Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

1994. február 11., péntek MEGYEI KÖRKÉP Folyóiratok vására A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár ez évben is meghir­deti azon folyóiratainak ked­vezményes vásárát, amelyet nem kívánnak a raktározás so­rán megőrizni. Február 11—18- áig kiárusítják az 1993. évi ké­pes folyóiratokat az eredeti ár 20, 50 százalékáért. Az érdek­lődők a jelzett napokon a nyit­vatartási idő alatt a helyszínen válogathatnak a kínálatból. Fazekasék első könyve Szép kivitelezésű méhészeti szakkönyv került ki a napokban a szarvasi Fazekas és Fiai Nyomdából. A csaknem 700 ol­dalas, Méhészeti ismeretek cí­mű művet a magyar szakújság­írás Leányfalun élő nagy alakja, Zsidei Barnabás írta és jelentet­te meg magánkiadásban. Az Európa-szerte ismert szakem­ber, aki 1993-ig mintegy 1700 cikket és több tucat könyvet je­lentetett meg itthon és külföl­dön, a kívülállók számára is él­ményszámba menő, élvezetes stílusban rendszerezi a méhek életét. A szép kiállítású könyvet szemléletes, rendszerező ábrák és 123 fotó illusztrálja. Farsangi bál Farsangi bálát rendeznek ma este a csárdaszállási művelő­dési házban. A zenés mulatság este hét órától hajnal kettőig tart, melyen négytagú csapa­toknak tréfás farsangi vetélke­dőt rendeznek, a legjobb jel­mezeket díjazzák. Horgász-közgyűlés A Szarvasi Kákafoki Horgász­egyesület február 12-én, szom­baton 9 órakor tartja évi köz­gyűlését Szarvason, az egyetem nagy előadótermében. „Míg élek, tanító vagyok” Alapelve: Busáné Szombath Erzsébetet nemcsak Eleken, ahol tanított, de az egész megyében jól is­merik a tanítók, hiszen 1975- ben már vezető szakfelügyelő volt. Mint mondta, egész élet­pályája úgy alakult, hogy hű­séges maradt ahhoz a korosz­tályhoz, amelynek nevelésére vállalkozott. Kiskora óta taní­tónő szeretett volna lenni, s kevesen mondhatják el már nyugdíjas korukban, hogy azt csinálták egész felnőtt életük­ben, amire gyermekkorukban vágytak. — Semmi kitérő nem volt a szakmai életemben, mert min­dent a kisgyerekekre tettem — vallotta. — Nem az számít — fogalmazta meg —, hogy mi a divat az oktatásügyben, ha­mi a jó, mi a hasznos a Busáné Szombath Erzsébet: Nem az számít, mi a divat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET nem egyetlen alapelv létezik: mi a jó, mi a hasznos a gyerek­gyereknek nek. Nem vagyok kategoriku­san lekötelezett valami mellett vagy ellen, mindig nyitott vol­tam a változásokra. De dönté­seimben mindig azt néztem, az új, ajánlott módszertől vidá­mabb, okosabb, felszabadul- tabb lesz-e a gyerek, könnyebb lesz a munkája, vagy megne­hezül. Ez alapján minősítet­tem és minősítek. A kollegák­kal jó volt a kapcsolatom, sze­rettem az iskolámat. Erzsiké már nyugdíjban van, de a szakértői munkáját tovább folytatja. A magyar kultúra napján munkássága elismeréséül — ezt évente tíz tanító kaphatja meg az ország­ban — több kitüntetése mellé megkapta a Karácsony Sán- dor-díjat is. B. S. E. A szív, a Február 5-én kora reggel éb­resztették Újkígyóson Marosi László körzeti orvost. Nem az első eset és nem is az utolsó, hogy még a hét végén sem pihenheti ki magát. Sérültet hoztak, tehát szükség van rá. Felugrott, hogy sürgősen el­lássa betegét. A férfire, akit egy jóravaló autós szállított hozzá, rá is fért, hogy mihamarabb ellássák. Az orvos észlelte, hogy M. L. agyi oxigénhiányos állapot­ban van. Érthetően annyit mondott, hogy valaki meg­szúrta. Látszott, hogy nem akar vagy nem képes erről bő­vebben beszélni. (Hétfői lapszámunkban „Drága szívatás” címmel ír­tunk az esetről, ebben a mosta­ni írásban erre reagál dr. Maro­si László körzeti orvos.) — A cikkben eléggé lesújtó vélemény alakult ki M. L-ről — kel betege védelmére az orvos —, holott