Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A lakásvásárlás lehetőségei és kétségei 3. Törvény vagy rendelet - kilencven napos meditáció Módosul a tv-műsor időpontja A „Halló, vasárnap” szerkesz­tősége tájékoztatja az érdeklő­dőket, hogy az 1994. február 27-ére tervezett adása 1994. március 6-án lesz Békéscsa­bán, a főiskola sportcsarnoká­ban. Békés megyét bemutató műsor összeállításához várjuk azon vállalkozók és cégek je­lentkezését, akik szeretnének lehetőséget kapni termékük, szolgáltatásaik bemutatására, s így a műsor szponzorai tud­nak lenni. Az érdeklődők jelentkezé­sét a Békés Megye Képviselő­testülete intézményfelügyele­ti osztálya várja 1994. február 15-éig Békéscsaba, Derkovits sor, megyeháza. Telefon: (66) 441-694, Kapuvári Katalin a megyei adások producere. OECD-tanácskozás Budapesten Több mint 40 ország szakértő­inek részvételével nemzetközi befektetési tanácskozás kez­dődött szerdán Budapesten az OECD szervezésében. Kádár Béla külgazdasági miniszter méltatta az OECD tevékeny­ségét, amely véleménye sze­rint gyakorlati oldalról közelí­ti meg a közép-kelet-európai országok gazdasági problémá­it. Magyarországon a rend­szerváltástól napjainkig a kül­földi beruházások értéke meg­közelíti a 7 milliárd dollárt: — Nem nehéz elképzelni, hogy az értékbecslők micsoda befolyásolási kísérleteknek lesznek kitéve... — Ezzel a mondattal zártuk Békéscsaba Polgármesteri Hivatalának jegyzőjével, dr. Simon Mi­hállyal az önkormányzati bér­lakások megvásárolásáról folytatott beszélgetésünk má­sodik részét. — A nyilvánosság megte­remtésével próbáljuk a reális értékbecsléseket biztosítani — kaptuk a helyzetre való fel- készültségről árulkodó vá­laszt. — A lakások forgalmi értékét és eladási árát kifüg­gesztjük a lépcsőházakban, s így mindenki láthatja, hogy egy-egy lakás mennyiért vásá­rolható meg. A tőlünk kapott árajánlat kézhezvétele után a bérlőnek kilencven napja van arra, hogy eldöntse, megve­szi-e a kínált feltételekkel a lakást vagy nem.-— Tegyük fel, hogy valaki március közepén kapja meg ezt a bizonyos árajánlatot. Még csak gondolkodási ideje elején jár, amikor várhatóan megje­lenik a lakástörvény bérlaká­sok eladására vonatkozó feje­zete egész más szabályokkal. Mi történik ekkor? —Az ajánlat megtételét kö­vetően az önkormányzat már vissza nem léphet az említett 90 napon belül, a bérlőnek vi­szont az időközben hatályba lépő törvényszakasz lehetősé­get biztosít arra, hogy most már az új feltételekkel is szá­molva döntsön. Tehát a bérlő határozza meg, hogy az önkor­mányzati rendelet alapján ve­szi meg a lakást, vagy a lakás- törvény rá vonatkozó fejezete alapján. Módjában áll a bérlő­nek megválasztani a számára előnyösebb vételi formát. — Mi a vételi szándék be­nyújtásának végső határide­je? —A bejelentésnek pillanat­nyilag megszabott határideje nincs. A lakás megvásárlása természetesen csak egy lehe­tőség, amivel vagy él valaki, vagy nem. Jogában áll a lakás­ban maradni bérlőként, jogá­ban áll a lakást megvenni, de semmi hátránya sem szárma­zik abból, ha nem vásárolja meg. Lakbért az idén mi nem emelünk, s az eladott lakások árából már arra is lesz pénzünk, hogy a megmaradt bérlakások karbantartására többet költsünk, mint eddig. — Kivétel nélkül minden bérlő jogosult megvenni a la­kását? (Folytatjuk) Lenthár Márta A kormányülés napirendje A kormány mai ülésén tárgyal a katonák jogállásáról szóló tör­vényjavaslatról. A jogszabály lényegében a közalkalmazotti törvényhez hasonlóan szabá­lyozná a hivatásos katonák jo­gállását. Ez kiszámítható élet­pályát jelentene a katonáknak, beleértve bérezésüket is. A testület foglalkozik a pénzinté­zetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsé­gének sajátosságairól szóló kor­mányrendelet módosításával. A kormány tárgyal a Heves és Vidéke Takarékszövetke­zetnél befagyott 52 millió fo­rintnyi részjegyek és célrész­jegyek tulajdonosainak kárta­lanításáról. Egyelőre vitatott, hogy