Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-27 / 302. szám

1993. december 27., hétfő I HAZAI TÜKÖR Kevesebb lesz a középiskolás A nyolcadik osztályos gyere­kek és szüleik már javában tö­rik a fejüket a továbbtanulá­son. Lesz-e elegendő férőhely vidéken a továbbtanulni szán­dékozó középiskolások szá­mára? Hová fordulhatnak azok, akiket mindenhonnan elutasítottak? Egyáltalán: mi­lyen szerepe van a beiskolá­zásban a megyei önkormány­zatoknak a közoktatási tör­vény ismeretében? Erről be­szélgettünk Szűcs Miklóssal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályveze­tőjével.-— A beiskolázási csúcs gyakorlatilag levonulóban van — nyugtázza a főosztályveze­tő. Az 1993/94-es tanévben várhatóan 143 ezren fejezik be általános iskolai tanulmányai­kat, háromezerrel keveseb­ben, mint az elmúlt esztendő­ben. A középfokú intézmé­nyekben is megkezdődött a ta­nulólétszám csökkenése, mér­séklődik a zsúfoltság. Érdekes képet mutat az is­kolaválasztás: csökken a szak­munkásképzőkbe jelentkezők száma és emelkedik a gimná­ziumokban, szakközépisko­lákban és speciális szakisko­lákban továbbtanulni szándé­kozóké. A pályaválasztási elő­adatok birtokában várhatóan az idén is több férőhely lesz a középiskolákban, mint ahány tanuló elvégzi az általános iskolát. Feszültség legfeljebb a divatos, jó teljesítményt nyújtó gimnáziumokban és szakközépiskolákban kelet­kezhet, ahová többen jelent­keznek, mint ahány férőhely van. Ezért ezekben az intéz­ményekben az átlagosnál szi­gorúbbak a kiválasztási elvek. A megyékben is vannak di­vatszakmát oktató elit, túlje­lentkezéssel megáldott isko­lák, köztük számtalan olyan, amelynek elvégzése után sem elhelyezkedni, sem vállalkoz­ni nem tudnak a tanulók. Ilye­nek például a vendéglátó, a kereskedelmi, idegenforgal­mi, autószerelő szakiskolák. — Milyen feladat hárul a megyei önkormányzatokra a beiskolázási hullám idején? — A megyei önkormányza­tok koordinálják a továbbtanu­lást, egyeztetik a megye területén lévő önkormányza­tokkal a társmegyékből érkező tanulók fogadását. A hoppon maradt, elutasított tanulók el­helyezését is tőlük kell kérni, ők kötelesek a fel nem vett diákok számára másutt iskolai férőhelyet ajánlani. A közok­tatási törvény kimondja a sza­bad iskolaválasztás jogát, en­nek szellemében az intézmé­nyek fenntartóinak a lakossági igényekhez kell igazítaniuk képzési ajánlatukat. Sajnos az önkormányzatok egy része nem gondol arra, hogy túlje­lentkezés, nagyobb igény ese­tén rendkívüli osztályokat, esetleg új tagozatot szervezze­nek. — Kell-e jövőre tandíjat fi­zetniük a középiskolás diákok­nak? — Tandíjkötelezettség nincs. A többlet szolgáltatáso­kért — az autóvezetői jogosít­ványért vagy a speciális nyelvoktatás megteremtéséért — azonban kérhetnek szülői hozzájárulást az iskolák. FEB A fizikusoknak szakirodalom a Biblia? ...avagy lassa Napjainkban egyre több fizi­kával foglalkozó tudomá­nyos könyv végén, a felhasz­nált szakirodalmak sorában olyan művekkel is találko­zunk, mint a Biblia, a Tóra, a Védák könyve, az Upanisa- dok vagy hasonló hagyo­mányőrző' művekkel, ame­lyek évezredekkel ezelőtt íródtak. Miért nyúlnak vissza az atomkor tudósai a vízözön előtti időkhöz? Mi­lyen újdonsággal szolgálhat a mai ember számára az ős­embernek tartott előd? Ezekre, s más izgalmas kér­désekre kaptak választ mindazok, kik részt vettek Kisfaludy György időfizikus, kutatómérnök legutóbbi bé­késcsabai előadásán a Vasu­tas Művelődési Házban. Az előadó először megnyug­tatta hallgatóságát: nem baj, ha annak idején nem tanulták meg a fizikát, mert butaság az egész. A tudomány szőnyege ugyanis azoktól az alásöpört, megoldatlan problémáktól pú­pos, amelyek a lényeget hor­dozzák. A kishitűek és a fantá­ziátlanok azt hirdetik, hogy ezeket nem lehet megismerni, sőt azt állítják, hogy nem is léteznek, s gőgösen hordják a mindentudás álarcát. Felelőt­lenség bizonyos jelenségeket lehetetlennek nyilvánítani csupán azért, mert mi nem tud­juk elképzelni. Már 1955-ben ott tartott a technika, hogy le tudták fényképezni az embert körülölelő aurát, de mivel a kutatás a transzcendens dol­gok felé vitte volna el a fizikát, megijedtek tőle, s inkább leta­gadták a létezését. Egyre gyanúsabb — állítot­ta a számítógépes szakember Tibeti mandata a neutron kelet­kezéséről (Noé utáni állapot) közeledik tudásunk az A jóspálcikának minősített ókori egyiptomi lelet üzene­tet hordoz — kettes szám- rendszerben —, hogy volt már a Földön a mainál fejlettebb tudomány is, csak nekünk el kellett jutni egy bizonyos szintre ahhoz, hogy legalább ezt megsejtsük. Meg kellett például a számítógépet alkotni ahhoz, hogy meg­értsük bizonyos ókori ábrák je­lentését. A jóspálcikáknak tar­tott egyiptomi leletekről annyi már világos, hogy ismerték, sőt használták is a kettes szám­rendszert, de az így közvetített üzeneteket egyelőre még nem értjük. Az égtájak bináris meg­nevezéséből viszont arra lehet következtetni, hogy repülő szerkezetek irányítását szol­gálta. Ugyanígy vízözön előtti barlangrajzokon vélték felfe­dezni a ma már több dimenzió létét is gyanító tudósok a térés a két hipertér jelét. Hipertérrel pedig csak akkor foglalkozik az ember, ha űrhajójával csil­lagközi utazásra készül. S ha már űrutazásról volt szó, Kisfaludy György beszélt a gabonakörök titkáról is. Amerikai csillagászok rájöt­tek arra, hogy a gabonakörök peremeinek arányai mindig olyanok, hogy szabályos geo­metriai formák szerkeszthető- ek beléjük. Egy-egy éjszaka a világ több pontján százával je­lennek meg azonos méretű ga­bonakörök, sőt „üzenetük” formája előre borítékolható is, csak a tartalmukat nem értjük. Mitől félnek a kozmikus ere­detüket tagadó tudósok, hogy megtudnak belőlük valamit? — tette fel a kérdést a paraje- lenségekkel egyre többet fog­lalkozó kutató, aki hasonlóan gondolkodó tudós társaival együtt azt vallja, hogy a min- denséghez a parajelenségek is .ősemberéhez” hozzátartoznak, tehát velük is foglalkozni kell. Úgy tűnik térdig járunk a ma még érthetetlennek tartott dol­gok megfejtésében, csak nincs szemünk a látásra és fülünk a hallásra — mondta az időfizi­kus. A vízözön előtt élők át­mentették számunkra a tudá­sukat, de nem tudományos könyvekben, hanem vallási hagyományokban. A szent könyvek tehát komoly tudást is hordoznak, csak a tudo­mányágak képviselői nem ve­szik észre az összefüggéseket, mert túlzottan specializálódott az emberi ismeretanyag. Min­den szent könyv ugyanazt a tudást közvetíti, csak más-más megfogalmazásban. Több ré­tegű ismerethalmazuk azért érthető nehezen, mert az idők folyamán meggondolatlan változtatásoknak voltak kité­ve. Holott a hagyományok megfogalmazói figyelmeztet­ték olvasóikat, hogy egy betűt se változtassanak írásaikon. A Tórában még számítógépes adatvédelemre valló módszert is alkalmaztak: minden negy­venkilencedik betű összeolva­sása egy ciklikusan ismétlődő szót eredményez — JAHVE JAHVEJAHVE... Kisfaludy György azonban nemcsak fizikai jelenségekről beszélt, hanem a lélekről is, amelyről a kelet-európai egye­temeken negyven évig azt ta­nították, hogy nincs is, pszi­chés megnyilvánulásaink agyunk működésének a termé­kei. A budapesti ELTE pszi­chológusainak ma már az ő hipotézisei alapján tanítják a lélek szerkezetét, mint ahogy a Műszaki Egyetemen is a téridő fizikáját. A világon egyre többen sej­tik ma már, hogy a valóság nem olyan, és nem csupán annyi, mint eddig képzeltük. Egyesek — ókori bölcsek állí­tása nyomán — azt vallják, hogy a megoldás kulcsa a geo­metriai ábrákban van, mások szerint a kozmogóniában, de az is elképzelhető, hogy a szent könyvekben. Ám sem­miképpen sem a megszokott, kényelmes tudományos dog­mákban, törvényekként lefek­tetett tévedésekben. Lenthár Márta A magángazdaság a fellendülés motorja Hazánkban viharos gyorsa­sággal épült ki és állt helyre a magángazdaság — jelentette ki Szabó Tamás privatizációs miniszter azon a megbeszélé­sen, amelyet a kormány priva­tizációs politikájának segíté­sére, illetve az azzal kapcsola­tos vélemények ismertetésére rendeztek meg. A megbeszé­lésen részt vett Pongrácz Tibor államtitkár, az ÁVU igazgató- tanácsának elnöke, számos nagyvállalat vezérigazgatója, vállalati biztosok, külföldi és hazai magáncégek képviselői, tulajdonosok és szakértők. A tanácskozás legfontosabb témakörei között volt a vállal­kozások terhelésének kérdése, a verseny biztosítás és védelem helyzete, a hitelszféra problé­mái, a felelősség kérdése, a láthatatlan tőkekiáramlással kapcsolatos gondok, valamint a piacbiztosítás. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hi­telezés gondját minél hama­rabb meg kell oldani, s ez ter­mészetesen összefügg a bank- és adóskonszolidációval. A résztvevők ugyancsak osztot­ták azt a véleményt, mely sze­rint helyes lenne az Állami Va­gyonügynökséget és az Állami Vagyonkezelő Rt.-t piaci ala­pon összevonni, azonban szem előtt kell tartani, hogy ez az új intézmény nem maradhat úgy­nevezett szuperholding, mert legfontosabb az, hogy gyorsan és ütemesen haladjon előre a volt állami vállalatok magán­kézbe adása. A megbeszélést követően Szabó Tamás a kö­vetkezőket mondta: „Számomra egy állandó feladat az új megoldások kere­sése és a leghasznosabb javas­latokat azoktól várhatom, akik naponta találkoznak a gyakor­lat problémáival. Hadd idéz­zek néhány jellemző nézetet, melyek szerint teljesen indo­kolatlan a külföldi befektetők­től való félelem, de indokolt belső piacvédelmi intézkedé­seket hozni. Indokolatlan az állami tulajdonosi szervezetek és a vagyonkezelés fejleszté­se, mert a magyar vállalkozók elég széles rétege képes haté­kony vagyonműködtetésre, ér­demes ezért új módszereket al­kalmazni. Rényi Gábor, a No­votrade Rt. vezetője külön ki­emelte lehetséges szerepüket olyan privatizáció irányába, amely pótlólagos tőkét juttat a vállalatokhoz. A mai privati­zációra a tőkekivonás jellem­ző és ez hosszú távon nem hasznos. A szigor és a fegye­lem erősítése elengedhetetlen, mert a versenyben előnyben vannak azok, akik köztartozá­saikat nem fizetik. A jó cégek tőzsdei értékesítése javítja a bizalmat a magántulajdonnal szemben. Az államnak azt kell segítenie, hogy a leggyorsab­ban legyünk túl a privatizáci­ón, valamint az, hogy az intéz­mények (cégbíróságok, föld­hivatalok, bíróságok) stabilan - és hatékonyan működjenek.” — Az embereknek jobb körülményeket csak a magán- gazdaság fellendülésétől re­mélhetünk. Eljutottunk a fino­mítás szakaszába, ezt a gya­korlat próbája alapján kell el­végeznünk — indokolta Szabó Tamás a rendszeres és állandó munkakapcsolatot a gyakorlat szakembereivel. Bizonytalan bizalom Az élet megy tovább, új kor­mányfő és új kormány letette az hivatali esküt. Boross Péter­inek a következő hónapokban immár a miniszterelnöki bár­sonyszékből kell szembenéz­nie a realitásokkal. Ezek közé tartozik, hogy a legutóbbi ki­mutatások szerint idén romlott az országban az a sajátos mu­tató, amelyet a szakemberek bizalmi indexnek neveznek. Mi ennek az oka? A szakér­tők szerint elsősorban az, hogy a lakosság negatívan ítéli meg az ország gazdasági helyzetét és saját anyagi kilátásait. Emellett sokakat töltenek el aggodalom­mal a belső politikai fejlemé­nyek, a választásokkal kapcso­latos pártharcoktól, az egyes pártokon belüli bomlási folya­matokon át egészen a szélsősé­ges jelenségek bizonyos fokú felerősödéséig. Csak belső okok játszanak közre? Távolról sem, hiszen a határaink mentén dúló háború, a NATO-tagság utáni — talán túlságosan sok illúzióval kí­sért — vágyakozásunkat időn­ként „lehűtő” csalódások, s más nemzetközi tényezők is elbizonytalanítják az embere­ket. Éppen a belső-külső bi­zonytalanságok közepette ér­demel külön is figyelmet egy érdekes felmérés: miközben a németek csaknem 40 százalé­ka, az oroszok, az ukránok, sőt az osztrákok mintegy ötödé dolgozna szívesen távol a ha­zájától, addig a magyaroknak alig 2—3 százaléka dédelget csak ilyen terveket. S még en­nél is jóval kevesebben gon­dolnak kivándorlásra: kisebb százalékban hagynák itt a ha­zát, mint akár a franciák, sőt az amerikaiak. Ezt a kötődést értékelnie és erősítenie kell a kormányzat­nak, s eközben igen komolyan figyelni a bizalmi index csök­kenésére. Mert a — bármely belső és külső okból — fogyó bizalom közömbösséget szül­het a közélet eseményei iránt. S akkor mi lesz a választáso­kon? Ferenczy Europress Miért korlátozzák a birtoknagyságot? A kormány a napokban be­nyújtotta a termőföldről szóló törvényjavaslatot, amely sze­rint a jövőben 300 hektárnál — 6000 aranykorona értéknél — nagyobb földet belföldi ma­gánszemély nem vásárolhat. Éz a korlátozás azokra is vo­natkozik, akik a törvényben megjelölt hektárnál nagyobb földingatlant örökölnek. Raskó György, a Földmű­velésügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára szerint ebben az esetben az örökösnek túl kell adnia a 300 hektáron felüli részen. A „felesleget” azonban megvásárolhatják az örökös rokonai, hozzátartozói, mivel a tulajdonkorlátozás nem személyre vonatkozik. A tárca álláspontja szerint az állampolgárok földtulajdon korlátozása nem akadályozza az életképes vállalkozások ki­alakulását, versenyképesség szempontjából pedig ideális birtokméretek alakulhatnak ki. A törvény hatálya alól van­nak kivételek is. Nem vonat­kozik a földvásárlás korlátozá­sa azokra, akik még a hátralé­vő időben kárpótlás útján sze­reznek földtulajdont, valamint az elmaradott térségek te­lepüléseinek lakóit sem érinti. Az előterjesztés a termelő- szövetkezetek, nagygazdasá­gok tulajdonszerzését is 300 hektárban maximálja. E korlá­tozás logikáját azzal példázta az államtitkár, hogy ha a tsz- eknek megengednék, hogy akár egy egész falu határát fel­vásárolják, akkor csőd esetén a hitelezők szabad prédájává válna a föld, s ezzel az ott élő embereket létalapjuktól fosz­tanák meg. így pedig adott esetben csak 300 hektár sorsa foroghatna kockán. Más szem­pontból viszont ez a terület- nagyság elegendő arra, hogy a későbbiek során arra jelzálog­kölcsönt vehessenek fél. A jelzáloghitel intézménye azonban várat magára. Raskó szerint azért, mert a földnek ma nincs értéke. A tárca nem szeretné, ha az emberek meg­gondolatlanul beleugomának a földjelzálog hitelek felvéte­lébe. Az államtitkár szerint előreláthatóan az induló vál­lalkozók 50—60 százaléka törvényszerűen bele fog bukni a vállalkozásba, s így a hitel behajthatatlan lenne. Ezért a földjelzálog hitel akkor lesz majd hasznos és fontos, ha megtanulnak az emberek gaz­dálkodni és ha már lesz a földnek piaci értéke. Ma első­sorban kedvezményes kama­tozású, hosszú lejáratú, kor­mányzati támogatottságot él­vező hitelekre van szükség a mezőgazdaságban. (újvári) Ferenczy Europress A Magyar Vöröskereszt mindenki karácsonyáért A hazai szegények, hajléktala­nok, magányosok, a menekül­tek, az elhagyatottak, a kór­házban fekvő beteg emberek karácsonyának szebbé tételé­re, a rászorulók év végi megse­gítésére ország szerte ünnepi programokat, kórházlátogatá­sokat és gyűjtőakciókat szer­vezett a Magyar Vöröskereszt. Kedvezményes árú, olcsó holmikat kínáltak a Vöröske­reszt alkalmi „bolthálózatá­ban”, ahol élelmiszert, ruha­neműt és háztartási cikkeket lehetett vásárolni. A helyi gyűjtőakciók, jótékonysági koncertek bevételeiből a tá­maszra szorulókat, a nagycsa­ládosokat segítették Folyamatosan érkeztek az ünnepek előtt és alatt is az ado­mányok. A Magyar Vöröske­reszt karácsonyi akciójának ke­retében a Béres cseppet és a Béres vitaminkészítményt a szervezet kedvezményesen árusította a rászorulóknak. A karitatív adományok, pénzbeni támogatások közérdekű kötele­zettségvállalásnak minősülnek és az adóból leírhatók. Békés megyében a csabai menekülttáborban a gyerekek részére bensőséges karácsonyi ünnepséget rendeztek. Sarka­don nyolcszáz idős embert lát­tak vendégül és ajándékoztak meg a karácsonyfa alatt. A vö­röskeresztesek a kórházakban fekvő magányos betegeket is felkeresték ajándékaikkal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents