Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
1994. január 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP/HIRDETÉS f iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A köztisztaságról, az iparűzési adóról... A rendkívülit leszámítva ez — január 21-én 17 órai kezdettel — lesz az idén az első testületi ülése az orosházi városatyáknak. Napirendre tűzik a helyi iparűzési adóról és a köztisztaságról szóló rendeletek tervezetét, a központi műhely jogi helyzetének vizsgálatát, az önkormányzat 1994. évi költségvetését, a közalkalmazottakról szóló törvény bérezésre vonatkozó előírásainak teljesítését. A bejelentések között is négy témát vitatnak meg a képviselők. A Gádorosi Híradóból Megjelent a település legfrissebb havilapja, a Híradó januári száma. A tartalomból: Az útkereséstől az első alkotásig —Justh Zsigmondra emlékeznek a gádorosiak 1994-ben. A cikk részletesen közli az emlékév programjait. Mire költöttünk 35,5 millió forintot? — a tavalyi költségvetés kiadásaival ismerkedhetnek meg az olvasók. A polgármester újévi köszöntője mellett sport, anyakönyvi hírek, orvosi ü- gyelet beosztása is olvasható a lapban. Csárdaszállás döntött: az iskola marad A csárdaszállási tanteremajtó fotó: kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) nem futná... S itt jutott el a polgármester a tagiskola kérdéséhez: tavaly az iskola együttes működési költsége 4 millió 150 ezer forintba került. A faluban összesen ötven általános iskolás tanuló van, ezért felvetődött, hogy nem lenne-e célszerűbb a felső tagozatosokat Mezőbe- rénybe járatni, aminek nyomán a költségek csökkennének. Erre méhkasként felboly- dult a terem, 22-en adtak hangot véleményüknek. — A gyerek nem áru, hogy dobálják! —- mondta egy ifjú hölgy. — Egy kistelepülésre akkor mondják ki a halálos ítéletet, mikor az iskoláját meg akarják szüntetni—érvelt egy idősebb férfi. — Az iskola a miénk, ha kellett ástuk a fundamentumot, hordtuk a téglát, magunknak építettük — így egy nagyapa. — Nyolc-tíz éve egyetlen szakképzett tanár tanított a faluban, az iskola mégis jó eredményeket produkált, a felvételi eredmények is erről tanúskodnak — sorolta egy anyuka. — Az utóbbi 5-6 esztendőben ez a kis falu tizennégy olyan diplomás pedagógust adott, akik itt tanulták a betűvetést, itt jártak általános iskolába — magyarázta az egyik férfi. A tagiskola vezetője, Papp Andrásné is szót kért. Az iskola szakos ellátottságáról megtudtuk, hogy 63 százalékos, a megyei átlag 89 százalékos. De van a megyében ennél jobb és rosszabb arány is. Cservenák Pál Miklós, Me- zőberény polgármestere, dr. Hantos Katalin jegyzőés Nagy Ferenc a herényi 1. számú általános iskola igazgatója is felszólalt. A falugyűlés résztvevői közül többen ingerülten reagáltak mindenre, a hozzászólók hiába érveltek, véleményükre nem nagyon voltak kíváncsiak a helyiek. — Örülnénk, ha Csárda- szállás önállósulna, nekünk is nagyobb lehetőségeink lennének— summázta a herényi polgármester. Dr. Hantos Katalinba is belefojtották a szót, s csak nehezen szólhatott az új oktatási törvényről Nagy Ferenc is. — Nem is oly régen volt egy Pörböly, mi nem akarunk hasonlót átélni. Gyerekeink nem utaznak — zárta le a vitát egy középkorú hölgy, s megtoldotta: — Ha a pénz kevés lesz az iskola működtetésére, akkor majd valahonnan előteremtjük a hiányzó összeget. Nyolc órára járt az idő, amikor Somodi György szavazásra tette fel, hogy mi is legyen az iskola sorsa? A válasz egyértelmű: az iskola jelenlegi formájában a Mezőberényi 1. Számú Általános Iskola tagiskolájaként működik tovább. Legalábbis addig, ameddig a költségvetésből telik rá. Szekeres András Olvasóink írják • • Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Parlamenti képviselet a kisebbségnek Tisztelt Szerkesztőség! Az 1994. január 12-én megjelent lapjukban a „Gyula és köj'nyéke” című oldalon a következő című cikket olvastam: „Többségi döntés a parlamentben.” A cikk lényege, hogy a nemzetiségek ismét nem kapták meg a képviseletet a parlamentben. A legmesszebb menőkig egyetértek a cikk írójával és nagyon sajnálom, hogy nem tüntették fel a nevét a cikke alá. Persze olyan formában értek Vele egyet, ha az ország minden választókerületéből és a pártok listájáról valóban csak magyarok kerülnének jelölésre és ebből eredően megválasztásra is. Mert ez így lenne igazságos. Mindenki tudja, hogy ez nálunk nem így van. Nem nézzük a jelöléskor, vagy akár a választáskor, hogy ki milyen nemzetiségű, mert ez így a természetes. Az a fontos, hogy az illető rendes, becsületes, megbízható legyen. Ha a jelenlegi képviselők névsorát jól megnézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a képviselők több mint 25%-a más nemzetiségű, tehát nem magyar. Említhetnék itt hirtelen nagyon sok nevet a képviselők közül, sőt nem kell messzire menni, még a Békés megyeiek közül is. Hány országban van ez így? Nem sokban. A környékbeli országokat nézve csak nálunk. Például Romániában az RMDSZ-eseken kívül, más romániai körzetekből vagy pártokból hány magyar képviselő van az ottani parlamentben? A válasz könnyű. Egy sem! Ugyanez elmondható minden szomszéd államra is. Itt is lehetne az RMDSZ-hez hasonló román vagy szlovák párt. Alakítsanak, jelöljenek és szavazzanak a jelöltjeikre. így akkor lesz külön képviselőjük az országházban, ha a jelenlegi választási formát nem tartják számukra megfelelőnek. A jelenlegi választási rendszerből még az is adódhat, hogy egy-egy nemzetiséget az ők arányukhoz képest még többen képviselik az országházban, mint amennyi egyébként a létszámuk alapján megilletné őket. Akkor miért legyen még külön képviselőjük? Vagy netalán a más nemzetiség legyen többségben a magyar parlamentben? Lehet, hogy egyesek ezt szeretnék. Volt ebből már elég bajunk a múlt rendszerben. Itt mindig úr volt mindenki, csak a magyar nem. Tóth Lajos, Gyula ♦ Úgy tűnik, Tóth Lajos véleménye eltér a kormánypártok s az ellenzék álláspontjától is. Ok ugyanis egyetértenek abban, hogy az említett kisebbségeknek parlamenti képviseletet kell kapniuk. Az arányokban és a módszerekben térnek el a vélemények. Elképzelhető, hogy ezt csak egy új alkotmány, a kétkamarás parlament megszületése oldja fel. Olvasónk véleményét ez esetben nem áll módunkban osztani. a Hogyan nyerhetők meg ezek a díjak? A 2 literes és a 2,5 literes Coca-Cola, Coke light. Fonta, Sprite és Lift címkéinek gyűjtésével. Egy borítékban legalább 4 címkét kell visszaküldeni, de nyerési esélye természetesen a legtöbb küldeményt feladó vásárlónak van. T szerencsés nyertese egy egzotikus nyaralás, és egy kalandos sítúra közül választhat.^ vár még 1.100 értékes díj is. 14-ig tart, sikere érdekében nemes rádióhirdetéseket, hanem intenzív televízj kampányt is bevetünk.
