Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
o 1994. január 12., szerda NAGYVILÁG MÉS MEGYEI HÍRLAP Hl^fPUJSZ Légicsapás Nagy-Britannia és Francia- ország tegnap felszólította a N ATO-t, hogy fenyegesse meg a szerbeket légicsapásokkal, amennyiben nem hajlandók újra megnyitni a tuzlai repülőteret a humanitárius segélyszállítmányok, és a srebrenicai muzulmán enklávéba vezető utat az ENSZ-erők számára. Brit illetékesek közölték, hogy a közös javaslat Brüsszelben, a NATO-csúcs első napjának végén rendezett vacsorán széles körű támogatásra talált. Alain Juppé francia külügyminiszter a francia televízióban hangsúlyozta, hogy be kell vetni a NATO légierejét, ha a boszniai ENSZ-békefenntartókat támadás érné és képtelenek lennének teljesíteni megbízatásukat. *** Minden eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok eljussanak a nélkülözőkhöz. Valóban minden eszközt? A bombázást is? Az sem számít, ha ártatlanok halnak meg? Vajon eszébe jut-e a lé- gicspást szorgalmazóknak, hogy mit helyeztek kilátásba a szerb szepara- tisták egy esetleges NA- TO-beavatkozás következményeként? Nemzetközi terrorakciókat, melyeknek újabb ártatlan áldozatai lennének. Nagyon meg kellene fontolni azt a bombázást. K. I. Az indiánzendülés politikai következményei A Mexikó déli részén kitört véres indiánzendülés — tíz nappal kirobbanása után — elvezetett a politikai konzekvenciák levonásáig. Carlos Salinas de Gortari elnök hétfőn leváltotta Patrocinio Gonzalez belügyminisztert, aki korábban a felkelés fészkének számító dél-mexikói Chiapas állam kormányzója volt. Helyébe Jorge Carpizo MacGregor eddigi igazságügy-miniszter, mexikóvárosi főügyész került. Clinton Prágába érkezett Kedden délután — rövidebb, mint 24 órás látogatásra — Prágába érkezett Bili Clinton amerikai elnök. Előzőleg Brüsszelben járt, ahol részt vett a NATO csúcstalálkozóján. A cseh fővárosban előbb a vendéglátó ország vezetőivel, majd ma a másik három visegrádi állam, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia állam- és kormányfőjével, valamint külügyminiszterével találkozik. Clinton — a NA- TO-tagság konkrét lehetősége helyett — az Atlanti Szövetség brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott, „Partnerség a békéért” elnevezésű amerikai együttműködési tervet kínálja fel a közép-európai országoknak. Az amerikai elnök ma délután utazik el a cseh fővárosból, és Moszkvába menet rövid időre megáll Kijevben. Clinton, közvetlenül érkezése után, a prágai Várban négyszemközti megbeszélést kezdett Václav Havel cseh köztársasági elnökkel, majd csatlakozott hozzájuk Václav Klaus miniszterelnök is. A cseh—amerikai tárgyalások teljes körű szakaszában jelen volt a két külügyminiszter, Josef Zieleniec és Warren Christopher. A szervezők Clinton esti városnéző programjába sétát iktattak be a Károly-hídon. *** Göncz Árpád köztársasági elnök, Boross Péter miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter és kíséretük tegnap délután 17 órakor a Ferihegyi repülőtérről elutazott a cseh fővárosba, hogy részt vegyen Bili Clinton, az USA elnökének és a visegrádi országok vezetőinek prágai találkozóján — tájékoztatta az MTI-t Juhász Judit kormányszóvivő. Megállapodás Jerikóról? Izrael és a PFSZ megegyezett az autonómiával felruházandó körzetek külső határainak ellenőrzéséről és a jerikói körzet kiterjedéséről — jelentette kedd délben az izraeli rádió Tábába kiküldött tudósítója. Ez a két kérdés volt a felek közötti alku eddig ismert legkényesebb problémája. A Gáza-övezet és a jerikói körzet egyiptomi, illetve jor- dániai határátkelőinek ellenőrzéséről a kairói dokumentum alapján, ahhoz képest csekély változtatásokkal egyeztek meg — hangzott a tudósítás, amely szerint a Jordán folyó nyugati partján lévő Jerikó autonóm körzetét a kompromisszumjegyében mintegy 55 négyzetkilométerben állapították meg. A kairói dokumentum két héttel ezelőtt született az izraeliek és a palesztinok megbeszélésein, de mibenlétéről több mint tíznapos tárgyalási szünetet kiváltó vita robbant ki közöttük. Izrael megállapodásként, a PFSZ viszont izraeli álláspontként tálalta az okmányt. Moszkva nem fogadja el a kirekesztést Oroszország népe a társadalmi béke erősítését célzó lépéseket vár a parlamenttől — jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök az új, kétkamarás törvényhozás felső házának keddi alakuló ülésén. Az alsóház, a Duma külön ülésezett. A Duma előtt mondott beszédében Viktor Csernomirgyin kormányfő tolmácsolta az elnök üdvözletét és hangsúlyozta: a kormány tartózkodni fog a jövőben a sokkot kiváltó döntésektől és átgondoltabb politikát ígért. Az orosz sajtó házának konferenciaterméből sebtében kialakított felsőházi ülésteremben elhangzott félórás beszédében Jelcin rámutatott: az elnök mellett a parlament is felelősséget visel az új alkotmányban foglaltak megvalósításáért. Leszögezte, hogy maga is szigorúan betartja és betartatja a decemberben elfogadott új alaptörvényt. Az elnök hangsúlyozta, hogy a törvényhozásban látja az orosz államiság egyik fő stabilizáló tényezőjét. — A vitás politikai kérdéseket jogi úton lehet és kell megoldani — szögezte le. Noha a parlament különböző pártokból áll, van lehetőség a konstruktív együttműködésre. Ennek alapját a gazdasági reformok irányvonalának megőrzése jelenti — hangsúlyozta az elnök. Külpolitikai kérdések kapcsán Jelcin leszögezte, hogy Moszkva a nemzetközi normák szerint jár el, s nem fogadja el a kirekesztést. Hangsúlyozta, hogy nem alkalmazhatnak kettős mércét a külföldi országok Oroszországgal szemben. A FÁK-kal kapcsolatban külön kiemelte, hogy annak tagjai felismerték: egyedül nem boldogulnak. Az orosz elnök leszögezte, hogy Oroszországnak elhivatottsága, hogy az első legyen az egyenlők között. Viktor Csernomirgyin kormányfő a volt KGST-palotá- ban mondott beszédet a Duma alakuló ülésén. Először az elnök üzenetét olvasta fel, majd beszédében a múlt tanulságainak levonására szólította fel a képviselőket. Rámutatott: le kell mondani a gyors reformokról, amelyek korántsem hatékony eredményekre vezetnek. Ä választások eredménye kapcsán Csernomirgyin úgy vélekedett, hogy jórészt elfogyott a társadalom türelme. A pápa „példa nélküli” üzenete II. János Pál pápa hétfőn — az olasz sajtó által egyöntetűen példa nélkülinek nevezett — hosszú levélben fordult az olasz püspökökhöz és üzenetében a katolikus politikai erő szükségességére figyelmeztetett, a kereszténydemokraták és az ország egységének megőrzésére szólított fel. A pápa levele ugyanis alig néhány nappal azelőtt született meg, hogy sorsdöntő, újjászervező kongresszust tart a tekintélyét és politikai súlyát veszített kereszténydemokrata párt, hogy rendezze sorait a várhatólag még ezen a héten kiírásra kerülő új általános választások előtt. Levelében a pápa arra emlékeztetett: a II. világháború végétől napjainkig a katolikus erő — a többi demokratikus erővel együtt — múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadság és a demokrácia megvédésében, abban, hogy Olaszország a világ hét legfejlettebb ipari államának elitklubjába került. II. János Pál szerint téves az az értékelés, amely szerint az új politikai szakaszban már nincs szükség „a keresztény ihletésű erőre”. Kllcnkezőleg, a keresztények feladata az, hogy egységesek maradjanak és a keresztesháború hevülete nélkül nyitottak legyenek „a nemzet minden egészséges erejével való őszinte együttműködésre”. II. János Pál fellépése nem előzmények nélküli. Karácsonyi üzenetében — az előre elkészített szövegtől eltérve — már síkra szállt az egységes Olaszország megőrzésének szükségessége mellett. Nem sokkal később a Vatikán hivatalos lapja, a L'Osservatore Romano vitte tovább nagy figyelmet keltő kommentárjában a pápai gondolatot, kiegészítve azzal, hogy az olaszok új közös otthonának megteremtéséből a katolikusokat nem lehet kizárni. Csökken az ENSZ- erők létszáma Szomáliában Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hétfőn — jobb meggyőződése ellenére — a világszervezet Szomáliái katonai szerepének drasztikus korlátozását, a kéksisakosok számának 16 ezer főre való csökkentését javasolta a Biztonsági Tanácsnak, mivel számos állam bejelentette csapatainak kivonását, a távozó kéksisakosok újakkal való felváltására pedig nincs kilátás. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A királyné születésnapja Szilvia svéd királyné 50 éves lett. A német származású és a svédek által nagyon szeretett királyné három gyermeke és Károly XVI. Gusztáv király társaságában ünnepelte a születésnapot FEB-FOTÓ Lemondott a SZER elnöke Lemondott posztjáról William Marsh, a közösen működtetett Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió elnöke, tiltakozásul az ellen a terv ellen, hogy az amerikai állami költségvetés által finanszírozott rádiók székhelyét Münchenből Prágába helyezzék át. A tavaly ősszel kinevezett elnök egyebek között azzal érvelt, hogy az áthurcolkodás túlságosan is megterhelné a rádió költség- vetésé. Vaclav Hável cseh elnök a rádió prágai székhelyének az egykori