Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
GAZDASÁG 1994. január 4., kedd Túljegyezték a Pillért Túljegyezték a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot. Az alanyi jogú kárpótoltak a teljes igényelt befektetési jegy- mennyiséghez hozzájuthatnak. A nem saját jogú kárpótlási jeggyel rendelkező magánszemély befektetők csupán az igényük egy részéhez, viszont a jogi személyek és a pénzintézetek számára nem jut a jegyzésen felkínált 1,354 milliárd forintos csomagból — közölte az MTI-vel Dani Csaba, a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. ügyvezető igazgatója. A tízéves futamidejű ingatlanalap tavaszi első jegyzése során az alapkezelő 2 milliárd forint névértékű befektetési jegyet kínált fel kárpótlási jegyekért, ebből azonban csak 1,846 milliárd forintnyi fogyott. Az őszi kibocsátást azonban több, mint 130 millió forinttal túljegyezték. Összesen 1,468 milliárd forint névértékű Pillér-jegyre volt igény, ebből 1,124 milliárdot az alanyi jogon kárpótoltak, 267 milliót magánszemélyek, 74 milliót jogi személyek, mintegy 4 milliót pénzintézetek jegyeztek. A befektetési jegyek kiosztása során az alanyi jogú kárpótoltak, ezután pedig a magánszemélyek közül a kisebb összeget jegyzők élveznek előnyt. Az alanyi jogú kárpótoltak csoportja így a teljes jegyzett mennyiséget megkapja, a magánszemélyek között azonban csupán 230 millió forint névértékű befektetési jegyet, az igényeknél 37 millió forinttal kevesebbet osztanak ki. A befektési jegyeket januártól lehet átvenni. Csökkent a tejfogyasztás és a tejtermelés megyénkben A mezőgazdasággal foglalkozó sorozatunk mostani részében egy mezőgazdasági terméket feldolgozó nagyüzem vezetőjét faggatjuk. A Sárréti Tej Rt. két üzeme, a békéscsabai és a szeghalmi a termelőktől felvásárolt tejet dolgozza fel és értékesíti, így a mezőgazdaságban történtek közvetlenül is érintik őket. Egyebek mellett erről is szót váltottunk Márky Albert vezérigazgatóval. — Először kérünk egy rövid értékelést, mit vártak az 1993-as esztendőtől és hogyan sikerült ezeknek megfelelni? — 1993-ra nyereséget terveztünk be, annak ellenére, hogy korábbi kinnlévőségeink egy részét ebben az évben kellett „lenyelni”. Ez mintegy 30 millió forint összeg, ám mi fellendülést vártunk és azt, hogy szigorú gazdálkodás mellett sikeres évünk lehet. Bár az eredményünkről csak később lesz tiszta képünk, az már most nyilvánvaló, hogy részvényeseinknek több osztalékot tudunk fizetni, mint terveztük. —Hogyan gazdálkodtak 1993-ban, miben tudtak előre lépni? —Nem volt könnyű a folyamatos gazdálkodás feltételeit biztosítani, hiszen például sokkal nehezebb volt hitelhez jutni. Piacaink szerencsére megmaradtak, a korszerűsítések, mint apoharazó gépek, a csomagológép mind a versenyképességünket javították. Természetesen új termékkel bővítjük a kínálatunkat, idei újdonságunk a kalci- sajt és a kalci-túrókrém lesz. A közeljövőben beindítjuk Szeghalmon az üveges tej gyártását is. —Eddig az rt. termelési és értékesítési gondjairól, terveiről esett szó. Mi a helyzet a tejfelvásárlás területén? — 1993 novemberéig a felvásárlás területén nem voltak nagyobb gondjaink, bár problémák már korábban is mutatkoztak. A mezőgazdaság általános válsága a szarvasmarha-tartókat is elérte, így csökken a termelés. A felvásárolható tej mennyiségének csökkenése azért nem okoz nagyobb gondot, mert sajnos csökkent a tej és tejtermékek fogyasztása is. A mezőgazdasági jogviszonyok rendezetlensége, a bizonytalan pénzügyek, a drága takarmány vezetett oda, hogy sok helyen egyszerűen levágták a jól tejelő tehenet is. Összességében sokkal inkább a rendezetlen viszonyok miatt esett vissza a termelés, mint a jövedelmezőség csökkenése miatt. A több év óta tartó aszály drágává tette a takarmányozást, ugyanakkor a tejtermelők jelentős részének nincs pénze ezt fedezni. —Akarnak-e és tudnak-e segíteni a tejtermelők gondjain? — Természetesen jól felfogott érdekünk segíteni régi és új termelőinket. Ennek formája lehet, hogy meghitelezzük a tejpénzt, vagyis előleget adunk a tejre. Szeretnénk a termelők fajtaválasztását is segíteni azzal, hogy a jobban eladható, magas fehérjetartalmú tejet termelő fajták felé orientáljuk őket. 1994. január elsejétől átlagban mintegy tizenöt százalékkal növeltük felvásárlási árainkat, például az extra minőségű tejet az eddigi huszonkettő helyett huszonöt forintért vesszük át. Gila Károly Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 32. IMIHICW ] BUSINESS! í SCIiOÜI. $ Idős emberek ellátása Ahogy az emberek élettartama hosszabbodik, egyre több az idős ember, akik gyakran elhagyatottak, magányosak vagy betegek. Szinte mindenkinek van olyan idős rokona vagy ismerőse, akinek az ellátása gondot jelent. Ott van persze a nyugdíjasotthonok lehetősége, de nem minden esetben ez a jó vagy az elérhető megoldás. Az sem biztos, hogy mindenkinek vannak olyan gyerekei vagy hozzátartozói, akik segíteni tudnak. Miért ne nyújthatna ön segítséget ezeknek a rászoruló embereknek? Ha megvannak az adottságai, szereti az embereket és van türelme, akkor nemcsak velük és hozzátartozóikkal tesz jót ezzel a szolgálattal, hanem saját magának is jelentős mellékjövedelmet biztosíthat. Rengeteg olyan idős vagy beteg ember van, akik nem szorulnak állandó orvosi felügyeletre, mégsem képesek önállóan ellátni magukat. Hogyan találhatja meg ezeket a segítségre szoruló embereket? Természetesen hirdethet újságban, de készítsen plakátokat is, amiket orvosi rendelőkben, templomokban, közértekben helyezzen el! • Látogassa meg ezeket az embereket, vásároljon be nekik, vagy egyszerűen csak beszélgessen el velük! Kísérje el őket, ha orvoshoz kell menniük, szerezze be a gyógyszereiket, főzzön nekik, attól függ, hogy ki milyen szolgáltatást igényel! Ezt a szolgáltatást az esetek egy részében nem az idős ember maga, hanem valamelyik családtagja fogja fizetni, akinek szintén könnyebbség az ön rendszeres látogatása és törődése. Számoljon óradíjat, látogatásonként! díjat vagy heti, havi átalányt. Ezt a szolgálatot nem kell nagyvállalkozásként működtetni, eleinte saját munkáját is tovább végezheti mellette. (Folytatjuk) Szeretne Ön több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás- technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőkkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő vállalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programjainkról! American Business School: 1122 Budapest, Goldmark K. u. 14. Tel.: 1553-161; 1751-477; (9—16 óráig). Fax: 1551-524. Magyarország növekvő' szerepe a németországi cégek vállalati stratégiájában / Beszélgetés dr. Amdt Fleischerrel, az Állami Vagyonügynökség német tanácsadójával —Minthogy ön hosszabb ideje az Állami Vagyonügynökségnél dolgozó külföldi tanácsadóként és a német testvérintézmény, a Treuhand státuszába tartozó vezető szakértőként úgyszólván perszonálunióban bennfentes és kívülálló, tanulságosnak ígérkezik a magyar- országi privatizálással kap- * csolatban szerzett tapasztalatait megismerni. Hogyan ítéli meg a magyarországi privatizálás most kibontakozó új szakaszát, amelyet számos új módszer bevezetésén túl a többi között az jellemez, hogy a befektetők által fizetendő áron kívül egyre nagyobb hangsúlyt kap a megítélésben a termelés és a foglalkoztatás terén vállalt kötelezettség? — Miután az állami ipari tulajdonnak hozzávetőleg 30 százalékát eladták már Magyarországon, most növekvő számban olyan vállalatok kerülnek sorra, amelyeknek lehet ugyan bizonyos vonzerejük, de nagy a tőkeszükségletük is. Ezért tekintetbe kell venni, hogy a szóba jöhető beruházó csupán korlátozott mennyiségű tőkével rendelkezik, amelyet hatékonyan akar befektetni, és ezért nem szándékozik azt teljes egészében az eladási ár kiegyenlítésére fordítani, mert ez az összeg számára végső soron lényegében elveszett. Ez egyébként különös mértékben vonatkozik a belföldi befektetőkre. Ezen túlmenően nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizálandó vállalatokat sokszor át kell szervezni, és még a privatizálás előtt célszerű leválasztani egyes részlegeket róluk. Ennek a feladatnak az elvégzésére kisebb holdingokat alapítanak, amelyekhez hozzávetőleg 10-10 vállalat tartozik majd. Ezeknek a holdingoknak a vezetése irányítja majd a hozzájuk tartozó vállalatok átalakulását. Egyébként a Treuhand Németországban ehhez hasonló módon oldotta meg azoknak a cégeknek az átszervezését, amelyek eredeti állapotukban nem lettek volna eladhatóak. Ezzel a módszerrel a belföldi középrétegek számára is vonzó befektetési kínálatot lehet teremteni. —Hogyan magyarázza azt a különbséget, hogy míg a Magyarországon eszközölt külföldi befektetések terén az Egyesült Államok első helyen, Németország a második, majd Ausztria a harmadik helyen áll, addig a privatizált vállalatok megvétele terén Ausztria áll az élen, míg Németország a második és Franciaország a harmadik? — Ennek az az oka, hogy a Magyarország közelében fekvő német és osztrák cégek sokkal jobban ismerik a magyar- országi helyzetet, mint amerikai versenytársaik és ezek az ismeretek csökkentik a magyar vállalatok megvásárlásával együtt járó kockázatot. Az Egyesült Államokból néhány világcég eszközölt Magyarországon nagyobb beruházást, bár itt is vitatható, hogy az osztrák határ közelében létesített Opel gyár amerikai vagy német beruházás-e, mert a pénz a németországi Opel Művektől jött. A lényeg, hogy az amerikai középvállalatoknak túl messze van Magyarország. Ezért az amerikai világcégek által Magyarországon befektetett tőke nagyon jelentős ugyan, de az amerikai— magyar vegyes vállalatok száma viszonylag kevés. — Abból a tényből, hogy a legutóbbi időben olyan nagy német befektetések váltak ismertté mint az Audi győri motorgyárának építése, lehet-e arra következtetni, hogy növekszik a német cégek Magyarország mint telephely iránti érdeklődése? — Németországban most nagyon sok cégnél került napirendre a versenyképességnek a költségek csökkentése útján történő javítása. Míg az NDK megszűnése utáni első években túlnyomórészt az új tartományokra irányult a figyelmük, most számos cég vállalati stratégiájának a kialakításánál alternatív telephelyeket vesznek tekintetbe. Az utóbbi időben a magyar- országi privatizálási kínálatról az Állami Vagyonügynökség által a Köln, Hamburg, Mannheim, München és Berlin városaiban az ottani kamarák közreműködésével rendezett, úgynevezett befektetői szemináriumokon élénk érdeklődést tapasztaltam Magyarország iránt. Átlagosan 50—150 résztvevővel tartották ezeket a rendezvényeket, és minden alkalommal egy Magyarországon már letelepedett német vállalkozó is beszámolt eddigi tapasztalatairól. Nagy jelentősége van annak is, hogy ma már a német cégek megtalálják házi bankjukat Magyarországon is, és hogy ellentétben a legtöbb volt szocialista országgal, lényegében létrejött Magyarországon a piacgazdálkodás jogi feltétel- rendszere. 1994-ben az is érezteti már hatását, hogy a Deutsche Bank, Németország legnagyobb kereskedelmi bankja az Állami Vagyonügynökséggel kötött megállapodás értelmében kiterjedt fiókhálózatán keresztül tájékoztatja majd az éreklődőket a magyarországi befektetési lehetőségekről. Az interjút a Figyelő december 22-ei számában megjelent mellékletéből vettük át. Az Opelt a magyarok már egy kicsit magukénak érzik Sikerült a piacon maradni, az idén új termékekkel jövünk elő
