Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08-09 / 6. szám
GAZDASÁG 1994. január 8-9., szombat-vasárnap A szövetkezet a vidéki összefogás alapja 1. Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 35 Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha á megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Munkavállalóké a Hajdú Gabona Rt. A munkavállalói résztulajdonosi program életképességének jó példája a Hajdú Gabona Rt. — hangsúlyozta Pongrácz Tibor privatizációs államtitkár. Tavaly nyáron egy sikertelen pályázatot követő tenderkiírással az ÁVÜ a tulajdonában lévő részvények mintegy 65 százalékát ajánlotta föl megvételre. Az MRP szervezet, amelyben a részvénytársaság 629 dolgozója vesz részt, 1,414 milliárd forintért szerezte meg a felajánlott üzletrészt. Borúlátó vállalkozók A vállalkozások stabilitást, kiszámíthatóságot és jövedelmezőséget igényelnek, ebből a szempontból azonban 1994 sem ígérkezik kedvezőbbnek a tavalyinál. A szabályozókat úgy kellene megalkotni, hogy az egyéni és társas vállalkozások jövedelemteremtő képessége fokozódjon. A nyereségesség alapja a tartalékképzés, a technikai megújulásra irányuló beruházások végrehajtása, s mindezt csupán banki hitelből megoldani nem lehet. Ráadásul szinte elviselhetetlenül magasak a vállalkozók helyzetét megnehezítő elvonások. Mindenki tudja, csak a pénzügyi szakemberek nem hiszik el, hogy a magas adókulcsból soha nem lesz nagy bevétel. Minél magasabb az adó hányada, annál inkább megkeresik az emberek a kiskapukat a fizetés elkerüléséhez. Elviselhetőbb összegeket hamarabb befizetnek az emberek, s így sok kis tételből több bevétele lesz az államnak, mint a nagyok reményéből. A szigorítások, büntetések csak az ellenállást fokozzák és a feszültséget a hivatal és az állampolgár között. Elkezdődött egy új gazdasági év, melyről egyelőre csak annyit tudunk, hogy az érvényben lévő szabályozók jelentős része már három évvel ezelőtt sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. A vállalkozásbarátságot hirdető szólamokkal szemben a legtöbb új nekirugaszkodás kényszervállalkozás. Aki már munkanélküli járadékot sem kap, belevág valamibe, de a bizakodás helyett leginkább a szorongás, a csalódástól való félelem jellemzi. Nagyon nehéz így bármit is tenni a gazdasági fellendülésért... T .4 A magyar mezőgazdaság az utóbbi évek során olyan méretű átalakuláson ment keresztül, amihez csak a földosztás, illetve az 1959—61-es átszervezés volt fogható. Az átalakulás szükségessége és igénye már az előző évtized közepétől nyilvánvaló volt és a szövetkezetekben megindult egyfajta belső fejlődés, szervezeti és működési átalakulás. Ezt a folyamatot a rendszerváltozás — az általános várakozás ellenére — megállította és a gazdaság törvényei helyett jogszabályokba foglalt kényszerpályára terelte. így a rendszerváltás első évei a bizonytalansággal teli várakozással, majd az 1992-es év az úgynevezett átmeneti törvényben előírt átalakulási kötelezettség végrehajtásával telt el. Ez ugyan áthúzódott a múlt évre is (és sok tekintetben még most sem fejeződött be), de 1993-ban már végre jutott némi figyelem az ágazat jövőjének is. Ebben nem kis szerepe volt az érdekképviseletnek. A MOSZ májusi közgyűlése már a termelés és értékesítés, a finanszírozás és a fejlesztés problémáira irányította a. figyelmet és ezeket tartotta napirenden a kormánnyal kezdeményezett tárgyalásokon is. A törvényhozás is végre ebbe az irányba mozdult meg: ennek legfontosabb eredménye az agrárpiaci rendtartási törvény megalkotása és a rendszer működésének a beindítása volt. Ez ugyan még igencsak csikorogva és nehézkesen működik, de mégiscsak egy európai rendszer alapjait jelenti. Az ágazat finanszírozási problémáinak elővétele pedig azt a reményt adja, hogy a termelés feltételei is javulhatnak valamennyire. Kialakulóban van tehát a mezőgazdaság új struktúrája és az 1994-es év lesz a működésének az első éve. A nagy változások után most a „bejáratás” ideje következik, amikor működőképessé kell tenni az ágazatot. Ez már nem a politika és a törvényhozás szintje: ezt az ágazat szereplőinek, köztük elsősorban a szövetkezeteknek kell vállalniuk és teljesíteniük. 1994 az „aprómunka” éve lesz. Az agrárágazat ugyan válságban van, de nem omlott össze. Van működő struktúrája, vannak eszközei, jelentős üzleti kapcsolatrendszere, felkészült, tapasztalatokon nyugvó szakmai ismeretanyaggal rendelkező szakemberei, szellemi háttere. Ez nagyobbrészt a szövetkezetekben van, és ezért a szövetkezetek felelőssége is, hogy ezt ne csak megőrizzék, hanem fejlesszék, hatékonyan hasznosítsák. A szövetkezetek jelentős része már túljutott a politika okozta megrázkódtatáson. A magyar mezőgazdasági szövetkezetekre mindig jellemző volt az alkalmazkodási, megújulási készség. Ma ismét erre van szükség és még többre: nem csak alkalmazkodni kell, hanem befolyásolni, vezetni az ágazat megújulását. 1994 a szövetkezetek éve lehet a mezőgazdaságban, de ezzel a lehetőséggel élni is kell! A szövetkezetek élnek és működnek, ha nem is könnyen. A falunak ma is a szövetkezet a szellemi és anyagi központja, a termelés bázisa. Ezt a szerepet nem hogy elveszteni nem szabad, hanem erősíteni kell, a szövetkezetét — a meglévő szövetkezeteket — a mezőgazdasági termelők meghatározó intézményévé kell tenni. Ez a szerep természetesen mást kíván, mint amit eddig a szövetkezet jelentett. Nem a saját, a „közös” termelés a tevékenység lényege, bár az átmeneti körülmények között ez nem nélkülözhető, és nem idegen a piacgazdasági viszonyok között sem. A szövetkezetnek gazdasági központtá kell válnia az egész közösség számára, vállalnia kell továbbra is, amit eddig is tett (hol tudatosan, hol félig-med- dig illegálisan), a helyi termelők termelésének, beszerzésének, értékesítésének szervezését és támogatását, integrálását. Mit jelent ez ma? Azt, amiről már jó ideje beszélünk: szolgáltatást! Szolgáltatást mindenkinek és minden lehetséges módon. A meglévő eszközöket úgy kell felhasználni, fejleszteni, hogy azok a termelők minél szélesebb köre számára hozzáférhetőek legyenek. Nem szétosztani kell a szövetkezet vagyonát, hanem okosan megszervezni a tagok javára a hasznosítását. Nem igaz, hogy a magántulajdonon alapuló termelésnek az eszközök szétforgácsolásá- val kell járnia, hogy minden gazdaságnak mindenben önellátónak kell lennie. A közelmúlt öröksége lehetővé teszi, hogy áthidaljunk egy fejlődési szakaszt, amit az előttünk tartóknak végig kellett járniuk. A fejlett országokban saját kárukon tanulva ismerték fel a szövetkezés, a közös fejlesztés, beruházás előnyét számos területen, ami nálunk adva van. Miért kellene tárolót, szárítót, takarmánykeverőt építeni, talajművelő és betakarító gépeket vásárolni külön-külön, amikor a meglévő kapacitás képes az egész környezetét kiszolgálni! Hogy ez így legyen, ehhez természetesen a szövetkezeten belül is szemléletváltásra van szükség. Ne a politika for- gandóságától függjön a szövetkezés jövője! Ha a szövetkezet tevékenysége, szolgáltatásai nélkülözhetetlenek, nincs az az erő, ami megakadályozhatja működésüket. Horváth Gábor, A MOSZ FŐTITKÁRA (Folytatjuk) Kés- és pengeélezés Minden házban és lakásban időnként szükség van a kések, pengék, fűnyírók késeinek stb. élezésére. Ebben az esetben ön közvetlenül nyújthatja ezt a szolgáltatást a lakosságnak. Szüksége van a megfelelő élező szerszámokra, amelyek különböző, egyszerű és bonyolultabb kések és gépek élezésére alkalmasak. Dolgozhat a helyszínen, a szerszámokat így mindig magával kell vinnie vagy dolgozhat a műhelyében. Ez utóbbi esetben igény szerint vállalhatja a gépek el- és házhoz szállítását. Az újsághirdetés ebben az esetben is a vevők megszerzésének első módja lehet, de most se elégedjen meg ennyivel! Járja az utcákat, házakat, csengessen be mindenhová, hagyjon ott névjegykártyát és magyarázza el részeltesen, hogy milyen szolgáltatásokat kínál! Hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a konyhai késeket kell élezni, hanem rengeteg más szerszámot, eszközt, háztartási gépek alkatrészeit! Ne csak egyéneket, hanem üzleteket, cégeket is célozzon meg ajánlatával! Különösen jó üzletnek bizonyulhat, ha olyan üzleteket keres fel, ahol árulnak kést, fűnyírót stb., de az élezésüket nem vállalják. Szerződjön az ilyen üzletekkel, hetente egyszer vagy kétszer hozza el a munkát és egy-két nap múlva vigye vissza készen! Ez önnek is jó, mert így rendszeres megrendelőkre tesz szert, az üzletnek is előnyös, mert egy szolgáltatással többet kínál, mint a konkurencia. Természetesen ezt a munkát nem kezdheti el minden tapasztalat vagy előképzettség nélkül. Ami az árakat illeti, nézzen körül és érdeklődje meg, hogy mások mennyiért éleznek kést, fűnyírót, fűrészt stb.! Ahogy üzlete egyre nagyobb lesz és anyagi lehetőségei megengedik, építsen egy mozgó műhelyt! Ez egy régi kis teherautóból áll, melyben fel vannak állítva a szerszámai, és amellyel a falu vagy város utcáit járja. Helyi hirdetőtáblákon előre határozza meg az időpontot, hogy mikor ér az adott helyszínre, így mindenki elő tudja készíteni az élezésre szoruló tárgyakat. Nem kell nagy távolságokat megtennie, így nincs szüksége egy új, remek állapotban lévő teherautóra vagy kisbuszra. Ha tovább akar terjeszkedni, van még egy lehetőség; a szerszámjavítás. Nemcsak élezés, hanem bármifajta szerszám megjavítása szóba jöhet, kiegészítésül a már meglévő üzlethez. (Folytatjuk) • • Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás- technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 15-53-161; 17-51-477; (9—l?fóráig). Fax: 15-51-524. 1993/11-12. n. A devizahelyzet adatai _____________________________________________91 MAGYARORSZÁG BRUTTÓ KÜLFÖLDI ADÓSSÁGA (az időszak végén) MTI. táblázat Millió US dollár Er.de d lejárai azerlnt Típus szerint összesen Időszak rövid közép- és hosszú financiália kereskedelmi kormányközi egyébé hitelek Konvertibilis devizában 1988 3363 16 239 17 469 1626 _ 507 19 602 1989 3306 17 064 18 060 1763567 20 390 1990 2941 18 329 17 587 1980 472 1231 21 270 1991 2177 20 481 18 135 1777 1512 1234 22 658 1992 2286 19 132 16 984 3008 1446 _ 21 438 1993.január 2233 19 653 17 255 2876 175521 886 február 2164 19 866 17 461 2852 1717 22 030 március 2334 20 609 18 312 2894 173722 943 április 1942 21 696 19 008 2854 177623 638 május 1926 21 871 19 208 2814 177523 797 június 1901 21 588 19 048 2709 173223 489 július 1839 21 675 19 161 2644 170923 514 augusztus 1788 22 050 19 495 2588 175523 838 szeptember 1835 22 648 20 098 2595 179024 483 Nem konvertibilis devizdbanb> 1988 120 463 136 _ 439 8 583 1989 87 274 88260 13 361 1990 80 155 71140 24 235 1991 38 116 35104 15 154 1992 16 190 13 3 190 206 1993. január 15 192 13 3 191207 február 14 184 11 3 184198 március 13 181 11 2 181 _ 194 április 13 183 11 2 183 _ 196 május 10 182 8 2 182192 június 10 174 8 2 174184 július 10 166 8 2 166176 augusztus 8 169 6 2 169177 szeptember 7 164 5 2 164171 1992. december 31-től ez egyéb hitelek kategória specifikálásra került. 1992. december 31-től tükrözi a fizetési mérleg módszertanának változását. A régi szerkezetű adatok s korábbi publikációkban találhatók meg. 0/8. táblázat MAGYARORSZÁG BRUTTÓ ADÓSSÁGÁNAK LEJÁRAT SZERINTI MEGOSZLÁSA (az Idűszak végén) * Megnevezés 1962 1983 1984 1983 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993. szept. Rövid lejáratú adósság 31.9 30 27,1 21,6 20,7 15,8 17,2 16,2 13,8 9,6 10,7 73 Közép- ét bouzú lejáratú adósság «8,1 63,7 72,9 78,4 79,3 84,2 82,8 833 86,2 90,4 89,3 923 összes adóctág 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1003 100,0 100,0 100,0 100,0 98 * 1993/11-12.11. A devizahelyzet adatai A MAGYAR ADÓSSÁGSZOLGÁLAT MUTATÓI m. táblázat Év A bruttó adósság Az adósságszolgálat A nettó adósság l kivitel*1 százalékában 1987 298,8 553 208,8 1988 270,9 46,7 193,0 1989 230,6 383 1683 1990b) 243,0 43,2 182,1 1991 189,7 32,0 121,8 1992e) 155,4 31,9 94,6 l) Ára-, szolgáltatásexport ét jövedelmek együtt. k> 200 millió dollárt* eiótóeletttéti foglal magában. c> 250 millió dollájoa elótórkutétr foglal magában.
