Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-27 / 22. szám
«laMÉÍi MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. január 27., csütörtök Viták kereszttüzében a Kórház-tanya vagyona Csabák békétlensége A Kórház-tanya ingó- és ingatlan vagyonát az 1992. szeptember 10-ei állapotnak megfelelően kell átadni fotó: fazekas ferenc A vöröskereszt főtitkára Békéscsabán Dr. Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára január 25-én Békéscsabára látogatott, ahol találkozott a megyei vöröskeresztes tisztségviselőkkel és valamennyi függetlenített vezetővel. A megbeszélésen a vöröskeresztes mozgalom aktuális kérdéseit vitatták meg, és egyben felkészítés folyt a jövő tennivalóira. A résztvevők hangsúlyozottan foglalkoztak a vöröskeresztes törvényből adódó feladatokkal, a véradás helyzetének javításával és a gazdálkodás kérdéseivel. Egytizede hiányzik Ma, január 27-én 14 órai kezdettel ülést tart a battonyai ön- kormányzat képviselőtestülete. Fő napirendi pont: a város 1994. évi költségvetése. A tervezetben 294 millió 413 ezer forint bevétel és ugyanennyi kiadás szerepel. Az egyenlegnek azonban van egy szépséghibája: a közalkalmazotti bérfejlesztésre fordítandó 9,1 millió forintos hitelen kívül egy másik kölcsönt is tartalmaz, melynek összege: 28,3 millió Ft. A költségvetésről Dobozon Az önkormányzat idei költségvetését tárgyalja, és várhatóan el is fogadja a dobozi képviselő-testület ma délután 1 órától. A képviselők ezen kívül megvitatják az első félévi munkatervet, illetve meghallgatják a község állategészségügyi helyzetéről készült összegzést. Testületi ülés Tarhos önkormányzati képvi- selő-testülete ma, csütörtökön délután három órakor, a községházán tartja soron következő ülését. Napirenden szerepel egyebek között az idei költségvetés megvitatása és elfogadása, ezt követően beszámoló hangzik el a hivatal tavalyi munkájáról, majd az iskolaszékek létrehozását előkészítő bizottságot alakítják meg. Az adójogszabály változásáról A KISOSZ Békés Megyei Szervezete Gyulán a Marschall sörözőben (Munkácsy u. 18.) január 28-án, pénteken 16 órakor csoportgyűlést tart. Téma: az 1994. évi adójogszabály változása. Fogadóóra Dr. Futaki Géza országgyűlési képviselő január 28-án, pénteken 13—15 óráig a békéscsabai városháza 2-es számú tárgyalójában fogadóórát tart. „KI IGEN SOKFÉLE AKAR LENNI, ALIG LEHET TÖKÉLETES EGYFÉLE.” (Széchenyi) (Folytatás az 1. oldalról) bizonytalan. A csabaszabadi önkormányzat 1993. július 1- jétől december 31-éig 2 millió forint plusz áfa használati díjat kér visszamenőleg, a kórház 500 ezer forintot plusz áfát fizetne. A jövőre vonatkozóan az ingatlan hasznosításáért a község vezetése 5 millió forint éves bérleti díjat állapított meg tárgyalási alapként, ami a kórház számára elfogadhatatlan. Először Egeresi Andrást, a békéscsabai kórház gazdasági igazgatóját kérdeztük. — Közgyűlési határozat rögzíti, hogy az ingatlanokat, ingóságokat át kell adni — kezdte. — Ami viszont pikáns, a közgyűlés az 1992. szeptember 10- én tulajdonában lévő ingó- és ingatlanvagyonát adja át. Az ingatlanokban különösebb változás nem következett be azóta, az ingóságok tekintetében — eszközök, gépek, takarmánykészletek, állatállomány — most kell rekonstruálni az 1992. szeptember 10-ei állapotot. Ha az akkorihoz képest ma érték- csökkenés tapasztalható, ezt meg kell téríteni, ha növekedés, Csabaszabadira vonatkozik ez. Érdekes az is, hogy július 1-jétől kémek tőlünk visszamenőleg horribilis bérleti díjat, holott őszig, a helyi választások lezárulásáig nem is állt fenn jogi személy. — Fia a jövőt illetően nem sikerül megegyezni a bérleti díjban, a kórház konyhájának ellátása nem sínyli ezt meg? — Akkor... a szokásos... — mondja keserű iróniával Feller Gyöngyi, az SZDSZ megyei szervezetének irodáján Szabó József Rudolf asztalosnak. Ezúttal négy ajtót kell a mesternek rendbe hoznia, mert bizony csúnyán elbántak velük. — Túlnyomóan eddig sem innen láttuk el a konyhát, tehát ez fennakadást nem jelent. Mérlegelnünk kell viszont, ér- demes-e ezt a tevékenységet folytatnunk, és ha igen, hol, milyen feltételek között. Mindenesetre a szántót napokon belül átadjuk. Felkerestük Kesjár Mátyást, Csabaszabadi polgár- mesterét is. —Lehet, hogy Békéscsabának fájó pont a szétválás, de a vagyonátadás akadályozását, a működésünk bizonytalanná tételére törekvést nem értem — mondta. — Nekem kell a kórházzal hadakoznom azért, mert egy közgyűlési határozatot nem tudnak végrehajtani. A Kórház-tanyát illetően mi az éves bérleti díjat a város vezetői által hangoztatott ingatlan- érték alapján kalkuláltuk ki. A tavalyi évre pedig január 1- jétől kellene bérleti díjat fizetnie a kórháznak, de mi csak július 1-jétől kérjük. Hozzáteszem: méltányosabbak lennénk, ha a város egyes szolgáltatásainál — például gyermekélelmezés, szemétszállítás — nem részesülnénk büntetőszorzókban. Ha látnánk a szándékot, hogy az ügyek tisztességes rendezésére törekszenek, hajlanánk kompromisszumokra. — Ha nem jön össze a kórházzal a szerződés aláírása, vannak-e elképzeléseik a Kórház-tanya hasznosítására? —A település nem zárkózik A szervezet fennállása óta immáron a negyedik betöréshez érkeztek tegnap reggel a rendőrök; annak idején a Kiss Ernő utcai irodába hangya- szorgalommal látogttak ismeretlen bűnözők, de nagyobb értékeket nem vittek magukéi a tárgyalásoktól, de ha kell, önállóan hasznosítja a telepet. Vegyék figyelembe, mi új életet kezdtünk, működünk, de méltányosak csak akkor lehetünk, ha velünk szemben is korrektséget tapasztalunk. Dr. Simon Mihály békéscsabai jegyzőt is megszólaltattuk: — Szó nincs arról, hogy a békéscsabai önkormányzat, a közgyűlés hátráltatná a vagyonátadást. Attól, hogy Csabaszabadi július 1 -jétől önálló lett, még nem működött hivatal, nem volt képviselő- testület, polgármester. A vagyont gyakorlatilag nem tudtuk kinek átadni. Miután a hivatal felállt, a tulajdonváltozási kérelmet a földhivatalhoz benyújtottuk, de az ottani ügytorlódás miatt ez időbe telik. A kórház igazgatóját a közgyűlés utasította, hogy a Kórháztanya ingó vagyonát az 1992. szeptember 10-ei állapotnak megfelelően állapítsa meg és azt leltár szerint adja át a csabaszabadi önkormányzat tulajdonába. A bérleti szerződésekben nekik kell megállapodni, a felelősséget nem háríthatják át. A város akkor kapcsolódhat be, ha a kórház más megoldást talál célgazdasága üzemeltetésére és ehhez pénzt kér. Úgy gondolom, kölcsönösen egymásra utalt Csabaszabadi önkormányzata és a kórház, így megállapodást tudnak kötni, az egész szétválási ügy pedig bíróság nélkül révbejut. Nyemcsok László kai, mert nem voltak. Egy alkalommal annyival is beérték, hogy alaposan átkutassák, feldúlják a helyiséget. Most azonban nem távoztak üres kézzel; „szükségük volt” a párt üzenetrögzítős telefaxára és egy rádiós magnóra. Mindehhez négy — biztonsági zárral ellátott — ajtót törtek fel, s ahol jártak, mindent feldúltak, szétdobáltak. A kárt 100 ezer forint körülire becsülik. Feller Gyöngyi végezetül elmondja: —Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk most, a hétvégi küldöttgyűlés előtt, telefax nélkül lehetetlen dolgozni. Egyébként is szigorú takarékoskodást vezettünk be, szükségünk van minden forintra. Nem gyanakszunk politikai célzatú betörésre, mert a párt hivatalos dokumentumait, iratait, jegyzőkönyveit nem vitték el. Ettől függetlenül sajnos egyre sűrűbben kapunk fenyegető, mocskolódó, gyalázkodó telefonhívásokat. L. E. Betörés az SZDSZ-irodába - negyedszer Az asztalosmester a szokásos „rutinmunkához” készülődik az SZDSZ irodájában fotó: lehoczky Péter Káosz a tankönyvpiacon —Akkor én teljesen feleslegesen jöttem — summázta helyzetét a kérdésére kapott válasz után az egyik csalódott pedagógus, majd elhagyta a termet. Példáját többen is követték, s a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. munkatársai döbbenten állapították meg, hogy elkéstek. Kormányhatározat írja elő, hogy a tankönyvellátás terén is meg kell teremteni a piaci viszonyokat. Az 1994—95-ös tanévre már hatvanhat kiadó fogja kínálni a tankönyvválasztás szabadságával felruházott pedagógusoknak a tankönyveket, a termékeikről való tájékoztatás színvonala azonban még nagyon messze áll például a tankönyvek áraitól. Tegnap délután egy roppant hasznosnak ígérkező tanácskozásra gyűltek össze a megye általános- és középiskoláinak tankönyvfelelős pedagógusai Békéscsabán, a megyeháza nagytermében. A rendezők jószándéka, az ügy iránti felelősségtudata egy pillanatig sem vonható kétségbe, mégsem ment a könyvek által a világ elébb. A türelmüket vesztett pedagógusok arcára ismét a csalódás ült ki, s a magukra hagyottság keserű tudata. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. azzal az ajánlattal kereste meg a megyei pedagógiai intézetet, hogy szívesen bemutatná elkészült tankönyveit a szaktanároknak. Az ajánlat kecsegtető volt, hiszen a pedagógusoknak úgy kell leadni január 31 -éig rendeléseiket, hogy a tankönyvkínálatról csak egy jegyzéket láttak, amely csupán a legfontosabb adatokat tartalmazza, egy sohasem látott könyvről pedig jó lenne többet is tudni. Először a békéscsabaiak hagyták el a termet, mert nekik az előző napon már le kellett adni az önkormányzatnak jegyzékeiket, azután a legkritikusabb könyvekre (például történelem) kíváncsiak, mert azokból még mutató példány sem volt a tanácskozás mellé meghirdetett kiállításon és vásáron. A résztvevőknek be kellett érniük Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tankönyv- és Taneszközirodája főtanácsosának tájékoztatójával a tankönyvellátás változásairól. Az előadó érzékeltette a tájékoztatás és kiadás nehézségeit, melyeken bemutatótermek létrehozásával próbálnak könnyíteni. Szerencsére a Békés megyei pedagógiai intézetben is helyet tudtak szorítani (bár csak bizonytalan időre) az úgynevezett tankönyvtárnak, s az általa nyújtott tájékoztatás lehetőségével tömegesen éltek is a tanárok. Lenthár Orosháza a legleterheltebb Határőrség a keleti viszonyok előnyeivel (Folytatás az 1. oldalról) tok határon történő átjuttatása helyett maximum 10 fős társaságokat dobtak át ( a módszer viszont kifinomultabbá vált, így nehezebben felderíthetők az esetek). A második félévben (sajnos a tendencia jelenleg is tart) visszatértek a nagyobb létszámú csoportok át- szöktetésére, mert Romániában megszaporodott az átju- tásra várók száma. Még néhány érdekes adat a tavalyi statisztikából: a nagylaki határforgalmi kirendeltség az igazgatóság eredményeinek egyharmadát produkálta; hamis útlevelet 25 fő mutatott fel; tiltott határátlépést 1404-en követtek el; lopott gépkocsi külföldre juttatásának kísérlete miatt 150 személy ellen tettek büntető feljelentést; 130 gépkocsit találtak meg 137,8 millió forint értékben. Ehhez az utolsó adathoz kapcsolódott az a bejelentés is, ami a sajtótájékoztató végén hangzott el. Bánfi Imre szentesi vállalkozó ugyanis pénzjutalmat ajánlott fel Krucsó Miklós gyulai törzsőrmesternek, aki mint útlevélkezelő — talán a hetedik érzékének köszönhetően — lefülelt egy orosz állalmpolgárt. Az ukrán nemzetiségű autós kilépésre jelentkezett Gyulánál, ám a határőrnek valami gyanús volt. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, a Lada Samara lopott — Bánfi úr tulajdona. A szerencsés gazda így kívánta kifejezni elismerését az Orosházi Határőr Igazgatóság valamennyi dolgozójának. Csete I. Sarakba szárítva Ha Chicago, akkor... Ha hideg van, akkor fel kell jobban öltözni, ha esik az eső, akkor ki kell nyitni az esernyőt, s ha nő a bűnözés, akkor növelni kell a biztonsági intézkedéseket. Ezek olyan alapszabályok, amelyeket érdemes követni. A statisztika szerint ugyan csökken hazánkban a bűnözés, de azt mindenki tudja, hogy a kimutatások manipulálhatók. A szakemberek néhány bűnfajtát visszaminősítenek szabálysértéssé, s már javult is a statisztika. Ezzel azonban csak önbecsapásunkat növeltük, de nem a biztonságunkat. Ki tudja miért, az idős emberek jelentős része nyugdíjfizetési napokon a postán veszi fel a pénzét Békéscsabán, és nem várja meg a kézbesítőt. Egyeseknek feltűnt, hogy ilyenkor megszaporodnak a kétes külsejű alakok a postán, s a pénzzel távozók nyomába szegődnek. Akadt olyan néni, aki száz méterre sem jutott el kicsiny pénzével, még a belváros kellős közepén kikapták a kezéből a táskáját és rohanva eltávoztak vele. Mire a közelben tartózkodók felfogták, hogy mi történt, a rablónak bottal üthették a nyomát. A bankok már gondoskodtak biztonsági őrökről, talán megérné a postán is alkalmazásuk. Persze mondhatnánk azt, hogy kérjék az idős emberek nyugdíjukat az OTP-hez lakossági számlára, de még mindig ott vannak a postán pénzüket takarékba tevők, vagy azok a dolgozó emberek, akik napközben nem tartózkodnak otthon, s este veszik fel pénzküldeményeiket a postán. Ha Chicagóvá lett környezetünk, sajnos ehhez kell alkalmazkodnunk. . w
