Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
Tragédia Taszár határában - A súlyos közlekedési balesetről lapunk 4. oldalán olvashatnak 1994. JANUÁR 14., PÉNTEK ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 11. SZÁM Panzió Tótkomlóson Egy fiatal vállalkozó mintegy 25 millió forint költséggel színvonalas panziót épített megyénk legújabb városában, Tótkomlóson. Étterem, bár, tekepálya, 9 szállodai szoba kap helyet az új létesítmény- ben.(6. oldal) A matek jól sikerült Alig két hete, hogy hosszú útra indult Ónodi Henrietta, olimpiai bajnoknő'és a sikeres edzőpár, Unyatyinszki Mihály és felesége. (Telefoninterjúnk a 16. oldalon) Márciusban választanak Eleken? Elhatározásra jutott az eleki választási bizottság: a képviselő-testület január 31-éré összehívandó ülésén bejelentik, hogy mikorra írják ki az egészségügyi okokból nyugállományba vonult Szántó István polgármester helyének betöltését szolgáló választást. A képviselők már korábban javasolták a választási bizottságnak, hogy a lehetséges legközelebbi időpontban hívja voksolni a község lakóit. Szántó István december közepén lett nyugdíjas, így február 15-ig kell rendelkezni utódjának megválasztásáról. A döntést követő két hónapon belül pedig sort is kell keríteni rá. Információink szerint a választási bizottság szerdán úgy határozott, hogy március 13-án, vasárnap járulnak majd az urnák elé az eleki- ek. A hivatalos bejelentéssel természetesen várnak a hóvégi testületi ülésig, hiszen a testületet hivatalosan első kézből kívánják tájékoztatni. K. A.J. Hamarosan üzembe helyezik a csaknem százmillió forint költséggel készült oldószerégetó't FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Európa a város szélén Befejezés előtt áll Békéscsabán a Kner Nyomda beruházása Két esztendó'vel ezelőtt fejeződött be a Kner Nyomda Rt. privatizációja, és kialakultak az új tulajdonhányadok. Ez tőkeemelést tett lehetővé, melynek ny omán mintegy egymilli- árd forintos fejlesztés kezdődött. Ennek legjelentősebb része az úgynevezett rugalmas falú, más néven flexibilis csomagolóanyag-gyártás bővítése. (Ilyen csomagolóanyagot használ termékeihez többek között a Nestlé, a Stollwerck és más neves cég.) Rövidesen üzembe helyezik azt a tíz nyomóegységből álló, világszínvonalú olasz Cerutti gépsort, amely a hozzá tartozó egységekkel hamarosan tonnaszámra ontja a polietilén—papír, az alufólia—papír kombinációjú, esztétikus és tartós élelmiszer-csomagoló anyagot. A programnak van egy környezetvédő beruházása is, melyről Péter Istvánt, a Kner Nyomda főmérnökét kérdeztük. — Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy világszerte előtérbe került az ipari üzemekben a környezetvédelem, amelyre áldozni kell. A Kner Nyomda egyik résztulajdonosa, az Európai Fejlesztési Bank (ennek alelnöke Németh Miklós, volt magyar miniszterelnök — szerk.) a közelmúltban környezetvédelmi átvilágítást készített nyomdánkról és megállapította, hogy az megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor elvárja, hogy az új beruházás is ennek figyelembevételével valósuljon meg. Ezt szolgálja az a csaknem százmillió forint költséggel épülő oldószerégető, mely a nyomógépnél keletkező festékgőzt — a tulajdonképpeni káros anyagot —egy elszívón át az égetőbe vezeti, a hőcserélőn keresztül visszanyert forró levegőt pedig a nyomógéphez juttatja, ahol a nyomatokat szárítja., így lényegében kettős hasznosítású a berendezés, egyrészt megóvja a környezetet a káros anyagoktól, másrészt energiát szolgáltat. Az előbbit méltányolva a környezetvédelmi alap tízmillió forintos támogatást biztosított a beruházáshoz. Az összeg nagyját (Folytatás a 3. oldalon) Hol rontottuk el? Leültünk az asztalhoz, s mielőtt igazából körbenézhettünk volna, a hölgyek mellénk telepedtek. A foglalkozásukhoz illő ruházatból (vetkőzetből) nem volt nehéz kitalálni, hogy hová csöppentünk, pontosabban hová hozott bennünket a véletlen. íme, így néz ki egy modern műintézmény:— állapítottam meg magamban, amikor a fények játéka, az andalító zene és a vetkőzetek ízelítőt adtak lényegükből. A szőke teremtés hozta szóba a pénzt, nem telt bele tíz perc sem... (Végülis a munka az munka, üldögélésből nem lehet megélni.) Tízezer forint egy órára a tarifánk — mondta és kedvesen nevetett. Ha hármunknál lett volna ennyi pénz, akkor talán valamelyikünket befizetjük, de még fele sem volt. így aztán a szívélyes, ellenben gyors búcsú után volt min elrágódjak. Tízezer forintba kerül ma Magyarországon egyetlen (megvett) kellemes óra. Tízezerbe, pontosan annyiba, mint a hivatalosan megállapított havi létminimum. Egy átlagos jövedelmű értelmiséginek pedig teljes egy hónapot kellene robotolni két „jól sikerült” óráért. Mire jobban belelendülne szegény, akkorra már csak hitelbe tudná befejezni a