Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
1994. január .26., szerda POSTÁNKBÓL / HIRDETÉS Jegyzőgond Szeghalmon Mint már hírt adtunk róla, decemberben lemondott Szeghalom városának megbízott jegyzője, dr. Szentesi Károly. Kovács Imre polgármestertől megtudtuk, várhatóan a közeljövőben ez a kérdés rendeződik, ám az új jegyző személyéről egyenlőre nem kívánt tájékoztatást adni. Angol hetente ötször Miután sikerült megteremteni a személyi feltételeket, Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium keretein belül működő egyházi tagozat diákjai az idei tanévtől (1994 szeptemberétől) emelt, heti öt órában tanulják majd az angol nyelvet két angol szakos pedagógus közreműködésével. Oszlopcsere Az idén a Démász mezőhegyesi kirendeltsége 186 darab villanyoszlop cseréjét tervezi Bat- tonyán. Az idő múlásán kívül az is hozzájárult az oszlopok el- korhadásához, hogy az útépítések következtében sok helyütt magasabb lett a talajszint, így a betongyámokon álló oszlopok alsó része föld alá került. Egy oszlop kicserélése 15-20 ezer forintba kerül. Olvasóink írják ^ 1 1 •------------A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Méhészek! Panasz helyett... Gyakran lehet hallani a méhészek panaszait: magasak a költségek, alacsonyak a felvásárlási árak. Panaszaik valóságát igazolja a méztermelés csökkenése. A , jó öreg átkosban” volt egy Hungaronek- tár és semmi más. Lebonyolította a mézforgalmat, előállította a minisztériumi szintű információkat, illetx’e ügyelt a termelés feltételeire. A méhész dolga annyi volt, hogy termeljen. Jött a többcsatornás értékesítés, ami elsőre beváltnak tűnt: a mézárak emelkedtek, a Hun- garonektár meghatározó szerepe megszűnt. A külföldi mézpiac azonban kedvezőtlenné vált. A magyar mézkereskedők pánikba estek, elkövették a legrosszabbat, egymásnak alálicitáltak ahelyett, hogy közös stratégiával léptek volna fel a mézpiacon. Az ok: szervezetlenség. Következmény: a méhészeti ágazat megrendülése. A méhésztársadalomhoz szóló információkat előállító szervezetek—jelenleg a Magyar Méhész Egyesület, Méhészeti Terméktanács — nem képviselhetik hitelesen a méhésztársadalmat, mivel kevés méhész vállal tagságot benne. Az új társadalom úgy működik, hogy különböző érdekcsoportok információi, jelzései egyesületekben, terméktanácsokon, kamarákon keresztül eljut az állam döntéshozóihoz és onnan vissza. Azok a csoportok, amelyek nem építik ki az érdekképviselet információs csatornáit, háttérbe szorulnak. Múltunkhoz hozzátartozik, hogy Gyulán volt, de megszűnt a méhészegyesület, Békéscsabán meg sem lehetett alakítani. E rosszízű történetek jelzik valamennyiünk felelősségét. Múltunkkal nincs mit kezdeni, készen van. Jelenünkhöz hozzátartozik lehetőségeink felismerése és kihasználása. Ha erre nem törekszünk, akkor arra van esély, hogy jövőnk hasonló lesz múltunkhoz. Első, amit megtehetünk, hogy újraszervezzük a méhészegyesületet Békés megyében. Kérjük azokat a méhészeket, akik a méhészeti közélet feltámasztását fontosnak tartják, jöjjenek el a méhészegyesület alakuló gyűlésére. A gyűlés helye: Gyula, Mogyoróssy János Városi Könyvtár, Városház u. 13., időpontja: január 30., délelőtt 10 óra. Meghívott vendég Szatmári János, a Magyar Méhészegyesület és a Terméktanács elnöke: ÚJHELYI PÉTER A rossz termés az oka... Egy mezőhegyesi olvasónk a következőket írja teljes névvel és címmel ellátott levelében: ,,1993. május 25-én a mellékelt szerződést kötöttük hibrid kukorica művelésére a Ménesbirtok Rt.-vei. A szerződés nagyon jól leírja a bérlő, illetve a bérbeadó jogait és kötelességeit. E szerint az rt.-nek hektáronként 10 ezer forint előleget kellett volna fizetnie, de nem fizetett csak8-at. Az ígért munkabérből pedig egy fillért sem láttunk, várhatóan nem is fogunk. Kérdezem önöket, ezen szerződés csak a bérlőkre vonatkozik, az rt. pedig kénye-kedve szerint bánhat a más pénzével!?” Olvasónk panaszát dr. Madarász Lajoshoz, a Ménesbirtok Rt. jogi osztályának vezetőjéhez továbbítottuk. — Azért került 10 ezer forint a szerződésbe, mert 2 tonnás hozamot feltételeztünk. Ehelyett mindössze 0,9 tonna termett. Ha egyszer a várt termésnek a felét sem tudtuk realizálni, akkor miből fizethettünk volna többet 8 ezer forintnál? — A 8 ezer forint előleget olvasónk is megkapta. Viszont december 15-éig Önöknek az ezenfelüli részt is ki kellett volna fizetniük. — Nincs ezen felüli rész. Ha nem termett, nincs miből fizessünk. Ezt általában meg is értik az emberek. Visszatérve a szerződésre: megkötésekor ki gondolhatott volna ilyen gyalázatoson rossz átlagra? Az 1,2 tonna feletti átlagtermés már elbírta volna a szerződésben vállaltakat. De a 0,9 tonna, az sajnos nem bírja el. Lószíntan, avagy egy újságírói félreértés Amit Ön, B. V. az „Egy kis lószíntan — kezdőknek és haladóknak?” című cikkében leír, az félreérthető. Személyes találkozásunkkor — ami nem volt több, mint két perc — csupán azt mondtam, hogy a cikkben téves állítások szerepelnek. Erre éppen Ön javasolta, hogy észrevételeimet olvasói levélben írjam le, amit szívesen közöl az újságban. Ezután megdöbbenve olvasom, hogy a levélből egy sértő „képzelt riport" kerekedett. Az olvasói levél első mondatából — amit a cikkből sajnálatos módon kihagyott — világosan kitűnik, hogy én egy olyan állattenyésztővel vitatkozom, aki hét éve lovasklubtag. Tehát egy szakemberrel nem értettem egyet, nem pedig az újságíróval. A magam részéről senkit sem tartok műveletlennek. Az egyik ember ehhez, a másik ahhoz ért, és így kerek a világ. Itt nem kioktatásról vagy mások lenézéséről van szó, csupán egy tévedés kijavításáról. Sajnos, a levélből még kimaradtak olyan részek is, amik szakmailag lényegesek. Kérem, hogy ezek után eredeti formájában közölje a levelet az újságban. A név mellé kérem közölje a foglalkozást is. Én ugyanis nem vagyok azonos azzal a Petőcz Károllyal, aki a közélet visszásságairól szokott írni az újság hasábjain. Petőcz Károly gépjárművezető-oktató, Békéscsaba íme Petőcz Károly levele, amelyre a fentiekben hivatkozik (a szerk): Fehér ló pedig van! Elnézést kérek, hogy műszaki végzettségem ellenére veszem a bátorságot, hogy „lóügyben” vitatkozzam egy olyan lovassal, aki hét éve tagja a szabadkígyósi lovasklubnak. De valahogy nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy , fehér ló nincs, csak szürke meg barna". Fehér színű a ló akkor, ha a fedőszőrök és az úgynevezett hosszú szőrök (farok, sörény, üstök, bokaszőrök) is fehérek. Az ilyen ló fehéren születik, bőre rózsaszín, patája viaszsárga. Ritka egyed, Németországban, Dániában, Amerikában fordul elő inkább. Az ezüstfehér ló bőre és patája palaszürke. Ez tulajdonképpen már nem fehér ló, csupán a teljesen megőszült szürke ló színe. Egy lóra azt mondani, hogy barna, csak egy laikus engedheti meg magának. Ha a fedőszőrök barnák, a hosszú szőrök és a lábvég fekete, akkor a ló színe pej. Ha a fekete szín a lábvégekre nem terjed ki, akkor mondjuk, hogy vörös lábú vagy zöld lábú pej. Ha a hosszú szőrök színe nem fekete, hanem—hasonlóan, mint a fedőszőr—barna, akkora ló színe sárga. A szürke szín a lovaknál a korosodás jele. Ezek a lovak ugyanis színesen születnek. Csikó" korukban piszkosfekete vagy vörösessárga színűek. , A kép alapján a ló nagy valószínűséggel szürke, de azért még fehér ló létezik! A ló színének meghatározása nem egyszerű feladat. Régebben a magyar nyelv köze! 300 szót használt a lovak színének megjelölésére. Természetesen ma már ésszerűen csökkent ezeknek a száma. Bár nemzetközileg teljesen egyöntetű lószín-meghatározás sajnos nem létezik, de a fő színek megnevezése viszonylag egységes. TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati adókról Tisztelt Adózók! Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. január 1-jével négy helyi adót vezetett be Békéscsaba illetékességi területén: idegenforgalmi adó, vállalkozók kommunális adója, helyi iparűzési adó és a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adója. Azóta a rendeletek kisebb-nagyobb módosításra kerültek. 1994. január 1-jétől a vállalkozók kommunális adójáról és a helyi iparűzési adóról szóló rendeletek ismét megváltoztak, melyre az alábbiakban hívjuk fel szíves figyelmüket! HELYI IPARŰZÉSI ADÓNÁL: — 1994. január 1 -jétől adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett valamennyi vállalkozási tevékenység (iparűzési tevékenység) — mentes az iparűzési adó alól a mezőgazdasági alaptevékenység (növénytermesztés, állattenyésztés) — a banki, egyéb pénzügyi szolgáltatás, játékautomaták üzemeltetői és az italárusítás kivételével az adó mértéke 5 ezrelék, — aki szakmunkástanulót foglalkoztat, tanulónként 1000 Ft adókedvezményben részesül. Amennyiben az italárusítás mellett egyéb tevékenységből is van árbevétele a vállalkozónak, az adó mértéke egységesen 8 ezrelék. VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJÁNÁL: — az adómentességnél a rendelet megszüntette az öt főt. Helyette azokat mentesítette, akiknél az adóalap 500 000 Ft alatt van. Az 500 000 Ft adóalap alatt a helyi iparűzési adóalapot kell érteni. Az adóbevallás határideje az iparűzési adó kivételével 1994. február 28., a helyi iparűzési adóbevallást pedig 1994. május 31-éig kell megtenni. Az adó és az adóelőleg befizetési határideje továbbra is március 15., illetve szeptember 15. Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, a vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. Egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vállalkozók kommunális és a helyi iparűzési adóelőlegét a várható, éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20-áig ki kell egészíteni. Az adó késedelmes fizetése késedelmi pótlékot, a feltöltés nem teljesítése pedig mulasztási bírságot von maga után. Tekintettel arra, hogy több vállalkozó ez évtől válik az önkormányzatnál adóalannyá vagy kibővül — a rendeletváltozással — az adónem köre, a fentieken túlmenően az alábbiakra hívjuk fel még a figyelmüket: Az úi adózóknak az adóhatóságnál az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban be kell jelentkezni: — ha adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy a bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) bemutatásával; — ha az adókötelezettség, adóköteles bevételszerző tevékenység, a fent említett igazolványhoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül. A bejelentkezési lap a helyi adó fizetésére kötelezettnek az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartásba vételének alapja. A bejelentkezési lap egy példányát és a várható adóról szóló bejelentési lapot kitöltve 8 napon belül az adóhatóságnak kell eljuttatni. (Békéscsaba, Dózsa Gy. út 2.) Egyébként úgy a régi, mint az új adóalanyok — akikről az adóhatóságnak tudomása van — a szükséges bevallásokat, bejelentkezéseket, helyi adórendeleteket és tájékoztatót a közeljövőben folyamatosan megkapják. Aki nem kapja meg a nyomtatványokat — még a bevallási határidő lejárta előtt — keresse fel az adóhatóságot akár levélben, akár személyesen. (Békéscsaba, Dózsa Gy. út 2.) Érdeklődni telefonon, a 322-255-ös számon lehet. ÜGYFÉLFOGADÁS: — hétfő — kedd — szerda — csütörtök — péntek 8.30— 12.00, 12.30—17.00 óráig 8.30— 12.00, 12.30—16.00 óráig 8.30— 12.00 óráig 8.30— 12.00 óráig Békéscsaba, 1994. január hó Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi és Gazdasági Irodájának Adócsoportja
