Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-11 / 8. szám
NAGYVILÁG A békepartnerség új tagok befogadásához vezethet / t Észak-atlanti „meghívás” a nem NATO-tagállam európai országoknak A „Szövetség, a Washingtoni Szerződés 10. pontjának megfelelően, nyitott arra, hogy tagságot biztosítson” további európai államoknak Airbus Elvi egyezségre jutott a Boeing amerikai repülő- gépipari óriás és négy európai partnere abban, hogy belekezdenek a tervezett közös repülőgépgigász előkészítésének következő, döntő szakaszába — jelentette tegnap a The Wall Street Journal. Az amerikai cég és az európai koprodukcióban épített Airbus tagvállalatai annak ellenére léptek egyet előre a jelenleg csaknem utópisztikusnak tűnő terv megvalósítása felé, hogy előttük is mind világosabb: a 550-800 személyes majdani repülő óriás valós fejlesztési költségei nem az első számításokban szereplő 10 milliárd dollárhoz, de inkább annak kétszereséhez állnak majd közelebb. Az ötök mindenesetre az ezredforduló körüli években szeretnének eljutni a gyártás megkezdéséig. A világ legnagyobb polgári repülőgépét a Boeing építi: a 747-400-as modell 440 utast képes befogadni. * * % Valami csodálatos monstrum van születőben. Elképzelni is hátborzongató, amint a határtalan emberi tudás megtestesítője a magasba emelkedik. Elképzelhetetlenül szörnyű viszont, ha — mint minden ember teremtette tárgy — meghibásodik, s a gépmadár zuhanni kezd. K. I. Walesa nyugtalan Lech Walesa lengyel köztársasági elnököt nyugtalanítja Csehország magatartása, Bili Clinton amerikai elnök küszöbön álló prágai látogatásával kapcsolatban. Mint Walesa a Lidové Noviny című prágai lap hétfői számában megjelent nyilatkozatában elmondta, a csehek miatt nem lesz közös közlemény Clinton és a visegrádi vezetők találkozósorozata után. Már önmagában az is Prága számlájára írható, hogy az amerikai elnök egyenként tárgyal majd Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország képviselőivel. Ha a megbeszélések kudarccal végződnek, „az a szervezők bűne lesz” —jelentette ki a lengyel elnök. „A szlovákok, a magyarok és a lengyelek közösen akartak fellépni. Végül azt javasoltam, hogy a négy ország közös álláspontját Václav Klaus (cseh miniszter- elnök) tolmácsolja. Nem fogadta el” — tette hozzá. A lengyel elnök — Csehország bírálata mellett — azt is megjegyezte az interjúban: ha a prágai csúcstalálkozón csak bizonytalan szövegezésű nyilatkozatok hangzáhak el, akkor Nyugat-Európára, illetve az Egyesült Államokra hárul ennek erkölcsi, katonai és politikai felelőssége. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A NATO-csúcs felszólalói — köztük Bili Clinton, Francois Mitterrand és John Major — nem zárták ki a NATO keleteurópai országokkal történő kiszélesítésének lehetőségét, de egyöntetűen úgy beszéltek erről, mint amely csupán a későbbiekben napirendre kerülő kérdés — összegezték szóvivői és egyéb N ATO-források a hétfői viták jellemzőit. Valamennyi hozzászóló szóba hozta a délszláv válság ügyét is, sőt ennek kapcsán hírek szerint ismételten felmerült a légi csapás lehetőségének kilátásba helyezése is, a téma részletes megvitatására azonban csak a munkavacsora során került sor. A kiszélesítés kapcsán az állam- és kormányfők úgy értékelték a békepartnerség intézményét, mint amely hatékony mód lehet a taggá válás előkészítésére a jövőben, s egyúttal kellően hozzájárulhat a térség stabilizálásához a jelenben. Különösen feltűnést keltett