pontosan eb­szúrás és ben az állapotában kellene mellette állni. Hiszen ha igaz, hogy öngyilkosságot követett el, akkor ez azt jelenti, hogy lelkileg nagyon megviselt. Se­gíteni kellene rajta, kezet nyújtani, hogy kilábaljon a bajból. — Doktor úr! Százezreken kellene ebben az országban se­gíteni. Ha Ön mondja, biztos vagyok abban, hogy M. L. is megérdemelné. De nem az a megoldás, hogy húsz rendőrt bebolondítson. — Természetesen tudom, hogy a rendőrök munkája is zsú­folt, különösen fontosnak tekin­tem nélkülözhetetlen munkájuk hatékony segítését. Ezért is te­kintettem feladatomnak, hogy hasonló esetekben minél hama­rabb értesítsem őket. Jóllehet ebben az esetben nem kellett volna talán őket kihívni. De ez az ember komolyan gondolta azt, amit csinált, hiszen a szívtá­jon volt a szúrás nyoma. Csoda, az orvos hogy életben maradt. Rendes, dolgos ember, nem egy ag- ressszív típus. Ha összevissza nyilatkozott, az lehet akár az agyi oxigénhiány következmé­nye is. A sérült férfi, M. L. egyik közeli szomszédjának is ha­sonló a véleménye: — Elkép­zelni sem tudom, hogy Laci öngyilkos akart lenni. Egy jó kedélyű, szorgalmas ember,jó házasságban él, van egy kisfia. Valami történhetett vele. Én még azt is feltételezem, hogy tényleg más szúrta meg, de valami miatt falaz a tettesnek. Persze ez csak feltételezés. * A történet és a rá való reagálás után engedjenek meg egy sze­mélyes megjegyzést. Igazán jóleső érzés hírt adni egy új­ságírónak arról, hogy valaki vette a fáradságot és felhívta szerkesztőségünket, csak azért, hogy kiálljon egy em­bertársa mellett. B. V. Tájékoztatás - Valóság - Hitelesség „A Közéleti Szereplést válla­lók között általánosan elfoga­dott álláspont, hogy a sajtó munkatársaival nem szeren­csés vitába keveredni, hiszen az utolsó szó mindig az újság­íróé. Annak, hogy most mégis tollat ragadtam, nem elsősor­ban az az oka, hogy szemé­lyemre nézve sértő állítás vagy minősítés jelent meg a lap múlt pénteki számában a gyulai képviselő-testület legutóbbi üléséről szóló írásban, hanem az, hogy ott valótlan, az ülésen el nem hangzott kijelentéseket adott a számba a cikk szerzője. Az Erkel Gimnázium építé­sének dolga fontos városi ügy, nem mindegy tehát, hogy a va­lóságnak megfelelően tájékoz- tatja-e a megyei lap munkatár­sa a közvéleményt vagy pedig hangulatkeltési szándék, eset­leg személyes ellenszenv, ne­tán puszta „jópofaság” által motiválva kissé „módosítja” az elhangzottakat. A cikk írója szerint amikor a Gimnázium igazgatója egy Képviselőtársával együtt a Pályázati Tanácsban való képviselet lehetőségét kérte ....ma már anakronisztikusán h angzó kioktatásban ré­szesült, az amúgy harcosan li­berálisnak ismert Danes László részéről. Úgy ítélte meg, hogy nincs közük a — laikusokkal megtűzdelt — ta­nács munkájához.” A valóságban azzal kezdtem a mondandómat, hogy nincs akadálya részvételüknek, csak nem értem, mit akarnak képvi­selni. A Koncepcionális Kér­dések eldőltek, a Tanács a pá­lyázat technikai lebonyolítá­sát végzi. A Képviselet értel­mét esetleg a tervezői pályázat kiírásának elkészítésében tu­dom elképzelni, de már a kivi­telezői pályázat kiírásában, bonyolításában a jelenlétük felesleges, hiszen ott gazdasá­gi, technikai, technológiai vá­lasztások merülnek föl. Hozzátettem még azon véle­ményemet-, miszerint egyszerű­en nem hiszek abban, hogy a gimnázium vezetésének egy Ön- kormányzat által vállalt több­száz milliós beruházás bonyolí­tásának technikai részlettár­gyalásain minden egyes alka­lommal meg kellene jelennie. Az Újságíró szerint „laiku­sokkal megtűzdelt tanács” összetételéről: tagja a jegyző, a műszaki és a kulturális osz­tály vezetője, a Gazdasági, Vá­rosfejlesztési és Kulturális Bi­zottságok elnökei, a