Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-31 / 25. szám
k 1994. január 31., hétfő CSALÁDI OLDAL 9--------------------------------------------------------------------------------------------------------US* .|ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ha kellőképp törődik fogsorával, nem fog fájni! A Colgate—Palmolive Magyarország Kft. 1993 tavaszán felmérést végeztetett, amelyből kiderül: átlagban nálunk mindössze három közepes méretű (körülbelül 80 grammos) tubus fogkrémet használnak az emberek évenként. A Központi Stomatológiai Intézet igazgatóhelyettese, dr. Bodó László szerint honfitársaink egyharmada soha nem mos fogat, noha a napi két fogmosás a legkevesebb, amit a fogszuvasodás ellen tehetünk. Egy 35—44 év közötti magyarfelnőttnek átlagosan mindössze 19 foga van, tehát körülbelül kétharmada annak, amit a természettől kapott (nem számolva a bölcsességfogakat). E korosztály 40 százaléka fogpótlásra szorul, legalább 85 százalékuknak pedig kifejezetten rossz a szájhigiénéje. — Az emberek náthával is előbb fordulnak orvoshoz, mint a fogukkal — mondja dr. Bodó László. — Eszükbe sem jut, hogy a rossz fog is betegséget jelent. Az elégtelen rágásnak olyan komoly következményei lehetnek, mint az emésztési zavarok vagy a magas vérnyomás. A beteg fog gyulladásos góc a szervezetben, és a véráram útján másutt is gennyes gyulladást okozhat. Magyarországon kifejezetten nagy az elhanyagolt fogazató polgárok aránya, holott^ minden bajmegelőző kezelés —- így a szűrővizsgálat, a tömés vagy a fogkő-eltávolítás — ingyenes, a különböző műanyag- és fémpótlások pedig olcsók, és fele részben fedezi őket a társadalombiztosítás. Tény, hogy a körzeti rendelőkben hosszú lehet a várakozás, miként az is, hogy az emberek hagyományosan félnek a fogorvostól. Pedig ma a legsúlyosabb esetek is kezelhetők hatékony érzéstelenítés mellett. Mit lehet tenni az egészségesebb fogazatért? Elsősorban reggeli és vacsora után mindig mosson fogat! Különben az ételmaradék a fogak között marad, és ez szuvasodáshoz vezet. Járjon fogászati szűrésre! Ha egy évben kétszer elmegy ellenőrzésre, megelőzhető minden nagyobb baj. Fluort, de mértékkel! A század elején fölfedezték, hogy ahol magas a víz fluortartalma, ott az embereknek egészségesebb a fogazatuk is. A fluor a szuvasodással szemben is ellen- állóbbá teszi a fogzománcot, és semlegesíti a baktériumokat. Ne egyen sok édességet! Egy-egy szem cukorkát nyugodtan elszopogathat, de utána alaposan mosson fogat! Csak módjával fogyasszon cukros italokat és a gyereknek ne adjon! Az elhanyagolt fogsor látványa taszító, az álláskeresésnél pedig inkább hátrányt jelent. Olyan benyomást kelthet, hogy az illető nem törődik a higiéniával. — A ragyogó fogsor az ápolt külső része és a jó egészség jele — magyarázza Bodó doktor. Nem csupán esztétikai kérdés tehát, hogy az embernek rendben vannak-e a fogai. Lénárt Eszter (A Reader’s Digest Válogatás januári számából) Veszélyes légzéstechnika A fókák légzéstechnikájának tanulmányozásával esetleg ki lehet deríteni az úgynevezett „hirtelen csecsemőhalál” okát. A csecsemőknek ez a hirtelen halála 12 hónapos korukig szokott előfordulni, és eleddig nincsen rá kielégítő orvosi magyarázat. Michael Castellini, az Alaszka Egyetem tengerbiológusa a Science folyóirat egy beszámolója nyomán felfedezte, hogy a fókabébiknél lemerülés és alvás közben a lélegzet percekig való visszatartása heves szívritmuszavarokat idéz elő. Ez körülbelül egy éven át van így, míg a kisfókák meg nem tanulják szívverésük szabályozását. Castellini szerint a csecsemők hirtelen halálát is légzészavarok okozta szívritmuszavarok idézhetik elő. Felnőtt fókáknál ez a jelenség előnyt jelent. A lélegzés szünete alatt az anyagcsere lelassul, és így az állatok kevesebb energiát használnak fel. Castellini most azt vizsgálja, hogyan tanulják meg a fókák a szívverésükön való uralkodást. Teszi ezt abban a reményben, hogy így a hirtelen csecsemőhalál okát — és talán ellenszerét is — megtalálja. Törődjön többet a fogával is! Útközben Úgy hozta a véletlen, hogy a könyvtárban járva rég nem látott hölgyekkel találkoztam. Öröm, miegymás, együnk meg valami édességet a büfében és amellett beszélgethetünk, ki, hogy van, meg mi újság? Egyikük azt mondja, úgy érzi, mintha cukorbeteg lenne, mert száraz a szája és sok folyadékot kíván, s valakitől még régen úgy hallotta, hogy ez biztos jel. Dehát az istenért, mért nem megy orvoshoz, rohantuk le, és a szokásos feletetet adta: csak. Hiába mondtuk, hogy nem egy buta asszony, tehát jól tudja, hogy minden betegség elhanyagolása csak rosszabítja a bajt. Mintha meggyőztük volna, bár ígéretet nem tett. Én viszont mindenki számára jó tanáccsal szolgálok, mondta a legfiatalabb közülünk, s már sorolta is. Hogy együnk sok vöröshagymát, mert az csökkenti a vércukor szintet, a fokhagyma pedig normalizálja a vér zsírszintjét, csökkenti a vérnyomást. A korpa gátolja a zsír beépülését a szerveztbe, csökkenti a koleszterinszintet, lassítja a cukor felszívódását. A cékla meg gátolja az érelmeszedést, csökkenti a vérnyomást. Csak bámultunk, honnan tudja mindezt, s ilyen egyfolytában? Nevet. Az egyik újságban olvasta itt, az előbb. * Szét\’áltunk. Ki hazament, ki maradt még olvasni, majd egy idő múlva Gittával együtt kezdtünk kászálódni és egy irányba is indultunk el. S az egészség, betegség témánál maradtunk. O sok mindent nem ért, főleg azt nem, hogy amit meg lehetne tenni, például az egészségügyben is, mért nem teszik meg. Szörnyű népbetegséggé vált a rák, s szervezett szűrés, pláne komplett, alig valahol található. Ott vannak a tüdőgondozók, mért nem teremtik meg azokra építve a kötelező rákszűrést, a megelőzés legfontosabbját? De ki érti meg azt is, hogy ma, amikor már újra lábra kapott a tüdőbaj, s ahogy a létfeltételek romlanak, még több lesz a beteg, akkor maga a tüdőszűrést sem veszik komolyan. Se a nép, se az egészségügyi hatóság. Az újságok is csak azon lovagolnak, hogy van-e influenzaján'ány vagy nincs...? Tiszta nevetség évről évre ez a cirkusz a szó körül. Akik zsinórban kapják el egymástól a betegséget, azoknak van, a hatóságnak pedig csak egy bizonyos szám után lesz. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy milyen állapotú az állampolgárok egészsége, s több oldalról nagy-e a baj, s tesznek-e azok, akik tehetnek, javító intézkedéseket? Vass Márta Milyen gyógyszert? Döntsön a háziorvos I. Családi képernyő Ez az esztendő a családok éve. Talán ennek is köszönhetően megszaporodtak, gazdagodtak, színesedtek az ehhez a témához kapcsolódó tévéműsorok. Az elkövetkező időszak programjairól az Oktatási és Családi Műsorok Stúdiójában, a családi műsorokért felelős szerkesztő, László Jánosné beszél. — A Ma-holnap készülő adásának a burleszk lesz a témája. Ahogy szoktuk, most is először a gyerekek mondják el azt, mit is gondolnak erről a fogalomról. Hogy miért választottuk ezt a témát? Hát ez nagyon érdekes. Az ezt megelőző két adásban a toleranciával foglalkoztunk. Ekkor került szóba, hogy egymás problémájának átélésében mennyire segített ez a műfaj. A némafilm nagy korszaka arra az időszakra esett, amikor sokféle anyagi és beilleszkedési gonddal küszködtek a nagy lehetőségek hazájában is. Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton azt a kisemhert szerettette meg és fogadtatta el a nézőkkel, akik, — természetesen, hiszen a komikum alapja ez —, nem ők voltak, hanem a szomszéd. A műsorban a filmbetéteket Báron András filmesztéta segít megérteni, s természetesen lesz népszerű színész vendég is: Tahi Tóth László. A Családi Kör különböző jelenségekből a problémás eseteket igyekszik feldolgozni. Az újraindított műsor szerkezete nem változott. A szereplők által megelevenített történet után szakértők elemzése és magyarázata következik. Az új műsor, a Családmesék a követnivaló minták bemutatását szeretné. A következő adás vendégei három család, ahol kiskorú, s óvodás gyerekek vannak. Bemutatjuk, hogyan sikerült megszervezni közös életüket, szeretetben, örömben. A műsorban Halász Judit és Mihály Ottó is mesél majd gyermekkoráról. Új műsor a Családi csámborgó. Ez a közös túrázás megszervezésében segít. A legközelebbi adás Zebegénv és Nagy- börzsöny szépségeivel ismertet meg és lát el bennünket hasznos tudnivalókkal. A Családok éve ünnepi rendezvényére Debrecenben kerül sor február 5-én. _____________________- 'A Drága az egészség és mégin- kább az a betegség. A gyógyszerek már-már valószínűtlenül magasra szökő árai mindenképpen helyénvalóvá teszik a megállapítást. Az árakról, a tb-tá- mogatás mennyiségéről és milyenségéről sok és sokféle nyilatkozat látott napvilágot az utóbbi időben. A gyógyszertárakban tapasztalt — átlagosan —40 százalékos gyógyszeráremelkedést többféleképpen magyarázzák az illetékesek. Tételesen kimutatják mennyi ebből a termelői áremelés, mennyi írható az importanyagok és a forintleértékelés számlájára és mennyit nyom a latban a támogatási rendszer módosulása. A gyógyszertámogatás az idén 50 milliárd forintot tesz ki. Persze a „fogyasztót”, a beteget mindez messze nem érdekli és nem is vigasztalja, csak azt tapasztalja nap mint nap keserűen, hogy többet fizet a gyógyszertári pénztáraknál, jóval többet a korábbinál. Hiszen ha egy korábbi gyógyszertámogatás 95 százalékról például 80 százalékra ment le, a térítési díj négyszeresére növekszik, míg 80 százalékról 50 százalékra csökkenő támogatásnál a térítési díj két és félszeresére emelkedik. Ha nem tudjuk kiváltani Nem csoda tehát, ha gyakran előfordul, hogy a beteg megtorpanva, megszégyenülve számolgatja pénzét, mikor fizetésre kerül sor és egyszerűen nem képes kiváltani a számára felírt, gyakran nélkülözhetetlen, életmentő gyógyszert. — Mit lehet tenni, miként segíthet az orvos, mód van-e, hogy olcsóbb készítményt rendeljen adott esetben? A kérdést dr. Matejka Zsuzsannának, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerészének tettük fel. — Meglehetősen összetett problémáról van szó, melyben nem egyedül az orvos a főszereplő. Az tény, hogy a támogatás csökken, mert a biztosító egyszerűen nem képes elviselni az ország góygyszerszámlá- ját. Viszont ismerve a hazai jövedelemviszonyokat, gondosan ügyeltünk arra, hogy minden gyógyszercsoportban maradjon olcsóbb és magasabb összeggel támogatott készítmény. Gondoltak a döntést hozó szakemberek a krónikus betegségekben szenvedőkre is, a nekik felírt orvosságok ártámogatása nem változik jelentősen. A legrászorultabbak pedig az önkormányzattól kapott közgyógyellátási igazolvánnyal változatlanul térítés- mentesen jutnak majd gyógyszerhez. — Ez mégis meglehetősen szűk kör. A többi beteg miként ,,választhat” olcsóbb és drágább készítmény között? — A választás az orvos, a beteget ismerő családorvos dolga. Persze a beteg is benne van ebben, hiszen a betegek nem egyszer elvárják, sőt követelik, hogy számukra a drágább gyógyszert írja fel az orvos, mert él az a tévhit, hogy a drága jobb, hatásosabb. (Folytatjuk). Leopold Györgyi Csodakrémek, plasztikai műtétek helyett... Injekcióvasalás a ráncok kisimítására Kíméletlen kronométerek a szarkalábak: előbb a szem környékén, majd az arc más részein is fel-feltünedezve jelzik az évek múlását. Legtöbben a különféle agyonreklámozott csodakrémekkel küzdenek ellenük — rendszerint hiába. Az elszántabbak a plasztikai beavatkozás költségét, kellemetlenségét is vállalják ráncaik eltüntetéséért. — Öröklött tényezőktől és az életviteltől, a táplálkozástól függ, hogy kinek hány éves korában kezd ráncosodni a bőre — mondja dr. László Gyula sebész szakorvos. — Előbb- utóbb azonban pusztulni kezdenek a bőr rugalmasságáért felelős kollagén rostok. Ezt valamelyest pótolhatják a kollagén tartalmú krémek, de az eredmény igencsak kétséges... Marad tehát a plasztikai műtét? Nos, László doktor úgy fogalmaz: a tapasztalatok szerint az ilyen beavatkozás kétségtelenül jelentős változást hoz — de vannak kockázatai. A felvarrás során az arcbőrt a „hajhatáron”, a fül, illetve az álkapocs mögötti részen metszik fel, s az egész arcfelületen leválasztják a bőrt az alatta elhelyezkedő izmokról, majd kifeszítve varrják vissza. A szem körüli ráncok eltüntetésére az esetek egy részében külön beavatkozás szükséges. A műtét miatti bevérzés, duzzanatok miatt hetekre ajánlatos eltűnni a világ szeme elől. Megeshet, hogy a túl jól sikerült „kifeszítés” miatt elváltozik az arc, a mimika. Ráadásul a műtétet követően néhány év múlva újra fölbukkannak a barázdák és az ismételt beavatkozások eredménye kétséges. — Az Egyesült Államokban mintegy tíz éve kidolgozták az elpusztult kollagén rostok természetes pótlásának módszerét. Nagy tisztaságú szarvasmarha-kollagén 30— 60 százalékos vizes oldatát injekció formájában, speciális vékony tűvel közvetlenül a bőr megfelelő rétegébe, a ráncok alá juttatják. Az implantáció hatására a bőr struktúrája finomabbá válik, rugalmassága visszatér, a redők kisimulnak. — Az eljárás már az első pókhálószerű szarkalábak megjelenésekor sikerrel alkalmazható. A szúrások helyén általában egy napig csupán enyhe csipésszerű tünet érezhető, a bőr viszont már másnapra kisimul. Az arc megőrzi eredeti vonásait — a kollagén beépül a szervezetbe, s hatása 1—2 évig megmarad. A kezelés megismételhető; a sima, lágy arcbőr hosszú évekre visszavarázsolható... — A tengeren túlról elérkezett már hozzánk is ez az “injekció-vasaló” ? — Igen, s akiket a módszer részletei, az alkalmazás lehetőségei közelebbről is érdekelnek, forduljanak az Egészséges Életért Biovita Alapítványhoz, a 201-7201-es telefonon — mindenre kiterjedő tájékoztatást kaphatnak. Szabó Margit (FEB) Lehet, hogy így a legegyszerűbb és a leghatásosabb?
