Békés Megyei Hírlap, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

füiJÉKÍS MEGYEI HÍRLAP A végegyházi moziból torna­terem lesz Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (68) 381-011. Az oldal fotóit készítette: Fazekas Ferenc Tüzes kérdés Mezőkovácsháza. — Kedve­zően alakult az 1993-as év vé­ge a tűzoltó-parancsnokságon. Az utolsó tűzeset ugyanis de­cember elején történt, majd ezt követően a karácsony és a szil­veszter is lángok nélkül zaj­lott. Szerencsére sem petárda-, sem karácsonyfatűz nem kese­rítette az ünnepi hangulatot. Az idei év két utólagos tűz­esettel indult: 3-án egy vil­lanybojler, 4-én egy húsfüstö­lő gyulladt ki. Fiókgyógyszertár Kaszaper. — Az ünnepek előtt nyitott a mezőkovácsházi Tília patika fiókgyógyszertára Kaszaperen. A 42 négyzetmé­teres „üzlet” a volt pártházban kapott helyet, amit az önkor­mányzat kedvező bérleti díj mellett adott át a vállalkozók­nak. Mint megtudtuk, a hideg­meleg víz bevezetése mellett némi felújításra is szükség volt, hogy a szigorú szabá­lyoknak megfeleljen a helyi­ség. A fiókgyógyszertár félmil­lió forint értékű készlettel ren­delkezik, a gyógyszerkészít­ményeket vagy más megren­deléseket mezőkovácsházi alapkészletből visznek át a te­lepülésre. A gyógyszerek mel­lett egyéb gyógyhatású készít­ményeket (teák, bébi eszkö­zök) is árulnak. A nyitva tar­tást, amely reggel 8-tól 10 órá­ig tart, egyenlőre egy rendsze­resen „kijáró” alkalmazottal oldják meg. A lehetőség a la­kosság szempontjából min­denképp hasznos, hisz amióta a település létezik, gyógyszer- tár nem volt. Illetmény Medgyesegyháza. — A köz­alkalmazotti illetmény beve­zetését, amely 1994. január 1 - jétől esedékes, az önkormány­zat saját erőből, hitelfelvétel nélkül biztosítja. Az intézke­dés 98 személyt érint közel hétmillió forint értékben. Az előírt közalkalmazotti bér­emelésnek — a megyében ta­lán egyedüli módon -— a te­lepülésen ez immáron a har­madik lépcsőfoka. Eladó büfé Mezőkovácsháza. — A felszá­molás alatt álló mezőkovácshá­zi áfész a közelmúltban bejelen­tette, hogy értékesíteni kívánja a buszmegállóban levő büfét. Az önkormányzatnak elővásár­lásijoga volt az ingatlanra, ezért a kedvezőbb eladás érdekében egyhangú képviselő-testületi döntéssel lemondtak ezen jogo­sítványról. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1994. január 10., hétfő Megőrizni a település arculatát — Nem érkezett el ugyan a négyéves önkormányzati munka értékelése, de úgy ér­zem, a hátralevő idő nélkül is levonhatók azok a következte­tések, amelyek jól példázzák célkitűzéseink megvalósulá­sát. A tanulságok nagy része pedig a h&lyi dolgokon túl a kistelepülések gondjait is ma­gában hordozza — mondta Csák István Végegyháza pol­gármestere az önkormányzati munkáról szólva. — Három évvel ezelőtt a település fő cél­jaként az infrastrukturális adottságok emelését, ezen belül is a szilárd burkolatú utak elkészítését tűztük ki. Emellett olyan fejlesztéseket, beruházásokat szerettünk vol­na megvalósítani, amely a községben élők mindennapjait könnyítik meg. Tudtuk ugyan­is, hogy csak a kor színvonalá­val lépést tartva lehet a te­lepülés lakosságmegtartó ké­pességét megőrizni. — A tervekből mi valósult meg? — Sikerült Végegyháza út­hálózatát 1993-ig 18,5 millió forintos költséggel korszerűsí­teni, amelyből csupán 4 millió forint a lakossági erő. A többit saját erőforrásból fedeztük. Hét utcában készült út, ami 90 százalékos szilárd burkolatú utat jelent a községben. Jelen­tős pénzeszközöket fordítot­tunk az iskola tetőszerkezeté­nek és a szolgálati lakások fel­újítására, új vizesblokk építé­sére és az egészségügy fejlesz­tésére. Járdaépítésre félmilli­ót, a körzeti orvosi és fogorvo­si rendelőre egymillió forintot költöttünk. Ezáltal a fogorvosi rendelő a környék legmoder­nebben felszerelt intézménye lett. Az iskola eszköztárát 400 ezer forintnyi anyaggal gyara­pítottuk. A hivatalban két IBM számítógép segíti az ügyviteli munkát, a lakossági szolgálta­tások biztosítására pedig vásá­roltunk egy MTZ munkagé­pet. A jelentkező igény miatt szükséges volt egy videofelve- vő beszerzésére, amit sokan vesznek bérbe. A téesz üzemi konyhájának bezárása után bővíteni kellett napközis konyhai részlegünket, ahova 400 ezer forintért vettünk eszközöket is. Egy nyilvános telefont telepítettünk a nagy ABC elé, valamint 700 ezer forintba került a II. világhábo­rús emlékmű és park kialakítá­sa. A rendőri munka támogatá­Csák István polgármester: „A közéletiség a vezető egyik erénye” sára két rádiót vettünk és hoz­zájárulunk a rendőri gépkocsi üzemanyagköltségéhez. Ez az összeg 3 év alatt 260 ezer fo­rintot tett ki. Nagy örömünkre a szociális válságkezelő prog­ram pályázatán nyeltünk egy­millió forintot, amelyhez 700 ezer saját erőt téve vásárolhat­tunk egy személyszállító au­tót. Szintén céltámogatásként nyert pénzből valósul meg a mozi helyén egy korszerű is­kolai tornaterem. A napi kihí­vások legfrekventáltabb területe a szociális munka, amely egyre mélyül. Még 1991-ben" 2,2 milliót, 1993- ban már 5,5 milliót fordítot­tunk e célra, ami önmagáért beszél. Emellett az óvoda, is­kola működtetéséhez a norma­tív támogatáson felül 1991- ben 5,5 milliót, tavaly pedig 7,3 milliót kellett átcsoporto­sítanunk. Véleményéin szerint a kistelepüléseknél az oktatási intézmények teljes vertikuma alulfinanszírozott és a működ­tetés hosszú távon nem bizto­sított. A közélet, a kultúra, a sport támogatására félmilliót tudtunk eddig költeni, a lehe­tőségek azonban egyre szűkül­nek. Az évek során számtalan, eddig a kormányhoz tartozó feladatkör került le önkor­mányzati szintre mindennemű anyagi és létszámfedezet nélkül. A közösséget szolgáló fejlesztéseinkkel elsősorban a hiányosságokat igyekeztünk pótolni, ami nem kis anyagi terhet jelent. Nem szórtuk a pénzt, itt nem volt jutalomosz­tás és bátran mondhatom, hogy ezeket a komoly célokat csak a testületi tagok pozitív emberi hozzáállásával, segítő szándékú szellemiségével old­hattuk meg, amit ezútorf kö­szönök. —Mi a véleménye az önkor­mányzati jogkörökről? — A hatalomban nem va­gyunk benne, az bizonyos. A közalkalmazotti törvényt megkérdezésünk nélkül hoz­ták és oldjuk meg, ahogy tud­juk. Az önkormányzatiság a hatalom peremvidéke. Egy­szerre vagyunk belül és kívül, igen korlátolt hatáskörökkel felruházva. Egyszerre látjuk a hatalom működését, ellent­mondásait, valamint a helyi társadalom ebből adódó elége­detlenségét. Tenni nem sokat tudunk a túlzott jogi szabályo­zás miatt. Ezen a munkaterüle­ten dolgozóknak, a polgár- mestereknek egyfajta külde­téstudattal, eltökéltséggel és jövőtudattal kell rendelkezni a község fejlesztése, működte­tése, illetve az itt élők érdeké­ben. Mindezt nem szabad négyéves állásnak tekinteni, ez csak egy kis intervallum a község