Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

GAZDASAG / Ev végi mezőgazdasági összegzés Azősszel legtöbb gazdálkodó idejében elvégezhette a talajelőkészítést fotó: fazekas ferenc 1993 a magántulajdon kialakításának ideje volt a mezőgazdaságban, a következő esztendőnek már a magántulajdon működtetése évének kell lennie — jelentette ki Szabó János földművelésügyi minisz­ter a napokban, Budapesten tartott évzáró sajtófo­gadásán, amelyen a minisztérium vezetői találkoz­tak az újságírókkal. KIIS1MSS Stilt 101. Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 31. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlat­ba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Változnak a postai díjak Átlag 15 százalékkal emelked­nek január 1 -jétől a belföldi pos­tai szolgáltatások díjai. Többet kell fizetni a külföldi küldemé­nyek után is. Az áremelkedést a termelői és fogyasztói árszínvo­nal változása, a költségek jövő évi növekedése indokolja - tájé­koztatta az MTI-t közleményé­ben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Az áremelkedés a levélpostai küldeményeket, a csomagszol­gáltatást, a postai és távirati utalványokat, az ajánlott és exp­ressz küldeményeket érinti. A belföldi postaforgalomban a le­veleknél átlag 12 százalékos a változás. A helyi szabvány le­velek díja 10 forintról 11 forint­ra, a távolságiaké 17-ről 19 fo­rintra nő. Három-öt forinttal többet kell fizetni a 100-500 grammos levelek célhoz jutta­tásáért, a képes levelezőlapok­nál 7 forint helyett 8 forint a helyi, 10 helyett 12 forint a tá­volsági kézbesítésűek díja. A belföldi postautalványok közül nem változnak a helyi forgalomban az 500 forintnál kisebb értékűek díjai, a leg­gyakrabban előforduló 10 ezer forintos értéknél az ár 70-ről 80 forintra változik. A csomag­szolgáltatás ára a költségek na­gyobb növekedése miatt az át­lagnál jobban: 20 százalékkal nő. Áz 5 kilogrammnál könnyebb szabványcsomagot 58 forintért továbbítja a posta a korábbi 48 helyett, a 20 kilog­rammos szabványcsomag díja pedig 80 forintról 96-ra válto­zik. Az ajánlott küldemény díja 27-ről 32-re, az expressz külde­ményé 30 forintról 35 forintra nő. A Magyar Posta közlése sze­rint a szomszéd országokba kül­dött szabvány külföldi levélért január 1-jétől 17 forint helyett 19-et fizetünk, a levelezőlapért pedig nem 10, hanem 12 forin­tot. A távolabbi címre juttatan­dó levelezőlap díja 30 helyett 35 forint lesz. A légipostái levél és levelezőlap minden 10 gramm­jáért fizetendő összeg 5 forintról 6 forintra változik. A postai díjszabások változá­sáról szóló közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszteri rende­let a Magyar Közlönyben is megjelent. E szerint a megálla­pított összegek a legmagasabb hatósági díjat jelentik. Ezeknél kevesebbet tehát lehet kérni az adott szolgáltatásért, többet azonban nem. A miniszter elmondta: búzát 1 millió hektárnyit vetettek az országban, az egyéb ősziek magja pedig mintegy 300000 hektáron került a földekbe. Ez mindössze 35 ezer hektárral kevesebb az előző évinél. Sza­bó János elégedetten szólt ar­ról is, hogy az őszi vetési mun­kák már október végén, no­vember elején befejeződtek, szemben a múlttal, amikor még decemberben is vetettek. A vetések állapota — köszön­hetően a jó minőségű munká­nak és az időben hullott csapa­déknak — kedvezőbb. A je­lenlegi árvíz csak elenyésző mértékben érinti a mezőgaz­dasági területeket, országosan mindössze 4 ezer hektár áll víz alatt. A tárca tevékenységét érté­kelve a miniszter elmondta: az idén létrejött a mezőgazdasági fejlesztési és a reorganizációs alap. Emellett a gazdák likvi­ditási gondjainak enyhítésére és a termelés feltételeinek ja­vítására különböző rövid és hosszú távú hiteleket igyeke­zett biztosítani. Szabó János szerint igen fontos gazdasági intézkedés a bank- és adóskon­szolidáció megkezdése. Ez a több élelmiszeripari céget is érintő folyamat várhatóan a jö­vő évben teljesedik ki. Ugyan­csak az eredmények közé so­rolta azt, hogy létrejött az Ag­rárrendtartási Hivatal, amely­nek a piaci viszonyok rende­zettsége érdekében — a garan­tált ártól a kvótán és a szubven­ción keresztül az intervencióig terjedően — az agrárpiaci rendtartás igen széles eszköz­tárának alkalmazására van le­hetősége. Szabó János a tárca törvényelőkészítő munkáját ugyancsak megfelelőnek mi­nősítette, hiszen mint mondta: több, a minisztérium által ki­dolgozott törvénytervezet a parlament elé kerülhet. Ilyen például a földtörvény és a szö­vetkezeti törvény módosítása, az erdő- és erdőbirtokossági törvényjavaslat és a vadászati, valamint a hegyközségi tör­vény tervezet. A miniszter az érdekképvi­seletekkel való együttműkö­désről szólva megállapította, hogy a legtöbb szervezettel a minisztériumnak megfelelő kapcsolata van. Medgyasszay László politi­kai államtitkár a sajtó és a mi­nisztérium kapcsolatának fon­tosságáról beszélt. Kiemelte a korrekt tájékoztatás fontossá­gát. Ezt annál is inkább fontos­nak tartotta, mivel véleménye szerint a falusi lakosság köré­ben alulinformáltság tapasz­talható. Arra kérte a sajtó mun­katársait, hogy az eddiginél szélesebb körűen tájékoztas­sák a közvéleményt a tárca el­képzeléseiről, valamint a gaz­dák lehetőségeiről, gondjai­ról. Az államtitkár annak a re­ményének is hangot adott, hogy 1994 a magyar mezőgaz­daságban a stabilizálódás éve lesz. Raskó György, a tárca köz- igazgatási államtitkára rámu­tatott: fordulat kezdődött az agrárágazatban és az élelmi­szeriparban. Érzékelhetően növekedett a beruházási kedv az ágazatban, mindenekelőtt az élelmiszeriparban, ahol 1993-ban mintegy 40 milliárd forintos beruházás történt. Az összeg kétharmada külföldi befektetőktől származik. Az alaptevékenységben egészen szeptemberig lényegében csak jelképesek voltak a fejlesztési szándékok, akkor viszont azon a területen megnőtt a beruhá­zási kedv. Ezt mutatja, hogy a mezőgazdasági fejlesztési alapból idáig mintegy 3 milli­árd forintot fizettek ki hozzá­vetőlegesen 1500 elfogadott pályázat alapján. A kérelme­zők többsége 1 millió forint körüli összeget kért, s csupán a pályázók 15 százaléka szere­tett volna 5 millió forintot, vagy annál nagyobb összeget kapni. Raskó György jogos­nak ítélte a gazdálkodók óva­tosságát a hitelfelvételeknél. A megtérülés ugyanis a jelen­legi kamatlábak mellett meg­lehetősen kockázatos. Bejegyezték a befektetési alapokat Egy kivételével az Állami Érték­papír-felügyelet (ÁÉF) beje­gyezte valamennyi 1993-ban in­dult befektetési alapot, melyek­nek jegyzési időszaka még az év vége előtt lezárult. A be nem jegyzett alap az NBI Nürnberg—Budapest Befekteté­si Rt. „Magyarország 2000” nevű ingatlanbefektetési alapja, mely­re kevesebb jegyzés érkezett a minimumként megjelölt 500 mil­lió forintnál. Egy másik alap — a Rezidencia Ingatlanbefektetési Alap — december 22-én indult jegyzési időszaka csak március 21-én zárni, így a bejegyzésre is csak jövőre kerülhet sor. Azok, akik a bejegyzett alapok befektetési jegyeiből jegyeztek, jogosultak rá, hogy az 1993-as adóévre adókedvezményt vegye­nek igénybe. A befektetési jegy- vásárlásra fordított készpénz összege levonható az adóalapból, legfeljebb annak 30 százalékáig. Ehhez azonban az kell, hogy a befektető birtokában legyen a be­fektetési jegynek még az év vége előtt, vagy igazolni tudja, hogy 1993-ban letétbe helyezte. Frank Aponyi: Tűzifa-szállítás Bár manapság egyre keveseb­ben tüzelnek fával, azért még mindig sok családnál ezt a fű­tést alkalmazzák és egyre több házban van kandalló is. Ezek­nek az embereknek valahon­nan be kell szerezniük a fa­anyagot és nem biztos, hogy ez mindig könnyen és probléma- mentesen megy. Ön segít­ségükre lehet ebben új szolgál­tatásával. Ha vidéken lakik, akkor va­lószínűleg sok erdő van a kör­nyéken. Keresse fel ezek tulaj­donosait és érdeklődje meg a fakivágás feltételeit! Pakoljon fel autójára minél több fát, amelyet előzőleg méretre vá­gott! Ezt a munkát nyáron vé­gezze, hogy aztán ősszel ol­csón tudja eladni a fát! Hogy mennyiért tudja a fa köbméterét eladni, az sok min­dentől függ. Vegye számítás­ba először is a saját költségeit és profitját, majd nézzen iMi:iii< tv körül, hogy milyenek a piaci árak! Az ön feladata, hogy eladja a fát és házhoz szállítva, lerakja a megjelölt helyre. Ál­talában a vevő feladata, hogy felpolcolja a fát, de külön díj ellenében ön is elvállalhatja. Ha nagyvárosban lakik, le­het, hogy kifizetődőbb egy­szerre egy nagyobb szállít­mányt felpakolni és azt onnan, az autóról egyenesen eladni. Mennyit kereshet ezzel az üzlettel? Ez a befektetett ide­jétől, energiájától, no meg le­leményességétől függ. Ha ol­csón szerzi be a fát, olcsón és sokat tud belőle eladni, ver­senyképes lesz a többi keres­kedővel szemben. Persze a fa árán kívül vannak még más költségek is: a favágás díja, a darabolás díja, a benzinkölt­ség, egy teherautó esetleges bérleti díja stb. Bár ez szezonális munka, ha jól csinálja, akkor kereshet ve­le annyit, mint más egy egész éves munkával. (Folytatjuk) Ki lakoljon a lakástörvény miatt? Hallgatom az ingatlanforgalmazók egye­sülete (mert ilyen is van) elnökének magas­röptű értekezését az önkormányzati lakások értékesítésének lehetőségeiről. A feltehető­en jogvégzett úr hanyag eleganciával álla­pítja meg a rádió reggeli csúcsában, hogy az Alkotmánybíróság nagyon rosszul döntött, amikor alkotmánysértőnek találta a csecse­mőkorát élő lakástörvényt. Ez a lépés ugyan­is megakasztja az önkormányzati lakások már-már lendületet vett értékesítési folya­matát. S különösképpen a beindult (remek) üzletet. Az adásvétel ugyanis bombajó buli az ingatlanbecslő, ingatlanforgalmazó cé­geknek, a pénztelenségtől fuldokló önkor­mányzatoknak, a fölös tőkével rendelkezők­nek. S kényszerlépés az ilyen lakásokban élő nincsteleneknek, akik — ha lakni akarnak valahol — zsákbamacskát kényszerülnek venni. (Még akkor is így van, ha a biztos jövedelemmel rendelkezők szemszögéből nézve nagyon is jutányos áron lehet ezekhez a lakásokhoz hozzájutni.) Előre didereghet­nek a bizonytalan állagú panelházak előbb- utóbb esedékessé váló—az önkormányzatok által elodázott — felújításának költségeire gondolva. Nem az itt a legfőbb bibi, hogy az önkor­mányzatok az eladott egyszeri vagyontár­gyak értékét többnyire a ,,kitermelt” hiány eltussolására, az új évben felvett hitelek terheinek mérséklésére fordítják, bár ez sem túl bölcs cselekedet. A magabiztos érveléssel lehetnek gondjaink. Ugyanis méltánytalan dolog az Alkotmánybíróságra kenni a fele­lősséget. Az ő dolguk — minden más szem­pontot félretéve — annak megválaszolása, hogy egy-egy, mások által kifogásolt jogsza­bály megfelel-e az alkotmány előírásainak. S a lakástörvény nem felelt meg. Nem azt diktálja-e a józan ész, hogy ilyenkor nem az alkotmánybírák felelősségéről, hanem a tör­vény megfogalmazóinak, előterjesztőinek, sőt elfogadóinak súlyos mulasztásáról van szó? Hallottak már önök — közlekedési, határidő-mulasztási, meg egyéb okok miatt szigorúan elnáspágoltak — arról, hogy az alkotmány megsértése miatt bárkit is felelős­ségre vontak volna?! (Mondjuk elmozdíta­nak párnás üléséről.) Kiütéses miniszterünk padlófogása ebben a lakástörvényi fiaskó­ban ugyan-nyilvánvaló, ám nem hiszem, hogy torkán akadt volna tőle a karácsonyi gesztenyés pulyka. Csak arra gondolhatunk, hogy az alkotmánysértés hovatovább úri passzió lett Magyarországon, il!et\>e kiterjed rá a képviselők—hozzátartozóikat, barátai­kat, munkatársaikat is védő — mentelmi joga. Ezért élünk jogállamban... Kiss A. János Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfo­lyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvez­ményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetők­kel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. ÁVÜ-hírek Gyógyszertári privatizációs szempontok Az igazgatótanács a napokban jóváhagyta azon válalaltok listáját, amelyek átalakulásához a közreműködő tanácsadók Phare segít­ségre számíthatnak. A 2 millió ECU nagyságrendű keretből az ÁVÜ a Csongrád Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat, a FALCO Rt., a Finomtechnikai Művek, a Mátra-vidéki Fémművek, a Szekszárdi Húsipari, a Ringa húsipari vállalatok, a Taurus illetve, a Vilati tanácsadói munkálatait fedezheti az érintett cégek privati­zációja során. A jövőben az eddigieknél szélesebb körben lesz alkalmazható a részletfizetési konstrukció. Az igazgatótanács úgy foglalt állást, hogy ha a társaság alapos üzleti koncepcióval rendelkezik, akkor egyedi döntés alapján már az első pályázati körben alkalmazható részletfizetés. Az ÁVÜ igazgatótanácsa foglalkozott a kárpótlási jegyek felhasz­nálási lehetőségének szélesítésével, és vita után úgy döntött, hogy pályázatot ír ki egy olyan alapszerűen működő önálló társaság létrehozására, amely e célra alakult meg. Az ÁVÜ a kárpótlási jegyek minél szélesebb körű hasznosítására olyan társaság létreho­zását szorgalmazza, amely összegyűjti a kárpótlási jegyért eddig közvetlenül fel nem ajánlott részvényeket, és kockázatkiegyenlítés révén összességében vonzó befektetési lehetőségeket kínál az érintetteknek. Mivel a kárpótoltak közül meglehetősen nagy szám­ban vannak külföldiek, számukra is lehetőséget kívánnak teremteni azzal, hogy ők igénybe vehetik egy ilyen társaság szolgáltatásait. Az igazgatótanács döntése szerint az Orosháza-Food Élelmiszer- ipari Rt. 488 millió 772 ezer forint névértékű részvénycsomagját az Áppel & Frenzel GmbH, a Hungavis Külkereskedelmi Rt. és dr. Szecskái András, mint konzorcium vásárolhatja meg. A vételár egy részét készpénzben, a maradékot kárpótlási jegyben fizeti a vevő. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a 180 millió forin­tos tőkeemelésre vállalt kötelezettség. * ** A gyógyszertárakra kiírandó pályázat elbírálását és az arra szolgáló pontrendszert is jóváhagyta az igazgatótanács. A Népjóléti Minisz­térium, valamint a Gyógyszerész Kamara javaslata szerint értéke lendő szakmai képesítés, gyakorlat és szolgálati idő, valamin! az üzleti terv elkészítése. Az elért szakmai pontokat 80 százalékkal, az árajánlatot pedig 20 százalékkal kell súlyozni, így alakul ki a végső pontszám és sorrend. Az árajánlat értékelésénél a legkisebb elfo­gadható vételi ajánlat az alapár 100 százaléka. A gyógyszertári privatizáció lebonyolítására az ÁVÜ az OTP Ingatlanfejlesztési és Forgalmazási Rt. tanácsadói szolgálatát veszi igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents