Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-28 / 303. szám
<SBRKFSVIF.(iYFJHtBÜP O SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE [ A város mostohagyerekei vagyunk Füzesgyarmat régi címere a községházán Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66)371-139 Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Kele József készítette Kulturális ajánlat Vésztő.—Sinka István Művelődési Központ. December 31 - én este szilveszteri bál, vacsorával, tombolával. Dévaványa. — Művelődési központ. December 30-án és január 8-án TINI-diszkó. Beindult az agyagozó szakkör gyerekeknek, a következő foglalkozás, amikor még jelentkezni is lehet, január 8-án 13 órakor lesz. Füzesgyarmat. — Művelődési ház. December 30-án óévbúcsúztató a bucsai és kertészszigeti nyugdíjasokkal együtt, melyen fellép a helyi néptánckor és furulyaszakkör is. Karácsonyi ajándék Ecsegfalva. — A helyi önkormányzat 234 családnak szerzett örömet karácsony előtt azzal, hogy azon gyerekek után, akik még nem töltötték be 18. életévüket, a gyerekek számától függően ezertől kétezer forintig terjedő összegű segélyt nyújtott családonként. Döntött a kuratórium Dévaványa. — A „Dévaványa Felemelkedéséért Alapítvány” kuratóriuma december 10-én döntött a támogatási kérelmekről. A legnagyobb összeggel a Szügyi Dániel Református Iskola taneszköz-vásárlását (100 000 Ft) és a gazdakör működését (50 000 Ft) támogatták. Segít az önkormányzat Zsadány. — A képviselő- testület legutóbbi ülésén több, mint egymillió forintot osztott szét segélyként. Az általános iskolás és ennél kisebb gyerekek után kettőezer, a középiskolások után háromezer, míg a felsőfokú iskolába járók után ötezer forint támogatást kaptak a szülők. Nem feledkeztek el a nyugdíjasokról sem, a 60 év feletti nők, illetve a 65 év feletti férfiak ezer forintot vehettek át az ünnepek előtt. Lesz-e földgáz? Okány. — A képviselő- testület decemberi ülésén szóba került annak lehetősége, hogy a falu bekapcsolódhasson u vezetékes földgázellátásba. Erre regionális összefogással volna esély, ezért január közepén a térség vezetői együtt beszélik meg teendőiket. Ezt a kifejezést gyakorta hallottam, amikor nemrég esti gyűlésükre hívtak Szeghalmon a szeleskerti lakosok. Már az odajutás sem volt egy egyszerű eset, a most sötét utcákon fényes nappal is nehéz száraz lábbal közlekedni. A környékbeliek elkeseredése érthető, a városközponttól néhány száz méterre áldatlan állapotok uralkodnak, mindenütt sár és víz van. Erről beszél az egyik Dapsy utcai lakos, Erős Józsefné: — A mi utcánk olyan keskeny, hogy szinte nincs is helye a járdának és az útnak. Mindez annak a következménye, hogy a város vezetői nem tartották be több mint húsz éve Már a középkorban gyakorlat volt, hogy a tanulni vágyó fiatalok vándorbotot vettek a kezükbe, elindultak világot látni, más népek szokásait, mesterségbeli eredményeit megismerni. így volt ez az irodalomban, művészetben, tudományban, sőt az agrárszférában is. A kertészek, az iparoslegények elindultak a poros országúton tapasztalatokat szerezni a nagy világba. Vándorlásaik alatt több nyelvet megismerhettek, megtanulhattak, sőt meg is kellett tanulniuk, mert ez létkérdés volt. Azt is szokták mondani, ki hány nyelvet beszél, annyi embert ér. Ma is időszerű ez az tett ígéretüket. Amikor mi és itt a többiek ide építettük a házunkat, azt mondták, hamarosan sor kerül az utca rendezésére, az utcakialakításnál útban lévő házak szanálására. Azóta sem történt semmi, a lebontásra ítélt házakban már sokadik lakó lakik, az utca kialakítása 26 év óta húzódik. — A Szeleskert utcában is rettenetes a sár — veszi át a szót Szilágyi Miklósné. A Dapsy, a Szeleskert és a Patai utcákba a mentő sem tud bemenni, az ottlakók ugyan fizetik gépkocsijaik után az adót, de használni nem tudják. A lakók ezúttal nem érték be panaszkodással, kérelemmel fordultak a város képviselőMás nyelven elmélet, bár most nagy divatja van, csak úgy érzem, egyoldalú. Most is, mint mindig évszázadokon át, átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára. Eddig az orosz nyelhet sulykolták, ma a nyugati nyelv a favorit. Csak az a baj, hogy arra nem gondol senki, hogy hazánk körül szláv nyelvű országok vannak, azokkal a jövőben is kommunikálni kell és szükséges is, mert csak így tudjuk eladni kicsiny országunk termékeit. Ne fosszuk meg magunkat egy lehetőségtől azzal a betegséggel, hogy egyoldalúan gondolkodunk, cselekszünk, élünk. Ha önállóvá akarunk válni, az nem lesz testületéhez. A december hu- szadiki ülésen megerősítették, hogy saját hozzájárulással — anyagiakkal és társadalmi munkával — is segítenek, de kérik az áldatlan állapotok rendezését. A testület tagjai közül a városrész képviselője, dr. Rákos Ferenc elmondta, hogy mint orvos csak megerősíti az utcák tarthatatlan helyzetét. A városatyák végül nem adtak végleges választ a beadványra, mondván, felmérés készül majd és rangsorolják a feladatokat. Ezek után nekem egy javaslatom lenne a szeleskertieknek. A helyzetüket felmérő bizottságot sétáltassák végig az utcákon, utakon, hátha ezzel megkönnyítik a döntésüket! könnyű, mert mindig lesznek személyek, akik saját hasznukért képesek eladni az ország és a nép vagyonát, hogy önös jóléte európai szintű legyen. Még most a kezdet kezdetén bandukolunk, ne rekesszük ki azokat a szakembereket, akik képesek átadni, tanítani és szélesebb körben terjeszteni a „más nyelv” elsajátítását. A magyar ember képes átvenni más nyelvet beszélő népek tudósainak, szakembereinek számunkra értékes dolgait. További haladásunknak ez is egyik — nem is lebecsülendő — feltétele. Borbíró Lajos nyugdíjas, Füzesgyarmat Betlehemi műsor az óvodában December 16-án este Szeghalmon, a Fáy utcai óvodában kedves ünnepségre került sor. Az óvoda hitéletre nevelő' csoportja a szülők és a református egyház presbitériumámak tagjai előtt adott karácsonyi műsort. Erdei István református lelkész bevezetőül a szerétéiről beszélt, majd az apróságok bemutatója következett, benne a betlehemi történet eljátszásával 1993. december 28., kedd Kész-e a leltár?! Eljött az év vége, ilyenkor valamennyien számot vetünk azzal, mit is hozott ez az esztendő. így van a családokban, a kisebb és nagyobb közösségekben, de országos méretekben is. Az ország dolgait hagyjuk a „nagyokra” , számoljanak el ők maguknak — na és persze néhány hónap múlva választóiknak — azzal, mit is végeztek az idén érdekünkben. Félek, elég hamar a végére érnek, ha azt kell felsorolniuk, mit teljesítettek egykori ígéreteikből. Kár, hogy ezt ott fenn nem hiszik el, ám legalább azt a rózsaszín szemüveget adják kölcsön, amivel ők nézik az országot. Az önkormányzatok tagjai szintén magukba szállhatnak, tényleg minden döntésüknél csak a közösség érdekeit tartották szem előtt?! Ha mindannyian így gondolják, akkor hogyan születhettek azok a döntések, amelyek mögött csak a vak nem látta az önös érdekek megjelenését! Bizony—bár ezt nem szívesen veszik tudomásul — jónéhányuknak erősen megfakult választáskori nimbusza. Ami a családok leltárát illeti, hát azt a legtöbb helyen egyetlen szóval el lehetne intézni, ám azt nem ildomos papírra vetni. Egyre többen vannak a munkanélküliek, s már az olyan család sem ritka, ahol mindkét szülő munkanélküli. Ok szeretnék minél hamarabb maguk mögött tudni ezt az egész elrontott éret, melyben talán még az az év eleji minimális kívánság sem teljesült, hogy az év végén se éljenek rosszabbul, mint január elsején. Most ismét eljön az új év, talán új reményekkel, talán új lehetőséget teremtve arra, hogy az előző évnél jobban élhessünk. Félve írom ezeket, hiszen a helyzetet ismerve ez túlzott optimizmusnak tűnhet. Am mikor legyen az ember optimista, ha nem egy új év kezdetekor. Kívánom, hogy az elkövetkező év minél kevesebb csalódást, s annál több örömöt okozzon! Vagyis: MINDENKINEK BOLDOG UJ EVET!!! Uj pékség Zsadányban December elején kezdte meg a próbaüzemelést és ma már teljes kapacitással dolgozik Zsadányban a Malom Kft. sütőüzeme. A 12 főnek — zömük korábban munka- nélküli volt — munkát adó pékség olasz gépekkel van felszerelve, ötféle kenyeret és húszféle egyéb pékárut tudnak előállítani. Zsadányon kívül még a térség öt további településére is szállítanak árujukból, mely iránt az első tapasztalatok szerint igen nagy az igény. Az új pékségben mindennek pontosnak kell lennie, Gerdán Zoltán most épp a lisztet méri Ellenvélemény címerügyben Füzesgyarmat önkormányzata a közelmúltban lezajlott testületi ülésén köze) egy órán át vitatta a falu új címerének formáját, rajzolatát. Ezzel kapcsolatban egy helybeli idős ember, Nagy Károly jelezte, véleménye van az ügyről. — „Először is azt szeretném elmondani, hogy Füzesgyarmatnak 1802-től, amikor megkapta a mezővárosi címet, van címere. Amikor a századforduló környékén elvesztette városi rangját, a címere megmaradt. Szerintem nem ez a legfontosabb dolga a falu vezetésének, ám ha mégis változtatni akarnak, akkor én javasolom, az új címer álljon két részből. A felső legyen a mostani, alulra pedig kerüljön be a változásokat jelképező, az állattartásra utaló birka- és marhafej, valamint az olajtermelésre utaló stilizált olajfúró torony.” Azs ötlet nem tűnik rossznak, füzesgyarmatiak, a testület végleges döntése előtt még lehet vitatkozni rajta! Ez nem utca, hanem sártenger!
