Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
Ma Sarkad és környékéről, holnap Mezőhegyesről olvashatnak tudósításokat lapunk 7. oldalán Eladják a csabai „nagyházat” Fortuna Békésen járt Szombaton délután gálaműsor keretében a Békési Művelődési Központban tartották meg a 6-os lottó sorsolását. A nyerőszámok: 3,11,19,21,28,40. A pótszám az 5-ös FOTÓ: FAZEKAS FERENC Orosházán a hiány 86 millió „Nem mindig jó, ha az alpolgármesternek van igaza!” Akció a gazdáknak Vissza nem térítendő termelési támogatással segíti a föld- művelési tárca az állattartó kisgazdaságokat, szövetkezeteket, társaságokat. (4. oldal) A Naplónak is drága a posta Az Orosházi Naplót ez év januárjától már nem a postások vitték az előfizetőkhöz, hanem a Békés Megyei Hírlap önálló terjesztőhálózatának munkatársai. A tapasztalatokról szól írásunk a 6. oldalon. Labdarúgó EB- sorsolás Szombaton az angliai Manchesterben elkészítették az 1996-os labdarúgó Európa- bajnokság selejtezőinek csoportbeosztását. Ami bennünket érint: Magyarország, Svédország, Svájc, Izland, Törökország alkotja a harmadik csoportot. (15. oldal) Az ünnepi év nyitányán A magyar kultúra napja tiszteletébe rendezett ünnepi műsor keretében szombaton kezdetét vette az az egész éves városi programsorozat, amit az orosháziak szerveztek szülővárosuk újratelepítésének 250. évfordulója tiszteletére. Dr. Gulyás Mihály polgár- mester nyitotta meg az ünnepi évet, és megemlékezett a Dunántúlról elűzött zombaiakról. Dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumok igazgatója Orosháza 250 éves múltját idézte fel, kiemelve 1744. április 24- ét, ami töb szempontból is jeles dátum. Ez a nap — az otthonteremtés mellett — Szent György napja, a természettel együtt élő ősök számára a bezártságtól, a tétlenségtől való szabadulás jelképe. A műsor keretében Elek László irodalomtörténész Justh Zsigmond életútját ismertette, az Orosházi Leánykar pedig még színesebbé tette produkciójával a szombat estét. Cs. I. Az MSZMP volt megyei és városi épületét a békéscsabai Szabadság téren némi piackutatást követően értékesíteni kívánja az önkormányzat. Az ötéves elidegenítési tilalom ugyanis a pártházakra nem érvényes, csak a volt munkásőr objektumokra. A „nagyház” vagy „fehérház” néven ismert épületben most pártok és vállalkozók irodái vannak. Az eladás alól kivételek lesznek az ott működő orvosi rendelő, a pártok és az — A pénzügyi források még mindig bizonytalan pontjai a gimnázium építésének — mondotta dr. Kereskényi Miklós. — A szakemberek belépése pedig óhatatlanul lassítja a folyamatot. Abból indulnék Befejeződött az MSZP szakmai programkészítéssel kapcsolatos munkája, miután a párt országos választmánya szombaton véglegesítette valamennyi részprogramtervezet szövegét. A doku- mentumokatafebruár27-ére ki- tűzöttpártkongresszus hagyjajó- vá. Akkor fogadják el az MSZP politikai programját is, egyúttal alapítványi iskola helyiségei, a főépület teljes harmadik emelete, valamint a közös használatú helyiségek. Az épület részben, de egészben is megvásárolható lesz. Az érdeklődők március 7-éig nyújthatják be ajánlatukat a vagyonkezelő irodához. Az értékesítés során kalapács alá kerül a földszinti előadóterem, a büfé és a raktár, valamint az étterem is a felszerelt melegkonyhával egyetemben. B.S.E. ki: függetlenül attól, hogy miként akartuk megoldani az új épület dolgát, mégis fordulópontnak tekinthető a képviselő-testület legutóbbi elhatározása. Ugyanis döntés született (Folytatás a 5. oldalon) tek országos listáját. Mint Horn Gyula pártelnök elmondta, a választmányi ülésen szóba került: megnevezzenek-e miniszterelnök-jelöltet. Úgy foglaltak állást, hogy a választási eredmények és a pártprogramok egyez- tethetőségének függvényében nevezzék majd meg jelöltjüket. A KDNP listavezetői A KDNP Intéző Bizottsága tegnapi zárt ülésén összeállította a párt képviselőjelöltjeinek országos listáját. A listát Surján László pártelnök, a keresztény- demokraták miniszterelnök-jelöltje vezeti, a második helyen Varga László elnökhelyettes, a harmadikon Füzessy Tibor tárca nélküli miniszter áll. Ókét követi Latorcai János ipari miniszter, Keresztes Sándor vatikáni nagykövet, a párt tiszteletbeli elnöke és Csépe Béla, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője. Keresztény vállalkozók kamarája Gyomaendrődön A múlt év utolsó napjaiban megalakult a Magyar Keresztény Vállalkozók Gyomaend- rődi Kamarája. Hunya István, a szervezet elnöke így foglalta össze számunkra működésük lényegét: — Nevünk nem a Kereszténydemokrata Néppártra utal, hanem a magántulajdonon alapuló piacgazdaságban az évezredes keresztény értékek tiszteletben tartására. Célkitűzéseink között szerepel az állami és társadalmi szervekkel szembeni érdekképviselet, informatikai szolgáltatás, kapcsolattartás bel- és külföldi kamarákkal. Előadások, szakmai utak szervezésével szeretnénk segíteni az új és ezután alakuló vállalkozásokat. Alapító tagjaink széles réteget képviselnek, mind végzettségük, mind vállalkozásuk szakmai jellege és nagyságrendje szerint. Alapító okiratunk megszerkesztésénél, az alapszabály meghatározásánál Gyoma- endrőd gazdasági helyzetét vettük figyelembe. Célunk létrehozni városunkban egy egyházi iskolát, s ennek megépítését szeretnénk elősegíteni Hittel a Holnap Ifjúságáért címmel létrehozott alapítványunkkal — mondta Hunya István, a kamara elnöke. P.J. A péntekről szombatra virradó testületi ülésükön az orosházi városatyák az idei év költség- vetését vitatták meg. Németh Béla alpolgármester jó karmester módjára szabályosan^) levezényelte az általa tett javaslatok szavazási procedúráját. De lássuk, mi is történt közelebbről! — A testület elvetette a februártól tervezett iparűzési adó bevezetését. Az új adónem egyébként 40 millió forintot hozott volna az önkormányzat „konyhájára”, és a költségvetési hiány egyharmadának lefaragását jelenthette volna. Ám az alpolgármester (aki az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnöke is) szépen szőtt mondatfüzéreivel meggyőzte a városatyákat e bevételi forrás feleslegességéről. Miután a szavazás nemleges döntést hozott, a képviselők a költség- vetést kezdték boncolgatni. A bevételekkel nem is volt gond, annál több a kiadási oldallal, az intézmények dologi kiadásainak megkurtításával. Fülöp Béla szóvá tette, hogy ilyen tervezett összegekkel nem lesz problémamentes az idei esztendő. Az est fénypontját viszont a József Attila Általános Iskolának (iskolai rekonstrukció címén) szánt 10 millió forint körül kialakult heves vita jelentette. Az alpolgármester ennek az összegnek 9 millió- val(!) való csökkentését javasolta. Ekkor — még követhető módon — a javaslatot leszavazták társai. Szünet. („Cikis” helyzetekben mindig szünetet rendel el az orosházi polgár- mester — a Szerk.) A levegőzés után dr. Gulyás Mihály vette védelmébe az alpolgármester indítványát és kérte a szavazás megismétlését a városatyák tájékozatlanságára apellálva. — Nem kell bennünket analfabétáknak tartani és ötször, hatszor megszavaztatni velünk azt, amit nem akarunk (Folytatás a 3. oldalon) Eltűnnek az akadályok a gyulai Erkel gimnázium építésének megkezdése elől? Fény az alagút végén Gyulán az iskolákkal kapcsolatos döntések — más oktatási intézményekkel együtt — nehéz helyzetbe hozták az Erkel Ferenc Gimnáziumot. Ez utóbbit egyenesen lehetetlenbe. A képviseló'-testület új gimnázium felépítésére vonatkozó döntése azonban némi fényt gyújtott az alagút végén. A megragadható cél minden bizonnyal segít abban, hogy a gimnázium az akarva- akaratlanul rámért csapásoktól ne roggyanjon meg, s változatlanul a város, a régió egyéni arcú, s egyik legvonzóbb gimnáziuma maradjon. Ebben az országban azonban a mégoly nemes elhatározások is megfeneklenek olykor civódáso- kon, a hivatalok tehetetlenkedésén, a kivitelezés ezernyi más zátonyán. Az Erkel gimnázium új elhelyezése ügyének pillanatnyi állásáról kérdeztük dr. Kereskényi Miklós igazgatót. Az MSZP-nek még nincs miniszterelnök-jelöltje összeállítják a képviselőjelölIgényesen vagy kényelmesen? Állítólag elindultunk a demokratizálódás, s egyben a piac- gazdaság útján. Elindultunk, de a gyakorlatban, intézményi szinten sok esetben még mindig a régi, korlátolt vezetői módszerek diktálnak annak ellenére, hogy most már nem súgnak az elvtársak, mégis minden hasonlóan működik. Vagy talán még sokkal rosszabbul, mert ma már legalább látszik a lehetőség, a vállalkozás sikerének körvonala. Csakhogy ezért gondolkodni kell, mi több, kockázatot vállalni. Ehelyett sokan úgy vélik, minek befektetni, amikor sokkal egyszerűbben, több munka és rizikó nélkül lehet ,,nagyot(?) kaszálni”. A lényeg, hogy minél több bevételt produkáljanak—most. Igaz, ez a szemlélet tönkretesz minden kezdeményezést intézményi, városi és megyei szinten. Lehet, hogy ez a vidék annyira gazdag (szellemiekben és anyagiakban), hogy minden új kezdeményezést elfojthat? Ha így gondoljuk, akkor ne csodálkozzunk, hogy Békéscsabát, Békés megyét évek múlva is az ország egyik legelmaradottabb térségének tekintik, hogy a kultúra, a művelődés csak a sárban tud tapicskolni, és minden kultúrát szeretőt, támogatót elűz innen a hozzá nem értés, a kisstílűség. Muzslai Katalin Orömtánc a mezőberényi gyerekekért Vastaps volt a jutalma annak a kéttucatnyi táncosnak, akik pénteken este Mezőberényben a Petőfi Művelődési Központ színpadára léptek azon a néptáncbemutatón, melynek teljes bevételét a város egyik, a közelmúltban felgyújtott óvodájának rendbehozatalára ajánlottak fel. Gyulai, eleki, békéscsabai, szarvasi, gyoma- endrődi és helyi néptáncosok jöttek Balog Zoltán néptáncoktató és táncos hívó szavára a rendhagyó előadásra. Az imp- rovizatív jellegű műsor gerince a szarvasi Tessedik Táncegyüttesre épült. A fellépők bemutatták a Kárpát-medence nyugati szegletétől annak keleti csücskéig terjedő nagyobb A táncosok az elsó' hívó szóra vállalták a fellépést FOTÓ: FAZEKAS FERENC tájegységek, vidékek táncait, melyeket az évszázadok érleltek olyanná, mint amilyennek ma látjuk. A fellépők a Békés Banda zenéjére igazi örömtáncot jártak, mindezt a gyerekekért az igencsak hálás közönség szórakoztatására. Nagy tapsot arattak a Rába-közi, a somogyi, a sárközi, a dél-alföldi, a Galga menti, a szatmári, a zempléni szlovák, az eleki, a kalotaszegi, a széki, a mezőségi és a székelyföldi táncok. A fellépők több mint 40 ezer forintot „táncoltak össze” a herényi magyar óvoda rendbehozatalához és elpusztult játékainak pótlásához.----SZEKERES----
