Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
1994. január 3., hétfő HAZAI TÜKÖR Tejipari privatizáció A jövőben azok a cégek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek kiváló minőségű terméket állítanak elő Szolnoknál tetőzött a Tisza Szolnoknál vasárnap 668 centiméterrel tetőzött a Tisza, s ez a szakemberek által prognosztizáltnál is alacsonyabb érték. A mostani tetőzés közel két és fél méterrel maradt el az 1970-ben mért eddigi legnagyobb, 909 centiméteres vízszinttől. Ennek köszönhetően a szolnoki Tisza- szákasz területén a nyári gát megvédte a város közelében lévő üdülőterület hétvégi házait és a tiszapüspöki horgászközpontot is az áradástól. Mint Hegedűs Mátyás, a Kötivizig ügyeletese elmondta: a vízutánpótlás gyors csökkenése és az árhullám vártnál nagyobb ella- pulása miatt vasárnap 18 órától a Tiszabábolna-Kisköre szakaszon megszüntetik az első fokú készültséget. Kiskörétől Csongrádig az igazgatóság területén továbbra is érvényes az első fokú készültség, ezért százharminc ember teljesít figyelőszolgálatot. Újjáéledt a peremartoni műtrágyagyártás Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremartoni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Az újraindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak elő, amelynek mindhárom komponense — a foszfor, a kálium és a nitrogén — szükség szerinti arányban változtatható. Megkezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is. Az újjáéledő műtrágyagyár ‘kilátásai igen jók, a kft. elnyerve az OMFB pályázatát, kedvezményes, 30 milliós hitelhez jutott, így 1994-ben megkezdik a speciális cukorrépa-műtrágya előállítását is. Ez a talajtáplálék melaszt és alginitet is tartalmaz majd. Az új évben minden bizonnyal felgyorsul a tejipar privatizációja, miután várhatóan januárban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtörténik a decentralizált üzemek értékesítése is — mondta el Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az átalakulásnak és a tulajdonváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlődése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szembenézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejtermelés és feldolgozás jövedelmezősége, a belföldi fogyasztás drasztikusan — másfél év alatt megközelítően a 60 százalékára — esett vissza, a kelet-európai piacok jelentős része elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas állami támogatást élvező külföldi termékek. Mindezek hatására a tejfeldolgozási kapacitásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben várhatóan több üzem kényszerül majd a racionalizálásra. Azok a cégek tudnak majd eredményesen tevékenykedni, amelyek a nyugat-európaihoz hasonló minőségű terméket állítanak elő és megszervezik a termelési hátterét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csupán a Fejértej Rt.-nél történt meg a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció keretében több önálló üzemegységet is értékesítettek, aminek egy részét külföldi befektetők, ír, holland, francia, olasz és libanoni cégek vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befektetőkről kedvezőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek termékeiknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségességét is felismerte. A tárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképesség biztosítását tartja elsőrendűnek, ami a megfelelő tulajdonosi struktúrával biztosítható. A cégek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot minden vállalatnál a termelőknek tartanak fenn, az érdeklődés azonban ennél is nagyobb. A tárca álláspontja szerint a megfelelő termelői érdekeltség, a vertikális tulajdonosi struktúra nagy mértékű biztosítéka lehet a működőképesség fenntartásának. Bár a fogyasztási szokások radikális megváltozásában a cégek nem bízhatnak, a minisztérium azonban a belső piac fokozottabb védelmével segíti majd az ágazat tevékenységét. Visszamenőleges adójogszabály-változások------------------MEGYEI HÍRLAP A z Országgyűlés által elfogadott adójogszabály-változások közül néhány visszamenő- leges hatályú, ám e rendelkezések előnyösek az adózók számára. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részletes tájékoztatást adott a változásokról, amelyek a lakáseladásból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, valamint a bevallási kötelezettség bizonyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásukat megvásárolták, és ezt követően kívánják eladni azt, jelentős könnyebbséget jelent, hogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezen kívül a lakáseladásból származó jövedelemnek a szerzéskori, illetve az eladási értékkülönbözete számít. 1993-ban az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a lakáseladásból származó bevétel után, amennyiben azt teljes egészében új lakás vásárlására, illetve lakáshasználati jog megszerzésére fordította az eladó. Ez a szabály változik most úgy, hogy csak a különbözetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvényes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatkozik. Azok a szövetkezeti üzletrészek, amelyekhez a szövetkezetek átalakulása során jutottak a volt szövetkezeti tagok, ezentúl olyan értékpapírnak számítanak, mintha azokat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletrészeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelmük. Az eddigi szabályok szerint az ilyen üzletrészek névértéke után 20 százalékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpapírhoz jutottak, vagyis amennyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonatkozó adóbevallásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vonatkozó adófizetési kötelezettségüket, visszakaphatják már befizetett adójuk egy részét. A harmadik ilyen visszamenőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azoknak, akik év közben munkanélküliek is voltak, de december 31-én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíteniük. Helyettük a bevallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíjukon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, tehát nem kell bevallani a kincstárjegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpapírból származó jövedelmeket. Ugyancsak visszamenőleges hatályú az a rendelkezés, amely az 1990-ben, illetve 1991-ben igénybe vett befektetési kedvezményekre is kiterjeszti az úgynevezett hároméves szabályt. Eszerint a befektetési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott értékpapírt, illetve üzletrészt legalább három évig kell a tulajdonában tartania az igénybevevőnek. 1990- ben és 1991 -ben még nemcsak értékpapírokra, de például kft.-üzletrészekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvezményt, azonban akkor az igénybevétel feltétele a befektetés fenntartása volt korlátlan határidővel. A jelenlegi változtatás most ezekre a befektetésekre is kiterjeszti a hároméves szabályt. A cél: az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése Egyezmény az éghajlatváltozásról Amennyiben nem vezetnek be világszerte a szén-dioxid kibocsátását csökkentő intézkedéseket, és elmarad a szén-dioxidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tengerszint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban elmondták: az egyezmény fő célkitűzése az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Mindenekelőtt a szén- és szénhidrogének elégetéséből származó széndioxid-kibocsátást kellene csökkenteni, illetve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok — leginkább a szén-dioxid — a felszín hosszú hullámú kisugárzását elnyelik, s ez jelentős energia- többlettel jár a légkör alsó részében. A modellszámítások szerint 2030-ra akár egy Celsius fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet és 20 centiméterrel a tengerek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius fokos átlaghőmérséklet- és 40-100 centiméteres ten- gerszint-emelkedést feltételeznek. A korábbi évszázad iparosítása miatt már jelenleg is egynegyedével több a széndioxidkoncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a szén-dioxid molekulák mintegy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi időszakok széndioxid-kibocsátása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által is törvényerőre emelt keretegyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevékenységből származó üvegház- gáz-kibocsátás mérséklését, az erdők védelmét. A fejlett országok pénzügyi-műszaki-tu- dományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyezmény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már korábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, illetve ezen a szinten befagyasztja a széndioxid-kibocsátást. Mivel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumentumban már csak azt rögzítették, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák az aláíró országok a széndioxid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehetőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országoknak a korlátozásokról, a szén-dioxi- dot elnyelő erdők védelméről, bővítéséről részletes nemzeti elemzést, feladattervet kell kidolgozni. Demonstráció Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepien a szobi és a vácdu- kai nevelőintézet lakóit, valamint a pomázi Teleki-kastélyban működő gyermek- és ifjúságnevelő intézetet szándékoznak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízie- rőmű-beruházás részeként Megközelítően 16 milliárd forintos veszteséggel zárta az óévet a MÁV Rt. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére a társaság jelentős eredményeket is elkönyvelhetett 1993-ban — mondta el Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese. A legnagyobb eredmény vitathatatlanul a társaság működőképességének fenntartása volt, amit elsősorban a szállítások jelentős mértékű visszaesése veszélyeztetett. Egyfelől a hazai ipari és a mezőgazdasági termelők megrendeléseinek száma csappant meg, másfelől — s ez még érzékenyebben érintette a céget — a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt ENSZ-embargó és ennek későbbi szigorítása fosztotta meg a legjövedelmezőbb tranzit- szállításoktól a MÁV-ot, havonta megközelítően 800 millió forintos bevételkiesést okozva. A nehézségek ellenére a tárNagymaroson emelték. A kormány úgy döntött, hogy a szobi gyermeknevelő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A nagymarosiak kifogásolják, hogy a döntés megkérdezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Dunakanyar legszebb részén álló épületeket inkább idegenforgalmi célokra kellene hasznosítani. saság az óévben számottevő műszaki fejlesztéseket hajtott végre: korszerűsítették a hegyeshalmi vonalat, új kocsikat rendeltek és állítottak üzembe, s megkezdték az elhasználódott személyszállító vagonok felújítását is. A hazai Intercity szerelvények már az európai követelménynek is megfelelnek, és jövőre munkába állhat az az Intercity motorvonat is, amelyet januárban bocsátanak próbaútjá- ra. A jövő évi tervekről szólva Sipios István elmondta: ha feloldják az embargót, az új évben akár 5-6 millió tonnával is növekedhet az elszállított áru mennyisége, ami 1993-ban csak igen szerény nagyságú, 43 millió tonna volt. Amennyiben ez évben sem változik a helyzet, a társaság reméli, hogy a szállítási teljesítmények legalább az ideihez hasonló mértékben alakulnak majd. A legfontosabb feladat a szén- és szén-hidrogének elégetéséből származó szén-dioxid- kibocsátásának csökkentése, illetve e gázt elnyelő' erdőterületek védelme, növelése. Az esztelen erdőpusztítás végzetes károkat eredményezhet MÁV ’93—’94
