Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-11 / 35. szám
Ma Orosháza és környékéről olvashatnak beszámolókat a 7. oldalon 1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 35. SZÁM Leszerelés Tegnap a megyében közel 800 fiatal katona leszerelt a honvédségtől. E jeles napot kisebbfajta felvonulással ünnepelték városszerte. (3. oldal) „Formát kell adni a rossznak...” . Magas kitüntetést vehetett át a közelmúltban Schéner Mihály festőművész. Vele készült beszélgetés a kultúra mostoha helyzetéről, a Meseházról, jövendő terveiről, munkáiról. (5. oldal) Munkanélküliből vállalkozó Jó Zoltán története a jól ismert forgatókönyv szerint alakult, miután egyik napról a másikra utcára került. A szerencsés fordulatról lapunk 9. oldalán olvashatnak. Ahol a számítógép is besegít Tegnap délután a békéscsabai 9-es Számú Általános Iskolában az első osztályos tanulók nagy figyelemmel kísérték a számítógépek játékos nyelvi magyarázatait. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter Talán megoldás, s ha nem? A gyulai vállalkozói telefonok adózási körülményeiről folytattak eszmecserét tegnap Gyulán, a Matáv Rt. szegedi igazgatósága, a polgármesteri hivatal képviselői a telefontulajdonosokkal. Az iparosok székházában megtarott tanácskozáson az ismert körülményeken túl néhány új szempont is felszínre került. A jelenlevők ugyan megegyezni látszottak közös érdekeik alapján, ám arról mintha nem vettek volna tudomást, hogy az APEH végleges álláspontja még. nem született meg. (Az APEH nem képviseltette magát.) A kialakult kép szerint a gyulai vállalkozók közműfejlesztés címén költségként kívánják elszámolni a 120 ezer forintos befizetésüket. Föld alatti fejlesztések Gyulán Az 1995—96-os címzett és céltámogatások elnyerésére készítenek elő pályázatokat Gyulán. Szennyvíz-nyomóvezetéket építenének 108 millióért, 54,4 millióért kialakítanák a Galbács-kert szennyvízrendszerét. (Az előbbi fejlesztésnél 50, az utóbbinál 60 százalék saját erőt kell letenni-.) Az igazán nagy falat egy szennyvízkezelő-telep építése lenne: az 560 milliós beruházás felét az állam állná, s egy szolnoki székhelyű magyar—amerikai cég valósítaná meg. E céltámogatások mellett 20 millió forintot igényelnének a gyulavári Szép Alkony Gondozóház befejezésére — tudtuk meg Lebenszky Attila alpolgármestertől egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az ismertetett többi témára visszatérünk. A szabaddemokraták orosházi előcsatározása Rossz főpróba - jó premier? Kocsis János az orosházi és a nagyszénási szervezet támogatásával gyakorlatilag országgyűlési képviselőjelöltjelölt-aspiráns volt. Ám az utolsó pillanatban titokzatos kezek letaszították a „trónról”, s hírek szerint dr. Futaki Géza országgyűlési képviselő, a párt Békés megyei kampánytanácsadója javaslatára egy Békéscsabán élő, Orosházáról elszármazott hölgyet állítottak — immár hivatalosan — Kocsis János helyére. Földárverés Kardoskúton Az orosházi AGRO-M Rt. és a földigénylők közötti hosszas vita végre lezárult. Ennek ékes bizonyítéka az az árverés, amit kedden, szerdán és csütörtökön tartottak a gazdaság kardoskúti földjein. A tapasztalatokról Nagy Zoltánt, az árverés vezetőjét kérdeztük. —A három nap alatt 248-an vettek részt az árverésen. Elmondhatom, nagy volt az érdeklődés, hiszen igen jó minőségűek erre a földek. 17 ezer 724 aranykorona értékben szinte az utolsó rög is elkelt, csak két kisebb tábla maradt új gazda nélkül. A megegyezés alapján 1 ezer forint/aranyko- rona, illetve néhány esetben 500 forint/aranykorona értékben adtuk el a területeket. A gazdák a föld egy részét saját művelés alá akarják vonni, a többség viszont felajánlja haszonbérletre a gazdaságnak. Mint megtudtuk, az árverés lebonyolításában sokat segített a földrendező bizottság. Ennek is köszönhető, hogy igen fegyelmezetten zajlott le minden Kardoskúton. (Bere) — Nem felel meg a valóságnak, hogy Orosházán — más területekhez viszonyítva — különösebb késésben lettünk volna a jelöltállítással — mondja Kocsis János. — December 17-én, amikor tesztelésen jártam Budapesten, még ötvennél többen vártak a pszichikai vizsgálatra, sőt, még az országos kongresszus időpontjában is voltak betöltetlen helyek. Nem sértődöttségből léptem ki az SZDSZ-ből, hanem a huzamosabb ideje tapasztalható, furcsa módszerek miatt. Valóban, viszonylag későn adtuk le a jelölésemet, mivel nem volt szándékomban indulni. Csak akkor szántam rá magam, mikor a korábban szóba jöttek különböző okokból visszaléptek. November elejére készen állt az iroda, faxszal, telefonnal. A decembert lényegében szabadságon töltöttem: teljesen lekötöttek az előkészületek. Nem megalapozatlanul jártam el: a választási kerület két pártszervezete november közepén egyhangúan javasolt jelöltnek. Ezt követően négyszer is tárgyaltam dr. Futaki Gézával a jelöltséggel kapcsolatos tennivalóimról. Még a kampányfőnökömet is bemutattam neki. Megbeszéltük azt is, hogy honnan lehet pénzt szerezni a kampányhoz. A kampánydokumentumokat is átadtam neki. — Mikor tudta meg, hogy vissza kell lépnie? — Január 17-én reggel hívott fel dr. Futaki Géza, s felszólított a visszalépésre. Azt mondta: „János, biztosan érzed, hogy valami probléma van körülötted. Ajánlanám, hogy lépj vissza. Találtam már más jelöltet. Ujj Éva nagyon megfelelne erre a feladatra. Neked is kedvező lenne, mert segítene a polgármester-választás időszakában.” — Nyilván elhangzottak a visszaléptetés indokai is. — Á jelölésemről szóló jegyzőkönyv beküldését hiányolta. Ez valóban elmaradt, de úgy tudom, nem mi voltunk az egyedül iek, akikkel ez előfordult. Korábban nem is lehetett olyan fontos, mert ha szól, nyilván azonnal elküldjük neki. Állítólag félrevezettem a (Folytatás a 4. oldalon) Életért életet? „Feltámasztani” a halálbüntetést? Most, hogy e tárgyban Varga Zoltán és Szél Péter országgyűlési képviselők indítványt terveznek benyújtani, ismét fellángolóban a vita: a társadalomnak van-e joga elvenni az egyén életét? Amint sokasodtak a kegyetlenkedésekről, emberölésekről, agyonverésekről, meggyalázásokról — nincs az a rémes krimi, ami hajazná a valóságot— szóló rendőrségi hírek, úgy hangzik egyre hangosabban a tisztes állampolgár kérdése: meddig mehet ez így? Egyáltalán: ki véd meg bennünket, miért lehet a paragrafust csűmi-csavarni, miért, hogy szabadlábra kerülhet, és újra ölhet a gyilkos? Visszatartaná-e a halálbüntetéstől való félelem a gyilkosokat? S ha igen, akkor is ott a másik kérdés: etikailag igazolható-e a halálbüntetés? A szakemberek véleménye itthon és külföldön sem egységes. A vita több száz éve eldöntetlen, ítélkezni természetesen mi sem tudunk, nem is tisztünk. Az viszont bizonyos: pontosan jelzi, hogy baj van, hogy a helyzet több, mint aggasztó, még ha a belügyminiszter által citált statisztika szerint csökkent is a bűnözés. A tisztes adófizető polgárt végső soron nem is a vita érdekli, hanem az, hogy megszabadítsák a társadalmat a bűnözőktől, a gyilkosoktól. X. I. Megszűnnek a kft.-k Alig egy esztendeje arról döntött a dobozi Petőfi szövetkezet tagsága, hogy alapvető szervezeti változtatásokkal próbálják a várhatóan minden eddigieknél nehezebb időket átvészelni. A tagság megszavazta öt kft. megalakítását, valamennyiben a szövetkezet 90 százalékos tulajdoni hányadával. Egyidejűleg az adósságot is felosztották vagyonarányosan azzal, hogy a visszafizetést a kft.-k vállalják. Hamarosan kiderült azonban, hogy az adósságot csak a működtethető kft.-k tudják kifizetni, a többi nem. A reorganizációs hitel felvételére nem került sor, mert félő volt, hogy a pénzt sem tudják fizetni, s a vagyon is elmegy. Tegnap közgyűlésre hívták a szövetkezet tagságát, ahol Balázs Mátyás elnök kudarcnak ítélte, hogy a bank a kft.-knek nem adott hitelt, csak a szövetkezetnek, hiszen csak az tudott fedezetet felmutatni. Ma 86 aktív dolgozója van a szövetkezetnek (a tagjai létszáma 448), valamikor 4 ezer 290 hektáron gazdálkodtak, amiből időközben 2 ezer 104 hektárt kárpótlásra jelöltek ki. A megmaradt területen legfeljebb egy kft. tudna működni — hangsúlyozta Balázs Mátyás. A hozzászólásokból kiderült, hogy az aktív dolgozók egy része a kft.-k megtartását szeretné, a tagok többsége azonban a kft.-k megszüntetése, a szövetkezet egységének visszaállítása mellett szavazott. (A témára visszatérünk lapunkban.) L. E. Épületgépészek Mezőberényben Épületgépész szakemberek randevúztak tegnap Mezőberényben. Az Épületgépészek Központi Szövetsége Békés Megyei Szervezete a helyi művelődési központban szakmai fórumot és termékbemutatót szervezett. A rendezvényre szép számmal érkeztek tervezők, beruházók, fejlesztők, kivitelezők és forgalmazók. Az ÉGKSZ 1990 nyarán német mintára alakult szakmai szövetség, az épületgépészeket tömöríti soraiban, s napjainkban 16 megyében van szervezetük. A megalakuláskor a szakmai újdonságok megismertetését, elterjesztését tűzték zászlajukra, a kamarai törvény megszületése után pedig a szakma érdekvédelmét is szeretnék ellátni — hangsúlyozta egyebek között Fehér János, a központi szövetség ügyvezetője. A jelenlévők a termékbemutatón láthattak több, Európa élvonalába tartozó gázkészüléket és szerelvényt. Termékeikkel, új háztartási kazánjaival sikert aratott az orosházi ENTRY Kft., a francia Safoto és német Junkers berendezéseket forgalmazó Inter-Therm Kft., az olasz Nordgas termékeket és német lapradiátorokat forgalmazó Mako-Körös Bt., a német gázkazánokat és vízmelegítőket értékesítő Vaillant Hungária Kft. és az ugyancsak német Viega fűtési rendszerek magyarországi képviselete. —sz— A bemutatón több élvonalbeli cég jelen volt termékeivel FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER
