Békés Megyei Hírlap, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

sé 1 I KÖRKÉP 1994. február 10., csütörtök | A mezőgazdaság aktuális kérdései A kevermesi gazdakör 1994. február 11-én 14 órától a műve­lődési házban szakemberek közreműködésével tájékoztató nagygyűlést tart a mezőgazda­ság aktuális kérdéseiről, a hitel- felvételi lehetőségekről, a pá­lyázatok elkészítéséről, a meli­orációs költségtérítésekről. Fórum az MSTV-ben A Békéscsabai Lakásszövetke­zet energiamegtakarítást szol­gáló fűtéskorszerűsítési prog­ramjáról beszélgetést hallhat­nak a nézők Békéscsabán febru­ár 12-én, 17-én, 26-án 18-tól 19 óráig az MSTV-ben. A stúdió­beszélgetésen a beruházásban érintett felek, az anyagszállítók, a szövetkezet néhány küldötte és képviselője vesz részt. Bíró Zoltán Szarvason Szarvason február 10-én, ma 16 órakor a polgármesteri hi­vatal földszinti nagytermében Bíró Zoltán, a Nemzeti De­mokrata Szövetség társelnöke vitadélután keretében aktuális politikai tájékoztatót tart. Agrárfórum Az Agrárszövetség Békés Me­gyei Szervezete február 11-én, pénteken délután öt órakor Mé- zőberényben, a hely i Petőfi Mű­velődési Központban a „Gaz­daság jelene és jövője’’ címmel fórumot rendez. Vendége lesz Mayer Bertalan, az Agrárszövet­ség országos alelnöke és Varjú Ibolya, a békés megyei választ­mány elnöke, a 3-as számú vá­lasztókerület képviselőjelöltje. Kerti járőrözés? Békéscsabára, a Keleti kertek­ben a téli hónapokban sok betö­rés történt a víkendházakba. Nemcsak a tolvajok használták ki a téli nyugalmat a környéken, de jó néhányan átmeneti szál­lásként is használják az elnépte­lenedett kis házakat. A helyi rendőrség ugyan rendszeresen járőrözik a területen, de ez ke­vésnek bizonyult. A Békéscsa­bai Rendőrkapitányság javasol­ta az ottani tulajdonosoknak, szervezzenek maguk is járőrö­zést vagy fogadjanak fel valakit a terület és vagyonuk őrzésére, mert biztonságot csak ez nyújthat. Pro Turismo, kontra GYIR? (Folytatás az 1. oldalról) Sívó Tibor a gyulai gyógy­vizet hasznosító cégek meg­osztottságát bírálta, majd — a belföldi turizmus jelentőségé­nek kiemelése után — a képvi­selő-testület és a kamara kö­zötti vitáról szólt. — Egy önkormányzatnak mindenhez joga van, de tudnia kell: jelenleg az idegenforgal­mi vállalkozások kifosztott ál­lapotban vannak — mondta. — Nem tudnak támogatásokat fizetni. Ezért a Gyulai Idegen- forgalmi Rendszerrel kapcso­latos elképzelések nem tekint­hetők átgondoltaknak, csak kárára vannak a gyulai idegen- forgalomnak. A gyulai kamara egyébként a legfajsúlyosahb kamaránk. Lebenszky Attila alpolgár­mester elmondta, hogy ide­genforgalmi ügyekben véle­ménye nem mindig egyezett meg a képviselő-testületével. „Ellenzék voltam a kamara mellett” — mondta. Kifejtet­te, hogy ellenezte az idegen- forgalmi koncepció németek­kel való elkészíttetését, vala­mint a GYIR-t is. A közgyűlés további részében nyomatékot kapott az alpolgármester visszaemlékezése, miszerint a GYIR-t működtetni hivatott ■ alapítvány kuratóriumába be­választásra javasolta dr. Toka­ji Györgyöt, az üdülőszövet­kezet ügyvezető igazgatóját, ám a testület elutasította. —- Ez a rendszer önmagát számolja majd fel — jósolta meg. — Az viszont tény, hogy a testület által befektetett hat millió forint az idegenforga­lomba áramlik. A vállalatok valószínűleg nem támogatják majd a rendszert, mert egysze­rűen nincs miből megtenniük. A vitának van pozitív oldala is: legalább leültünk egymással tárgyalni. Közvetlenül az alpolgár­mester után Gellén Vencel vá- rosmenedszer — mint meg­említette, közel egy éve dolgo­zik az idegenforgalom terüle­tén — kért szót. Elmondása szerint főnöke, az alpolgár­mester szavait kívánta kiegé­szíteni. — Sívó úr az egyetlen tekin­télyes idegenforgalmi szak­ember, aki eddig negatívan szólt a rendszerről — kom­mentálta a korábban hallotta­kat. — Valószínűleg rosszul látta meg az anyagot. Sajnála­tos, hogy a lényeget nem si­került megértenie. — A hivatalos változatot ol­vastam—biztosította Sívó Ti­bor Gellén Vencelt.