Vagyon­igazgatóság igazgatója, an­nak vagyonhasznosításokkal foglalkozó munkatársa. A Ta­nács elnöke a gazdasági kér­désekkel foglalkozó alpolgár­mester. Lehet azt mondani, hogy ezek az emberek laikusak, de célszerűnek látnám tudatni egyúttal azt is, hogy kit és mit tekint a szerző „szakmának”! Még valami! Az írásban a következő mondat is szerepel: „...Danes László és Kontor Ju­dit úgy vélte, nem kell újra szavazni, mert »nem az volt a szavazás tárgya, hogy betart­ják-e az építési előíráso­kat«..." Az idézőjel használata arra enged következtetni, hogy itt szószerinti idézetről van szó. Az ülésről készült hangfel­vételből bizonyítható, hogy ilyen mondat nem hangzott el! Ennyit a tényekről—a valóság érdekében! Talán kissé hosszabban rea­gáltam, mint amennyit az egész dologmegér. De az jutott eszembe, hogy választások kö­zelednek. Országos és helyi választások egyaránt. Ezek so­rán a sajtó komoly befolyásoló erővel bír. Ezt mindenki tudja. De hitele csak akkor lehet, ha állandóan a tájékoztatás hite­lességét tartja mindenekfelett követendőnek és nem akar hangulatot formálni... Dancs László” Bizony, a Dancs László által elmondottak tartalma utó­lag megvizsgálva is azonos a tudósításban leírtakkal. Azaz nem látta jónak, hogy a két érdekelt képviselő' tanács­kozási joggal részt vegyen a pályázati tanács munkájá­ban. (Miközben maga is állí­totta: egy beruházásnál a szakmai és a gazdasági véle­mények ellentétbe kerülhet­nek egymással.) Ami az idézetet illeti, Kon­tor Judit szájából hangzott el. Dancs László pedig hozzá­tette: nem kell újra szavazni. Sajnálom, hogy meg kell is­mételnem, de a felsoroltak többsége építészeti, beruhá­zási ügyekben azóta sem tű­nik számomra kevésbé lai­kusnak. (El ne felejtsem: so­ha nem fordult meg a fejem­ben, hogy bármit is a képvi­selő úr szájába adjak.) A „szakma” fogalmát kár lenne újra kitalálnunk: ele­gendő az értelmező szótárra hagyatkoznunk. Az viszont tényleg valószínűnek tűnik, hogy a szakmáról vallott fel­fogásom nem nagyon talál­kozik Csurka István vagy Dancs László értelmezésé­vel. (Azért pedig elnézést ké­rek, hogy a levélváltás átla­gánál lényegesen kevesebb nagy kezdőbetűt használ­tam, de tudják, egy tudósítót annyi minden köt a valóság hű visszaadásában, például a helyesírás szabályai is.) Kiss A. János <&RÉKÉi MEGYEI HÍRLAP Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Felvágottat hosszában?! 1994. január 21-én,pénteken vendégeket ván>a, hidegtál készítésé­hez felvágottat akartam vásárolni a Kazinczy úti ABC-ben. Az eladótól kértem is 20 dkg aszpikos-gombás felvágottat. Az eladó hölgy felrakta az egyik, pulton lévő felvágottdarabot a mérlegre, és mivel az 30 dkg volt, közölte velem, hogy csak hosszában elvágva tudja nekem adni a kért mennyiséget. Megrökönyödésemet látva, az eladó hölgy közölte velem, hogy a megkezdendőszalámirúdnál is így keltene eljárni (hosszirányban vágni), mert a végről leeső vagy a végén megmaradó 10 dkg-mal nem tudnak mihez kezdeni. Gondoltam, tréfára veszem a dolgot, hátha őis csak tréfál velem, és kértem tőle fél szál Pick szalámit, de a felvágotthoz hasonlóan ezt is hosszirányban vágva. Természetesen ezt sem kaptam meg. Kér­tem az üzletvezetőt kihívni, gondoltam hátha neki érdeke a vevőt igénye szerint kiszolgálni, de ő sem volt hajlandó a 30 dkg-os darabból 20 dkg-ot levágni, viszont egy frappáns megoldás révén hozzájutottam a 20 dkg, keresztben vágott felvágotthoz úgy, hogy egy másik darab25 dkg-osról levágták a végét, ezzel eltávolították a spárgát és az ólomzárat, és így csodák csodájára a felvágottam alig maradt több, mint 20 dkg. Bízom abban, hogy azóta a 30 dkg-os darab is elkelt egészben vagy kétszer 15 dkg-os darabban, hosszában kettévágva. Lehet, hogy valamelyik vevőnek éppen ez volt az igénye, és ez a bolt csak a különleges igényeket elégíti ki. Én legközelebb olyan boltban fogok vásárolni csak, ahol az én szokványos, hagyományos igényeimet, kedvesen, ellenvetés nélkül kielégítik. Paulik Pál Álmok és álmodozók Martin Luther Kingnek volt egy álma. Megvalósulását nem érhette meg, gyilkos fajgyűlölő golyója oltotta ki életét. De az álom megvalósult. Más dimenzióban, a koalíciónak is van egy álma: megnyerni a ’94-es választásokat, újabb négy évig hatal­mon maradni. Mi tagadás, gyönyörű egy álom. Hogy milyen lesz ebből az ébredés, az egy más dolog. Nyitott szemmel, füllel kell az emberek között járni, innen kell a hangulati információkat beszerezni, nem a rózsadombi villák fényűző világából! Ha így tennének, visszafogottabbak lennének az előzetes győzelmi prog­nózisok. Igaza van Kuncze Gábornak: ez az elmúlt négy év az elmulasztott lehetőségek ciklusa volt. Pedig adva volt a nagy lehetőség. Igaz, hogy a választók harmada ’90-ben nem ment el szavazni, de a többség mégis a változásra adta szavazatát, adott felhatalmazást. Csakhogy az ígéreteket a hatalom nem váltotta be. Most azt mondja a kormányzó párt, hogy programját hosszú távra készíti. Kinek? Önmagának, az új kormánynak? Kíváncsi­an várom ezt a programot. Csak attól tartok, nehogy a régi program felmelegítése annak új, tetszetősebb csomagolású ki­adása legyen. Senki sem állíthatja komolyan, hogy a koalíciónak egyáltalán nem voltak eredményei, de sajnos ezeket semlegesí­tette az a sok negatívum, amitől most elkeseredett, rosszkedvű az ország döntő többsége. Talán másképp alakult volna a helyzet, ha a hatalom szóba állt volna a munkásokkal, a parasztság többsé­gével, a „királyésináló" nyugdíjasokkal, ha őszintén szembesí­tette volna őket a valós helyzettel, a lehetőségekkel (mert külső tényezők is rontottak a helyzeten), és leszálltak volna az Olim­poszról, feladva a gőgös arroganciát. És még valamit: ma már egyáltalán nem biztos, hogy négy év után is nyerő lehet a hátramutogatás. Most már új valami kell: nézzétek, erre van lehetőségünk, ezt tudjuk nyújtani, ehhez adjatok felhatalmazást. A többit bízzák a választók józan ítélőképességére. Metlicsák István, Békéscsaba . Tavasz a télben Egy érdekességről szeretnék beszámolni. Szobámban egy hete nyílik az ibolya (kerti), három szép nagy szárú már kinyílt, s hozza a többit is, körülbelül hat bimbót látok. Szeretek kísérletezni, a januári ibolya is ennek az eredménye. Jó nézni, gyönyörködni benne. Az olvasókat ha érdekli, leközölhetik, hogyan is kell csinálni. Erkélyes házban lakom, figyelem! Nos: ha a piacon megjelenik, vegyünk töveset, cserépben. Tegyük ki az erkélyre. Locsoljuk, hagyjuk virágozni. Ha elvirágzott, locsoljuk, hogy ne legyen száraz a földje soha. Tél elején a leveleit le fogja hűllajtani, s a cserépben semmi nem fog látszani, hogy ott mi van. Ne ijedjünk meg! Hagyjuk az erkélyen január 1-jéig. Közben ne hagyjuk a földjét kiszáradni, s januárban vigyük be a szobába, tegyük az ablak közelébe, locsoljuk. Mikor látjuk az ibolyafejeket előtörni a földből (először csak virág jön, később, körülbelül két hét múlva bújnak elő a levelek) locsoljuk meg tápoldattal. Az elnyílt virágokat vágjuk le. Hónapokig gyönyörködhetünk a szép kék virágokban. Tavasz a télben! Boda Marianna 26 éves, kísérletező kedvű olvasó, Békéscsaba-----------------------------------— HELYESBÍTÉS! A lap február 10-ei lapszáma 5. oldalán, a földtulajdonosok számára feladott keretes hirdetésünkre az alábbi helyesbítést közöljük: Bérleti díj: évi 15 kg búza aranykoronánként. ANSER SPEED KFT., TÓTKOMLÓS. ................................................. — .......................——

Next

/
Thumbnails
Contents