Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 24., hétfő T A sarkadi zsidó temető egyik kriptája Az oldal anyagait írta és szerkesztette: Magyari Barna. A fotók Fazekas Ferenc munkái Várják a „falugazdákat” Sarkad. — A megyei földművelésügyi hivatal által bevezetendő „falugazda” intézményének hírét örömmel fogadta a város, és a sarkadi térségbe feltétlenül szükségesnek tartja legalább három vagy négy ilyen státusz létesítését. Az intézmények munkatársai számára az önkormányzatok a polgármesteri hivatal épületében helyet biztosítanak. Elfogadnak, rendelkeznek Méhkerék. — A település képviselő-testületének soros ülésére január 31 -én délután 2 órakor a polgármesteri hivatal épületében kerül sor. A képviselők ekkor tárgyalják meg az idei évi költségvetést, rendeletet alkotnak a közterületek használatával kapcsolatban, valamint környezetvédelmi kérdéseket vitatnak meg. Falugyűlés Újszalonta. — Megfelelő érdeklődés mellett a településen január 15-én falugyűlést tartottak. Ekkor az önkormányzat beszámolt hároméves munkájáról, valamint tájékoztatást adott a falu költségvetési helyzetéről. Jazzbalettkedvelők figyelmébe Sarkad. — A Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ jazzbalett csoportjába még jelentkezőket várnak. Aki e tevékenységhez hajlamot és kedvet érez magában, az minden szerdán 17 és 19 óra között a művelődési központ épületében jelentkezhet. Többletkiadások terítéken Mezőgyán. — A település képviselői január 25-én délután fél kettőkor a polgármesteri hivatal épületében találkoznak egymással. A testület ekkor tárgyalja meg a közalkalmazotti törvény bevezetéséből adódó többletkiadásokat. Költségvetési szavazás Kötegyán. — Az idei első képviselő-testületi ülést január 28- án 14 órakor tartják, melyen remélhetőleg elfogadást nyer az 1994-es esztendő végleges költségvetése, valamint több közérdekű bejelentésre is sor kerül. Huszonnyolcszor a nemzeti mezben Fehér István, aki a fővárosi életet már egy évtizede vidékire cserélte Az „i” betű mandátuma lejár Immár három hónapja, hogy lapunknál meghatározott időre átvettem a sarkadi régiót, s Az „i” betű meséje című jegyzetemben hívtam fel a környékben élők figyelmét arra, hogy az elkövetkező időszakban tudósítójuk nevének kiejtésekor a hangképzést egy „i” betűvel kell megtoldaniuk. A tudatokban a beidegződés csak lassan változott (még november végén is kaptam Magyar Mária kolléganőmnek címzett leveleket), mint ahogy nekem is időre volt szükségem ahhoz, hogy megismerjem a térség igazi arcát, szépségét, értékeit. Ami legjobban megfogott: a különböző települések önkormányzatainak aktív együttműködése, a kistérségi együtt- lialadás. Az önkormányzatok, a különböző szen’ek és intézmények, s mindazok, akiknek köszönhetem, hogy munkám nem szelídült semmittevéssé, nagymértékben segítettek abban, hogy a sajtó hasábjain e vidék is rendszeresen hírt adjon magáról. Ültem langyos és viharos testületi üléseken, halgattam a méltóságteljes geszti Tisza-emlékünne- pélyen, továbbá figyeltem mindarra, ami mára bennem lassan emlékké csendesül. Február elsején az ,,i” betű mandátuma lejár. Ezt követően majd ki-ki leszűrheti, hogy számára csupán az említett magánhangzó kiejtése vagy személyem volt terhesebb. Álljon a döntéshozók bármelyik oldalán is a tisztelt olvasó, mindenkori figyelmét köszöni: Tiszteletjegyet kapott a megye legidősebb halásza Sarkad egyik mellékutcájában Fehér István portájára lépve senki sem gondolná, hogy jeles sportember birtokára tévedt. Kisebb csordához elegendő szarvasmarha-állomány utal a ház gazdájának megélhetési forrására: kilenc tehén, egy bika s megannyi boci jelzi, hogy ki itt lakik, szorgos ember lehet. Az udvaron két méternél magasabb férfibe botlik tekintetem, így már biztosan tudom, jó helyen járok, ő a huszonnyolcszoros magyar válogatott kosárlabdázó, Fehér István. A lakásba invitál, ahol társával, Ilona asszonnyal él, immár tíz esztendeje. Az exkosársztár beszédét nagy figyelemmel hallgatom. Mondataiból kitűnik: Hajdú- böszörményben született negyvenhárom évvel ezelőtt, s tizennégy éves korában Budapesten a központi sportiskolában kezdett el kosárlabdázni. Az NB I-ben tizennyolc évesen debütált. Pályafutása során a Csepel és a Honvéd csapataiban szerepelt, előbbivel az 1971/72-es idényben bajnoki címet szerzett. Sajnos egy komoly sérülés miatt (térdéből több porc levált) nagyon fiatalon (1976-ban) abba kellett hagynia az aktív játékot. Arra a kérdésemre, hogy miért éppen Sarkadon telepedett le, elmondta: mindig vonzotta a vidéki élet. Ifjúsági játékos korában Gyulára jártak edzőtáborozni, s már ekkor megtetszett neki ez a térség. Különben beceneve is e régióban született. Egyik gyulai tartózkodásukkor olyan ágy jutott neki, amelynek mindkét vége magasítva volt, így némiképp összehúzódva tudott csak aludni. Ezt látván társai „Kifli”-nek kezdték szólítani, azóta viseli ezt a becenevet. Fehér István jelenleg leszázalékoltként nyugdíjat kap, ám ez többszörös válogatottsága ellenére sem valami magas, ezért kénytelen jövedelmét állattenyésztéssel kiegészíteni. De szívesen csinálja, mert nagyszüleitől nagyfokú állatszeretetet örökölt. Mikor Sarkadra került még több ideje volt, ezért abban az időben nagyon örült volna, ha játékostapasztalatait valamilyen formában átadhatta volna a környék fiataljainak. De mára már ez a hiányérzete is megszűnt, a vidéki nyugodt élet, az állatok szeretete kompenzálta ezt az óhajt. Legutóbbi Sarkadkömyéki oldalunk egyik írásában arról számoltunk be, hogy Békés megye legidősebb aktív halásza Sarkadon él. Czeglédi Kálmán (és nem Károly, mint sajnálatos módon „elkereszteltük”) akkor elmodta, szeretné, ha előnyösebb elbírálásba részesülhetne, s kedvezménnyel halászhatna. Most örömmel újságolhatjuk, hogy a nyolcvanöt éves halász a Gyomaendrődi Körös Halász Szövetkezettől a napokban tiszteletjegyet kapott. Gratulálunk és még hosszú, eredményes halászatot kívánunk Kálmán bácsinak. Költségtérítés nélkül Sarkad. — Komoly gondot okoz az a tény, hogy a helyi földrendező és földkiosztó bizottságok, az adott ágazati minisztérium többszöri ígéreteinek ellenére sem kapták meg még a mai napig sem a költség- térítéseket, holott a bizottságok teljes értékű és felelősség- teljes munkát végeztek. Évben gondolkodnak Újszalonta. — A legközelebbi képviselő-testületi ülést január 26-án délután egy órakor a polgármesteri hivatal épületében tartják. Az ülés napirendjén az idei év költségvetésének megtárgyalása, a testület éves munkatervének elkészítése szerepel. A fővárosban jártak Sarkad. — Az 1-es Számú Általános Iskola gombász szakkörének tagjai a téli hónapokban is élénken tevékenykednek. A közelmúltban a gyerekek Budapesten a Nemzeti Múzeumban jártak, ahol a természettudományi múzeum által rendezett, A gombák világa című kiállítást tekintették meg. Besorolás hitelből Geszt — A legutóbbi testületi ülésen a település képviselői meghallgatták a Sarkadi Rendőrkapitányság közbiztonságról szóló tájékoztatóját, valamint az idei költségvetést tárgyalták. Mérlegelés alapján a testület úgy döntött, hogy az F kategóriába besorolható pedagógusok többletigényét hitel felvételével kívánja fedezni. Választásokra készülnek Sarkad.—Figyelembe véve a közelgő választásokat, a polgármester és az önkormányzat egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a pártok vezetőivel, melynek feladata, hogy közösen szabályozzák le a helyikábel televízió és sajtó, a közintézmények és a közterületi falragaszok ilyen célú működtetésének módját. Aki Horthy sógorának lovásza volt Emberből vagyunk A Sarkadon élő nyolcvanhét esztendős Fésűs József élményeinek többsége ott született, ahonnan már csak nagyon kevesek tudatában őriz még valamit az emlékezet. Előttem föltárt élettörténeteinek töredékeiből legnagyobb figyelemmel az 1933—37. közötti évekre vonatkozó fejezeteket hallgattam. Ezekből kiderült: e négy esztendőben Horthy Miklós kormányzó sógorának, Purgly Bélának a lovásza volt. Horthy Miklósné Purgly Magdának három fiútestvére (János, Emil, Béja) volt — mondja Fésűs úr. O lovászként Purgly Bélánál szolgált, s egykori gazdájáról ma, hat évtized távlatából sem tud egyetlen rossz szót sem mondani, mél- tóságos úrként emlegeti, és tiszteli. Purgly Béla 1933-ban a békéscsabai magyar—olasz bank igazgatói állását elvesztette, s ezt követően Sarkadra került, ahol a gabonafelvásárló igazgatója lett. A négy esztendő alatt a városban két helyen lakott, kezdetben a Bánát, később a Kastély utcában. Fésűs József a gabonafelvásárló vállalatnál dolgozott a mél- tóságos úrnak, majd egy vadászatra nyúlhajtónak hívták. Fésűs József hat évtizeddel ezelőtt, a méltóságos úr előtt mindig ilyen elegáns öltözetben jelent meg Ekkor, ahogy a vadászatról mentek hazafelé, a méltóságos úr kocsisa nekihajtott a kerékvetőnek. Purgly Béla mérges lett: elküldte a kocsisát, s megkérdezte a kísérőket: ki ért a lovakhoz? Egyetlen jelentkező akadt, az akkor még nagyon fiatal Fésűs József. Attól a pillanattól kezdve állandó jelleggel ő lett a méltóságos úr lovásza, kocsisa. Purgly Béla nagyon egyenes jellemű ember volt, sohasem lehetett hazudni előtte, mindig az őszinteség híve volt. Fésűs Józseffel is állandóan őszintén beszélt, és étkezéskor mindig saját asztalához ültette. Mivel a méltóságos úr felesége korán meghalt (akitől egy gyermeke született), hogy ne maradjon teljesen nő nélkül, Gulácsy Pétemének udvarolt, aki Békéscsabán az Irányi utcában lakott. Erről Fésűs úr személyesen győződhetett meg, hisz gazdáját többször szállította kedveséhez. Purgly Béla apósáék (Kiss An- talék), akik Kótapusztán laktak, szerették volna a maguk szolgálatába állítani Fésűs Józsefet, de a méltóságos úr nem engedte. Sőt a honvédségnél is csak három napot katonáskodott: a tisztek visszaengedték Horthy Miklós sógorához. Hadiszolgálatra is csak a kormányzó bukása után 1944. októberében került. Purgly Béla 1937-ben elhagyta Sarkadot, és a magyar honvédség kötelékébe került. Távozása előtt a lovat és a kocsit lovászának ajándékozta, aki évekig fuvarozott vele. Rendszeresen jelentkező sorozatunk célja, hogy egy-két tréfás kérdés kapcsán közismert Sarkad térségi személyiségeket hozzunk emberközelbe. Választásunk ezúttal Tímár Imrére, a Sarkadi Városi Könyvtár vezetőjére esett. A könyvtáros naponta könyvekT kel bánik, ezért mi arra voltunk kíváncsiak, ha Tímár Imre jelenleg íróként tevékenykedne, ma legszívesebben miről vagy kiről írna könyvet? Arról az ismerősömről, aki a múltkor az útkereszteződésben maga elé engedett egy sietős Trabantost, pedig neki volt elsőbbsége — inította válaszát a könyvtárvezető. Dudált is a mögötte lévő Zsigulis, és öklét rázva kiabált: „Te hülye mazsola!” Mesélik róla, hogy mikor építkezett, egyszer az OTP- ben ötvenezer forinttal többet fizettek ki részére, mint járt volna. Csak otthon vette észre. Azonnal sietett visszavinni a jogtalanul kapott pénzt. Kérdezték is a háta mögött: „Nem flúgos ez egy kicsit?” Egy rokona reggel toppant be hozzájuk. Ismerősöm a konyhában reggelizett, közben táncot lejtett a rádióból hangzó zenére.' Mindenkinek előre köszön, mindenkihez van egy kedves szava, mosolya. Néha virágot visz volt idős. magányos szomszédja sírjára. A legutóbbi választáskor önkormányzati képviselő lett. Mániája a környezetvédelem. Egyik politikai ellenfelét megtapsolta, mikor az egy jó ügy mellé állt. Mondják is többen: „Az ilyennek nem sok babér terem a politikában.” Egyesek szerint flúgos az ilyen. Bár- munkáját régóta magas színvonalon végzi. Csakhát eléggé furcsa jelenség ebben a mai világunkban. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul további sorsa? Elképzelném, és azt is megírnám könyvemben.