lesz-e lehetőség a kárta­lanításra, mert ez precedenst teremtene a későbbi esetleges hasorfló ügyek megoldására. A repülő csészealjak titka Vendégek a világűrből 28. Megmagyarázott ufójelenségek Volt egy olyan időszak, ami­kor minden ismeretlen tárgyat, ami az égbolton megjelent, repülő tányérnak minősítet­tek. Hogy némileg „rendet te­gyen” ezen a téren, egy szor­galmas ufókutató, bizonyos Donald H. Menzel jegyzéket állított össze, amelyben szám­ba vette mindazokat a tárgya­kat, amelyekről azt állították, hogy ismeretlen civilizációk repülőalkalmatosságai. De amint később kiderült, ezek nem repülő csészealjak, ha­nem rakéták, felhők, kisebb repülőgépek, költöző madár- rajok, különböző fényeffektu­sok, papírsárkányok, ejtőer­nyősök, gömbvillámok, sőt nem egy esetben közönséges hallucinációk és hasonló je­lenségek voltak. Egyes kutatóknak továbbá sikerült az állítólagos ufókról szóló jelentéseket eddig még nem is sejtett természeti jelen­ségekkel magyarázni. így pél­dául Philip S. Callahan sé R. W. Mankin, a Floridán székelő mezőgazdasági minisztérium­hoz tartozó kutatóközpont munkatársai bebizonyították, hogy a vihar által keletkezett elektromos térben sodródó bó- gárrajok is ugyanolyan fényef­fektusokat idézhetnek elő, mint az ufók. De az űrhajósok által észlelt ufójelenségek nyilvánosságra hozása is mindig nagy port ka­vart fel a közvéleményben. Egy időben ez már olyan mé­reteket öltött, hogy a houstoni űrkutató intézet egyik munka-. társa, James Oberg elhatároz­ta, hogy minden tudomására jutott esetet a legtüzetesebben kivizsgál. Kutatásai során rá­jött, hogy nem egy esetben egyszerű kitalált dologról van szó. így például megállapítot­ta, hogy a Gemini—12 űrhajó repülése alkalmával 1966 no­vemberében Jimm Lovell és Edwin Aldrin nem is négy egy- vonalban haladó titokzatos csészealjat látott, hanem az ál­taluk kidobott hulladékot tar­talmazó csillogó műanyag zsákok kísérték őket. Ugyan­ebben az évben, szeptember 9- én Richard Gordon és Charles Conrad is „valamilyen külö­nös narancssárga ufókról” ér­tesítették az űrkutató közpon­tot. Később azonban kiderült, hogy a Proton—3 elnevezésű szovjet műholdat látták. Érdekes esetet jegyeztek fel 1978. december 31 -én Angliá­ban is. Cheshire városka lakói ezen a napon az űjesztendő megünneplésének szervezésé­vel voltak elfoglalva. Este hét óra körül Domiic Valdez, a helybeli általános iskola al­tisztje vendégeit várva éppen a székeket rakosgatta a megterí­tett asztalok körül, amikor az utcáról izgatott kiabálást hal­lott. Veronica Scantlebury ugyanis, aki a férjével együtt érkezett az ünnepségre, az au­tóból kilépve véletlenül az ég­boltra tekintett, ahol körül­belül 100 méter magasságban az utca túloldalán lévő házak fölött egy fényesen kivilágí­tott repülő tárgyat vett észre. Az időközben utcára siető Dominic Valdez a Scantlebury házaspárral együtt majd két percig dermedten bámult a ci­garetta alakú objektumra, amelynek az oldalán lévő nyí­lásai fényesen ki voltak vilá­gítva, a farkából pedig vastag, körülbelül három méter hosszú lángcsóva tört elő. Egyenes vonalban, hangtala­nul mozgott és úgy tűnt, hogy szinte a házak tetejét súrolja. Habár a szemtanúk számára izgalmas és titokzatos jelen­ségnek számított, később ki­derült, hogy mégsem más bolygóról való repülő tányér látogatta meg a városka lakóit. A repülő tárgy ugyanis egy ugyanabban az évben december 26-án kilőtt szovjet rakéta ma­radványa volt, amelyet a Cos­mos—1068 mőhold bocsátott útjára. A rakéta maradványa a nyugat-némtországi Hannover közelében ért földeL Az előbbi történet rendkívül hasonlít arra az 1968. március 3-án megtörtént esetre, amikor legalább kilenc amerikai ál­lamból jelentettek ufóészlelé­seket. A légierő telefonköz­pontját elárasztották a külön­böző tájakról érkező jelenté­sek, amelyek szinte mindegyi­ke különböző formában írta le az ufó alakját, mozgási irá­nyát, magasságát, sebességét stb. Mivel azonban a légierő már tudta, hogy ezúttal a szov­jet Zond IV. elnevezésű mű­hold okozza a riadalmat, volt ideje a jelentések tartalmának elmezésére is. így például megállapították, hogy a jelen­tések zöme úgy számolt be a műhold repülésének magassá­gáról, mintha az a „fák hegyét súrolta volna”, holott nem ke­vesebb, mint 12 kilométer ma­gasságban repült. A hetvenes évek közepén Borisz Volinov szovjet űrha­jós és társa, Vitalij Zsolobov a Szaljut—5 űrállomáson tar­tózkodva látott valamit, ami az első pillanatokban és azt köve­tően addig, amíg a földi irányí­tóközpont szakembereivel kö­zösen nem sikerült megfejte­niük a rejtélyt, meglehetősen különös volt. Mi is történt va­lójában? Az űrállomásról a szemetet egy alumínium kon­ténerben dobták ki a világűrbe, amelyik idővel előre kiszámít­ható pályára áll, majd hosszabb idő után, elérve a Földet körülvevő sűrűbb lég­réteget — megsemmisül. Olyan lesz, mint egy parányi hullócsillag. Azonban akkor, a konténer kidobása után rend­kívül érdekes helyzet állt elő. A Nap megvilágítási szöge mi­att, annak fénye a szeméttar­tályt egy különlegesen fénylő, ragyogó s az űrállomást szoro­san'követő tárgyként mutatta meg, ami egyáltalán nem ha­sonlított a kidobott konténer­hez. Nem csoda, hogy a két űrhajós azonnal jelentette a Földnek: valami követ bennünket! Ezután nem kis iz­galom közepette az űrállomás több fordulatot is megtett, amíg tisztázódott, hogy miről is van szó. A szakértők és a kutatók azonban azokra a nagyszámú megmagyarázott ufójelenség­re is figyelmeztetnek, ame­lyek nem a téves identifikáció­ból, hanem egyszerű csalási szándékból erednek. Az egyik „legeredetibb” ufócsalás 1962-ben történt, és két shef fieldi (Angjia) tanuló nevéhez fűződik. Ok ugyanis annak idején azt állították — a hír­közlő szervek ezt nagy garral be is harangozták —, hogy a „világ legjobb ufófelvételét” sikerült elkészíteniük. Az öt ufót szerintük Mosborough, Sheffield külvárosa fölött kap­ták lencsevégre. Egy teljes év­tizeden át szolgált ez a felvétel tárgyi bizonyítékként az ufó­elmélet követőinek, míg az egyik fiú, Dávid Brownlow 1972 októberében be nem val­lotta, hogy egy nagyobb üveg­lapot fényképeztek le, amely­re ufóalakokat ragasztottak. (Folytatjuk) Zsíros Géza a termőföldről Kedden megkezdte a parlament a termőföldről szóló törvényter­vezet általános vitáját. A mi­niszteri expozé után a pártok vezérszónokai kaptak szót, az Egyesült Kisgazdapárt frakció­ja (36-ok) részéről Zsíros Géza Békés megyei képviselő. A bir­tokpolitikai irányelveken belül néhány alapvető témában is­mertette álláspontjukat Kik szerezhetnek termőföld- tulajdont? Belföldi magánsze­mélyek, az állam, jogi személy és jogi személyiség nélküli tár­saság, települési önkormány­zat alapítványok, Magyaror­szágon bejegyzett társaság. Mekkora legyen a birtok- nagyság maximuma? A terve­zet által javasolt 300 hektárt nem tartják szerencsésnek. Ja­vaslatuk választási lehetőség­gel: vagy 150 hektár, vagy 3000 aranykorona vagy szántóegy- ságben (150 hektár szántó, 75 hektár öntözött szántó, 30 hek­tár szőlő, komló és így tovább az ismert szorzók szerint). Egy négytagú család esetében per­sze mindennek a négyszerese. Mekkora legyen a haszon­bérlet területe? A megszerez­hető földtulajdon kétszerese, de az előzőekben elmondottak szerint. Hogyan számolják a földtu­lajdont és a bérelt területeket? Külön-külön vagy összeadva? Javaslatuk: külön-külön. A haszonbérlel időbeli kor­látozása hogyan alakuljon? Művelési áganként differenci­áltan. Szántó, rét, legelő: 15 év, halastó, nádas: 20 év, erdő, szőlő, gyümölcsös: egyszeres életkor. Ez a belföldiekre és külföldiekre egyaránt vonat­kozna. Hogyan szabályozzák az örö­kösödést? Törekedni kell arra, hogy több örökös esetében az örökösök egy része mondjon le örökségéről. Ezt illetékmentes­séggel, adókedvezménnyel le­hetne segíteni. Mi történjék akkor, ha nin­csen örökös vagy az örökösök nem tartanak igényt a termő­földre? A frakció javaslata az elővásárlási jog sorrendjére: ro­konok, birtok- és táblaszomszé­dok, a település gazdái, a szom­szédos települések gazdái, ön- kormányzat, állam. Mi legyen a jelzálogjogosult által megszerzett földtulajdon­nal? Javaslatuk: ha magánsze­mély, megtarthatja. A bankok­nak kilencven napos elidegení­tési kötelezettséget imának elő. Mi történjék a kárpótlási el­járás után megmaradó földek­kel? Pályáztatás útján értékesí­teni kell a következő sorrend­ben: legelőtársaságok, hegykö­zségek, erdőbirtokosságok ré­szére, települési önkormányza­toknak, szövetkezeti tagoknak. S.Á. Állami alapnyugdíjat akarnak A Köztársaság Párt minden hé­ten úgynevezett rezidensi meg­beszélést tart valamelyik vá­lasztókörzetben. Kedden Oros­házán járt dr. Kovács Ish án el­nökségi összekötő, és a tótkom- lósi bemutatkozó látogatást, munkaebédet követően taláko- zott a párt szimpatizánsaival, tárgyalt a párt orosházi vezetői­vel a kampányteendőkről. Késő délután fórumot tartott az okle­veles közgazdász, egyetemi do­cens a Petőfi Művelődési Köz­pontban. Bemutatkozásként dr. Kovács István elmondta, hogy pártját olyan emberek alkotják, akik nem ideológiai vitákat, ha­nem közmegegyezést szeremé­nek. A vezetőség vállalkozók­ból áll, de a „derékhadat” a széles népréteg képviseli. Ha a párt kormányzati sze­repet vív ki magának az 1994- es választásokon, akkor az alábbi tennivalók a legégetőb­bek: értékállóvá kell tenni a nyugdíjakat, be kell vezetni az állami alapnyugdíjat azok szá­mára, akiket egyébként semmi nem illet meg. A táradalom- biztosítás kapcsán az előadó kiemelte: egy új egészségügyi törvényben olyan betegbizto­sítást kell kidolgozni, ahol az alapbiztosítás mellett a dolgo­zó vagy a munkáltató kiegé­szítő biztosítást is köthet a ma­gasabb nívójú ellátás érdeké­ben. Ezt az elképzelést csak olyan párt tudja véghezvinni, amelyik hisz is ebben — mondta befejezésül az előadó. CseteI. Egység hiányában szembenállás A városháza adott helyet tegnap délelőtt Békéscsabán a Magyar Köztisztviselők és Közalkal­mazottak Szakszervezete me­gyei fórumának, ahol Fehér Jó- "re/iigyvezetőelnök tájékoztat­ta a szervezet megyei képvise­lőit januárban megtartott IV. kongresszusuk állásfoglalásai­ról. Köztük az egyik legfonto­sabb az egységes közszolgálati és közalkalmazotti törvény kö­vetelése volt, mert hiányában szembeállítják a két terület dol­gozóit egymással, holott egy munkáltatót szolgálnak, az álla­mot. A készülő köztisztviselői törvénytől az érintettek párt- politikai semlegességének biztosítását kérik, valamint a foglalkoztatási biztonság megerősítését. Zárásul az elő­adó elmondta, hogy a közal­kalmazotti törvény módosítá­sával kapcsolatban egy egész javaslatcsomagot nyújtottak be a kormányhoz, mert a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a jogszabályok jelentős része végrehajthatatlan. A tájé­koztató után Fehér József vála­szolt a jelenlévők kérdéseire. Arany, tea mellett Érdemes odafigyelni a Gyulai Arany János Művelődési Egyesület rendezvényeire. A február 10-ei baráti beszélge­tést például „Egy csésze tea mellett Arany Jánossal” cím­mel hirdették meg. A rendez­vényt este—stílszerűen éppen — ötkor kezdik a gyulai Mo- gyoróssy-könyvtárban. A könyvtár nem passzív helyszín lesz: bemutatja helytörténeti anyagából a legszebb Arany­köteteit. Sőt, az egyesület arra biztat mindenkit, hogy maga is hozza el és mutassa be kedves Arany-kiadványait Milyen kötetek kerülnek majd kézbe az esten? — érdeklődtünk Titz Jánosné rendezvényszervező­től, aki maga is tagja az egyesületnek. — A helytörténeti anyag­ban található régi és nagyon értékes könyveket Bereczky Béla helytörténész mutatja be — mondta. —Jíüldtünk meg­hívót Nagyszalontára is, de nem tudni, jönnek-e, mert is­mét nehezültek a határátlépés feltételei. Sajnálnánk, ha a társegyesület képviselőinek távol kellene maradniuk, mert élő a kapcsolat közöttünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents