Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-24-26 / 301. szám

a 1993. december 24-26., péntek-vasárnap KARÁCSONY Folytassa főtörzs! Zahoránné Érsek Gabriella főtörzsőrmester ünnepek előtt valamivel elnézőbb a szabály­talanságokat elkövetőkkel szemben. Ettől azonban a helyszíni bírságot nem ússzák meg... FOTÓ:LEHOCZKY PÉTER Hogyan tovább gazdakör? Róma „feltámadása” A gorsiumi római játékok fel­elevenítésével szeretne kap­csolódni az Expo programjá­hoz a székesfehérvári Szent István király Múzeum. Amennyiben sikerül megte­remtenie a szükséges anyagi feltételeket, a régészeti park­ban ismét megrendezik a Ludi Romanit, az antik drámák és vígjátékok bemutatóját. A tervek szerint a hazai színtársulatok mellett külföldi művészek is színpadra lépné­nek. A színház kialakítását már meg is kezdte a Szent Ist­ván király Múzeum: elvégez­tette a szükséges földmunká­kat, s ha sikerül szponzorokat találnia a rendezvényhez, hoz­zálátnak a színpad és a nézőtér kialakításához is. Vállalkozóképzés távoktatással Ünnepélyes tanévzáróval feje­ződött be a lakitelki Népfőis­kola Alapítvány alapfokú vál­lalkozóképző távoktatási programja. Erről Nagyváradi Anna, az alapítvány ügyveze­tő igazgatója tegnap tájékoz­tatta a sajtót. Az alapítvány távoktatási programja az első önálló, ma­gyar oktatási anyagra épült. A népfőiskola által kiadott háromkötetes oktatókönyv­ből — 24 konzultációs köz­pontban — hét hónapig oktat­ták a kezdő vállalkozókat. A programra összesen 12 ezer 789 személy jelentkezett, a záróvizsgára 1550-en küld­ték vissza a jelentkezési la­pot. Sikeres vizsgát 1071-en tettek. — Mondja főtörzsőrmester! Mit keres szenteste előtt egy nappal a közutakon? Egy nő­nek már sütni, főzni illik... Zahoránné Érsek Gabriel­la, a békéscsabai rendőrkapi­tányság közlekedési osztályá­nak főtörzsőrmestere elmoso­lyodik. Lehet, hogy a kérdést naivnak találta? — Egy átlag feleségnek és háziasszonynak ilyenkor való­ban otthon a helye. Ne vegye szerénytelenségnek, de úgy érzem, én hivatásomnál fogva nem vagyok egy átlagember. Úgy érzem, ünnepek előtt van a legnagyobb szükség ránk a közutakon... — Ez mind szépen hangzik, de mit szól a férje? — Amikor öt évvel ezelőtt rendőrnek jelentkeztem, tudta a családom is, hogy mit válla­lok. Ehhez tartják magukat. — Igaz, de én még mindig „kekeckedek”. Ki süti, főzi meg az ünnepi menüt? — Van egy csodálatos anyó­som, aki maximálisan segít ab­ban, hogy finomságok kerülje­nek az asztalra. A különlegessé­get azért mégiscsak én készítem... — Megtudhatnám, hogy mi lesz az? — A Waldorff-saláta az én specialitásom. Többféle zöld­ségből készül egy különleges öntettel. De természetesen lesz halászlé és rántott hal, és vaj­ban, borban pácolt fonott puly­kamell. A süteményeket pedig a férjem édesanyja készíti. * A csinos, fiatal főtörzsőrmes- temő, beszélgetésünket félbe­szakítva, végzi a dolgát, intéz­kedik. Egy tilosban parkoló Lada vezetőjének 1000 forint helyszíni bírságot szab ki. — Ünnepek előtt ugyan­olyan vastagon fog a ceruzája, mint egy átlag hétköznap? — Szabálytalankodni ünne­pekkor is tilos, de bevallom, ilyenkor elnézőbb vagyok, hi­szen mindenki rohan, minden­ki feszült. Egy sötét Alfa Rómeót állít meg a „főtörzs”. Fiatalember a gépkocsi vezetője. Nem hagy nyugodni a kérdés, hát felte­szem neki: — Mondja, mit szól egy in­tézkedő rendőrnőhöz? — Ha ilyen csinos és mo­solygós, semmi kifogásom el­lene. Különösen, ha a papírja­im is rendben vannak... Elköszönök Zahoránné Ér­sek Gabriellától. O még késő délutánig folytatja munkáját, szürke hétköznap vagy ünnep­nap... Béla Vali Elsősorban a magángazdák ál­talános érdekképviseletének erősítését, a szaktanácsadási hálózat országos kiterjeszté­sét, a gép- és eszközbeszerzés segítését, továbbá egy olcsó bolthálózat megteremtését szeretnék elérni a gazdakörök a jövő évben. Erről számolt be tegnap Jakab István, a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetségének alelnö- ke. Az érdekképviseleti szerve­zet vezetője elmondta: jelen­leg mintegy 500 gazdakör mű­ködik az országban. A tagság létszáma eléri a 30 ezeret. Pil­lanatnyilag 14 megyében mű­ködik a gazdaköri mozgalom, ám a hiányzókban is folyamat­ban van a megyei szövetségek megalakítása. A gazdakörök mindenekelőtt azért szállnak síkra, hogy a mezőgazdaság­ban mielőbb rendeződjenek a tulajdonviszonyok, s ennek során alakuljon ki egy olyan helyzet, amelyben a mezőgaz­Fényes karácsonyokat és kará­csonyi fényeket idéz a Kincs­kereső decemberi számának ünnepköszöntő összeállítása. Selma Lagerlöf: Szentséges éj című írása éppúgy tud újat mondani nekünk a szeretetün- nep misztériumáról, mint Gaál Éva gazdagon illusztrált kará­csonyi tűnődése: A legna­gyobb ajándék. A Betleheme- zés című dramatikus játék (Beck Zoltán gyűjtése) a népi színjátszás hagyományait ele­veníti fel, s szinte kínálja ma­gát a diákszínjátszóknak. Áttételesen a karácsonyhoz is kapcsolódik, de a kisebbség­ben élő magyarság sorskérdé­dasági szövetkezetek és a ma­gángazdák egymás tevékeny­ségét kiegészítve dolgozhat­nak. A gazdakörök szerint eh­hez elengedhetetlen a szövet­kezeti törvény módosítása, amely megteremtené az újabb kiválások lehetőségét. Annak érdekében, hogy a magángazdák anyagilag vala­melyest megalapozottan gaz­dálkodhassanak földjükön, az érdekvédelmi szervezet az OTP-vel és az Állami Fejlesz­tési Intézettel együttműködés­ben erkölcsi hitelgaranciát vállal a gép- és eszközvásár­lásra. A hitel fedezetéül a meg­vásárolt gép, illetve eszköz szolgál, továbbá a gazdaköri kezesség. Emellett a gazdál­kodókat oly módon is támo­gatják a gazdakörök, hogy ta­nácsadó hálózatot működtet­nek, valamint segítenek a gép és műtrágya beszerzésében is. A jobb gépkihasználás érdeké­ben úgynevezett gépköröket szerveztek. seiről szól Sütő András Piros bölcső az ég peremén című szívmelengető emlékezése. A folytatásos regény (E. Kästner: Május 35) hősei ezút­tal egy Eldorádónál is különö­sebb világba csöppennek: a történelem panoptikumába. E panoptikum humorát vi­szi tovább az angol irodalom­ból készült válogatás: Albioni mókamesterek címmel, Kaján Tibor kacagtató rajzaival. Mint a tavalyi francia szám­ban, ezúttal is van „Párhuza­mos műfordítások” összeállí­tás, továbbá (angolul tanuló költőpalánták, figyelem!) mű­fordítás-pályázat is. A decemberi Kincskereső Az életünk „apróban” Hirdetés (advertising). Olyan tevékenység, amelynek a vég­zője vele személyes ismeret­ségben nem álló személyeket tájékoztat és befolyásol a tö­megtájékoztatási eszközök ál­tal leadott fizetett közlemé­nyekkel, azaz hirdetésekkel... Az apróhirdetések... tipikusan egyhasábnyi szélességűek, csak szövegből állnak, és té­ma szerint vannak csoporto­sítva... (Cambridge Enciklopédia) Ugye, érdekes lenne megtud­ni, adott-e életjelt a szép szőke kisasszony a tiszta szándékú úrnak, s ha igen, akkor mikép­pen végződött a romantikus ta­lálkozás? A szép szőke kis­asszony és az iránta lángra gyúló fiatalember sorsa rég az emlékek kútjába hullt, de a párkereső pár sort őrzi a króni­ka. Őrzi, merthogy ez a felhí­vásféle hat másikkal együtt egy új korszak, az apróhirdeté­sek korának nyitánya. Éppen száztizenöt eszten­dővel ezelőtt, 1878 december 25-én, az akkor induló politi­kai napilap, a Pesti Hírlap első mutatványszámában jelent meg Magyarországon az első magyar nyelvű apróhirdetés. Szerényen — ahogyan állító­lag a picikhez illik — húzódik meg a tizedik oldalon „salon- asztalok, hinta-támlányok, csavar-támlányok”; másfelől meg a zálogházakból kiváltott aranyórák,; porczellánok; a „régi köhögés ellen javallt fe­hér mellszörp” és a két nap alatt(!) elkészülő atlasz-czi­pők, topánok társaságában. A legeslegelső magyar „apró” egy pár jó hintós lovat kínál, a következőben egy elveszett tárczát keres — nem is a tizen­két forint „pénztartalom”, ha­nem — gáláns kor! — egy női arczkép miatt. Azután: csinos feleséget keres magának egy 30 éves hivatalnok, gazd- asszonynak ajánlkozik egy idősebb nő, s könnyű szolgála­tot ígérnek egy gyermektelen házban egy fiatal, egészséges lánynak. A hetedik „apró” pe­dig az a bizonyos szerelmes ifjú, aki a Népszínházban pil­lantotta meg az igazit... Hát ennyit az első, immár történelmi apróhirdetésről. S hogy apróság-e az „apró”? La­pozzunk csak bele a lapokba, és megbizonyosodhatunk: benne sűrűsödik azokban a kurta sorokban minden kor le­nyomata, kisemberének min­den ügyes-bajos dolga, öröme - bánata. Benne az egész életünk — történelem, apró­ban. Tóth Ibolya Hirdetés (advertising). Olyan tevékenység, amelynek a vég­zője vele személyes ismeret­ségben nem álló személyeket tájékoztat és befolyásol a tö­megtájékoztatási eszközök ál­tal leadott fizetett közlemé­nyekkel, azaz hirdetésekkel... Az apróhirdetések... tipikusan egyhasábnyi szélességűek, csak szövegből állnak, és té­ma szerint vannak csoporto­sítva... (Cambridge Enciklopédia) Eljegyzés. Weisz Katóka (Szolnok) és Porgesz Lajos (Mezőberény) je­gyesek. Minden külön értesités he- lyett.____________________________ ____ M eghívó. A Mezőberényi Ipar- testület az állami kényszerkölcsön megvitatása tárgyában f. hó 16-án (vasárnap) d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre az érdekelte­ket — saját érdekükben — mennél nagyobb számban való megjelené­sére kéri meg az Elnökség. („Alföldi Függetlenség" — Mezőberény, 1924. március 16.) Fehérneművarrást, filmezést, toledót jutányosán készítek. Gábor Áron-utca 13/1. ♦ 4 oldal (100 kg) friss zsírszalonna eladó, jókai u. 74. (KÖRÖSVIDÉK, 1940.JANUÁR2.) Rossz állapotban lévő, gyermek „Mars" kocsit veszek, Békéscsaba, I., Corvin-utca 19. * Szeghalom és Vésztő között április 15-én találtunk egy esőkabátot. Tu­lajdonosa a szerkesztőségünkben átveheti. * Elveszett egy fehér kecske. Kérjük a becsületes megtalálót, vagy nyom­ravezetőt, hogy jelentse: Békéscsa­ba, Szent István-tér 18. Földmű­vesszövetkezet. (Viharsarok Népe, 1953. április 8., 18. és 24.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents