Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
m MKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. január 24., hétfő Egyre messzebb a fővárostól Részletek Lengyel Imre a „Lakossági megtakarítások és hitelek eloszlása Magyarországon” című, előkészületben lévő könyvéből Karácsonyi lapszámunkban beszélgetést közöltünk dr. Lengyel Imre matematikus-közgazdásszal, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztálya munkatársával. A Mezöbe- rényből indult, s a nemzetközi porondon is szakmai hírnevet szerzett fiatalember az interjúban elmondta, hogy a nyomdába adás stádiumában van újabb, sí „Lakossági megtakarítások és hitelek eloszlása Magyarországon” című könyve. Akkor azt ígértük, hogy a készülő könyvből a közeljövőben részleteket közlünk. ígéretünket tartjuk, ma és holnap, két részben adunk ízelítőt az érdekesnek ígérkező műből. Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 44. Lakossági megtakarításnak nevezzük a lakossági jövedelmeknek a fogyasztásra fordított kiadásokon túli részét, azaz amikor a jövedelemtulajdonos átmenetileg lemond pénzének elköltéséről és annak „élvezetét” későbbre halasztja. Likviditási és mobilizálási szempontokat figyelembe véve a lakossági megtakarítások három alapvető csoportja: pénz- és pénzhelyettesítő megtakarítások (készpénz, folyószámla, takarékbetét, kötvény stb.), ingóságok (nemesfémek, műtárgyak, árukészletek stb.) és ingatlanok (telkek, üdülők, üzemi és lakóépületek stb.). Magyarországon a pénzmegtakarítások területi eloszlásánál 1970-től napjainkig három alapvető tendencia fedezhető fel: a) a főváros—vidék különbség 1980-ig fokozatosan csökkent, majd ezt követően, főleg 1990 után gyorsuló ütemben nőtt; b) a város—falu közötti egyenlőtlenség nem csökkent; c) a makrorégiók és megyék egymáshoz viszonyított helyzete alig változott az elmúlt húsz évben. A főváros—vidék különbség 70-es évekbeli ideiglenes csökkenésében a második gazdaság játszott meghatározó szerepet, mivel az első gazdaságból származó jövedelmeknél nem alakult ki lényeges eltérés. Ebben az évtizedben az a vidéki második gazdaság prosperált, amely döntően a mezőgazdasághoz és a házépítésekhez kötődött. Az ebből eredő jövedelmekre jellemző volt a bizonytalanság és a szezonalitás, amely bevételekből a polgári közgazdászok (Friedman permanensjövedelem hipotézise, valamint Horiokának Japánról készített elemzése) szerint a háztartások megtakarításainak zöme származik. A 80-as évek elejétől a nagyvárosi (főleg fővárosi) második gazdaság tört előre (új kisvállalkozások, idegenforgalom stb.) és a vidéki visszaesett. Ez a váltás tükröződik a főváros—vidék egyre inkább kiéleződő különbségében, mivel a piaci, innovatív, az első gazdaságba átkerült jövedelmező magánvállalkozások, vegyes cégek és magas jövedelemmel rendelkező állások döntő része Budapesten van. A válság mindig térbeli átrendeződéssel jár együtt. Úgy tűnik, hogy a 80-as évek közepétől a vajúdó válságból megszületik a főváros új fejlődési pályája. Az országon belül kialakuló új munkamegosztásban a pénzügyi-innovatív-szolgál- tató-kulturális centrum szerep jut a fővárosnak, míg a vidék afféle „bedolgozó” lesz. A pénzmegtakarítások ugrásszerű fővárosi növekedése 1990 után a vállalkozók eltérő megtakarítási magatartásának és a rendszerváltást követő nagyarányú egyéni tőkeképződésnek is betudható. Ugyanis az induló magánvállalkozások üzleti forgótőkéje minden bizonnyal a lakossági megtakarítások között szerepel és Friedman szerint a vállalkozóknak jóval nagyobb a likvid péneszköz iránti igényük, mint a bérből élőknek. Továbbá biztonságosnak tűnő magánbefektetés kevés van, ezért a pénzintézeti betéteket és értékpapírokat favorizálja a lakosságnak az a része, amelyik nem vállalkozik. A főváros—vidék különbség nemcsak a pénzmegtakarításokban, hanem az ingatlanmegtakarításokban is megfigyelhető. A fővárosban a bérlakások tömege miatt (a lakások kétharmada a 80-as évek végéig olcsó bérleti díjú tanácsi bérlakás volt) a pénzmegtakarításokat favorizálták, illetve üdülőhelyen telek vagy hétvégi ház vételét. Vidéken (a nagyvárosok kivételével) bérlakás elvétve volt, ezért a magánlakás-építés került előtérbe, amely a megtakarításokat hosszú időn keresztül felszívta és mérsékelte. Az utóbbi év rohamosan csökkenő számú építkezésének tudható be, hogy nem estek vissza még nagyobb ütemben vidéken a pénzmegtakarítások. Az évente meg nem épült 25— 30 ezer ház építési költsége körülbelül 40—60 milliárd forint. Az építkezéseket vidéken természetesen ösztönözte a va- gyonmegőrzés mellett az elavult és korszerűtlen lakásállomány, a paraszti hagyományok ereje, a nyugodt öregkor biztonságérzete stb. is. Az ingatlan-megtakarítások közül csak a fővárosban és nagyobb nyugat-dunántúli városokban levő lakások értékelődtek fel, a falvakban építettek elértéktelenedtek. A fővárosban létrejövő és bejövő vállalkozások minden pénzt megadtak a kedvező helyen levő ingatlanért, lakásért. A piaci ár negyedéért megvett korábbi bérlakást eladva, vállalkozásba apportként beszámítva milliókat lehetett „kasszírozni”. A 80-as évek végétől a rejtett vagyonok, az idegenforgalomból származó be nem vallott bevételek és a korábban „fekete hitelekként” forgatott összegek egy része is bekerült a pénzintézetekbe, ezáltal legalizálódtak. Egyéb tényezők is befolyásolták a megtakarítások eltérő ütemű növekedését, amelyek közül ki kell emelnünk a mintakövető magatartás megerősödését, a „demonstrációs verseny” kialakulását (amit többek között a tömeges nyugati utak, a világútlevél, a műholdas tévéadások stb. motiváltak), azaz a nyugat-európai, amerikai fogyasztási szokásoknak Duesen- berry szerint világszerte fontosnak tartott utánzását. A nyugati fogyasztási minták átvétele inkább a városi lakosság egy részénél figyelhető meg. A főváros—vidék különbség jórészt érvényesek a településtípusok közötti egyenlőtlenségek jellemzésére is, hiszen a vidék roppant heterogén, két pólusán a nagyobb városok (amelyek inkább a fővároshoz hasonlatosak) és a kisebb falvak találhatók. Megyén belüli megtakarítás-vizsgálatok szerint a város- hiányos térségekben harmada- fele az egy lakosra jutó pénzintézeti betétállomány a megyei átlagnak. A kisebb jövedelmekből a hiányos bankfiókhálózat, a bizalmatlanság, az információhiány, az iskolázatlanság stb. miatt magasabb az otthoni készpénztartás falvakban, mint városokban. Másrészt jelentős a jövedelemtranszfer, amelynek során a falvakban élő szülőktől a városban lakó gyerekekhez kerül a pénz. Megjegyezzük, hogy falvakban nyilvánvalóan mások a fogyasztási szokások, domináns az önellátás, a munkacsere (kaláka) stb., azzal a pénzzel nem mérhető gazdasági tevékenység súlya jelentősen meghaladja a városokban meg- figyelhetőt. (Folytatjuk) Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában sikeressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számára, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket adjak, melyeket természetesen át kell tenni a magyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még nagyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számtalan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön íesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy- egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, hogyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! A hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Különleges ételek eladása A legtöbb háziasszonynak van egy-egy különlegesen finom ételspecialitása, amely után minden vendége megnyalja az ujját. Legyen az paprikás csirke, rakott krumpli vagy bármi más, ha ön azt igazán jól készíti, miért ne örvendeztessen meg vele minél több embert? Lehet, hogy ön nem is gondol arra, hogy bárki megvenné az ön által készített ételt, savanyúságot vagy más finom ételkülönlegességet. Éttermek és büfék, delicatesse üzletek azonban örömmel fogadnának egy-egy speciális recept szerint készült ételt, ami esetleg aztán egyedül az ő üzletük különlegességének számít majd. Ha van egy (vagy néhány) különlegesen jó recepjte, amit szívesen megosztana másokkal, készítsen mindegyikből mintákat és vigye el környékbeli üzletekbe, büfékbe, éttermekbe! Nemcsak üzleteknek, hanem egyéneknek is adhat el hirdetés vagy ismeretségek útján. Ha nagyobb tételben ad el, akkor olcsóbb árat számoljon, mint az egyedi vevőknek! A következő befektetésekre lesz szüksége a reklámköltségeken kívül: megfelelő mennyiségű és minőségű edény, amelyben az ételeket tárolja és szállítja; címkék az edényekre, hogy pontosan lehessen tudni, melyik edényben mi van. Nagyon fontos, hogy nem csak az étel maga legyen házi jellegű, hanem a csomagolásról is egyértelműen kiderüljön, hogy házi különlegességről van szó. Gyorsan romló étel esetében ezt fel kell tüntetnie a címkén, a szavatossági idővel együtt. A fizetést a következőképpen bonyolítsa: ha lehet, akkor szállításkor kérje az ellenértéket, amelyről számlát kell adnia. Ha ez nem kivitelezhető, akkor utólag számlázzon, ezzel azonban megnőnek a költségei és a kockázata. Olyan árat szabjon, amely legalább 40 százalékkal magasabb az anyagköltségnél. (Folytatjuk) • • Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477; (9— 16 óráig). Fax: 155-1524. Minden drága, de olcsóbb is akad Jegyzett részvények Öltözködés... Nem csak a felnőttnek gond, mert nagyon sokba kerül, de egy gyermeket sem lehet kevésből rendesen járatni. A kamaszról nem is beszélve, hisz ő az a családban, akinek a legnagyobbak az igényei a divatos cuccok tekintetében. S talán nem is mese, amit rebesgetnek, hogy egy fiatal fiún — a lábbelit is beleértve — 40—50 ezer forint meg sem kottyan. Sok szülőt ennek csak a gondolata is megőszíthet időnap előtt. Olcsó holmi nincs is? Ezt a kérdést körüljárni indultam el a múlt szombaton a békéscsabai főutcán, s hamarosan megtaláltam az Olcsó áruk boltját. Bejárat a szakszervezeti székház udvaráról. Az első, ami bent szembeötlik, egy bélelt széldzsekis-nadrágos együttes 1250 forintért — mint megtudom, ezt az árat a cipzár hibájának köszönheti. Méterárut is tartanak, de engem most inkább a konfekció érdekel, s főleg az, hogy mi mibe kerül. Általában 30— 40—50 százalékos a leértékelés, mondja Pap Sándorné üzletvezető, nem egyszer még több is. Nézem a szép és divatos férfiöltönyöket: 2900-tól 6900-ig. Ez utóbbi alpaka, az előző világos tavaszi szövet. A pulóverek, férfiingek, alsóneműk árára sem lehet panaszkodni. A női selyemblúzok pedig nem haladják meg a másfél ezer forintos határt. Továbbmenve — még a kitérő előtt — van az Olcsó áruk és egyebek boltja. Itt az egyébként 500 forintos bébitipegő 270-be kerül, s az 50 forintos gyermekzokni 15-be. Pizsamák közül 290-től 500 forintig lehet válogatni a 2— 12 éves korosztály számára. Egyéb alsóneműk ugyancsak olcsó áron kaphatók. A gyermekingek meg 390 forintért, változatos színekben, fazonokban. S amit csak végignézek: szabadidőruhák, kamaszpulóverek, márkás farmerdzsekik és -nadrágok mind-mind mélyen leeresztett áron. Azért is meglepő látni, mert éppen ez a ruházati kategória drágult talán legjobban az utóbbi időben. Meg is mondom ezt Pap Sándornak, aki régi kereskedelmi szakember, s megjegyzi, hogy úgy kezdett emelkedni a gyermekruházati cikkek ára, ahogy a dotációt elvonták, majd még az áfa is rájött. Akkor mégis hogyhogy itt ilyen árak vannak? A több évtizedes ismeretség, összeköttetés a gyártó és nagykereskedelmi cégekkel van a dolog mögött elsősorban. Bár mostanra már több nagykereskedelmi vállalat megszűnt vagy felszámolás alatt van, s a meglévő készletet kiárusítják. Legutóbb ilyen ÜzletNapi Minimum Maximum ZáróElőző Előző kötések forgalom ár (Ft) ár (Ft) ár (Ft) záróár kötés Danubius Hotels 13 2,323,400 810 890 850 805 94.01.19. Dunaholding 3 95,500 13,500 14,000 13,500 13,500 94.01.18. Fotex 14 183,019,700 505 525 525 500 94.01.19. Ibusz 5 700,000 1,750 1,750 1,750 1,705 94.01.19. Konzum Rt. 400 94.01.19. Pick Szeged Rt. 62 96,548,700 5,805 6,260 6,240 5,770 94.01.19. Styl Rt. 3 165,000 3,300 3,300 3,300 3,300 94.01.19. Sztráda Skála 8,400 93.12.31. Zalakerámia 17 75,516,000 2,630 2,910 2,910 2,600 94.01.19. Zwack Unicum Rt. 3 258,000 4,300 4,300 4,300 4,300 94.01.19. Forgalmazott részvények január 20-án nan sikerült számos jó és olcsó üzletnapi forminimum maximum záróár előző előző árut hozni. A termelő vállalakötések galom (Ft) ár (Ft) ár (Ft) (Ft) ár (Ft) kötés toktól is többféle előnyös árú Agrimpex 10 2,800,000 31,000 32,000 31,000 29,000 94.01.19. cikket lehet venni. Többféle Bonbon Hemingway 2 1,505,000 2,500 2,550 2,500 2,350 94.01.18. okból, de az a lényeg, hogy ne Budaflax 3 170,400 410 420 410 400 94.01.19. maradjon nekik raktáron, inCsemege Meinl 15,000 94.01.18. kább leértékelik. Ilyen mindig Domus 69 59,642,300 2,700 3,200 3,100 2,670 94.01.19. volt és mindig lesz. Főnix 1,000 93.12.31. A vevők jönnek, mennek. A Garagent 1 204,000 12,000 12,000 12,000 12,000- 93.12.22. boltajtóban találkozom egy Globus 34 25,303,400 3,500 3,685 3,660 3,270 94.01.19. kedves ismerőssel, két kaHungagent 3,800 94.01.13. maszfiával jön széjjelnézni. Kontrax Iroda * “ 550 93.12.31. Ok törzsvásárlók itt, mint soKontrax Telekom 300 94.01.18. kan mások. Az évtizedeken Martfűi Sörgyár 2 82,000 2,050 2,050 2,050 2,000 94.01.19. keresztül bevált, szinte intézMüsziRt. 500 94.01.19. ménynek tekintett gyermekNitroil 16,000 94.01.18. ruházati üzletet hiába is keresNovotrade 5,000 93.10.20. nék az emberek, már nincs Prímagáz 90 143,204,050 2,790 3,280 3,280 2,750 94.01.19. meg, a helyén lakástextil- és Skála-CoopS. . 2,250 94.01.19. cipőbolt van. Skála-Coop T. 7 1,166,600 . 2,700 2,900 2,820 2,630 94.01.19. Vass Márta Terraholding 550 93.02.18.
