Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-03 / 282. szám
1993. december 3., péntek HAZAI TŰKOR Európán belül vagy Európán kívül? íRÉKÉS MEGYEI HÍRUP Megcsappant bizalom Szlovák néptánctalálkozó A Magyar Művelődési Intézet Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya és a Pramen Szlovák Folklóregyesület december 4—5-én rendezi meg a Szlovákok III. Néptánctalálkozóját. A Ganz-MÁVAG V örösmarty Művelődési Házában 14 hazai és 6 külföldről — Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából, Belgiumból és Kis-Jugoszláviából — érkezett szlovák együttes lép fel. Karácsonyi szenzáció A Balassi Kiadó készülve 1994-re — névadója halálának 400. évfordulójára — kötelességének érzi, hogy minél nagyobb szerepet vállaljon Balassi Bálint emlékének ápolásából. Ezért a Régi Magyar Könyvtár sorozatban megjelentette Balassi Bálint verseskötetét, és jövőre tervezi a Balassi Kódex fakszimile kiadását is. A Balassi Kiadó karácsonyi szenzációja Bethlen János: Erdély története 1629— 1673 című munkája. A felnőttképzésről Napjainkra átrendeződött a felnőttképzés szerkezete, az iskolai rendszerű oktatást a munkaerőpiachoz igazodó képzés váltotta fel — hangzott el azon a háromnapos nemzetközi konferencián, amely felnőttképzés és stabilizáció címmel tegnap kezdődött Pécsett. A tanácskozást a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszéke szervezte. Az oktatásba száztíz, korábbi művelődési ház típusú intézmény kapcsolódott be. Ezek az intézmények Magyar- országon korábban nem honos felnőttképzési eljárásokat vezettek be: a gyorsított szupertanulást, a relaxációs módszereket és a csoportdinamikai eljárásokat. A „hetedik” tudományág A Springer Hungarica Kiadó gondozásában megjelent az SH atlasz hetedik kötete, a Matematika. A sorozatból eddig a Biológia, a Világtörténelem, a Csillagászat, a Fizika, az Építőművészet és a Filozófia látott napvilágot. A kiadó jövőre az Ökológia, az Élettan, a Kémia és a Zene című köteteket jelenteti meg. Kétezerből hatszázat értékesítettek Az év végéig várhatóan mintegy 600 korábban állami vállalatot sikerül értékesíteni az összesen 2000-ből. Erről Csépi Lajos, az AVÜ ügyvezető igazgatója beszélt a Munka- vállalói Résztulajdonosi Programról rendezett kétnapos szakmai konferencia első napján. Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta: a kormányzat támogatja a munka- vállalói tulajdonlást, de tudomásul kell venni, hogy az MRP-szervezetek nem tudják előteremteni a hiányzó tőkét. Ungár helyett Urbán A Fidesz országos elnöksége Urbán Lászlót, a párt gazdasági kabinetjének elnökét javasolta az Ungár Klára lemondásával megüresedett ország- gyűlési képviselői mandátumra az Országos Választási Bizottságnak. Magyarország megfigyelői státuszát írásban is rögzítette, megerősítette a Nyugat-európai Unió — olvashattuk a szerdai lapokban. Magyarország európai integrációja lelassult — állapította meg az Unió parlamenti közgyűlésén résztvevő MDF-es és Fideszes képviselő. — Nincs ellentmondás a két megállapítás között? — kérdeztük. — Nincs, mert az a megfigyelői státusz, amelyet Magyarország most írásban is kapott az Uniótól, csupán az eddigi gyakorlatot rögzíti. S történt mindez ahelyett — amit Budapesten, de más kelet-kö- zép-európai fővárosban is sokan reméltek —, hogy a „visegrádi országoknak” esetleg az egy fokozattal szorosabb A közelgő ünnepeket megelőző vagy követő napokban sokan kérik szabadságuk kivételét. A Munkaügyi Értesítő novemberi száma hasznos információkkal szolgál a szabadsággal összefüggő munkajogi kérdésekről is. A folyóiratból megtudható, hogy á szabadság kivétele nem kizárólag a dolgozóktól függ, kiadásásának időpontját általában a munkáltató határozza meg. Az alap- szabadság egynegyedének fel- használásáról döntenek a dolgozók. A folyóirat olvasói megtudhatják, hogy 1993. december 31-éig érdemes-e nyugdíjba menni vagy célszerű megvárni az új év első napjait. A lapszám foglalkozik az ebédidővel, az étkezésre szolgáló munkaközi szünet díjazásával, a munkáltatók adójogi kötelezettségeivel, az átlagkereset számításával. Többször kérdéses: kiadható-e a végkielégítés termékben, terményben? E meglepő kérdésre is magyarázattal szolgál a folyóirat, bemutatva azokat a törvényes lehetőségekapcsolódást jelentő társult tagsági viszonyt ad a szervezet. — Mi lehet az oka annak, hogy ezek a remények nem váltak valóra? — Ennek vizsgálata sokkal fontosabb, mint a puszta keser- gés az elmaradt döntés helyett, mert jelzi a térségünkről Nyugaton alkotott képet. A megfigyelők szerint a számunkra is kedvezőtlen fejlemény arra vezethető vissza, hogy a nyugatiak — jórészt a nemzetiségi konfliktusok miatt — bizonytalan térségnek tartják Közép-Eu- rópát. Szerepet játszhat Moszkva „vétója” is épp úgy, mint az az aggodalom, amelyet bizonyos nyugati körökben a litván és a lengyel választások eredménye keltett. két, melyek segítségével pénzen kívüli módon is biztosítható a végkielégítés. A rendkívüli munkavégzésre, vagy közkeletűbb nevén a túlórára számos korlátozó szabály vonatkozik. Sokan ezeket a szabályokat még nem ismerik. Az egységes és helyes joggyakorlat kialakítását szolgálja az értesítő, a rendkívüli munkavégzés minden szabályát elemző írása. így többek között tájékoztatást találnak az olvasók arról, hogy milyen kivételes helyzetekben nem esik korlátozás alá a túlmunka, továbbá, hogy miért nincs lehetőség a túlórák számának közös megegyezéses emelésére. Az elmúlt években több ezer gazdasági társaság alakult, ezek jelentős hányada kisvállalkozásként működő, közkereseti és betéti társaság. A Munkaügyi Értesítőből megtudhatják az olvasók, hogy ezek a társaságok saját tagjaikat milyen munkajogi szempontok miatt nem foglalkoztathatják munkaviszony keretében. — Mit tehetünk ebben a helyzetben? — Az egyetlen ésszerű magatartásnak az tűnik, hogy ne azzal törődjünk, amit nem értünk el, hanem azokat a lehetőségeket használjuk ki maximálisan, amelyeket a jelenlegi státuszunk nyújt. Aknázzuk ki ennek előnyeit, hallassuk hangunkat a kínálkozó fórumokon, s közben igyekezzünk elhárítani — már ami rajtunk múlik — a „magasabb osztályba lépésünket” ma még nehezítő akadályokat. Röviden: ne tekintsük magunkat félig kívülállónak, hanem rendezkedjünk be arra, hogy már félig bent vagyunk a Nyugateurópai Unióban. Az ÉSZ(T) nem áll meg! Az értelmiség csak belső szolidaritásának megtartásával őrizheti meg erejét, mellyel az ország gazdasági és szellemi tőkéjét is növelheti — ismertették az Értelmiségi Szak- szervezeti Tömörülés tegnapi küldöttgyűlésének állásfoglalását a szervezet képviselői újságírók előtt. Az ÉSZT kiáll a közalkalmazotti bértábla 1994. január 1-jei bevezetése mellett. Azt is szeretné, ha megszűnne a bizonytalanság a 13. havi bér kifizetése körül. Ezért örömmel venné, ha a jövőben az intézmények nem saját erejükből finanszíroznák ezeket a költségeket — mondta Kis Papp László, a következő soros elnök. Javasolják azt is, hogy legyen lehetősége az illetékes minisztériumoknak és az érintett szakszervezeteknek az ágazati kollektív keretszerződések megkötésére. Kis Papp László hozzátette: az ÉSZT a jövőben is pártsemleges lesz, de támogatni fogja a kutatás, az innováció és a gazdaság élénkítését szolgáló programokat. Nem ért egyet viszont a szakszervezetek centralizálásával. A több mint kétmillió nyugdíjast tömörítő Nyugdíjasok Országos Kamarája elkészítette szociális és nyugdíjpolitikai elképzeléseit — hangzott el a kamara tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elkövetkező öt évre szóló tervek között szerepel például az Idősek Magyar Chartájának megalkotása és társadalmi méretű elfogadtatása is. Mihalovits Ervin, a kamara ügyvivője a közelgő váAz Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek december 1-jei értéke 144,2 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1442 forint, az 5000 forintosé 7210 forint, a 10 000 forintosé pedig 14 420 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelemlasztásokkal kapcsolatosan elmondta: már több párttal tárgyaltak, és e konzultációk alapján döntenek majd arról, hogy melyiket ajánlják támogatásra tagjaiknak. Knoll István elnök felhívta a figyelmet: igen elkeserítőnek ítélik néhány párt — például a Fidesz —elképzelését, miszerint kormányra kerülése esetén megszünteti a tb-önkormányzatokat. ARCHÍV FELVÉTEL be venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. Támogatás az aszálykárosultaknak Hat éve visszatérően aszály sújtja mezőgazdaságunkat, s az idei esztendőben a tartós csapadékhiány kiváltképp súlyosan károsította a gabonaféléket. A kedvezőtlen időjárás a kalászos gabonák vetésterületének mintegy 65, a kukorica vetésterületének pedig 80—85 százalékán olyan mértékű károsodást okozott, hogy a ráfordítások sem térültek meg, s a termelők döntő része jelentős veszteséggel kénytelen zárni az évet. A kormány a nyár folyamán több intézkedést tett, hogy a jövő évi termést megalapozó őszi munkákhoz a termelők némi segítséget kapjanak. A vetési támogatás 2000 forintra nőtt; az őszi árpa termesztéséhez fölvett hitelekre is érvényesíthető az állami garanciavállalás, amelynek keretösszege hektáronként 14 000 forintig is terjedhet. Intézkedett a kormány arról is, hogy a súlyos aszálykárt szenvedett gabonatermelők az idei termesztési hitelek meghosszabbítása esetén az új lejárat időpontjáig kaphassák a 20 százalékos kamattámogatást, s hogy a hozamkiesés mértékétől függően differenciált — hektáronként 1500—2500 forintos — közvetlen támogatásban részesülhessenek. Az ország legnagyobb gabonatermő körzeteiben azonban olyan mértékben csökkent a hozamérték és a bevétel, hogy sok gazdálkodó további segítségre szorul. Ezért a kormány azt tervezi, hogy a mezőgazdasági termelőknek, akiknek az aszály gabonafélékből 50 százaléknál nagyobb mértékű hozamérték-csökkenést okozott, pótlólag hektáronként további 1000 forint támogatást juttat. Ennek 500 milliós fedezetét az ágazat reorganizációs céljait szolgáló keretből csoportosítják át. Juhász Judit kormányszóvivő Ferenczy Europress Azoknak a termelőknek, akiknek az aszály 50 százaléknál nagyobb hozamérték-kiesést okozott a gabonafélékből, további kártérítést ígértek archív felvétel • Hogyan szegényedünk? • Antall: helyettesek vagy utódok? • Régi szolgálatok új titkai? • Ki szereti a privatizációt? ...egyszerien minden P.T., Ferenczy Europress ✓ Megjelent a Munkaügyi Értesítő Nyugdíj, végkielégítés, szabadság, túlóra... A kárpótlási jegyek értéke
