Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
«ES MECTF.I HIRIAPMEGYEI KÖRKÉP 1994. január 5., szerda o Útba esik jövet-menet Remek karácsonyi ajándék a dolgozóknak ez az épület A kisebbik képen: Farkasinszki Sándor ügyvezető igazgató fotó: fazekas ferenc Az új bor és a filozófia Hamvas Béla a mámor művészetéről Kéthetenként Kontakt Új évfolyamában két jelentős változással örvendeztette meg olvasóit a Kontakt Ifjúsági Kiadvány: ingyenes lett, s kéthetenként jelenik meg. Az ingyenességet a támogatók (Környezetünkért, Jövőnkért Alapítvány; „Színvonalas szakképzésért” Alapítvány; Békéscsaba Polgármesteri Hivatala; FONT-OS Bt., Békéscsaba; Bereznai és Társa Kft. és a Békés Megyei Könyvtár) teszik lehetővé, a gyakori megjelenés melletti tartalmi gazdagságot pedig a szaporodó munkatársak. A megye középiskoláiba és szakmunkásképzőibe eljutó nyolcoldalas kiadványok a komoly társadalmi, gazdasági kérdésektől a könnyedebb diáktémákig a legkülönbözőbb írásokat tartalmaznak. Legutóbb a misztika (a sátán ideje, az aura megismerése) mellett volt gitársuli, viccek, íjászat, Krisna híveinek bemutatása, telefonhelyzet, versek, levél az USA-ból és természetesen sok-sok zenei írás. Támogatók és munkatársak jelentkezését mindig szívesen veszik, ezért közöljük címüket: Békéscsaba^. 323. A kamatadóváltozások érvényesítése Más-más szabályok alapján alkalmazzák a január l-jétől érvényes kamatadókulcsokat a pénzintézetek a forint-, illetve a deviza-megtakarítások esetében. Az év elejétől a magánszemélyek nem látra szóló megtakarításai után fizetett kamatokból új kulcsok szerint vonják le az adót. A forintkamatok után levont összeg húsz százalékról tíz százalékra csökken, az eddig adómentes deviza-megtakarítások kamatai után pedig tíz százalékot kell fizetni. A látra szóló megtakarítási fonnák kamatai továbbra is adómentesek. Az új szabályok az 1993. december 31. után kifizetett, vagy jóváírt kamatjövedelmekre vonatkoznak. Nem érintik viszont azokat az összegeket, melyekhez a betéti szerződés, illetve az értékpapír kamatának esedékessége alapján már a múlt évben is hozzájuthatott a tulajdonos. A forint-megtakarítás után így a tavalyi 20 százalékos kulccsal kell adózni, ha a kamatfizetés vagy jóváírás már tavaly esedékes volt, de csak idén jelentkezett érte a tulajdonos. Kisebb az adó viszont azokban az esetekben, ha az esedékesség dátuma 1994. A tavalyi évben esedékes devizakamat ugyanezen szabály szerint adómentes. Az 1994 előtt banknál, nem látra elhelyezett devizaösszegek idén fizetendő, vagy jóváírandó kamatának adóját viszont más elv szerint számítják, mint a forint-megtakarításokét. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy semmilyen jogszabály nem állapíthat meg visszamenőleges hatályú hátrányos kötelezettséget. Az 1994 előtt elhelyezett devizaösszegek adóztatása ütközne ezzel az elvvel. (Folytatás az 1. oldalról) Farkasinszki Sándort, az 1957-ben alakult Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatóját először annak tisztázására kértük, hogy van-e közük a Gyoma- endrődi Takarékszövetkezet néven hírhedtté vált, bankbotrányos véget ért pénzintézethez. — Semmi az égvilágon — válaszolta. — Az említett pénzintézet neve is csak a sajtóban jelent meg az idézett módon, Vállalkozói Takarékszövetkezet volt a hivatalos nevük. Tény, hogy gyomaendrődi székhellyel jegyftte be a bíróság. Ennek az lehetett az oka, hogy takarékszövetkezetünk egy-két akkori vezetője tagjukká lett, el is hagyott bennünket. Az ő problémáik megnehezítették egy ideig a mindennapjainkat, de az eredményeink azt igazolják, hogy a névhasonlóság hátrányait már messze magunk mögött tudjuk. A beszélgetésre az adott alkalmat, hogy az óév egy utolsó pillanatában a takarékszövetkezet dolgozói birtokba vehették új központjukat. (A hivatalos megnyitó e hónap végén lesz esedékes.) Az új épület a pénzintézet központjának teremt munkavégzésre méltó környezetet. Tíz fiókjuk (ők kirendeltségnek nevezik) a megyében, kettő Budapesten működik. A békesség kedvéért ne mondjuk, hogy az ország legnagyobb takarékszövetkezetével van dolgunk: mindenesetre ott vannak a legnagyobbak között. A 98 dolgozó mögött a beszélgetés pillanatában 25 ezer szövetkezeti tag állt. A takarékszövetkezet 1993-as betétállománya meghaladta a Lapunkban többször hírt adtunk már arról, hogy a dobozi általános iskola néhány épülete életveszélyessé vált, a tanítást szükségtermekben kellett megoldani. A falu 46 millió forintos központi támogatást kapott az iskola bővítésére, s ugyanennyi saját erővel kezdhetnek hozzá az új épület alapozásához. A helyi képviselő-testület még novemberben elhatározta, hogy árverést hirdet a sar- kadi polgármesteri hivatal által hivatalosan életveszélyessé nyilvánított épületek lebontására. (Az idő sürgetett, hiszen idén július 22-éig le kellett volna bontani az ingatlanokat, de az iskolaépítéshez szükséges támogatásról csak szeptemberben döntött a parlament.) A december 16-i árkétmilliárd forintot, a hitelállományuk az 1,3 milliárdot. Ha ez mond valamit, mérlegfőösszegük 2,3 milliárd forint volt. — Már a hetvenes években is nagynak számítottunk, 3-4 éve, agresszívnek mondható üzletpolitikánk hatására tovább erősödtünk — mondta Farkasinszki Sándor. — Sokat hirdetünk, sok új betétesünk van. A hitelezésben is merészebbek voltunk másoknál. A hítelbetét aránya nálunk 70-80 százalékos volt, máshol 50-60. A kockázat eredményt hozott, az említett arányt viszont márá visszacsökkentettük a hosz- szabb távon egészségesebbre. A lakossági szolgáltatásokon túl a vállalkozók is ügyfeleink. Partnereinkben a megbízhatóságot keressük, s a környékbeli, nem mamutvállalkozásokkal tartunk kapcsolatot. Számlavezetéssel, betétfogadással, hitelnyújtással foglalkozunk. Sőt, 1994-től már de vizaszámlát is vezetünk, éppen az új épületben nyílt erre lehetőségünk. —Hányán dolgoznak itt? — Harminc olyan ember, akiknek korábban három szobán kellett osztozniuk. A gyomaendrődi Termix Szövetkezet márciusban kezdte az építést Szabó Jent) gyulai építész tervei alapján. Itt működik majd a számvitelünk, adminisztrációnk, itt tárgyalunk a vállalkozókkal, vállalkozásokkal. A lakossági ügyintézés helye nem változik. Az új épülettel nem vonultunk elefántcsonttoronyba: bárki bekukkanthat körülnézni, aki kíváncsi az épületre. Végtére is tagjaink pénzéből épült, így az övék is. Nem vitás, csodaszép verésre azonban megjelent a református egyház és az FKGP helyi szervezetének néhány képviselője; a kisgazdák egy, az egyház pedig a másik három épületre tartott igényt. A helyszínen még az is felmerült, hogy talán mégsem kellene lebontani az egykori iskolákat. Az árverésből semmi sem lett. Ehelyett az önkormányzat vezetői tárgyalásba kezdtek a kisgazdákkal. A párt emberei — látva a hivatalos határozatot — elismerték, hogy a lebontás elkerülhetetlen, kérték viszont a bontás jogát. A választ a testület fogalmazta meg, miszerint nincs kivétel, az árverés alól nem kívánják kivonni az érintett épületet, a kisgazdák is licitálhatnak rá, s ha megnyerik, fizetnek, bontépület került az endrődi katolikus templom szomszédságába. A korábban jellegtelen környezetben máris városképi jelentőségre tett szert. Rendezték a környezetet is, tavasszal parkosítanak. Belül sem hivalkodó, nagyon is emberléptékű a ház: a pénzintézeti elegencia azonban ott búvik minden részletében. Az ügyvezető igazgató 31 éves fiatalember, aki Szegeden végezte el a tanárképző főiskolát. Matematika—kémia szakon. Most éppen a közgazdaságtudományi egyetem padjait koptatja. Három esztendeje — szegedi tanárévek után — határozott úgy a családjával, hogy hazatelepül. Tanári állást nem kapott, beállt a „takszövbe” előadónak. Hamarosan osztályvezető lett, 1992 októberétől ügyvezető igazgató. —Mitől sikeres ön? — Szeretném elkerülni a szerénytelenségnek még a látszatát is, de egyenesen akarok válaszolni. Elég jó alapképességeim vannak, a szaktudást pedig viszonylag gyorsan és folyamatosan szereztem meg. Jó a munkabírásom, s az iskolai évek alatt némi vezetői gyakorlatra is szert tehettem. A válasz tehát: e tényezők együttes hatásától. Azt hiszem, nem vagyok túl demokratikus vezető, de mások szaktudására, tapasztalataira szívesen alapozok. Az én szerepem inkább a koordináció. All az irodaház, olyan helyen, ahol évszázadok óta fontos— Szolnokra, Békéscsabára, Szarvasra vezető — utak találkoznak. Nem rossz hely, ha a szlogenjükre gondolunk: útba esik jövet-menet, a takarékszövetkezet. K. A. J. hatnak, és vihetik az anyagot. Megoldódott ugyanakkor a párt helyiségigénye, a Kossuth utca 25. szám alatti szolgálati lakás üres termét kapták meg. (Információink szerint évek- ' kel ezelőtt valamennyi helybéli párt számára biztosítottak lehetőséget a működésre a művelődési házban.) Az egyházzal ezután kezdenek tárgyalásokat a település vezetői. Mivel a községnek hónapok óta nincs helybéli református lelkésze, a tárgyalásokkal megbízott mezőberé- nyi Szabó Endrével teremtenek kapcsolatot. Értesüléseink szerint, amennyiben az egyház a Kossuth utca 22. számú ingatlant visszaigényli, az ön- kormányzat minden további nélkül a rendelkezésére bocsátja. L. E. Január 6-án ünnepek egész sorát ülhetjük a Nap születésnapjától vízkeresztig, avagy az új bor köszöntéséig. A borról írtak már szakszerűen, humorosan, elítélően, de filozofikusan annál kevesebben. Az új bor méltó köszöntésére éppen ezért mi most hívjuk segítségül az 1968-ban elhunyt, s a rendszerváltozás után posztumusz Kossuth-díjat kapott Hamvas Béla írót, filozófust, aki nemcsak a lét nagy kérdéseivel foglalkozott munkáiban, de például a bor filozófiájával is. „Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira elérni kívánok, meg fogom írni a magyar borok kimerítő katalógusát. Igen, megírom a nagy borkatalógust, ízek, illatok, olajok, drágakövek, nők szerint csoportosítva, vidékenként és tájanként és fajtánként és megkeresem az ételt, a legillőbb évszakot, még napszakot is, amelyben inni lehet, hozzá a muzsikát és a vele rokon költőt.” Sajnos nem adatott meg az egyik legnagyobb magyar esszéírónak olyan magas kor, hogy ezt az ígéretét beválthatta volna, pedig nagyon vágyott rá. Szerencsére egy vékony kis kötetben — A bor filozófiája címmel — leírta néhány gondolatát, amivel minden időkre ötlet- és érzelemgazdaggá tette a bort szeretettel, okosan ivók világát. A Bor és idill című fejezetben például az országokat ital- fogyasztásuk alapján sorolja be borországoknak vagy pálinkaországoknak. (Magyar- országot borországnak nevezte, ám meg kell jegyeznünk, hogy mindezt még 1945-ben írta.) Szőlő, bor, drágakő, asszony címszó alatt többek Élete első kiállításával bizonyított. Bizonyította, hogy az érle- lődés minőséget eredményez, a várakozás csodákba testesülést. Bizonyította, hogy élettelent életre lehet kelteni, alaktalan masszából beszélő, üzenni tudó tárgyakat lehet alkotni. Bizonyította, hogy a szelídségnek, alázatnak és tisztaságnak is lehet megállító és jóra indító ereje. Bizonyította, hogy a művészet eszközeivel rövid az út lélektől lélekig. között a következőket vallja: „A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Elkezdtem összehasonlítani a smaragdot, a rubint, a topázt, az ametisztet, a kameolt, a gyémántot a neki megfelelő borral. Nem tagadom, hogy ebben a tevékenységemben rendkívüli segítségemre volt a nő. A drágakövek sem egyebek, mint asszonyok és leányok. Ez a varázslatuk. Minden mámor gyökere a szerelem. A bor folyékony szerelem, a drágakő kristályosodott szerelem, a nő az élő szerelemlény.” A bor filozófiájában nem a hamleti kérdés — lenni vagy nem lenni — a legnagyobb, hanem a mikor igyák? Hamvas Béla erre így válaszol: „Az ivásnak egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan. Komoly idő, komoly ember és komoly nép számára ennyi elég. Ma, sajnos, ezzel a törvénnyel a legnagyobb visszaélések történnek. Hallottam, hogy valaki nyáron alkonyaikor a lugasban szentgyörgyhe- gyit ivott, és közben újságot olvasott. Ha nem szavahihető ember mondta volna, azt hinném, hogy hazudott. Nyáron, alkonyatkor a lugasban szent- györgyit inni, ez az élet nagy ünnepélyes pillanatai közé tartozik. Ilyenkor az asztalt le kell takarni vagy sárga vagy rózsaszín abrosszal, a vázába virágot kell tenni, éspedig ciniát vagy napraforgót, és egészen nagy költőt kell olvasni, Pindaroszt vagy Dantét vagy Keatset. Aki az ilyen pillanatokat nem ismeri fel, azt elveszett embernek lehet tekinteni.” Mielőtt az új borral telt első poharat a kezünkbe vennénk, érdemes végiggondolnunk, hogy mi mindent üzenhet számunkra a mámor lehetőségén túl egy pohár bor. L. M. Új világba léphet be, aki elmegy Békéscsabán, a városháza barokk termében megrendezett kiállításra. Aklan Éva Sámsonházán (Nógrád megye) élő evangélikus lelkésznő kerámiái fogják várni, hogy belékaroljanak és hosszú közös sétát tegyenek a szépség birodalmában. A kiállítás január 7-éig tekinthető meg 14 és 18 óra között. BP Megállt a kalapács a levegőben A tisztaság győzelme Aklan Éva kerámiái a városháza barokk termében Aklan Éva kerámiáinak Békéscsaba ad először kiállítási lehetőséget fotó: kovács Erzsébet