csehszlovák parlament épületét ajánlotta fel, de végleges döntés még nem született. Kérdőjelek Brüsszel után - merre? Az atlanti szervezet brüsszeli csúcsértekezlete és a kedden közzétett közös zárónyilatkozat nemzetközi elemzése azonnal, gőzerővel beindult. S ez nem csoda, hiszen — amint Manfred Wömer főtitkár megfogalmazta — a hidegháború vége óta a legfontosabb NATO-tanácskozásra került most sor. Mi történt a fő témakörben, a NATO-tagság ügyében? Sokan igen kritikus véleményt hangoztatnak: az amerikaiak által kezdeményezett békepartnerséget „meghátrálásként”, „Közép-Kelet-Európa cserbenhagyásaként” értékelik. A derűlátóbbak ebben a számunkra is létfontosságú ügyben mégis legalább a NATO és a kelet-európai térség kiszélesedő együttműködésének lehetőségére, illetve a békepartnerség révén — legalábbis elvileg — elérhető szoros kooperációra, s az „út végén” az esetleges teljes tagság esélyére hivatkoznak (a hivatalos magyar vélemények ehhez állnak közel). A bírálók viszont arra figyelmeztetnek: a békepartnerség keretei túl képlékenyek, nem fogalmazódott meg a NATO-kibővítés konkrét feltétel- rendszere, s a Nyugat „túlzottan” reagált Moszkva érzékenységére. Hol van az igazság? Merre megyünk akkor Brüsszel után? A legtöbb megfigyelő hajlamos elfogadni azok véleményét, akik eleve irreálisnak tartották az atlanti szövetség gyors, ráadásul új választóvonalakat létrehozó felduzzasztását, hiszen ez egyes jelentkezők elfogadását, mások visszautasítását jelentette volna. S ha hozzávesszük a délszláv válság ügyében jelzett határozottságot, s az ukrán atomarzenál leszerelésének bejelentését, a brüsszeli mérleg csakugyan pozitívnak tűnik. Igaz, a mutató még kimozdulhat ellenkező irányba is. Moszkvában például érhetik még meglepetések az odautazó Clinton amerikai elnököt, és vele együtt a világot. De miért ne bízhatnánk egyszer jó meglepetésekben is? Sz.G., Férenczy Europress Nyugtalanság Romániában és Szlovákiában Magyar—román katonai egyensúly Az a tény, hogy Magyarország a volt Szovjetunió adósságának fejében Oroszországtól 30 MiG-—29-es repülőgépet és a volt NDK hadseregének raktáraiból cserealkatrészeket kért és kapott, bizonyos nyugtalanságot keltett Romániában, amiként Szlovákiában is —jelentette ki a Vocea Romaniei című bukaresti kormánylapnak Niculae Spiroiu román védelmi miniszter egy átfogó interjú keretében, amelyben egyébként hangsúlyozta, hogy továbbra is jók a kapcsolatok Magyarországgal katonai téren. A Nyitott égbolt egyezmény, a küldöttségcserék politikai oldala az, hogy a lehetőség szerint a bizalmatlanság, a gyanakvás eloszlatására szolgálnak — hangsúlyozta a kedden megjelent beszélgetésben, amelyben részletezte a szomszédokkal kialakult katonai kapcsolatokat. — A magyar MiG—29- esekkel kapcsolatban a NATO előtt is kifejtettük, hogy nem jó, ha ebbe az övezetbe, miközben alkalmazzuk a haditechnika bizonyos kategóriáinak csökkentésére vonatkozó egyezményt, folyamatosan fegyverzetet hoznak be — mondotta a miniszter. Arra a kérdésre, hogy tehát aránytalanság áll-e fenn, a miniszter a következőképpen válaszolt: — Nekünk csak 18 MiG—29-esünk van. Ha figyelembe vesszük Románia méreteit, van aránytalanság. Sajnos katonai költségvetésünk csak mintegy fele a magyarnak, vagyis a lakosság lélekszámát is figyelembe véve egy főre számítva vagy négyszer kisebb. A Vocea Romaniei ezután azt kérdezte, úgy érthető-e ez, hogy a NATO és a volt Varsói Szerződés országainak fegyverzeti szintjére vonatkozólag aláírt egyezményt nem tartják meg? A védelmi miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény nem az egyes országok, hanem a két tömb fegyverzetét vette figyelembe, s mivel Románia nem volt a kelet—nyugati határ első vonalában lévő ország, a leghátrányosabb helyzetbe került Bulgáriához, Ukrajnához, Csehszlovákiához képest — mivel azonban aláírta az egyezményt, továbbra is tiszteletben tartja azt. Mindennap feladhatja ,3^0ÍIIP£B£IPRͧ§I hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja tel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig. Eltulajdonították szombaton diplomatatáskámat a Multigang Kft. okmányaival. Kérem, aki megtalálja, jutalom ellenében értesítsen. Kovács Tibor, Békéscsaba, Gutenberg u. 11/4. Telefon: (66) 326-506. Kárpótlási jegyet (30 000—100 000 Ft) névérték 75%-áért készpénzért. alanyi jogú tulajdonostól, határozattal vennék. Telefon: 7—8 óráig, 21—21.30 óráig (66) 356-063. 15 000 db tűzdelni való KITE tálcás, fehér paprikapalánta eladó. Gyula, Szőlőskert u. 13. sz.
