Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. január 3., hétfő HAZAI TÜKÖR Tejipari privatizáció A jövőben azok a cégek tudnak majd eredményesen tevé­kenykedni, amelyek kiváló minőségű terméket állítanak elő Szolnoknál tetőzött a Tisza Szolnoknál vasárnap 668 centi­méterrel tetőzött a Tisza, s ez a szakemberek által prognoszti­záltnál is alacsonyabb érték. A mostani tetőzés közel két és fél méterrel maradt el az 1970-ben mért eddigi legnagyobb, 909 centiméteres vízszinttől. Ennek köszönhetően a szolnoki Tisza- szákasz területén a nyári gát megvédte a város közelében lé­vő üdülőterület hétvégi házait és a tiszapüspöki horgászköz­pontot is az áradástól. Mint He­gedűs Mátyás, a Kötivizig ügyeletese elmondta: a vízután­pótlás gyors csökkenése és az árhullám vártnál nagyobb ella- pulása miatt vasárnap 18 órától a Tiszabábolna-Kisköre sza­kaszon megszüntetik az első fokú készültséget. Kiskörétől Csongrádig az igazgatóság területén továbbra is érvényes az első fokú készültség, ezért százharminc ember teljesít fi­gyelőszolgálatot. Újjáéledt a peremartoni műtrágyagyártás Nyereséggel gyártott és érté­kesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Pere­martoni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdono­sa, a Transzcenter Kft. Az új­raindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak elő, amelynek mindhárom kompo­nense — a foszfor, a kálium és a nitrogén — szükség szerinti arányban változtatható. Meg­kezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is. Az újjáéledő műtrágyagyár ‘kilátásai igen jók, a kft. elnyerve az OMFB pályázatát, kedvezményes, 30 milliós hitelhez jutott, így 1994-ben megkezdik a speciá­lis cukorrépa-műtrágya előál­lítását is. Ez a talajtáplálék melaszt és alginitet is tartal­maz majd. Az új évben minden bizonnyal felgyorsul a tejipar privatizá­ciója, miután várhatóan janu­árban befejeződik valamennyi cég társasággá alakítása és megtörténik a decentralizált üzemek értékesítése is — mondta el Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője. Az átalakulásnak és a tulaj­donváltásnak köszönhetően megindulhat az ágazat fejlő­dése, az új társaságoknak azonban továbbra is számos problémával kell majd szem­benézniük. Az elmúlt években jelentősen csökkent a tejter­melés és feldolgozás jövedel­mezősége, a belföldi fogyasz­tás drasztikusan — másfél év alatt megközelítően a 60 szá­zalékára — esett vissza, a ke­let-európai piacok jelentős ré­sze elveszett és a hazai piacon megjelentek az igen magas ál­lami támogatást élvező külföl­di termékek. Mindezek hatá­sára a tejfeldolgozási kapaci­tásoknak idén már csak 50-60 százalékát tudták kihasználni a vállalatok, így a jövőben vár­hatóan több üzem kényszerül majd a racionalizálásra. Azok a cégek tudnak majd eredmé­nyesen tevékenykedni, ame­lyek a nyugat-európaihoz ha­sonló minőségű terméket állí­tanak elő és megszervezik a termelési hátterét is, valamint a minőségen túl a marketingre, a reklámra és a csomagolásra is figyelmet fordítanak. Bár a 15 tejipari vállalat közül csu­pán a Fejértej Rt.-nél történt meg a tulajdonváltás, a decentralizált privatizáció ke­retében több önálló üzemegy­séget is értékesítettek, aminek egy részét külföldi befektetők, ír, holland, francia, olasz és libanoni cégek vásárolták meg. Az első tapasztalatok a külföldi befektetőkről kedve­zőek, nem bizonyult ugyanis valósnak az a félelem, mely szerint a külföldiek a hazai gyártás fejlesztése helyett csak piacot keresnek terméke­iknek. A befektetők egy része a termelők támogatásának és a termelés megszervezésének szükségességét is felismerte. A tárca a privatizáció során az árbevétel nagysága helyett a hosszú távú működőképes­ség biztosítását tartja elsőren­dűnek, ami a megfelelő tulaj­donosi struktúrával biztosítha­tó. A cégek részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavaza­tot minden vállalatnál a terme­lőknek tartanak fenn, az érdek­lődés azonban ennél is na­gyobb. A tárca álláspontja sze­rint a megfelelő termelői érde­keltség, a vertikális tulajdono­si struktúra nagy mértékű biz­tosítéka lehet a működőképes­ség fenntartásának. Bár a fo­gyasztási szokások radikális megváltozásában a cégek nem bízhatnak, a minisztérium azonban a belső piac fokozot­tabb védelmével segíti majd az ágazat tevékenységét. Visszamenőleges adójogszabály-változások------------------MEGYEI HÍRLAP A z Országgyűlés által elfoga­dott adójogszabály-változá­sok közül néhány visszamenő- leges hatályú, ám e rendelke­zések előnyösek az adózók számára. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részletes tájékoztatást adott a változá­sokról, amelyek a lakáseladás­ból származó jövedelmekre, a szövetkezeti vagyonrészekre, valamint a bevallási kötele­zettség bizonyos szabályaira vonatkoznak. Azoknak, akik volt tanácsi, illetve önkormányzati lakásu­kat megvásárolták, és ezt kö­vetően kívánják eladni azt, je­lentős könnyebbséget jelent, hogy az eddigi szabályoktól eltérően a szerzési értéknek a lakás teljes forgalmi értéke számít majd. Ezen kívül a la­káseladásból származó jöve­delemnek a szerzéskori, illet­ve az eladási értékkülönbözete számít. 1993-ban az eredeti szabályozás szerint akkor nem kellett adózni a lakáseladásból származó bevétel után, amennyiben azt teljes egészé­ben új lakás vásárlására, illet­ve lakáshasználati jog meg­szerzésére fordította az eladó. Ez a szabály változik most úgy, hogy csak a különbözetet kell lakásvásárlásra fordítani, és ez nemcsak 1994-től érvé­nyes, hanem már az 1992-től történt eladásokra is vonatko­zik. Azok a szövetkezeti üzlet­részek, amelyekhez a szövet­kezetek átalakulása során ju­tottak a volt szövetkezeti ta­gok, ezentúl olyan értékpapír­nak számítanak, mintha azo­kat ellenérték fejében szerezte volna meg az új tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy amennyiben értékesíteni kívánják üzletré­szeiket, és azt a névérték alatti áron teszik meg, akkor nem keletkezik adóköteles jöve­delmük. Az eddigi szabályok szerint az ilyen üzletrészek névértéke után 20 százalékkal kellett adózni. A változás mindazokra vonatkozik, akik ilyen értékpapírhoz jutottak, vagyis amennyiben önrevíziót készítenek a múlt évre vonat­kozó adóbevallásukra, akkor csökkenthetik az 1992. évre vonatkozó adófizetési kötele­zettségüket, visszakaphatják már befizetett adójuk egy ré­szét. A harmadik ilyen visszame­nőleges hatályú változás az, hogy bizonyos esetekben azoknak, akik év közben mun­kanélküliek is voltak, de de­cember 31-én alkalmazásban állnak, nem kell adóbevallást készíteniük. Helyettük a be­vallást a munkáltató készíti el és intézi az adóhatósággal. Szintén nem kell bevallást készíteniük azoknak a nyugdí­jasoknak, akiknek a nyugdíju­kon kívül csak értékpapírból származó jövedelmük volt, te­hát nem kell bevallani a kincs­tárjegyből, kötvényből, letéti jegyből, illetve más értékpa­pírból származó jövedelme­ket. Ugyancsak visszamenőle­ges hatályú az a rendelkezés, amely az 1990-ben, illetve 1991-ben igénybe vett befek­tetési kedvezményekre is ki­terjeszti az úgynevezett há­roméves szabályt. Eszerint a befektetési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott értékpapírt, illet­ve üzletrészt legalább három évig kell a tulajdonában tarta­nia az igénybevevőnek. 1990- ben és 1991 -ben még nemcsak értékpapírokra, de például kft.-üzletrészekre is igénybe lehetett venni ezt a kedvez­ményt, azonban akkor az igénybevétel feltétele a befek­tetés fenntartása volt korlátlan határidővel. A jelenlegi vál­toztatás most ezekre a befekte­tésekre is kiterjeszti a háromé­ves szabályt. A cél: az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése Egyezmény az éghajlatváltozásról Amennyiben nem vezetnek be világszerte a szén-dioxid kibo­csátását csökkentő intézkedése­ket, és elmarad a szén-dioxidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tengerszint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban el­mondták: az egyezmény fő cél­kitűzése az üvegház-gázok ki­bocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Min­denekelőtt a szén- és szénhidro­gének elégetéséből származó széndioxid-kibocsátást kellene csökkenteni, illetve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok — legin­kább a szén-dioxid — a felszín hosszú hullámú kisugárzását el­nyelik, s ez jelentős energia- többlettel jár a légkör alsó részé­ben. A modellszámítások sze­rint 2030-ra akár egy Celsius fokkal emelkedhet az átlaghő­mérséklet és 20 centiméterrel a tengerek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius fokos átlaghőmérsék­let- és 40-100 centiméteres ten- gerszint-emelkedést feltételez­nek. A korábbi évszázad iparo­sítása miatt már jelenleg is egy­negyedével több a széndioxid­koncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőző­en. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a szén-dioxid molekulák mint­egy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi időszakok széndioxid-kibocsá­tása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által is törvényerőre emelt keretegyez­mény szerint a fejlett és az úgy­nevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocia­lista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevé­kenységből származó üvegház- gáz-kibocsátás mérséklését, az erdők védelmét. A fejlett or­szágok pénzügyi-műszaki-tu- dományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyezmény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már ko­rábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, il­letve ezen a szinten befagyaszt­ja a széndioxid-kibocsátást. Mi­vel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumen­tumban már csak azt rögzítet­ték, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák az aláíró országok a széndioxid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehe­tőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országoknak a korlátozásokról, a szén-dioxi- dot elnyelő erdők védelméről, bővítéséről részletes nemzeti elemzést, feladattervet kell ki­dolgozni. Demonstráció Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozá­sul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepien a szobi és a vácdu- kai nevelőintézet lakóit, vala­mint a pomázi Teleki-kastély­ban működő gyermek- és ifjú­ságnevelő intézetet szándékoz­nak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízie- rőmű-beruházás részeként Megközelítően 16 milliárd fo­rintos veszteséggel zárta az óé­vet a MÁV Rt. A kedvezőtlen pénzügyi helyzet ellenére a tár­saság jelentős eredményeket is elkönyvelhetett 1993-ban — mondta el Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese. A legnagyobb eredmény vi­tathatatlanul a társaság műkö­dőképességének fenntartása volt, amit elsősorban a szállítá­sok jelentős mértékű visszaesé­se veszélyeztetett. Egyfelől a hazai ipari és a mezőgazdasági termelők megrendeléseinek száma csappant meg, másfelől — s ez még érzékenyebben érintette a céget — a Kis-Jugo­szláviával szemben elrendelt ENSZ-embargó és ennek ké­sőbbi szigorítása fosztotta meg a legjövedelmezőbb tranzit- szállításoktól a MÁV-ot, ha­vonta megközelítően 800 millió forintos bevételkiesést okozva. A nehézségek ellenére a tár­Nagymaroson emelték. A kormány úgy dön­tött, hogy a szobi gyermekneve­lő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejé­ben a lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A nagymarosiak kifogásolják, hogy a döntés megkérdezésük nélkül született. Úgy véleked­nek: a Dunakanyar legszebb ré­szén álló épületeket inkább ide­genforgalmi célokra kellene hasznosítani. saság az óévben számottevő műszaki fejlesztéseket hajtott végre: korszerűsítették a he­gyeshalmi vonalat, új kocsikat rendeltek és állítottak üzembe, s megkezdték az elhasználódott személyszállító vagonok felújí­tását is. A hazai Intercity szerel­vények már az európai követel­ménynek is megfelelnek, és jö­vőre munkába állhat az az Inter­city motorvonat is, amelyet ja­nuárban bocsátanak próbaútjá- ra. A jövő évi tervekről szólva Sipios István elmondta: ha fel­oldják az embargót, az új évben akár 5-6 millió tonnával is növe­kedhet az elszállított áru mennyisége, ami 1993-ban csak igen szerény nagyságú, 43 millió tonna volt. Amennyiben ez évben sem változik a helyzet, a társaság reméli, hogy a szállí­tási teljesítmények legalább az ideihez hasonló mértékben ala­kulnak majd. A legfontosabb feladat a szén- és szén-hidrogének elégetéséből származó szén-dioxid- kibocsátásának csökkentése, illetve e gázt elnyelő' erdőterületek védelme, növelése. Az esztelen erdőpusztítás végzetes károkat eredményezhet MÁV ’93—’94

Next

/
Thumbnails
Contents