-ban? X.3,7*-U □ 11 Mmvhei nőtt 1992-ben 1991-hrz képest az avagy okból vrszűyrzbMl kiskarnak száma? L 197572-vel 159896-d ’ X. 32515-t! □ 1L A sorköteles koroszdv hám százaléka vak a L33%-a 115%-a n tegyranrri vmlgärira 1993-ban? ami □ 11 Hám oktatási (pofink* és kizigpzgaláá) sz és Közoktatási Mrisztérrin 1991 óta? L évi másfelei 1 éviken« •fogyasztott cT éves áriában a AritiidtX. évi négyévit i __ F ORDÍTS' VALASZTOTO