műveletet. Nem létezik, hogy itt minden stimmeljen, Hölgyeim és uraim! Valami nagy-nagy hiba csúszott a számításokba. Ennyiért teljes havi robotot étlen-szomjan végigszenvedni egyszerűen nem érheti meg az embernek! Hacsak az összes magyar nő el nem megy „éjszakai szolgálatba” és a megkeresett pénzt haza nem adja az urának — a havi tizerikilencezer bruttó mellé... Lovász Sándor Tízezer tanár „lefokozva” Még egyszer a közalkalmazotti bértáblázatról A kompromisszum lényege a közalkalmazotti bértábláról — mely az érdekképviseleti szervek és a kormány között jött létre — a nyolcezer forintos szorzószám meghagyása és az „F” fizetési kategória szélesebb értelmezése volt. Ezt most a kormány, a legmagasabb fizetési kategória radikális szűkítésével, felrúgta. Új helyzet állt elő. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szak- szervezete is válaszlépésekre készül. Elsőként: ha a munkavállaló nem tud megegyezni munkaadójával a visszasorolásból adódó hátrányai miatt, úgy munkaügyi bírósághoz fordulhat. Megkezdődhetnek a próbaperek. Ez a jogi fogalom több félreértésre adott okot. Precedens nélküli bírósági eljárást jelent, ahol néhány peres eljárás után kialakul a bírói gyakorlat, ezzel pedig tisztábbá válik a kép. Konkrét ügyek elsőkénti peres eljárását takarja a jogi műszó. Mint Szilágyi Róza, a Pedagógusok Szak- szervezete megyei vezetője lapunknak elmondta, ha az országos tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a legvégső cselekedetre, a sztrájkra is elszánják magukat. A pedagógusok dolgozni szeretnének, de saját érdekeiket is meg akarják védeni. A Pedagógus Szakszervezet főtitkára — tekintettel a kialakult helyzetre — személyes és sürgős meghallgatást kért a miniszterelnöktől, egyúttal január 7-ei dátummal beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben kéri a kiadott kormányrendelet 4. szakasza 2. bekezdésének felülvizsgálatát és az alkotmányellenesen, felhatalmazás (Folytatás a 4. oldalon) A MÓL Rt. hajthatatlan A Szeghalom környéki mező- gazdasági üzemeket, gazdákat igen rosszul érintette, hogy a MÓL Rt. bezárta a helyi, üzemi forgalmazást végző telepét. Megkeresték a körzet országgyűlési képviselőjét, dr. Pelcsinszki Boleszlávot, aki csütörtök délelőtt a Vésztői Körösmenti Szövetkezet szakemberével, Szőke Istvánnal együtt közös megbeszélésre „hozta össze” a MÓL illetékeseit és az érintetteket. A vésztői találkozó nem hozott változást az álláspontokban, a MÓL a szeghalmi telepet gazdaságossági és környezetvédelmi okokra hivatkozva január elsejétől megszüntette. Ez a megszüntetés része egy átfogó tervnek, amelynek során a meglévő harminc telepükből ötöt, a legkisebbeket rövid időn belül felszámolják. Az öt között az orosházi telep is szerepel, így hamarosan csak egyetlen telep marad, a békéscsabai. Ezzel szemben száz darab minden igényt kielégítő, úgynevezett MOL- 2000-es benzinkút épül szerte az országban, ami azonban a mezőgazdasági felhasználókat kevéssé vigasztalja, ők nem ott tankolnak. Ezentúl a mezőgazdasági felhasználóknak Békéscsabára kell bemenni, ha nagy mennyiségű gázolajat akarnak vásárolni, ami tetemes többletköltséget jelent. Mint Kincses Zsigmond, a Vésztői Körösmenti Szövetkezet elnöke elmondta, gépeiknek háromszor annyi utat kellene megtenniük. Az is elhangzott, hogy ez az intézkedés körülbelül negyven-ötvenezer hektár szántóföldön gazdálkodót érint. Az olajipar jelenlévő képviselői erre azt válaszolták, hogy nincs ellátási kötelezettségük, és egyébként is több száz konkurens cég van az országban. Gila Károly Eltérő törvényértelmezés és a fogadóhelyek hiánya A büntetés buktatói A tavalyi év júniusával hatályba lépett új büntetőtörvénykönyvben változtattak a fő büntetési nemeken és a szabadságvesztés, valamint a pénzbüntetés mellett megjelent a közérdekű munka is. Információink szerint azonban hiába ítélnek egy büntetőügyben közérdekű munkára valakit, a bírák jogszabályértelmezésének eltérő gyakorlata, illetve a fogadóhelyek hiánya miatt még senkin nem hajtották végre a büntetést. Dr. Bándiné dr. Szabó Évát, a Békéscsabai Városi Bíróság elnökét az új büntetési nem buktatóiról kérdeztük. — Kezdeném azzal, hogy a Btk. 49. és 50. szakasza szól a közérdekű munkáról — mondta. — Eszerint — ha jogszabály másként nem rendelkezik — hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végzi ezt az elítélt. A közérdekű munka legrövidebb tartama egy, leghosszabb tartama pedig száz nap. A bírák között valóban nincs egységes álláspont a törvény értelmezésében. Egy részük szerint olyanokkal szemben alkalmazható, akiknek munkahelyük van és ők a hét végi pihenő- vagy szabadnapjukon tölthetik le a büntetést. A másik vélemény szerint — én is ide tartozom — teljesen mindegy rendelkezik-e (Folytatás a 3. oldalon) Sztrájkhangulat az iskolában
