Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-24-26 / 301. szám
1A HAZA MINDEN ELŐTT! MES MEGYEI HÍRLAP 1993. DECEMBER 24-26., PENTEK-VASARNAP ARA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 301. SZÁM Nagyobb lakás célú támogatás Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön aláírta a honvédelmi törvényt, a kormány pedig ezzel egyidejűleg elfogadta a végrehajtásáról szóló rendeletet — hangzott el a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Emellett a miniszterek tanácsa rendeletet alkotott a lakásé élú támogatások módosításáról: ajövőben a szociálpolitikai kedvezmény összege a meglévő második gyermek után 300 ezer forint, a meglévő harmadik gyermek után 900 ezer forint lesz. Fontos változás, hogy a februári sorozásokkal kezdődően az eddiginél jóval alaposabb, szakorvosi—így például pszichológusi — vizsgálaton esnek majd át a sorköteles fiatalok. Az új törvény értelmében ezentúl alanyi jogon jár a szolgálathalasztás a felsőoktatási intézményekben továbbtanulóknak. Juhász Judit szóvivő bejelentette, hogy december 25-én délelőtt az Operaházban rendezik meg a kormány karácsonyi gyermekünnepségét, amelyre több mint ezer résztvevőt várnak. Dobák Zsuzsanna, a kormány ifjúságpolitikai titkárságának munkatársa elmondta, hogy a meghívottak — köztük 200 menekülttáborból érkező kis vendég — ezen a napon ingyen utazhat a MÁV és a BKV járművein, s az ünnepség végén a rendezők ajándékkal kedveskednek majd nekik. Számvetés gyertyafénynél ,,Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kisfalumban Karácsonykor Magába száll minden lélek...” Igen, mától ünnepelünk. Eljött a meghitt csönd, a béke, a nyugalom, a megértés ideje. És az őszinte számvetésé, mert lelkünk tükre ez az ünnep. Kiemel a hétköznapok sodrából, lehetőséget kínál, hogy elgondolkodjunk dolgainkon, életünkben visszapillantsunk és előretekintsünk. Ennyivel tartozunk önmagunknak és egymásnak. Ady Endre idézett Karácsony versében az imádság, a hálaadás és a nagy fogadalmak napjai ezek, midőn a gyarló szívekbe is megnyugvás, megbékélés és szeretet költözik. Ünnepeink közül külsőségeiben a leglátványosabb, hagyományában a leggazdagabb, kisugárzásában a legfelemelőbb a karácsony: a'születés ünnepe. Akár az új évszaknak, akár a kisgyermek, Jézus születésének örvendeztek az ünneplők, mindenkor az új életnek, a természet és az ember újjászületésének, a folytonosságnak és az ember nagyságának, győzelmének szólt a köszöntés, ősidők óta és a keresztény szokások szerint. S mivé} a születés maga az élet csodája, amit mindmáig oly sok titok, rejtély, misztikum övez, a karácsony a legcsodálatosabb és egyben legtitokzatosabb, legmisztikusabb ünnepünk is. A természeti népek önfeledt, vidám mulatsággal búcsúztatták a telet, üdvözölték az új esztendő, az új évszak, a tavasz közeledtét. Már az őskorban mágikus jelkép volt a fenyőfa; örökzöld ágai azt hirdették, hogy a tél után visszatér a földre a tavasz, a fény, a meleg, tehát az élet, az ember újjászületik, legyőzi a halált, az elmúlást. Ezt az ősi hagyományt a keresztény kultúra befogadta sajátjai közé, és a természet megújulását méltató megemlékezést átalakítva — azt gazdagítva —, Isten fia, a gyermek Jézus, a Megváltó eljövetelének ünnepévé változtatta a karácsony jelentését. A gyermek születése, az örömteli várakozás, az új élet már önmagában megható hívő és nem hívő ember számára egyaránt; emelkedettséget, tiszteletet, reményt, életkedvet ébreszt. A karácsony mindannyiunknak öröm, a szeretet, az együttlét ünnepe. Ma délután, amikor a meghitt, bensőséges hangulat kedvéért és gyermekeink örömére feldíszítjük a fenyőfát, talán már eszünkbe sem jut, hogy ez a szép foglalatosság bizony nem tartozott hozzá kezdettől a karácsonyi ünnepléshez. A fenyőfaál- lítás csak a XV. század után indult el német földről hódító útjára, és a leírások hazánkban az 1820-as évekre jegyzik felbukkanását. A legkisebbek még áhítattal hallgatják, a nagyobbak meglehet, hogy unják a díszek őseiről szóló történeteket: hogy az alma, a dió, a mogyoró és a tojás a termékenység jelképe, az angyalhaj és a papírlánc a bibliai kígyóé, a narancs és az alma a tudás fájáról származó gyümölcs, és a megváltás kegyelmét ígéri. Advent heteiben úgy várjuk a karácsonyt, ahogyan csak a kisgyermek születéséig számolja a napokat a család. Gondosan, féltve, szeretettel készülünk a nagy eseményre, így lesi az újszülött érkezését a szülő, a testvér. Az ünnepnek éppúgy, mint a kisgyermeknek helye van az életünkben, a családunkban. Ajándékot adunk és kapunk, ez az örömszerzés ideje. Ilyenkor feltöltődünk és erőt merítünk. A gyermek szerétéiből és szeretet- re születik; ekkor még csak rajtunk múlik, hogy semmi se állhasson boldogsága útjába. Továbbviszi, amit elkezdtünk, értelmet ad az életünknek, a folytonosság, az emberi fölény jelképe. Ezért vigasz és az egyetlen elfogadható érv a halállal, az elmúlással szemben. Jellemünkből adódóan — sokak szerint nemzeti sajátosságunk — karácsonykor hajiunk az ellágyulásra. Pedig az ünnep milyen nagyszerű alkalom lehetne a bölcs számvetésre! Mit végeztünk el tavaly óta? ígéreteinkből, terveinkből mit valósítottunk meg? Eredményeinkből mi az, ami tényleg saját érdemünk? És kudarcaink okaiból mennyi esett erőnkön kívülre? A gyertyafény és a csillagszóró csábít a bezárkózásra. Bár pontosan tudjuk, hogy az ünnep múlandó, és sokáig úgysem függetleníthetjük magunkat a környezetünktől: a hétköznapi erőfeszítésektől, 1993 decemberének Magyarországától, a felgyorsult életviteltől, az eldurvult közéleti harcoktól, a nagyvilág háborúitól, a terjedő erőszaktól. A kitekintés, ha reális, abban erősít, ami talán eddig is világos volt számunkra: csak a családi béke, a kiegyensúlyozott otthon légköre, lelkinyugalmunk képes felvértezni a külvilág támadásaival szemben. S erre a belső védettségre jobban rászorulunk, mint valaha. Ez is hozzátartozik idei ünnepünk üzenetéhez. Niedzielsky Katalin Ideiglenes határátkelőhely Az Orosházi Határőr Igazgatóság tájékoztatása szerint ma, december 24-én a magyar— román határon Dombegyház— Kisvarjas között ideiglenes határátkelő kerül megnyitásra 7.00—16.00 óra között. Az ideiglenes határátkelőhelyen román és magyar, illetve mindkét országba vízummentességet élvező állampolgárok léphetnek be gyalogosan, motorkerékpárral, illetve személyautóval. A román határon egyébként a Németországból hazatérő vendégmunkások autóinak Nagylaknál két órát, Ártándnál öt órát kell várakozniuk a kilépésre. A javaslat az, hogy Gyulaés Csen- gersima felé kerüljenek. / _ Arad a Fekete-Körös A román vízügyi szervek jelzése szerint a Fekete-Körösön egy kisebb árhullám vonul le. Ennek alapján az Anti vízmércén a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság elrendelte az I. fokú árvédelmi készültséget. Az árhullám levonulása a folyóink felső szakaszán hasonlóan alakulhat, mint a múlt héten, ugyanakkor a Tiszán megindult áradás hatására a Hármas- Körösön szintén készültség elrendelése várható. A szivattyútelepek közül néhány már az előző árhullám miatt üzemel, így biztosítani tudják Békés, Békéscsaba, Mezőbe- rény és Köröstarcsa térségének belvízmentesítését. Mai számunk tartalmából Jamina ajándéka a világörökségnek „Óriási jelentőségűvé varázsolta e vidéket Patay László falfestményeivel Békéscsaba városának új templomában” — írja cikkében a művészettörténész. Az endrődi betlehemes Hirosimába is eljutott Japán néprajzkutatók kopogtak egy gyomaendrődi pedagógus ajtaján és kérték, vegyék videóra az itteni betlehemes játékot, mert az a felkelő nap országában is érdeklődésre tart számot. Akiket nem várnak haza „Én azt kérném karácsonyra, hogy találkozzam a szüleimmel és szeressenek” — mondja a magyarbánhegyesi nevelőotthon egyik kis lakója. Túlnézni a kereszteződésen Elindult egy ambiciózus fiatalember a gerendási faluszélről és meg sem állt az Úri utcáig. Immár hazánkban jószerivel egyedüli képviselője cége az egyházgazdaságnak. A sikerember Szőke István mesél az eddig vezető útról. Família-forgatás, túl az Óperencián Hogyan készül a Família-film — avagy a népszerű sorozat egy forgatási napjának élményei. Fiatalságuk egy szeletét vették el Hajdani hadifoglyok vallomása pokolról, szenvedésről, kitartásról, „titkos” karácsonyokról. Hó és hideg nélkül a hangulat karneváli Mit jalent a Kanári-szigetek I akóinak a karácsony?— erről szól munkatársunk írása. Medveünnep a tajgán Munkatársunk az idén az Uralon túl, Szibéria vadregényes vidékén járt, ahol a történészek szerint a magyarok bölcsője ringott. Itt készültek a páratlanul érdekes fotók. „Tanár úr, kérem, én készültem!” Rendhagyó osztályfőnöki óra Búzássy tanár úrral, aki negyven esztendőt töltött el a katedrán, mégpedig egy helyen, Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál szakközépiskolában. Az őrbattyáni harangöntő Hemingway t idéz Budapesttől negyven kilométerre, a gödöllői dombság peremén él és dolgozik az ország egyetlen harangöntője, Gombos Miklós. Róla és munkájáról szól ez az írás. Az utolsó ülésnap Gyulán Közmeghallgatás és testületi ülés — adtunk hírt a gyulai képviselő-testület december 27-ei programjáról. A városháza dísztermében 14 órakor kezdődő közmeghallgatás napirendjén a testület és a polgár- mesteri hivatal idei tevékenysége, néhány, a lakosságot közvetlenül érintő más fontos kérdés, valamint a város 1994. évi költségvetésének tervezete szerepel. Lehetőséget biztosítanak a lakosság véleménynyilvánítására is. A testületi ülésen többek között szó lesz egy — a telefonkoncessziós pályázattal kapcsolatos — szándéknyilatkozatról, ismét nekigyűrkőznek az egészségügyi alapellátás intézményvezetőjének kinevezéséhez. Elvi döntést kívánnak hozni arról, hogy az ipari szakmunkásképző intézet és a kertészeti szakközépiskola a jövőben a megyei önkormányzat intézménye legyen.
