Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-06 / 284. szám
1993. december 6., hétfő MEGYEI KÖRKÉP ‘ j jRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 77% AZ EXPO MELLETT |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világ- kiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A budapesti IX. és XI. kerület lakosainak 82 százaléka úgy gondolja, hogy az Expo elősegíti az úthálózat és a tömeg- közlekedés fejlődését. És Ön mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest lúkory u. 3. BUDAPEST „Kínös ügy” Patikuskesergő Hej, az a patikaprivatizáció! De nehezen, keservesen alakulnak a dolgok! Az önkormányzat és az AVÜ többszörös huzavonájának csak a gyógyszerészek lehetnek a vesztesei. Ha ugyanis az AVÜ privatizálja a gyógyszertári központokat, a megye patikáit, a gyógyszerészek többsége a többmilliós értékre taksált gyógyszertárakat csak E-hitel- lel tudja megvásárolni. Miután a gyógyszerellátás a betegalapellátás része, a patikákra szükség van, ezeket működtetni kell! Híreim szerint, a megye gyógyszertárainak 30 százaléka veszteséges. Hogyan fogja a bátor, mondjuk szakmájának kitűnő mestere, ámde vállalkozónak nehezen betörő gyógyszerész a kölcsön részleteit, egyáltalán a kamatok fizetését kigazdálkodni? Rejtély... „Kínos ügy” — hallották a közelmúltban összehívott „mezei gyógyszerészek” egy megyei vezetőtől. Az ÁVÜ kinevezte a vállalati kormány- biztost, az önkormányzat is hivatalában tartja az általa elfogadott igazgatót. így azok vagy nyugodt bölcsességgel elviselik egymás jelenlétét vagy két jószándékú embert önhibáján kívül fordítanak szembe egymással. A vesztesek pedig ismét a bizonytalan helyzetben rettegő patikusok lehetnek, mert a véleményüket csak anonym-mó- don nyilvánítják, hiszen a győztes kiléte bizonytalan. Ha a megyei önkormányzat lenne, kamatmentes kölcsönnel támogatná a patikában dolgozó, privatizációra vállalkozó gyógyszerészeket. Kérdés, hogy a kormányprogram, az AVÜ-privatizáció tűzön-vízen megvalósul-e, kénytelenek lesznek a gyógyszerészek előreláthatóan vissza nem fizethető kölcsönöket felvállalni? Egymás között, csendesen zúgolódnak, hogyha egészségügyi privatizációról van szó, nekik miért kell a munkahelyüket megvásárolni, más gyógyító ágazatok, kórházi osztályok, műszerek pedig állami, önkormányzati tulajdonban maradhatnak. Vagy azok megvásárlási ötlete lesz a következő lépés? Akinek pénze és mersze volt különböző forrásokból az elmúlt időszakban, az már magángyógyszertárat nyitott az akkori kedvezőbb feltételekkel, nagyobb piaci lehetőségekkel. Sok beteg már hozzájuk szokott, mert ők szabadabban szerezhették be a gyógyító szereket, amelyek esetleg az állami patikákban nem voltak kaphatóak. Vissza is kell, talán lehet, hódítani a bizalmat és az embereket. Egyszerű számítás viszont, ha 18-20 százalék árrést tehetnek áruikra a frissen privatizált patikák, a bankkölcsönök kamata viszont 30-40 százalékos, honnan a jóégből kerül ki a fenntartási költség, netán a haszon? A kérdés végleg még mindig nem dőlt el, a megyei önkormányzat két, számukra kedvezőtlen bírói döntést követően a legfelsőbb bírósághoz fordul majd. Egy Veszprém megyei ügyész az Alkotmánybírósággal próbálkozik, eldöntendő, törvényesek-e a jelenlegi honi lehetőségek? A gyógyszerészek pedig csendben várnak, mint eddig mindig, nyuszilesben, utcára kerülnek vagy kifizethetetlen adósságok önálló, szabad birtokosai lesznek-e? Bede Zsóka Visszhang A Gyulai Idegenforgalmi Rendszerről Az utóbbi időben a Békés Megyei Hírlapban kétszer is megjelent a GYIR-rel kapcsolatos írás. A legutóbbi, kritikus hangú cikk november 23-án. Erre kívánok válaszolni az alábbi írásban. 1991-ben egy gyógyidegenforgalmi szakember és egy informatika professzor megbízás alapjánfelvázolt Gyula számára egy idegenforgalmi fejlesztési rendszert. A város közgazdászokkal, idegenforgalmi konzultánsokkal 2 évet dolgozott azon, hogy előkészítse e rendszer beindulását. Az alapötlet relatíve egyszerű: a város szerény anyagi erejét és az idegenforgalmi haszon egy kis részét folyamatosan vissza kell forgatni a vendégforgalommal kapcsolatos infrastruktúrába, fejlesztésekbe, reklámba és így magasabb, jövedelmezőbb szintre lehet emelni ezt a gazdasági ágazatot. Gyula adottságai jónak látszanak ehhez. De hogyan lehet mindezt megvalósítani? Hiszen a város maga évente több tízmillió forintot fordít a vendégforgalommal összefüggő célokra (szinte egyedülállóan a fürdővárosok közül). A magántőke is szerepet vállal bizonyos területeken (ahol megfelelő a megtérülés). Mindez azonban nem elég, mert nemcsak a reklám, a gyógyfürdő fejlesztése, az út, a csatornázás fontos, hanem a parkok, az Élővíz-csatorna, a műemlékek, a turisztikai szempontból oly lényeges kulturális rendezvények (például a Várszínház) is pótlólagos támogatást igényelnek. A városfejlesztés és vendégforgalom előmozdításának ezen céljait az idegen- forgalmi fejlesztési rendszer alapítványi struktúrán keresztül segíti elő, így a pénz célzottan és gyorsan hasznosul. A rendszerhez önkéntes alapon csatlakoznak a vállalkozók: aki egy megfelelő színvonalat elér, társulhat. A rendszer folyamatos reklámot biztosít, és megállapodáson nyugvó kedvezményeket nyújt (például 30% árengedményt a Várfürdő-belépőnél, de egyéb szolgáltatásokban is lehetnek kedvezmények.) A rendszer fontos eleme, hogy induláskor a résztvevő vállalkozókkal közösen dolgozzák ki a szolgáltatások kínálatát (ez terjedhet a telekommunikációtól a banki, pénzügyi jellegű szolgáltatásokig, a jogi, tolmácsolási és egyéb területekig). Fontos cél az is, hogy a vállalkozók a forgalom növekedésén és a szolgáltatások színvonalának megfizetett emelésén keresztül több pénzhez jussanak. Megjelent a pályaválasztási tájékoztató A gyermek érdeklődési körének és a gazdasági igényeknek egyszerre megfelelő szakmát nagyon nehéz találni, ezért a továbbtanulás körüli döntés minden családban több hónapon át tartó folyamatként van jelen. Sokat segíthet a megnyugtató elhatározás kialakításában a Békés megyei pálya- választási tájékoztató az 1994/95-ös tanévre című most megjelent kiadvány, amelyet a Békés Megyei Képviselő- testület Pedagógiai Intézete adott ki a nyolcadikos tanulók és szüleik, valamint az iskolák számára. Az idén azonban haszonnal forgathatják az információk garmadát tartalmazó könyvecskét azok a negyedikes középiskolások is, akik nem kívánnak felsőfokú intézményben tanulni, viszont szívesen elsajátítanának egy kelendő szakmát, de azok a szakmunkástanulók ugyancsak találnak benne hasznos tanácsokat, akik a néhány évvel ezelőtt választott mesterségnél szívesebben tanulnának egy másikat. A kiadvány — a települések betűrendjében —- a megye összes középiskoláját, szakmunkásképzőjét bemutatja a választható pályákkal együtt, tájékoztat a felvehető tanulók számáról, a felvételi tantárgyakról, az adott iskolába jelentkezéskor elvárt tanulmányi eredményről, és a kollégiumi lehetőségekre is felhívja a figyelmet. Érdemes a tájékoztatót azoknak a szülőknek is beszerezni, akik nyolcosztályos gimnáziumba szeretnék beíratni a gyermekeiket, vagy a 6 + 6-os rendszert tartják számukra a legmegfelelőbbnek, mert az erre lehetőséget nyújtó általános iskolák adatai is megtalálhatóak benne. A pedagógiai intézet kiadványa nemcsak az iskolákról és az elsajátítható szakmákról ad tájékoztatást, hanem még számtalan praktikus tanácsot is tartalmaz. Megtudhatjuk belőle, hogy melyik iskola mikor tart nyílt napot, mi a továbbtanulásra való jelentkezés módja, melyik iskolában mikor van a jelentkezés beadásának határideje, mikor vannak a felvételik, hogyan lehet fellebbezést benyújtani, kiknek érdemes szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt választani, vagy például milyen ingyenes szaktanácsadások igényel- hetőek a pedagógiai intézettől a pályaválasztás minél eredményesebb eldöntéséhez. A pályaválasztási tanácsadó beszerezhető az iskolákban, vagy a pedagógiai intézettől (5600 Békéscsaba, Luther u. 5/B. Tel.: 66/449-349). L. M. Irodalmi est a kollégiumban Orosházán a Darvas József Kollégiumban irodalmi estet rendeztek. A Táncsics gimnázium meghívására Békéscsabáról érkezett vendégművészeket Ká- rolyfalvi Elemémé kollégiumi igazgató köszöntötte és mutatta be a hallgatóságnak. Szabó Ilona (békéscsabai tanárnő) és Hevesi Imre estjének címét Kosztolányi ihlette meg: A legszebb szó. A költőnő saját versei mellett (amelyek főként elégikus és szerelmi élményeket jelenítet- tekmeg) ismertköltők—József Attila, Petőfi Sándor—megzenésített verseit adta elő. A két művész olyan jó hangulatot varázsolt a közönség soraiba, hogy az est végén a hallgatók is együtt énekelték az ismerős dalokat. A Gyulára belépő vendég a rendszer ajánló reklámlapjával, -kártyájával találkozik: nemcsak a legjobb vendéglőket, szálláshelyeket ajánlja a kis lap, hanem más szolgáltatásokat is. A legmegbízhatóbb autószerelők, orvosok, gyógyszerészek stb. is beléphetnek a Gyulai Idegenforgalmi Rendszerbe (GYIR-be). Fontos, hogy a vendég érezze, hogy garantált minőséget kap, és ez az érzése feleljen is meg a valóságnak. A vendég személyének jelentőségét szimbolizálja a „G" márkajegy is(G- Guést = Gast = Vendég). Ha beindul e marketingrendszer, és effektiven növeli a résztvevők jövedelmét, a vállalkozó nehezen engedheti meg magának, hogy kimaradjon belőle: akinek gyengén megy az üzlete, az fellendülést vár tőle, akinek pedig jól, az még több pénzt. A résztvevők külön megállapodások alapján, szakmánként is eltérő mértékben bruttó jövedelmük 1—3%-át fizetik be az alapítványba. Ily módon a város és a magánszféra szerény gazdasági erői koncentrálhatok, és a legfontosabb kitörési pontokra pénz irányítható. így a kiadványok, szálláskatalógusok, szórólapok, reklámfilm, idegenforgalmi belföldi és külhoni vásárokon való megjelenés, egyáltalán a város vendégforgalmi általános menedzselése lehetővé válhat. Ha szerény mértékben is, de járulékos pénzek juthatnak környezetvédelmi, műemléki, városfejlesztési, kulturális és sportcélokra is az alapítványi rendszeren keresztül. Az általános fejlesztési előnyökön túlmenően a gyulaiak számára külön tervezett kedvezmény, hogy a Várfürdőbe csökkentett áron juthatna be a gyulai állandó lakos. Az iskolai, valamint verseny jellegű úszást szintén lehetne támogatni az alapítványon keresztül. Az alapítvány kis irodát működtet, melyben egy főállású idegenforgalmi szakember menedzseli a rendszert. Szerencsés dolog, hogy eddigi információink szerint a Tourinform országos hálózatával is lehetségesnek látszik az együttműködés. A rendszer egyedi, Magyarországon ilyen még nem működik. (Nyugaton némileg hasonló mechanizmusok léteznek.) Ha a vállalkozói szféra nem ismerné fel az előnyeit és a saját anyagi érdekeit, akkor a város magára maradna, és saját eszközeivel e céloknak csak kisebb részét tudná megvalósítani. Szerencsére egyes élelmes és vállalkozó szellemű cégek már jelezték, hogy üzlettársak kívánnak lenni a városnak ebben az érdekes kezdeményezésében. Mások azt mondják, hogy mérlegelnek: ha a konkrét üzleti ajánlat előnyös lesz számukra, beszállnak. Akár megvalósul a GYIR Gyulán, akár nem, egy biztos: más városok máris érdeklődnek iránta. A rendszer mint szellemi termék azonban egyelőre még nem eladó. Dr. Pocsay Gábor POLGÁRMESTER