életében, csakis a hosszú távú szemlélet vezet­het eredményre. — Mit tart az aprófalvak legnagyobb gondjának? — Azt, hogy a munka- nélküliség elsősorban bennün­ket sújt. Az pedig, hogy mit tud egy falu a saját embereinek munkájából kihozni, mennyi­ben tudja megteremteni a bel­ső egységét, az a község szer­kezetétől, a közösségtől, a he­lyi adottságoktól és nem utol­sósorban ’ a falu vezetésétől függ. A falu nem egyszerűen csak porták sokasága, hanem a közélet lehetőségét kell fel­lelnünk benne. Nehéz az el­múlt évek közönye és az anya­giak szűkössége miatt újrakez­deni, de meg kell próbálni kis eredményeknek is örülni és mindent megragadni, ami a cél felé visz. Sokat mesélhetnék — mondta a polgármester —, de példaként említeném, hogy amikor hosszú töprengés után a második polgármesteri vá­lasztáson elindultam, még nem tudtam, csak sejtettem, hogy polgármesternek lenni nem könnyű dolog. Nap-nap után új kihívásokkal kell szembenézni, amelyek közül a község fejlesztése csupán csepp a tengernyi változások okozta bizonytalanságból. Ma már tudom: az önkormány­zati munka kemény megmé­rettetés képviselőnek és veze­tőnek egyaránt. Szerencsére Végegyházán el tudunk szá­molni. Gelka Mezőkovácsháza. — A Hő­sök terén működő Gelka szer­viz épületét az ÁVÜ Rt. el­adásra hirdette meg, amelyet Ritkán adatik lehetőség, hogy egy ismerős családtól, szemé­lyiségtől, olvashatunk olyan irodalmi alkotásokat, amely teljes kitárulkozással szól köz­vetlen környezetünkről, múl­tunkról és jelenünkről. Gön- czöl Gizella magyarbánhe- gyesi tanárnő írásaiból már ol­vashattam néhány újságban, kalendáriumban, de a most megjelent „Kolduseledel” cí­mű novellagyűjteménye nem csak figyelemre méltó, de megdöbbentően élethű leírá­saival sokszor könnyeket csal az ember szemébe. A helyi fa­luszépítő egyesület egyik tag­ja fogalmazta úgy, hogy a „mostanában divatossá vált népi író megfogalmazás he­lyett családi írónak” tartja először a helyi önkormányzat­nak ajánlottak fel. A testület azonban anyagi forrás híján, sajnálattal bár, de nem tud se­gítséget nyújtani a vásárlás­hoz. Gönczöl Gizellát, amit egyéb­ként írásai is jól tükröznek. Egy ember, aki valóban meg­élte, átélte mindazt, amit leírt. Érdemes elolvasni! Szentestén is loptak a parókiáról Magyarbánhegyes. — Kará­csony szentestén az emberek jó része keresi fel a település templomait, hogy meghall­gassa és részt vegyen az éjféli misén. De van, akinek semmi sem szent. Ezt az alkalmat használták ki ismeretlen tette­sek Magyarbánhegyesen, ami­kor hajnali egy óra előtt né­hány perccel az ajtó betaszítá- sával bementek a római kato­likus templom melletti paróki­ára és a házvezetőnő szobájá­ból elloptak egy arany nyak­láncot és egy pecsétgyűrűt. Pechjükre a lelkésznek va­lami miatt vissza kellett men­nie az épületbe és a folyosóról meghallotta a szobában a ne- szezést. Hirtelen benyitva egy férfit és egy nőt vélt felfedez­ni, de azok az ablakon át gyor­san kereket oldottak. A mező­kovácsházi rendőrkapitány­ság a feljelentés alapján isme­retlen tettes éllen folytat nyo­mozást. Szívből ajánlom! Nem csak ünneprontók Vannak esetek, amelyek amellett hogy felhá­borítóak, az emberi érzéseink semmibevevé­sét jelentik. Ilyennek ítélem meg például, ha valakinek a legbensőbb érzéseit gúnyolják, ha a megszentelt temető virágait ellopják, vagy a jó szándékú közösséget egyéni érdekekért használ­ják ki. Ugyancsak visszataszítónak tartom azt a magatar­tást, amit karácsonykor tapasztaltunk lakótársaimmal. Történt, hogy a nyáron, nem kis anyagi befektetéssel, lakótömbünk közössége parkosítást végzett. A lakók apra- ja-nagyja lelkesen egyengette a termőföldet, ásta a növé­nyek elültetéséhez szükséges gödröket, majd mutatós örök­zöldeket és virágokat telepítettek. Ezt követően a lakók naponta szorgosan öntözgették a növényeket, hogy gyöke­ret eresszenek és télire megerősödjenek. Nem csoda tehát, hogy délutánonként a gyerekek, a felnőttek egyaránt szíve­sen időztek közelükben és gyönyörködtek munkájuk ered­ményében. A telepítés sikeres lett, mert minden növény átvészelte a szárazságot és új életre kelt. A karácsonyi ünnepek alatt azonban vandál pusztításnak estek áldozatul. Feltehetően az éj leple alatt, a tövénél elfűrészelték és ellopták a legszebbik ezüstfenyőt, amely különösen fájón érintett mindenkit. A lakók másnap felháborodva tárgyal­ták a munkájukat megcsúfoló pusztítást. „Csak annyi örö­me legyen benne, mint amit másoknak okozott” —mondták az emberek, mert tette ezúttal nem csupán egyszerű ünnep­rontásvolt. A. Késik a fizetés Mezőkovácsháza. — Koráb­ban hírt adtunk arról, hogy a mezőkovácsházi telephelyű ga­bonaforgalmi vállalat a privti- záció során értékesítésre került. Az ingatlan alatt levő 6,5 hek­tárnyi földterület értékéért az önkormányzatnak 3,1 millió fo­rint vételár járna. Mivel a kifize­tés több hónapig nem történt meg, ezért az önkormányzat egyeztetést folytatott a békés­csabai GMV vezetőivel. A de­cemberi testületi ülésen hallot­tuk, hogy a megállapodás sze­rint a földterületi érték 50 száza­lékának megtérítését december 15-éig, míg a másik felét 1994. január 31-éig vállalták a kése­delmi kamatokkal együtt. Átmeneti rendelet Medgyesegyháza. — A leg­utóbbi ülésén átmeneti költ­ségvetési rendeletet fogalma­zott meg a testület. Erre tulaj­donképpen azért volt szükség, hogy az 1994. évi költségvetés elfogadásáig az 1993. évi gaz­dálkodásnak megfelelően az önkormányzatot illető bevéte­leket folyamatosan beszed­hessék, illetve kiadásaikat ren­dezhessék, valamint az intéz­ményeknek az elmúlt évi mű­ködési költségvetés alapján a finanszírozásukat biztosítani tudják. Hatálya az új költség- vetés életbelépésekor szűnik meg. Fontos alapítvány Almáskamarás.—A település önkormányzatának kezdemé­nyezésére 1992. márciusában 500 ezer forintos alaptőkével létrehozták az Almáskamará­sért Alapítványt, amely szokat­lan módon egyfajta „deviza- számlaként” is működik. Ezen az alapítványon helyeznek el ugyanis minden pénzbeni ado­mányt, így a németországi test­vérkapcsolat által kapott anyagi segítséget is. A léte önmagában is fontos szerepet tölt be, mert ennek segítségével tudja az ön­kormányzat a pályázatokhoz a saját erőt biztosítani. Nagy ré­sze volt például az általános is­kola felújításában és a fűtés kor­szerűsítésében. Célja a nemze­tiségi hagyományok ápolása, a kegyeleti hely, a temető, a köz­ségi infrastruktúra fejlesztése, a település kül- és belterületi kör­nyezetvédelmi feladatainak tá­mogatása. Nem utolsósorban pedig az önkormányzati intéz­mények felújításának és mű­ködtetésének egyik anyagi for­rása. Végegyházán decemberben adták át az újjávarázsolt és kor­szerűen felszerelt postaépületet, amely a lakossági szolgál­tatások jobb ellátására hivatott

Next

/
Thumbnails
Contents