Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

A kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékozta­tása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibo­csátott kárpótlási jegyek janu­ár 1-jei értéke 146,2 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke a követke­zők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke 1462 fo­rint, az 5000 forintosé 7310 forint, a 10 000 forintosé pedig 14 620 forint. Koncessziós pályázat Hétfőn lezárult a Magyaror­szág 25 távközlési primer kör­zetére kiírt koncessziós pályá­zat benyújtási határideje. Az első információk szerint a 25 körzet mindegyikére érkezett pályázat, néhányra kettő, há­rom is. Ezekben az esetekben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban ver­senyeztetni fogják a pályázó­kat. Kevesebb állásnélküli Biharugrán Mostanában kevés helyen ta­pasztalható örömhírről szá­molhatunk be Biharugráról: az elmúlt időszakban a munka­ügyi központ adatai — csök­kent a faluban a munka- nélküliek száma. A számszerű csökkenés 14 fő: 116 helyett 102 most a munkanélküliek létszáma. Népszavazást kezdeményez a Családi Szövetség „A parlamenti pártok a sza­badság és a demokrácia első három évében a pártállam he­lyén létrehozták a pártok álla­mát”. A Családi Szövetség viszont a pártok állama helyén a nép államát kívánja létre­hozni — szögezi le a Családi Szövetség MTI-hez tegnap el­juttatott közleménye. E cél ér­dekében országos népszava­zást kezdeményez, többek kö­zött, hogy a szavazópolgárok egyetértenek-e azzal, hogy a pártokat kizárólag a tagjaik és szimpatizánsaik tartsák el. A népszavazást kiterjeszti to­vábbá a pártok tulajdonát ké­pező székházak hasznosítha­tóságára, illetve felveti annak lehetőségét is, hogy a parla­menti pártok állami támogatá­sának terhére kapjanak anyagi eszközöket a parlamenten kívüli pártok is. A húsfüstölés lángjai Tegnap este lángokba borult Sarkadon a Tózug utca 1. szá­mú ház tetőszerkezete, s a gyu­lai tűzoltók mentették meg az épületet a lángok pusztításá­tól. A tűz a húsfüstölőben ke­letkezett, amely meggyújtotta a melléképületet, majd a lakó­házat. Disznóvágások idején előfordul, hogy a füstölő tűz­fészekké válik, ezért gondosan ügyelni kell arra, hogy kellő­képpen lefojtsák a füstöléshez használt fűrészport, mert a csöpögő zsír könnyen gerjeszt nagy tüzet a legkisebb szikrá­ból is. KÖRKÉP 1994. január 4., kedd Szombaton Göndöcs-szobor újraavató Gyulán Rehabilitálják a „katolikus Tessediket” „Egész életemnek az volt a célja: tenni, áldozni a közjóért, annyit, amennyi tehetségem­től kitelt. S ha Gyula városa választóinak többsége engem tisztelne meg az országgyűlési képviselőség díszes, mint nagy föladató, tisztjével, le­gyenek meggyőződve a tisz­telt választók, múltamhoz hűt­len lenni nem fogok, jogaik­nak megcsonkítója, föladója soha, semmi körülmények kö­zött nem leszek, s hogy általá­ban hazánknak, valamint különösen Gyula városának közelebbi érdekeit, főleg a népnevelést, gazdászatot, ipart, kereskedelmet, szóval haladását és felvirágoztatását tehetségem szerint, tőlem ki­telhető legjobb akarattal és buzgalommal, fáradhatatlanul és lelkemből igyekezni fogok előmozdítani.” — Választói előtt, 1881-ben mondta mind­ezeket Göndöcs Benedek, ró­mai katolikus lelkész, 21 éven át Gyula városának plébánosa, aki éppen ma száz esztendeje, 1894. január 4-én hunyt el. Amit ígért, aszerint is cseleke­dett: valóban fáradhatatlanul munkálkodott a városért, so­kat áldozott közcélokra, szá­mos ismeretterjesztő írást tett közzé. O kezdeményezte 1884-ben a népkert létesítését a Holt-Körös meder helyén, a Sugárút mentén — a gyulaiak többsége máig Göndöcs-kert- ként ismeri ezt a pihenőhelyet. Az utókor hálásnak bizonyult: 1932-ben báró Apor Vilmos indítványára született a képvi­selőtestület elhatározása: a népkertben felállítják a Gön- döcs-szobrot, melynek kivite­lezésével Técsy Lászlót bízták Az apátplébános — archív kép dr. Scherer Ferenc: Gyula város története című művéből meg. A Wenckheim Béla-szo- bor a takarékpénztár előtti parkba „vándorolt”, s ennek helyébe lépett a Göndöcs-szo­bor. Az avatóünnepségre 1933 májusában került sor: dr. Lin- denberger János apostoli kor­mányzó mondott beszédet. Rejtély, később mi módon került a szobor a múzeumba. Újbóli felállítása az elmúlt év­tizedekben többször napirend­re került — lapunk 1989 au­gusztusában terjedelmes írás­ban foglalkozott a témával — ám hol az akarat, hol a pénz hibádzott. Most végre ismét az őt meg­illető helyre kerül a „katolikus Tessedik”: január 8-án délután fél négykor lesz a néhai apát­plébános szobrának újraavató- ja Gyulán, a Göndöcs-kertben, a Kohán-képtámál. A város önkormányzata és a római ka­tolikus egyház rendezi az ün­nepi megemlékezéseket Gön­döcs Benedek halálának 100. évfordulója alkalmából. (tóth) Anyagi kár, személyi sérülés szerencsére nem történt Tízezer petárda lefoglalva Az emberek többsége a szil­veszteri pezsgőbontás előtt ké­szít számvetést, de a mai világ­ban kénytelenek vagyunk az új év első napján is összegezni. Elegendő okot adott erre az a korábbi hír, amely szerint az országba minden eddiginél na­gyobb illegális petárdarako­mány érkezett. Békés megyé­ben ugyancsak riasztó az adat, hiszen az elmúlt napokban kö­zel tízezer petárdát foglaltak le a rendőrök, és körülbelül száz személlyel szemben indítottak szabálysértési eljárást garáz­daság és más cselekmények miatt. Dr. Abrahám Béla megyei rendőrfőkapitány-helyettes lapunkat arról tájékoztatta, hogy karácsony és szilveszter idején a rendőrök a hagyomá­nyoknak megfelelően foko­zott figyelemmel kísérték a pi­acok forgatagát, illetve az ide­iglenes engedéllyel közterüle­ten árusítókat. Természetesen számítottak rá, hogy Békés megyében is megélénkül a pe­tárdakereskedelem. Az elkövetők — amennyi­ben a felelősségük egyértel­műen megállapítható —, a tör­vény által biztosított kerete­ken belül szigorú büntetésre számíthatnak — mondta a fő­kapitány-helyettes. Örvende­tes ugyanakkor, hogy petárdá- zásokkal összefüggő anyagi kárt, személyi sérülést nem je­lentettek a rendőri szerveknek (maguk a rendőrök sem észlel­tek rendellenességet), tehát feltehetően nem végzett nagy rombolást a szilveszteri őrület. A következő napokra is kértünk „előrejelzést” dr. Áb­rahám Bélától, aki — bízva, hogy a petárdarobbantások szilveszter éjszakájával gya­korlatilag befejeződtek — megerősítette, hogy az év eleji szokásos fokozott ellenőrzé­sek idén sem maradnak el. L. E. „AZ EMBEREK NAGY RÉSZE AZÉRT SZERENCSÉT­LEN, MERT NEM MAGÁTÓL, HANEM MÁSOKTÓL KÍVÁN TÖKÉLETESSÉGET, ÉS AZ EMBERI GYARLÓ­SÁGOKAT, MAGÁN KÍVÜL, SENKINEK SEM BOCSÁT­JA MEG.” (Eötvös József) Lesz elegendő hazai cukor (Folytatás az 1. oldalról) már csak az állandó dolgozó­inkat foglalkoztattuk. El­kezdtük a felkészülést a jövő évre, főleg a termelőinkkel szeretnénk gyümölcsöző kap­csolatot kialakítani. — Álmunkban se jöjjön vissza az 1993-as időszak! — mondta Seres István, a Sarkadi Cukorgyár Rt. vezérigazgató­ja. Mint kifejtette, az elmúlt évben az aszály miatt igen ala­csony volt a répatermés, ezért itt is Lengyelországból rendelt sűrűiéből kellett pótolniuk a hiányt. A répából szeptember 24-én kezdték meg a cukor előállítását, és mivel novem­ber 3-án elfogyott a répa, be is fejeződött a gyártás. Ezzel párhuzamosan azonban meg­indult a sűrűié feldolgozása, amelynek munkálatai decem­ber 2-áig tartottak. Összesen 25 ezer tonna cukrot sikerült előállítaniuk. Ez ugyan mege­gyezik a tavalyelőtti számada­tokkal, csakhogy akkor nem volt szükség sűrűlé-importra. — Természetesen az idén ugyanezt a cukormennyiséget import nélkül szeretnénk hoz­ni, csak az a baj, hogy a földvi­szonyok rendezetlensége mi­att nehéz megkötni a szerződé­seket a répatermelőkkel — mondta végül. Több tízezer tonna cukor készült a megye gyáraiban FOTÓ: FAZEKAS FERENC A nagy blöff Azt írja tegnapi számában a Kepenyes János szerkesztőbi­zottsági elnöksége alatt megjelenő Napi Délkelet, hogy b. lapjuk — amely tegnaptól a Népszabadság mellékleteként is megjelenik — mostantól 25 000 (huszonötezer!) olvasó­hoz jut el. Vagyis — mint írják — példányszámuk rövid idő alatt kétszeresére növekedett. Nagy blöff, legalább akkora, mintha mi azt írnánk, a Békés Megyei Hírlap mától 90 ezer példányban jelenik meg. Tudni való, decemberben mindössze nyolcezer előfize­tője volt a szocialista napilapnak a Viharsarokban, s talán ha négyezer olvasója (tehát nem előfizetője!) a Napi Délkeletnek. A nagy dírrel-durral, postaigazgatósági se­gédlettel rendezett előfizetés-gyűjtési kampány — postai berkekben eléggé közismert — nagy fiaskó volt, alig pár száz előfizetőt hozott a Népszabadságnak, s még ennél is kevesebbet a Délkeletnek. Akárhogy adogatjuk tehát össze a számokat, a 25 ezres példányszám semmiképp se akar kijönni. Legfeljebb a fele. Van persze egy megoldás a bűvöletre: kétszer annyit nyomtak a lapból, mint amennyire igény mutatkozik — ahogy azt tőlük az elmúlt hónapokban már megszoktuk... Vetélytársa akadt a Népszabadságnak A Népszava már most is a Nép- szabadság vetélytársa és a jö­vőben méginkább az akar len­ni — nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kereszty András, aki január 1-jétől lett a Népszava főszerkesztője. Mint leszö­gezte: a lap tradícióin nem kí­ván gyökeresen változtatni, és az is bizonyos, hogy a Népsza­va nem lesz bulvárlap. Ke­reszty — szavai szerint — olyan újságot szeretne, amely minőségi, és az olvasók szá­mára érdekes. A lap struktúrájában lesznek változások. A Népszava január 10-én tér át az elektronikus tör­delésre, ezért látványos tördelé­si „arculaf’-módosulás várha­tó. A lapban egy oldalra kerül­nek a publicisztikák, és bővülni fog a levelezési rovat. Kereszty András egyelőre nem tudja megítélni, hogy szükségessé válnak-e a lapnál bizonyos sze­mélycserék, annyi azonban bi­zonyos, hogy a létszámot növel­ni kell. Néhány neves,jó újság­íróra szüksége van a lapnak. Inflációt meghaladó áremelések (Folytatás az 1. oldalról) — A kezében tartott árjegy­zék mely tételei okoztak még az ön számára is nagy meglepe­tést? — Nem alapvető élelmiszer- ipari cikk, de igen sokan meg­kedvelték és vásárolták az Uni­kumot. Készüljenek fel rá, hogy a többi likőripari termékkel együtt lényegesen magasabb áron juthatnak hozzá. Ugyanígy a Coca-Cola kedvelői is kényte­lenek lesznek jobban megfizet­ni kedvenc italukat. Sajnos a Bamevál termékeit is jóval drá­gábban kapjuk, így kénytelenek vagyunk mi is magasabb árat megállapítani. Az Élésker Kft. ABC-iben — a megyében összesen tizen­öt van belőlük — hasonló a helyzet. Fekete Imrétől, a Kunság Füszért igazgatójától azt kérdeztük, hogy az ő bolt­hálózatukban mire számíthat­nak a vásárlók. — Mi csak január 6-ától ja­vasoltunk áremelést, de min­den esetben a kereskedők ma­guk döntik el, hogy például a napi cikkek árait mikortól vál­toztatják meg. Sajnos kényte­lenek a szállítókhoz igazodni. Az már most látszik, hogy ja­nuárban végig folyamatos fel­adata lesz munkatársainknak az átárazás. A mi feladatunk viszont az lesz, hogy alaposan meg­nézzük, melyik üzletben mit érdemes megvenni és mennyi­ért. Lenthár Márta Saf mba szorítva Nem demokraták Négy évre választották őket, három és fél éve vannak hatal­mon s néhány hónap van hátra a választásokig. De ők kijelentik, még négy év szükséges számukra, meg azt, hogy aki vetett, az arasson is. Nota bene—kimondva is, kimondatla­nul is — nem nagyon akarnák átadni a hatalmat, ha arra kerülne a sor. Hogy milyen nagy a baj, azt éppen viselkedésük mutatja a legszemléletesebben. Kisajátították a rádiót, a televíziót, I ahol immár valami egészen másról ,,köztájékoztatnak” bennünket, mint amit nap mint nap tapasztalunk. A négy év nagy atlétikai körét futva, a célegyenesbe érve csak biztató, üdvözítő kiáltást akarnak hallani. Az elektronikus sajtó kritikátlan szépetmondása a választók befolyásolásának leg­főbb eszköze lett. Csak most derül ki, hogy a privatizált újságoknak mekkora szerepe van. A hatalom ehhez nem nyúlhat, mert magántulajdont sértene. Mára előállt az a képtelen helyzet, hogy a lapoknak akkora szerepe kerekedett a független tájékoztatás és tájékozódás területén, mint ami­kor még nem volt sem tévé, sem rádió. Megbízatást nyertek négy évre, s ha ismét elnyerik a választók kegyeit, abban az esetben újrázhatnak. Ha nem, akkor illendő úriemberként, kesztyűt húzva távozni. A meg­nyilatkozásaikból viszont azt olvasom ki, hogy ők nem de­mokraták. Sziszegnek, üzengetnek, olykor fenyegetőznek. Magukat választanák újra. Szereptévesztés ez a javából. Mert ez — az oly sokszor üres szólamként hangoztatott ■— honpolgárok színpadi beugrója lesz. A színház pedig nem a színészekért, a nézőkért van. Bőd Tamás . ________ _________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents