Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-08 / 286. szám

Oberes megyei hírlap 1 KÖRKÉP 1993. december 8., szerda | Dr. Széli Imre emlékére Gyula város egykor volt nagy hírű igazgató főorvosának, dr. Széli Imrének állít emléket de­cember 8-án, szerdán 15 óra­kor, a Pándy kórház gyermek- osztályának épületénél. A volt gyulai gyermekmenhely Kár­pát utcai épületének falára kerül emléktábla dr. Széli Im­re halálának 25. évfordulóján. A főorvos urat szeretők és tisz­telők előtt dr. Kovács Agnes igazgató főorvos mond avató­beszédet. Brit társaság A békéscsabai Magyar—Brit Baráti -Társaság december 8- án 17 órakor tartja közgyűlését a megyei könyvtárban. Azok­ra az érdeklődőkre is számíta­nak, akik majdan nyelvtanulás céljából Angliába szeretnének utazni. Karácsonyi rajzok A gyulai Karácsonyi János Ka­tolikus Általános Iskola és Gimnáziumban ma 16 órakor nyitják meg a karácsonyi rajz­pályázat eredményeként összeállított kiállítást. Ä tárlat december 8-a és 17-e között, 8-tól 16 óráig, a gimnázium első emeletén tekinthető meg. Miból „faragjanak”? December 7-én kibővített ülést tartott a battonyai képvi­selő-testület pénzügyi ellenőr­zőbizottsága. A tanácskozásra meghívták az intézmények ve­zetőit és a reprezentatív szak- szervezetek képviselőit is. Az ok: a jövő évi költségvetés ter­vezetében több mint 40 milliós hiány mutatkozik. Halálos baleset Tegnap 10.15 órakor Szarvas külterületén, a 44-es főúton a szarvasi T. L. által vezetett IFA tehergépkocsi megcsú­szott, áttért a menetiránnyal szemközti oldalra. Összeütkö­zött a személygépkocsiját ve­zető M. F. péceli lakossal, aki a helyszínen meghalt. Kaszaperen, a mikrobuszt vezető N. L. elütötte F. A.-né helybeli gyalogost, aki könnyű sérülést szenvedett. A baleset okát vizsgálják. Tájékoztató Az APEH Békés Megyei Igaz­gatósága tájékoztatja az érintett adózókat, hogy a földadó-mér­séklési és -elengedési kérelmek elbírálása folyamatban van. A nagyszámú kérvényekre tekin­tettel nem tudja tartani a 30 napos ügyintézési határidőt, ezért türelmüket kéri. Ugyanakkor felhívja az érintettek figyelmét a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. tv. 7. § (9) bekezdésé­ben foglaltakra, miszerint — a károsult az adó mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó kérelmét az adóhatósághoz az elemi csapást követő 30 napon belül nyújthatja be. A földadó-bevallással kap­csolatban az alábbi tájékoztatást adja: Ha a havi bevallásra kötele­zett adózó még a bevallás be­nyújtása előtt a földadó elenge­dését vagy mérséklését elrende­lő határozatot kézhez kapja, ak­kor a határozatnak megfelelően a bevallásában az adókötelezett­A régió betegeit gyógyítani kell (Folytatás az 1. oldalról) Az eredmény súrlódásokhoz vezetett, a hivatal vezetői oly­kor kellemetlen állásfoglalás­ra kényszerültek — állítja az egyik fél. A működési gondok felvetették a szervezeti kérdé­sek átgondolását. A dolgozók attól féltek, hogy az önkor­mányzat a járóbeteg-ellátást, a rendelő működtetését pénzhi­ányra hivatkozva megszünte­ti. A védőnők létszámcsök­kentéstől tartottak, ha az egészségügyi gamesz helyze­tében változás áll be. — Pénz ezután se lesz több, akkor mit nyernek a háziorvosok, mi lesz az egészségügyisekkel? — kérdezték többen. Ráadásul a pénzügyek a hivatal egy olyan élelmezési és szociális ellátó részéhez kerülnének, ahol nincs egészségügyi szemléle­tű szakember. Sekély (Folytatás az 1. oldalról) szóvivő, tiltakozott az ellen is, hogy néháayan egyházellenes­nek állították be a gimnáziumot. „Talán nem a megfelelő fórum ez, ahol elmondtam a kollégák véleményét, de most volt az utolsó alkalom, hogy érdemben befo­lyásoljuk a testület döntését” — mondta Elek Tibor tudósítónk kérdésére az ülést követően. El­mondta, hogy a tantestületben a szüntelen alkalmazkodás után igen kritikussá vált a hangulat, s robbanásveszélyes helyzet ala- kultki. Elek Tibor szavait—me­lyet a publikum nagy tapssal fo­gadott — dr. Lúczi József „nagy nyilvánosság előtti becsületsér­tésnek" ,dr.Köstner István meg­lepőnek, dr. Mátrai Mihály pedig olyannyira megdöbbentőnek minősítette, hogy „ha ilyen alap­talan támadásokat fogunk kapni, meglesz a következménye". Má­a földadóról séget nem, illetve csak csökken­tett összegben kell feltüntetnie. Az éves és negyedéves beval­lásra kötelezett adózók esetében is a fent említett módon kell eljár­ni. Annak a magánszemélynek, ide értve az egyéni vállalkozókat is, akinek földadója elengedésre került, annak a személyijövede- lemadó-bevallás 1993. évről 53. számú nyomtatványán 0-át kell feltüntetnie a földadó sorban, de külön levezetést nem nyújt be. Annak az adózónak, akinek szja- kötelezettsége nincs, és a földa­dóját az adóhatóság teljes egé­szében elengedte, a földadó be­vallására szolgáló 20. számú nyomtatványt nem kell benyúj­tani. A fentiekkel vagy bármilyen más adózási problémával kap­csolatban ügyfélszolgálatunk tá­jékoztatást ad. Ügyfélszolgálati idő: hétfőn 8.00—18.00 óráig, szerdán és csütörtökön 8.00— 16.00 óráig. — A kötelezettség terheket is jelent, amihez jogok is szük­ségesek — mondta Nagy And­rás alpolgármester. — A pro­filtisztítással több lehetőség nyílik a körzeti feladatot ellátó rendelőnek a beáramló bete­gek önkormányzatainak támo­gatását kérni. A rendelőt nem adjuk fel, de a fejlesztés a pénzügyek alakulásától függ. A mezőkovácsházi önkor­mányzatnak nincs módja kie­gészíteni a társadalombiztosí­tás anyagi támogatását. Leg­főbb feladat az alapellátás biz­tosítása — hangsúlyozta. — Ki gátolta az önkormány­zatot, hogy eddigi kötelezettsé­geit érvényesítse? Az új megol­dással a háziorvosi körzet, a hét­közi készenlét, a hétvégi ügye­let és a védőnői szolgálat finan­szírozását nem szakember in­tézné, ami nem „csak” jogi e kéj? sok nem sértődtek meg, leg­alábbis nem közölték a jelenlé­vőkkel. Lipták András visszauta­sította azt az állítást, hogy öröm látszott arcán a zsidóudvari elhe­lyezés nehézségeinek említése­kor. „Ilyen sekély kéjek engem nem üdvözítenek” — mondta. Dr. Kereskényi Miklós leszögez­te, hogy nincs ok a csodálkozás­ra: az indulatok mindig indulatot gerjesztenek. Kérte, hogy a kép­viselők tárgyszerűen és még az ülésnapon döntsenek. S eljött az igazság(?) pillanata, a szavazás. A zsidóudvar mellett 7 -en, ellene 5-en voksoltak, 11 -en tartózkod­tak. Az 1-es iskolamellé telepítést 16-an támogatták, 3-an ellenez­ték, 4-en jobbnak látták tartóz­kodni . Ezzel el is dőlt ahuzavona. A döntés után a gimnázium igazgatójának véleményét kér­deztük, elmondta, mindenkép­pen a zsidóudvari megoldást látta kérdés. Vajon a munkáltatói jogok — amit a polgármesteri hivatal venne át — kinek a kezébe kerülnének, valamint minden orvosra (családi, kör­zeti és intézményi szakember) érvényesek lennének? — fo­galmazta meg aggályait dr. Mihály Zsuzsa, a rendelőinté­zet főorvosa. Dr. Kovács Éva gyermekorvostól megtudtuk, hogy az önkormányzat az egészségügyi alapellátás fej­lesztésére, a rossz állapotú körzeti rendelőkre eddig való­jában nem sok pénzt fordított. A vállalkozás kapcsán példa­ként hozta fel a gyerekorvosi rendelő alapellátástól való el­választását. Vagy éppen az az önkormányzati szándék — kérdezte —, hogy ha nem vál­lalkozunk, akkor munka- nélküliek legyünk? A szakmai felügyelet képviselője, dr. Ka­posi Mária, a tisztiorvosi szol­gálat mezőkovácsházi vezető­je állította, hogy a rendelő megszüntetésére nem gondol­tak, szakmai szükségességét senki nem vitatja. Viszont bi­zalmatlanság tapasztalható az önkormányzattal szemben. A vitából az is kiderült, hogy gond van a terhestanácsadás, a védőnők elhelyezése körül, sőt ellentmondás tapasztalha­tó a tüdőgondozó fenntartásá­nál is. Summa summárum: az egészségügyi ellátás terén van pótolni való bőven. A pénz vi­szont egyre kedvesebb. Az ön- kormányzat végül úgy döntött, hogy az alapellátás szervezeti­leg az intézetnél marad. Halasi Mária volna jobbnak, hiszen az itt kiala­kítható épületegyüttes a legopti­málisabb egy modem középis­kolatávlatában. A meghozott ha­tározattal ismégelfogadhatódöntés született, amely azonban nem za­varja meg a 2-es és 3-as iskolával beindított iskolaszövetség előre meghatározott programját. Dr. Lipták András teijesztette elő bizottsága 3:1 arányban tá­mogatott javaslatát, melyben a 13. havi illetményen túl fél-fél havi jutalom megszavazását in­dítványozta a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek. További egyhavi bérének meg­felelő jutalmat javasolt dr. Po- CMvGáóorpolgármesterszámá- ra a közelmúltban kapott állami kitüntetés különjuttatásaként. Mint mondotta: a jutalommal semmi pénzt nem kapott a város polgármestere. Ezeket az indít­ványokat a testület az érintettek tartózkodása mellett egyhangú­anmegszavazta. BodTamás—Kiss A. János „...A LEGKITŰNŐBB EMBERI MŰVÉSZEKBEN AZ ÉRTELEM NEM ZÁRJA KI AZ ÖSZTÖNT.” (Ruskin) A helyi béke alapítványa? Tegnap délután Békéscsabán, a megyei könytárban civil szerve­zetek, intézmények, önkor­mányzatok képviselői folytattak eszmecserét az országos Közös­ségszolgálat Alapítványhoz ha­sonló, megyei alapítvány létre­hozásáról. Megyénkben mint­egy 300 civil szervezetet tarta­nak nyilván, számuk több, hi­szen jónéhány an cégbírósági be­jegyzés nélkül is működnek. A megyei közösségfejlesztők nemegyszer nyújtottak már in­formációs és szakmai segítséget: ilyen település-feltérképezést végeznek hamarosan a Bé- késszentandrás melletti Furu- gyon és Kertészszigeten, ahol a helybeliek tenni akarnak a jövő­ért. Beke Pál, a Közösségszolgá­lat Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy vélte: ha a kormány­zat túljut a napi feladatokon, tá­mogatja a társadalom humán ol­dalának fejlődését, odafigyel az állampolgárra, hiszen a helyi bé­ke nagyon fontos. A résztvevők településeik példáján az emberi erőforrás-fej­lesztés, a közös szellemi gondol­kodás szükségességét hangsú­lyozták és megállapodtak me­gyei alapítvány létrehozásában. Tervezetet ál 1 ítanak össze a ci - vil szféra anyagi-szellemi támo­gatására, további együttműkö­dőket keresnek és hamarosan a nyilvánosság elé lépnek. Sz.M. A mezőkovácsházi rendelőintézetbe egy éve került az az ultrahangos készülék, amelyen a kép tanúsága szerint dr. Spiák Ibolya belgyógyász, kardiológusszívüreg vizsgálatot végez ARCHÍV FOTÓ Mit tegyen, aki lekéste az átutalási határidőt? Minden igyekezetünk ellenére több előfize- D ^ tőnk lekéste azt a határidőt, ameddig a pénzin- tézetek elfogadtak megbízást a Békés Megyeien Vîk. Hírlap előfizetési díjának leemelésére. Ezt azokból a ßSj telefonokból ismerjük, melyeket tegnap kapott f||fj terjesztési részlegünk. A feltett kérdésre, hogy mit tegyen az az olvasó, aki nem szeretné a megszokott és kedvelt lapját nélkülözni, a következő választ adjuk. 1994. január hónapra fizessék elő készpénzben a Hírla­pot, melyet megtehetnek kiadónknál (Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4.), területi ügynökeinknél, illetőleg kézbesítő­inknél. Telefonon és levélben eljuttatott megrendelésük alapján gondoskodunk arról, hogy eleget tehessenek előfi­zetési szándékaiknak. Továbbra is várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, véle­ményüket személyesen, levélben vagy a (66) 450-450/ 151 -es telefonon. Elfogadták a honvédelmi törvény módosítását Az egyetlen napirend előtti fel­szólalás elhangzása után újra megnyitotta a T. Ház az 1994. évi költségvetési törvénytervezet részletes vitáját, majd rátértek a szociális igazgatásról és ellátá­sokról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitájára. Ezután nagy többséggel elfo­gadták az árak megállapításáról szóló jogszabály módosítását. Ennek értelmében a vízközmű­vekből szolgáltatott ivóvíz, va­lamint a szennyvízelvezetés dí­ját az önkormányzatok határoz­zák meg a jövőben. A regionális vízművek szolgáltatásának dí­ját a közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter állapítja meg. Elfogadták a vízgazdálkodási társulatokról szóló, az önkor­mányzati bizottság által kivéte­les és sürgős eljárásban megtár- gyalttörvényjavaslatot. Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a honvé­delmi törvényhez kapcsolódó­an beterjesztett alkotmánymó­dosítást. Az alkotmánymódo­sítás másik pontja módosítja a határőrség eddigi státuszát. Az alkotmánymódosítást követően megkezdődött a honvédelmi törvényjavaslat határozathozatala. Csúzlival a szociális gondok oroszlánja ellen A végrehajtás során szerzett tapasztalatok és a jövőévre várható tenden­ciák a szociális törvény módosítását teszik szükségessé. Jelentősebb tartalmi változások a munkanélküliek jövedelempótló támogatásánál és a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjának szabá­lyozásánál várhatóak. Néhány kisebb változtatás lesz a gyermeknevelési támogatásnál is. A tegnapi általános vitában felszólaló Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) először az önkormányzati szociális osztályokon, irodákban szerzett tapasztalatait, a tehetetlenségből fakadó kínt és keserűséget idézte fel. A helyi szociális rendeleteket ugyan mindenütt megalkották, de ettől még nem születik meg az állampolgárok szociális biztonsága. Az önkormányzatoknak csúzlival kell oroszlánra vadászniuk. A nagyobb városokban a szociális normatívákból kellett kiizzadniuk a bölcsődék és a szociális intézmények fenntartását, a tankönyvvásárlási támogatásokat, az étkezési hozzájárulásokat is, a kisebb településeken pedig a munka- nélküliek jövedelempótló támogatása viszi el a szociális pénzeket. Felszólalása második részében a főállású anyaságról szólt a békéscsa­bai képviselőnő. Támogatta a kormány legtöbb módosító elképzelését, de javasolta, hogy a gyermeknevelési támogatás méltányosságból törté­nő megadásáról ne miniszteri, hanem helyi szinten döntsenek. Végül felhívta a figyelmet egy törvényi ellentmondásra. Míg a szociális törvény lehetővé teszi, hogy a főállású anyák négyórás munkát vállaljanak, addig a társadalombiztosítási igazgatóságok a társadalombiztosítási törvényre hivatkozva nem akarnak kiadni az anyák részére másodállá­sú vállalkozói igazolványt. c Á Sarakba szorítva Petárdák Mikulástól vízkeresztig Talán egy évtizede annak, hogy hazánkban is divatossá vált szilveszterkor petárdákkal köszönteni az új évet. A szakemberek már akkor figyelmeztették a buzgó durrogtatókat arra, hogy az örömújongásnak nem éppen ez a legveszélytelenebb kifejezési módja. Az intelemmel azonban sem a gyártók, sem a forgalma­zók, de a felhasználók sem törődtek. A balesetek nyomán rendeletek születtek a petárdák árusítá­sának tiltásáról, a szülők egy része talán jobban oda is figyel arra, hogy mivel játszadozik a gyermeke december táján, de az intézkedések elégtelenségét az immár Mikulástól megkezdett petárdarobbantgatások híven igazolják. Eleinte ugyanis csak szilveszter éjszakáján, pontosabban éjfél után volt hangos a város a petárdáktól. Később már az év utolsó napjának délután­ján is összerezdült az ember egy-egy, a közelében eldurrant petárda hangjára. Idővel a karácsony csendjét is megzavarta a detonációk sorozata, napjainkban azonban odáig jutottunk, hogy december első napjaiban hangossá válnak a téli éjszakák, s hol idős emberek rezzennek össze háborús emlékeik nyomán a nagy erejű robbanásoktól, hol kisgyerekek riadnak fel első álmaikból. A veszélyes játszadozás tavaly vízkeresztkor kezdett alábbhagyni, csak reménykedni lehet abban, hogy ebben a petárdaszezonban sem tart tovább. Különös és elgondolkoztató, hogy hány szülő figyelmét kerüli el gyermeke esti időtöltése. . , ,

Next

/
Thumbnails
Contents