—Azt kell mondjam, több mázsa komo­lyabb dolgot is olvastam, mint ez. De beviszem a kamara el­nöksége elé, s álláspontunkat megküldjük. A GYIR ma nem időszerű Magyarországon. A kamara ezután dr. Tokaji Ferenc személyében megvá­lasztotta új elnökét. Alelnök lett Petrovszki Pálné és Szabó Ár­pád. A titkári feladatokat to­vábbra is Simon János látja el. A kamara — először ebben az év­ben — Pro Turismo-díjat ado­mányozott az idegenforgalom érdekében legtöbbet tevőknek. Az elismerésben részesültek: Havasi István (posztumusz) és a gyulai tűzoltók. K. A. J. Az utóbbi években álmos szezonokat ért meg Gyula idegen- forgalma. Ideje lenne felrázni — határozta el a helyi idegen- forgalmi kamara fotó: kovács Erzsébet Csángó alapítvány a kisebbségekért „Meggyőződésünk, hogy fon­tos lépést teszünk, amikor a csángóság különféle csoport­jait, azok művészeti értékeit igyekszünk megismertetni a hazai magyarsággal. Sajnos a moldvai csángókhoz hasonló­an szorongatott helyzetben él­nek magyarok százezrei a Kár­pátokon belül északon és dé­len, keleten és nyugaton. Ge­nerációk sorsát fordíthatjuk meg azzal, ha megerősítjük bennük az anyanyelv haszná­latának, a közösségi kultúra hagyományainak fontosságát. Hazánk és Európa békéjét ak­kor szolgáljuk eredményesen, ha a magyarországi kisebbsé­geket is támogatjuk.” Ezeket a gondolatokat a jász­berényi Papp Imre, a Csángó Fesztivál Kisebbségi Alapít­^Inpitiinin) vány igazgatója vetette papírra még az elmúlt esztendőben. Az alapítvány tehát a kisebbségek kulturális támogatásáért jött lét­re, s e nemes célt mostantól megyénkben is meg kívánja va­lósítani. Az alapítvány támoga­tói között megtalálhatjuk a min­denkori miniszterelnököt, az ál­lamfőt, Habsburg Ottót, a Páne- urópa Unió elnökét, országgyű­lési képviselőket, sportolókat, művészeket. Csatlakozhatnak hozzájuk magánszemélyek, egyházak, cégek, üzletemberek is, s az összegyűlt pénzből ki­sebbségi szervezeteket, progra­mokat támogatnak, ösztöndíja­kat létesítenek. Ha magánsze­mélyek lépnek a támogatók kö­rébe, életükre szóló tagságot szereznek a Fesztivál Klubba, s jogot arra, hogy a szintén belépő üzletekben engedményesen vá­sárolhassanak. Ez utóbbiak szá­mára ügynökök által szervezett reklámlehetőséget és üzleti partnereket biztosítanak. Az érdeklődők minden csütörtökön este 6 órától hall­gathatnak tájékoztatót az ala­pítvánnyal kapcsolatban Bé­késcsabán, a szlovák gimnázi­umban. Pártsemleges pártprogram Eredmények megszorításokkal H + H = Hazai termék — Hazai munkahely. A KDNP hazai termékeket reklámozó emblé­mája egyre több helyen tűnik fel az üzletekben és az utcá­kon, hogy felhívja a magyar fogyasztók figyelmét a ma­gyar termékekre. A tavaly nyáron alapítványi tőkéből elindított mozgalomról tartott sajtótájékoztatót tegnap dél­után Békéscsabán, a KDNP székházában Csenger-Zalán Attila, az alapítvány ügyveze­tő igazgatója. Ismertetőjében elmondta, hogy a pártprogram olyan nagy visszhangra talált az im­port termékek ellen tiltakozók körében, hogy kz akciót párt­semlegessé tették a nemzeti érdekek előtérbe helyezésé­vel. Beszámolt eddig végzett munkájukról, vállalatok, tá­mogatók megkereséséről, s a közeljövőben megvalósításra váró terveikről: országos isko­lai vetélkedő megszervezése, hazai