ennek kapcsán John Major felszólalása, aki beszédében konkrétan is megemlítette Csehországot, Lengyel- országot és Magyarországot, mint — szavai szerint — a térség határozott tagsági igénnyel fellépő „legfejlettebb demokráciáit”. Major A szlovákiai magyar kisebbség képviselői újabb kelet-európai etnikai szeparatista mozgalom szellemét idézték fel a hét végén tartott találkozójukkal, amelynek az volt a célja, hogy önkormányzatot és különleges státust követeljenek a déli körzeteknek, ahol többségben vannak— írta hétfőn a The Washington Post tudósítója helyszíni beszámolójában. Szerinte a szlovákiai magyar nacionalizmus feléledése emlékeztető a NATO számára, hogy nemcsak az orosz nacionalizmust kell számításba vennie, amikor katonai együttműködést ajánl Kelet-Európa zsenge demokráciáinak. — A térség sok országa szenved belső etnikai konfliktusoktól és a regionális versenyfutás átkaitól, amelyek egytől egyig hasonló fejfájást okozhatnak a NATO-nak, mint Görögország és Törökország ellenségeskedése — vélekedett David B. Ottaway, megemlítve, hogy mind Magyarország, mind Szlovákia a szövetség tagja szeretne lenni. Tudósításában azt írta, hogy a mintegy háromezer fős, incidens nélkül lezajlott nagygyűlés erős aggodalmat váltott ki a szlovákokból, akik a rendezvényben a hatszázezres magyarság elszakadási mozgalmának zászlóbontását látták. — A legtöbb szlovák úgy érzi, hogy a találkozó első lépés olyan független régió kikiáltása felé, amelyet később Magyarországhoz csatolnának — idézte az újságíró Michal Kováé szlovák elnök múltheti nyilatkozatát. egyébként beszédében egyfelől hangsúlyozta, hogy az alapvető cél a keleti új demokráciák konszolidálása kell hogy legyen, s ennek fontos eszköze lehet a békepartnerség; másfelől viszont utalt arra is: ezek az országok „nem egyformák” s ennyiből a NATO kapcsolatai is a békepartnerség keretében országonként eltérőek lesznek. Mindenesetre e folyamat „új tagok befogadásához vezethet” — jegyezte meg a brit kormányfő, Ismertette a szlovákiai lakosság 11,5 százalékát alkotó magyarság követeléseit, például azt, hogy a szlovák többséggel egyenrangú partnernemzet óhajt lenni. (A tudósító megjegyezte, hogy a szlovák alkotmány csak „szlovák nemzetről” beszél, a magyarokat nemzeti kisebbségnek minősíti.) Utalt arra is, hogy a magyarok félnek az asszimilációtól. Jóllehet a szlovák kormány előre „törvénytelennek és alkotmányellenesnek” minősítette a találkozó céljait, a The Washington Post beszámolója szerint a rendezők nem beszéltek sem függetlenségről, de még csak autonómiáról sem, hanem azt kérték, hogy a magyarságot ismerjék el a szlovákokkal azonos jogokkal rendelkező „nemzeti közösségnek”. A tudósító utalt a területi átszervezéssel, illetve a magyar nyelvű oktatással és név- használattal kapcsolatos követelésekre is. Idézte Duray Miklós kijelentését, amely szerint „minden népnek joga van az önrendelkezésre, de mi ezt Szlovákia határain belül kívánjuk gyakorolni”. A beszámoló megemlítette, hogy csupán egy szónok, a sepsiszentgyörgyi Molnár László Mihály célzott egy, a szlovákiai magyarságot is magában foglaló Nagy-Magyar- ország látomására. — Nem vagyok a határok erőszakkal való megváltoztatásának híve, de az örök határoké sem — mondta az amerikai lap jelentése szerint. külön is leszögezve, hogy „az ajtó nyitva áll”. Mitterrand elnök beszédében „ésszerű válasznak” minősítette a békepartnerséget arra az ellentmondó helyzetre, amelyben egyfelől olyan, egyértelműen demokratikusnak és szuverénnek tekinthető országok, mint például a Cseh Köztársaság vagy Lengyelország lényegében megalapozottan fejezik ki a Nyugathoz való csatlakozás igényét; másfelől viszont egy más helyzetPalesztin—izraeli tárgyalások Tábában Csaknem kéthetes szünet, súlyos bizalmi válság után, hétfőn újból tárgyalóasztalhoz ült az egyiptomi Tábában Izrael és a PFSZ küldöttsége, hogy tisztázzák a szeptemberben kötött autonómia-megállapodás végrehajtásának módját. Izraeli vélemény szerint másfél-két hónapra, a palesztinok reménye szerint csak két-három hétre van szükség a megegyezéshez, amely megnyitja az utat az izraeli katonák kivonulása előtt a Gáza-övezetből és a Jordán nyugati partján fekvő Jerikó körzetéből. Az izraeli delegáció, Amnon Sahak tábornok, a vezérkari főnök helyettese vezetésével hétfő reggel érkezett a Vörös-ten- ger partján fekvő üdülőhelyre, ahol a palesztin küldöttség, Na- bíl Saatnak, a PFSZ vezetője tanácsadójának irányításával vasárnap este óta várta. A tárgyalások újrakezdését múlt csütörtökön harangozták be, azután, hogy a megbeszéléssorozat december végén Kairóban megtoipant. Az itteni tárgyalásokon született írásos dokumentum körül robbant ki vita afelekközött: az izraeliek közösen kidolgozott megállapodásként kezelték, a palesztinok izraeli véleményként tálalták a szöveget. A felek több ízben hazugsággal vádolták egymást. Az okmány elsősorban az autonómiával felruházandó körzetek egyiptomi és jordániai határán lévő átkelők ellenőrzését részletezi, és körvonalazza a palesztinok fennhatósága alá kerülő jerikói terület határait. A most folytatódó tárgyalásokon e kérdéseken kívül tisztázni kell a megszállt területeken létesített izraeli kolóniák biztonsági övezetének kiterjedését, továbbá a kolóniák és a palesztin polgári hatóság közötti viszonyt. ben lévő Oroszország aggasztójeleket vél a NATO formális kiszélesítéséből kiolvasni. Mint a francia elnök szóvivője elmondta, Mitterrand úgy jellemezte a békepartnerséget, mint amely ugyan nem kinál teljes megoldást, de egyfajta „reális garanciát” jelent a térség országai számára. Francia részről egyúttal ismét elhangzott annak szorgalmazása, hogy az Egyesült Államok vállaljon részt Boszniában a szárazföldi békefenntartásból is. Az észak-atlanti szövetség állam- és kormányfői ünnepélyes keretek között aláírták azt a felhívást, amely meghív valamennyi nem NATO-tagállam európai országot, hogy egy — az általuk tegnap ugyancsak szignált —, békepartnerséget szolgáló keretegyezmény aláírásával létesítsenek kétoldalú kapcsolatot a szövetséggel. A felhívás bevezetőjében az állam- és kormányfők ünnepélyesen megerősítik, hogy a „Szövetség, a Washingtoni Szerződés 10. pontjának megfelelően, nyitott arra, hogy tagságot biztosítson” további európai államoknak. „Számítunk rá és üdvözölnénk a NATO kiterjesztését, amely evo- lutív folyamaton keresztül elérné a keleti demokratikus államokat” — szögezi le egyebek között a dokumentum, amely szerint a békepartnerség túllép az egyszerű párbeszéden és kooperáción, és igazi partnerviszonyt, „új biztonsági kapcsolatot” létesít a NATO, és az ezt igénylő országok között. Közel 77 ezer zsidó bevándorló telepedett le 1993-ban Izraelben. Többségük, azaz mintegy 65 ezer ember a volt szovjet köztársaságokból érkezett, de a térségben még mindig 1,4 millió zsidó maradt hátra. Az előző esztendőt csaknem ugyanezek az adatok jellemezték: 1992-ben összesen 76,5 ezer ember, köztük 64 ezer volt szovjet polgár vándorolt be Izraelbe. Szimha Dinic, az új bevándorlók fogadásáért felelős Zsidó Ügynökség vezetője úgy véli, hogy az ezredfordulóig további félmillió zsidó érkezhet Izraelbe. Ha ez valóban bekövetkezik, megvalósul a cionisták álma: több mint 5 millió zsidó fog élni a zsidó államban — hangsúlyozta Dinic. A szovjet határok 1989-ben történt megnyitása után 700 ezer zsidó emigrált, közülük Ismét térképet rajzolnak Boszniáról Bonn közelében hétfőn folytatta vasárnap este megkezdett béketárgyatósait Alija Izetbegovic boszniai és Franjo Tudj- man horvát államelnök. A bonni horvát—bosnyák csúcstalálkozón genfi diplomáciai körökből származó értesülések szerint előterjesztették a köztársaság felosztásának legújabb tervét. Eszerint a muzulmánok az összterület 33,56 százalékát kapnák, ami az állam területének valamivel több mint egyharmada, s megfelel az Európai Unió elképzelésének. A javaslat a Reuter által idézett, meg nem nevezett diplomáciai források szerint tartalmazza Szarajevó státusának rendezését is, amelyet mindhárom harcoló nemzet elfogad: a város tíz kerülete közül kilencet ENSZ-ellenőrzés alá helyeznének. Á hétfői horvátországi napilapok megerősítették, hogy Tudjman a hét végén új javaslatot terjesztett elő a középboszniai muzulmán—horvát konfliktus lezárására. A horvát fél kezdeményezte a boszniai horvátok és muzulmánok közötti kapcsolatok, illetve a horvát—boszniai államközi viszony átfogó rendezését. A javaslat foglalkozott az Adriai-tengerhez vezető muzulmán átjáró kialakításának lehetőségével és a hercegovinai főváros, Mostar státusának kérdésével is. 475 ezer Izraelben telepedett le. A Zsidó Ügynökség 1993 elején mintegy 110 ezer bevándorlóra számított, ám az év első felében a vártnál kevesebben döntöttek az áttelepedés mellett, s csak az év második felében erősödött fel ismét a bevándorlás üteme. Az ügynökség a bevándorlási kedv csökkenését az izraeli életbe való beilleszkedés nehézségeivel magyarázta; a későbbi növekedés okát pedig abban látta, hogy a volt szovjet köztársaságokban a gazdasági válság tovább mélyült és:erősödött az újabb nemzetiségi konfliktusok kirobbanásának kockázata. Mint az AFP emlékeztetett, a Zsidó Ügynökség 1993-ban közvetlen repülőjáratokat szervezett Izrael és a volt Szovjetunió 15 városa között a bevándorlók szállítására. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetése: személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig. 15 000 db tűzdelni való KITE pálcás keceli fehér paprikapalánta eladó. Gyula, Szőlőskert u. 13. sz. Békéscsaba központjában 250 négyzetméteres üzlet bérbe adó. Érdeklődni: dr. Bagdi László, Békéscsaba, Luther u. 12., telefon: (66) 327-766.____________ __________________________ _ S amara 1500-as, katalizátoros, lépcsős hátuljú, 10 hónapos, szürke, metállszínű eladó. Érdeklődni: 17 órától, Gyula Vásárhelyi P. u. 2. III/32, Telefon: (66)361-414. ____________________________ A kció: 10—40% engedmény! Rendkívüli csempevásár a Terrakottánál. Csempe 398 Ft/m2, padlólap 590 Ft/m2. Nyitva: 8—16 óráig, szombaton 8—12 óráig. Terrakotta Kft., Békéscsaba, Bartók B. út 46—50. (Generál-udvar.) Telefon: 324-788/137. Orosháza, Zombai út 40. Ha ezt a hirdetést kivágja és behozza, minden burkolóból 5% engedményt kap! A magyarok félnek az asszimilációtól A The Washington Post tudósítása a révkomáromi találkozóról 77 ezer bevándorlót fogadott a zsidó állam 1993-ban
