Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-29 / 304. szám
1993. december 29., szerda NAGYVILÁG »BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HlRfPLŰSZ A legnagyobb lesz a világon Jövőre megkezdődik annak az 1 millió embernek az el- költöztetése, akiknek otthona Kína majdani hatalmas duzzasztógátjának és vízierőművének árterében van —jelentette az AP tegnap megjelent kínai sajtóértesülésekre hivatkozva. A Jangce középső szakaszára tervezett beruházás legalább 30 milliárd jüanba, azaz több mint 5 milliárd dollárba kerül. Néhány ezer embert máris evakuált a kínai kormány arról a környékről, ahol majd megépül a Három Bástya nevű duzzasztómű, és hatására kialakul a nagy mesterséges tó. Ez a vízíerőmű lesz a legnagyobb a világon. *** Azért ne igyunk előre a medve bőrére. Volt ez niár máshol, máskor is, mégsem lett belőle semmi. Vagy csak nálunk dobá- lodznak feleslegesen a nagy pénzekkel? Másutt talán inkább a megfontolt tervezést részesítik előnyben. M. B. Mély konfliktusok Közép-Kelet-Európában Lengyel lapok a magyar nemzetiségekről A Zycie Warszawy című lengyel újság térségünk és a Balkán etnikai problémáit áttekintő cikkében bőven foglalkozik a magyar nemzetiségek kérdésével. A szerzők emlékeztettek arra, hogy a trianoni szerződéssel a magyarok egyharmada került az ország határain kívülre, erről azonban az előző korszakban hallgattak. A rendszer- váltás után a budapesti vezetés a magyar kisebbségek ügyét prioritásai közé sorolja. Bukaresti, pozsonyi és belgrádi kormány- körqjcben ez nyugtalanságot kelt. Bár a magyar kormány következetesen a jelenlegi határok tiszteletben tartását hangsúlyozza, aláhúzzák Trianon igazságtalan voltát is. A románok azzal vádolják a magyarokat, hogy el akarják szakítani Erdélyt Romániától, jóllehet az ottani magyarok csupán kisebbségi jogokat és valamiféle autonómiát követelnek. „A román vezetés hivatalos propagandájában kihasználja a nacionalista érzelmeket, az államközi szerződés ügye pedig változatlanul holtponton van.” Nem konfliktusmentes a magyar—szlovák viszony sem. A lap emlékeztetett arra, hogy még Szlovákia függetlenné válása előtt Meciar szlovákellenes csapatösszevonásokkal vádolta meg Magyarországot, alaptalanul. A kisebbségi kérdések mellett a konfliktus alapja a bős-nagymarosi vízierőmű ügye. „A szlovákok és a magyarok közti konfliktus mély, de nem fenyeget heves kiéleződéssel... Sokkal veszélyesebb a helyzet a Vajdaságban.” Az ottani magyar kisebbség csakúgy, mint a magyar kormány, határozottan ellenzi a szerbek boszniai agresszióját. Az újság értékelése szerint a budapesti vezetés nem képvisel revizionista politikát, de a magyar politika főárama mentén vannak olyan politikusok, akik nyíltan hangoztatnak területi revíziós igényeket, s szeretnék visszaállítani „Nagy-Magyarországot”. A Rzeczpospolita pozsonyi tudósítást közölt Andrzej Nie- wiadowski tollából a magyar nemzetiségi problémáról. Beszámolója szerint a nyár óta a szlovákiai magyar kisebbség mind gyakrabban veti fel az autonómia igényét. Ugyanakkor Szlovákiában attól tartanak, hogy Antall József halála után erőre kaphat az a jobboldali nacionalista irányzat, amely a közvetlen konfrontáció útját választaná. Niewiadowski felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi kérdésben vallott szlovák állásfoglalások olyan helyzetben hangzanak el, amelyet a folyamatos politikai válság jellemez. Ebben a helyzetben a magyar képviselők a kényes egyensúly mérlegének nyelvét jelentik a parlamentben. Az ügy belpolitikai oldalához tartozik, hogy Meciarral szemben a nemzetiségi kérdésben eddig mérsékelt Mihal Kovác államfő szerez magának jó pontokat szavazóinál. Oroszország továbbra is Európa legnagyobb katonai hatalma marad Sam Nunn cikke az International Herald Tribune-ban Kadhafi Clinton védelmére kelt A líbiai hírügynökség kedden arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Moamerel-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője felkérte országa újságait: „Ne támadják Clinton amerikai elnököt sem személyében, sem pedig politikailag.” Az MTI-hez telefaxon eljuttatott üzenet szerint Kadhafi nemtetszéssel olvasott a líbiai újságokban néhány Bili Clinton elnök személyével foglalkozó írást, és felkérte a lapokat, hogy tartózkodjanak az amerikai államfő elleni támadásoktól, mivel őt „másképpen kell kezelni, mint Reagan és Bush elnököt”. Észtország enyhített álláspontján Észtország, eddigi álláspontján módosítva, kész elfogadni azt a moszkvai javaslatot, hogy az orosz csapatok kivonásának határideje 1994. augusztus 31. legyen. Tallinn végső beleegyezéséhez az kell, hogy az orosz katonák távozásának üteme a jövő év elején felgyorsuljon — jelentette ki Trimi Velliste észt külügyminiszter a Hommiku- leht című tallinni lapnak adott interjújában. Oroszország novemberben, a Lettországgal folytatott államközi tárgyalásokon javasolta a jövő nyári dátumot. Lett részről ezt nem fogadták el, s máig is ragaszkodnak az ez év végi dátumhoz. Eddig Észtország is ezt követelte, de most enyhített álláspontján. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A NATO-nak világossá kell tennie az Oroszországban éledező imperialista körök számára: az orosz vezetéstől függ, hogy együttműködő vagy konfrontációs kapcsolat alakul ki országuk, illetve az Egyesült Államok és az északatlanti védelmi szövetség között. Az együttműködés kölcsönösen előnyös stratégiai partnerséghez vezet Washingtonnal, míg a birodalmi álmokat dédelgető Oroszország feltűnése arra buzdítana, hogy a volt Varsói Szerződés egyes, kiválasztott kelet-európai tagállamaira gyorsan kiterjesszék a NATO teljes jogú tagságát — írja az International Herald Tribune keddi számában Sam Nunn, a szenátus egyik legbefolyásosabb tagja. À demokrata párti politikus cikkében emlékeztetett a kelet-európai biztonsági aggodalmakra, illetve az erre vonatkozó nyugati reagálásra. Mint írja, a NATO januári csúcsértekezlete hivatalosan is jóváhagyja majd a washingtoni kezdeményezésre született „partnerség a békéért” elképzelését — ez a megoldás mind a NATO-nak, mind a tagság iránt folyamodóknak időt ad arra, hogy átgondolják, milyen legyen az új atlanti szövetség jellege, hatásköré; s egyben időt ad az oroszországi események alakulásának megfigyelésére is. Hozzáteszi: Oroszország továbbra is Európa legnagyobb katonai hatalma marad, s szerinte a NATO- nak a közeljövőben az a legfontosabb feladata, hogy az orosz külpolitika „együttműködési vonalát” segítse. Nunn mindenesetre rámutat: nem szabad elfeledni, hogy a NATO lényege — miközben a tagság persze jelentős gazdasági és politikai előnyökkel is jár — éppen a biztonság. Éppen ezért, ha a „partnerség a békéért” elve túlmegy a puszta tanácsadás kategóriáján, akkor a NATO-csúcs résztvevőinek néhány biztonsági adottságot is figyelembe kell majd venniük. Először is a NATO keleti kiterjesztése nem történhet meg a katonai stratégia és erőforrások komoly számbavétele nélkül. Azután a tagságra törekvő országokkal meg kell kezdeni a közös kiképzés és gyakorlatok lépésről lépésre haladó programját, a közös hadműveleti doktrínák kidolgozását és a kompatibilis fegyverzeti, technológiai és kommunikációs rendszerek kifejlesztését. A tárgyalásokon meg kell vitatni azt is, hogy a jövendő tagok területén lehetnek-e NATO- csapatok, s hogy a jövendő tagok kaphatnak-e nukleáris garanciákat. S végül: bár a „partnerség a békéért” — éppen az oroszok kibékítése végett — Moszkvát ugyanarra a potenciális tagsági listára helyezi, mint Varsót, Budapestet vagy Prágát, tudni kell: azon a napon, mikor Oroszország a NATO tagjává válik, már nem lesz szükség az észak-atlanti szervezetre — szögezi le Sam Nunn. Kínai gépeltérítés Tajvanra Kínai utasszállító repülőgépet térítettek el kedden Tajvanra. Idén ez volt a tizedik hasonló eset. A Reuter jelentése szerint a Fucsou légitársaság gépe 42 utassal a fedélzetén tartott Kantonból az ország délkeleti partvidékén fekvő Hsziamen- be, amikor egy férfi és egy nő hatalmába kerítette. A pár a gép felrobbantásával fenyegette meg a személyzetet arra az esetre, ha nem viszik őket Tajvanra. A gépeltérítőket, akik egy gyermeket is vittek magukkal, a tajvani hatóságok őrizetbe vették. Az AFP hírügynökség megjegyzi: a Kínai Népköztársaság hatóságai épp hétfőn szigorították meg a repülőtéri biztonsági inézkedéseket. Zsirinovszkij, mint számítógépvírus Vlagyimir Zsirinovszkijjal, az orosz politikai élet botrányhősével már nemcsak a sajtó van tele, hanem számítógépvírus formájában egyes komputerek memóriája is. A „PostFactum” moszkvai hírügynökség egy konkrét esetet ismertető jelentése szerint a parlamenti választásokon nyertes politikusról elkeresztelt vírus már több számítógépet is megfertőzött. A Zsirinovszkij-vírus szerencsére nem olyan agresszív, mint névadójának nézetei, így például nem fenyegeti a tárolt adatokat, mint a többi számítógépvírus (ez utóbbiak legfőbb jellemzője, hogy a kezelők legnagyobb bánatára kitörlődnek a memóriából az adatok, miközben mondjuk egy kárörvendő kisördög jelenik meg a képernyőn és rácsücsül a lehullott betűkből képződött kupacra.) Az ismeretlen eredetű Zsirinovszkij-vírus nem ilyen kártékony, bár ördögi módon népszerűsíti a politikust, s névadójához méltóan meglehetősen határozott a fellépése. A vírus aktivizálódásakor a képernyőn megjelenik egy „Éljen Zsirinovszkij !” felirat, s addig nem tűnik el, azaz nem hagyja dolgozni a gép kezelőjét, amíg az be nem billentyűzi ékes oroszsággal: „Zsirinovszkijt elnöknek!”... Csemomirgyin: Marad a reformirány Viktor Csemomirgyin kormányfő elképzelhetetlennek nevezte az oroszországi reformok irányának megváltoztatását. A politikus erről az Orosz- országi Választás nevű párt első frakcióülésén beszélt. A három héttel ezelőtti választásokon második helyen végzett párt parlamenti frakciójának tanácskozásán a reformok folytatásának mikéntjéről volt szó. A reformok irányával kapcsolatban azonban Csemomirgyinnek némiképp ellentmondott Arkagyij Mura- sov, a párt egyik vezetője, aki kijelentette: kétféle módon lehet értelmezni a választások eredményét. Az egyik változat szerint a lakosság elégedetlenségét fejezte ki a radikális reformokkal szemben, s ezért változtatni, enyhíteni kell azo. kon. A másik változat szerint viszont a reformer erők vártnál gyengébb szereplése a szavazáson a reformok következetlensége, illetve megvalósításuk határozatlansága miatti elégedetlenséget tükrözte. Murasov elmondta, hogy az Oroszországi Választás, a legnagyobb reformertömörülés parlamenti frakciójának taktikája attól függ majd, hogy melyik értelmezést választja Jelcin elnök. Az orosz államfő egyelőre nem foglalt állást, és várhatóan csak január 11-i, a parlament első ülését megnyitó beszédében ad majd jelzést a reformok jövőbeni megvalósításának mikéntjére. A parlamentbe bejutott ellenzéki irányultságú pártok, — Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja, a kommunisták és az Agrárpárt — már jelezték, hogy a reformok irányának megváltoztatását akarják elérni és nagyobb fokú szociális érzékenységet várnak el a kormánytól. Valószínű, hogy heves szócsaták színhelye lesz az új parlament, amennyiben Jelcin elnök és Csemomirgyin kormányfő az eddigi, szigorú gazdasági intézkedéseken alapuló reformok még következetesebb megvalósítása mellett foglal majd állást, noha Csemomirgyin a választások után már jelezte, hogy a jövőben elképzelhetetlennek tart bármiféle, a szociális feszültséget növelő „gazdasági sokkterápiát”. Izraeli-palesztin tárgyalások Kairóban Az autonómia-megállapodás végrehajtásáról Kairóban tárgyaló palesztin és izraeli küldöttség tegnap megtartotta első munkaülését, anélkül, hogy érdemi előrehaladásról számolhatnának be a felek a biztonsági kérdések rendezésében. Hoszni Mubarak egyiptö- mi elnök az ülés után fogadta Simon Peresz külügyminisztert, izraeli küldöttségvezetőt, akinek egyiptomi kollégája a találkozó után bizakodásának adott hangot. Amr Músza nem részletezte, mire alapozza derűlátását. Peresz a maga részéről annyit mondott a sajtó képviselőinek: közölni fogja majd, ha jele mutatkozik az előrelépésnek. Köszönetét mondott Egyiptomnak, amely, mint hangoztatta, nem csak otthont ad a megbeszéléseknek, de diplomáciai erőfeszítéseit is latba veti a tárgyalási siker érdekében. A palesztin küldöttség vezetője, Mahmúd Abbász (Abu Mázén) PFSZ VB-tag ugyancsak találkozóra volt hivatalos a vendéglátó ország elnökével, mielőtt a tanácskozásokat folytatták volna. Áz autonómiával felruházandó palesztin körzetek — a Gáza-övezet és Jerikó — egyiptomi és jordániai határátkelőinek ellenőrzése, a jerikói körzet kiterjedése és az autonóm területeken lévő izraeli kolóniák határvonalainak kijelölése képezik az alkudozás tárgyát. ítélet Weizsäcker támadója ügyében Hathavi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték kedden Hamburgban azt a volt súlyemelőt, aki nemrég arcul ütötte Richard von Weizsäcker német államfőt. Horst Günter Rörsch, aki Hamburg vöröslámpás negyedében kidoböemberként dolgozik, az egynapos tárgyaláson azt állította, hogy támadásával az államfő hitleri időkben játszott szerepére akarta felhívni a figyelmet. Weizsäcker a háború utáni Németország legnagyobb tekintélynek örvendő és legnépszerűbb elnökeként éppen tíz éve lesz hivatalban, mikor 1994 májusában visszavonul. A nemzet lelkiismeretének is tartják, egyebek között mert nagyon sokszor hangsúlyozta, hogy nem szabad elfelejteni a náci múltat. Hitler idején a gyalogságnál szolgált. Édesapját — a hitleri korszak egyik magas rangú diplomatáját — a nürnbergi perben hétévi börtönre ítélték. A mostani államfővel kapcsolatban még a gyanú sem merült fel soha, hogy náci lett volna. A 73 éves Richard von Weizsäcker nem nyilatkozott az esettel kapcsolatban, s nem is indított pert támadója ellen, noha az ütéstől elesett és felhasadt az ajka. îî 441-311 Mindennap feladhatja rjMMMMÍMhirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Betöréskor elveszett a Passat Kereskedelmi Bt. „78. sz. Vegyesbolt Kevermes, OKHB 2631-0787, adószám: 20819147-2-04” feliratú bélyegzője, melynek használata december 27-étől érvénytelen. _______ R obbanómotoros szivattyúra vagy zárt Barkasra cserélném (kora nem számít) jó állapotban lévő 1500-as Polskimat. Dombegyház. Dugonics u. 1., telefon: 285.