termékbemutatók támo­gatása, az elhelyezkedés esé­lyét növelő átképzések szerve­zése vagy a kereskedők érde­keltté tétele a magyar termé­kek forgalmazásában. A kül­gazdasággal is foglalkozó po­litikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a stabil belföldi piac az exportnak is biztos háttere, ezért több szempontból fontos a magyar termékeket előállító gazdasági egységek életben tartása. L. M. A köröstarcsai sportcsarnok­ban mintegy kétszázan vettek részt a helyi önkormányzati képviselő-testület közmeg­hallgatásán. A testület elmúlt háromévi munkájáról, ered­ményeiről és a kudarcokról Széplaki Zoltán polgármester adott számot a lakosságnak. Elmondta: ’90 decemberé­ben, amikor beiktatták, tíz na­pig üres volt az önkormányzat kasszája. Azóta kifizették a te­lefonhálózat kiépítésére a ta­nács által felvett 2 millió forint hitelt, illetve a tornacsarnok megvalósítására kért 3 millió forint kölcsönt. Az önkormány­zat megépíttette a szeméttároló telepet, kiépült a községben a telefonhálózat, befejeződött az iskola bővítése, megvalósult a közintézmények gázbekötése, a középületek jelentős részét felújították, s előtakarékoskod­tak a szennyvíztisztítóra. Mind­ezekkel együtt a tárcsái önkor­mányzat fizetőképes, s ma 6 millió forint tartalékkal rendel­kezik. Széplaki Zoltán kifejtette azt is, hogy mindennek ára volt, takarékos, ésszerű gaz­dálkodással, lemondással, olykor csak népszerűtlen in­tézkedésekkel tudták elérni mindezt. Mindezt tették azért, hogy elkerülje a lakosság a he­lyi adók fizetését. A hozzászólók elismerték az eredményeket, ugyanakkor sérelmezték az ivóvíz díjának várható drasztikus emelését: a tervek szerint ugyanis 44 fo­rintról 53,10 forintra emelik köbméterenként Tárcsán az ívóvíz árát. Több felszólaló sürgette a megkezdett útépíté­si program folytatását, ha kell -— mondották — saját anyagi erőforrások igénybevételével is. —sz— „LELKIISMERETÜNK TOMPULÁSA ARRÓL IS­MERHETŐ FEL, HOGY NEM TUDUNK FELHÁ­BORODNI TÖBBÉ.” (Amiel) Tiltakoznak a jogfosztott lakók Küldöttség várta a tegnap reg­gel hivatalába érkező Domo­kos László alpolgármestert Békéscsabán, hogy petíciót nyújtsanak át számára 135 érintett és 31 szimpatizáns ál­lampolgár aláírásával. A kedé­lyeket a közgyűlés január 20-ai rendelete borzolta fel az önkormányzati tulajdonú bér­lakások eladásáról. (Várható volt a szabályzat iránti eleven érdeklődés, ezért közlünk la­punkban is sorozatot a témá­ról.) „Aláírásainkkal azért tilta­kozunk, mert a demokratikus jogállamra jellemző esély- egyenlőséget megvonják tő­lünk. Kisemmizettnek érez­zük magunkat, a közgyűlési határozattal megfosztottak at­tól az egyetlen esélytől is, hogy valaha saját tulajdonú la­kásokban lakjunk. A törvény adta lehetőséghez állampolgá­ri jogon ragaszkodunk” — ír­ják többek között kérvényük­ben azok az önkormányzati bérlakásokban élők, akik hiá­ba felelnek meg a lakásvásár­lásról szóló rendeletben meg­fogalmazott feltételeknek, mégsem vásárolhatják meg la­kásaikat. Tudomásuk szerint az általuk bérelt lakások tilal­mi listán szerepelnek. Miért— kérdézték újra és újra Domo­kos Lászlótól. Tilalmi lista nincs -— hang­zott az alpolgármester vála­sza, viszont elmondta, hogy az önkormányzat nem kívánja azoknak a belvárosi házaknak az emeleti bérlakásait eladni, amelyekben a földszinten üz­letek vannak. Az üzletek ugyanis megmaradnak önkor­mányzati tulajdonban, s ha az emeleti lakások magántulaj­donba kerülnének, akkor a kö­zös fenntartásból rengeteg probléma keletkezne. Az ott- lakók tehát nincsenek kizárva a lakásvásárlók köréből, csak azokra a lakásokra nem nyújt­hatnak be vásárlási igényt, amelyekben laknak, hanem az önkormányzat által felaján­lott, a város más pontjain lévő lakásokból vásárolhatnak. A választ a küldöttség nem fogadta el, csak azt az ígéretet, hogy a márciusi közgyűlés megtárgyalja kérelmüket. Lenthár Márta Pillangók kitiltva (Folytatás az 1. oldalról) fel a számvetés nyilvánosság­ra hozatalára — mondta Blas- kovits Péter. — A lényeg az, hogy a veszteség nem kezelhe­tetlen, és a mostani igazgató teljesen átlátja, ismeri a viszo­nyokat. Serfőző Béla ismertette üz­letpolitikai elképzeléseit, amelyeknek lényege, hogy a békéscsabaiakat egész • évre vissza kívánják hódítani a Fiu­me eddig kihasználatlanul kongó helyiségeibe. Ehhez csökkentett árak, színvonalas szolgáltatás, a kis haszon is haszon elvének nyomatékos figyelembevétele az alapelv. A szálloda kihasználtsága az országnak ebben a hátrányos helyzetű részében is jónak mondható, 40 százalékos. A sörözőben elérhető árú menüételeket is felszolgálnak délben, este gyertyafényes va­csorákra várják a vendégeket. A nagyközönség számára szombaton nyílik a Martini koktélbár (a volt sarki presszó­ban), ahol a harmincasok, negyvenesek is megtalálhat­ják a szórakozásukat, a tánc lehetőségét. Este 9-től hajnal háromig tartanak nyitva. Az „éjszakai pillangókat” kitil­tották, kulturált, kellemes csa­ládi találkozóknak, üzleti tár­gyalásoknak, a vállalkozók klubjának és nyilvánvalóan a lehető legtöbb külföldi ven­dégnek kívánnak otthont nyúj­tani. Ételspecialitásokkal, sör- fesztivállal, jó hangulatú nosztalgiaestekkel, szalag­avatókkal, bálákkal szeretné­nek a megye, a város lakóinak kedveskedni. A nagy kapaci­tású sörfőzdéik i használására, a palackozásra, a sör egész me­gyében való terítésére is talál­tak már vállalkozót. A volt drinkbáron kívül a vendéglá­tó-ipari egység más részeit külön-külön nem kívánják ér­tékesíteni. Miután viszont az állami gazdaság százszázalékosan privatizálásra kijelölt gazda­sági egység, többségi tulajdo­nú részvényei (313 millió név­értékben 165 millió forintért) eladók. Érdeklődők — hazai szállodalánc-tulajdonos — vannak, konkrét ajánlat még nincs, miután a magas összeg­gel készpénzben kell rendel­kezni, É-hitel nem vehető igénybe. BedeZsóka Sarokba szorítva A vidék és az Expo Nemrégiben Szarvason az önkormányzat és a helyi vállal­kozók, valamint a Világ Utcája Kft. (szegedi székhelyű gazdasági társaság) arról tárgyalt, hogy miképpen lehet­ne a várost szebbé varázsolni az 1996-os Expo idejére. Egyetértettek abban, hogy erre az időpontra közös össze­fogással a város központját átformálják, szinte új ruhába öltöztetik. Felújítják a művelődési házat, korszerűsítik és megnagyobbítják a piacteret, olyan üzletsorokat hoznak létre, ahol a helyi vállalkozók bemutatkozási lehetőséget kaphatnak. Ehhez nyilván számítanak az érintettek anyagi hozzájárulására is. Szarvas egyike azoknak a Békés megyei városoknak, amely példát kíván mutatni, hogy természetadta környeze­tét és anyagi erejét összekapcsolva idevonzza a külföldi befektetőt, és kitárulkozhat a világ előtt. Kísérletük arra is példa, hogy itt, az Alföldön is lehet olyat mutatni és létrehozni, amely az itteni szellemi értékekre épülve a Nyugat számára is érdekes lehet. Nem titkolt céljuk továb­bá bizonyítani, hogy nemcsak Budapesten történhetnek nagy dolgok, a vidék is alkalmas arra, hogy az erők csoportosításával munkahelyet .teremtsen, új gazdasági értékeket hozzon létre. A szegedi kft. további célja, hogy az Alföld más városaival összefogva, a szaiyasi példához hasonlóan más városokba is lecsalogassa a külföldit az Expo ideje alatt. p j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents