Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-22 / 299. szám

GAZDASÁG 1993. december 22., szerda Az étlap árait vagy választékát nézzük? Etika és gazdasági növekedés A közelmúltban lelkesen mentem el egy tudományos vitára. Nem csak a részt­vevők csalogattak, hanem a cím is: Gazdaság és etika. Régóta vallom, hogy korunkban — a világ gazdag ötödében — a közgazdaság klasszikus ismérvei, tényezői másodlagossá váltak a tudati feltételekkel szemben. Ahelyett a szelle­mi tőke vált a fejlődés elsődleges feltéte­lévé. Az utolsó száz év minden gazdasá­gi sikere és kudarca a szellemi tőkére, kulturális, civilizációs okokra vezethető vissza. A klasszikus közgazdaságtan az emberek etikai értékrendjétől függet­lennek hitt gazdasági racionalizmusra épült. Ez igaz addig, amíg a fogyasztó jövedelme viszonylag közel van a létmi­nimumhoz, a képzettsége és műveltsége pedig alacsony. A kevés jövedelemből gyakorlatilag csak a létfeltételekre fut­ja. Ebben az esetben a választásnál az ár a döntő. Vállalatok részvétele nemzetközi tendereken A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Különleges Kereske­delmi Műveletek Főosztálya a Világbank, IDA és EBRD által finanszírozott külföldi beru­házásokkal összefüggő nem­zetközi tendereken való ma­gyar vállalati részvétel előse­gítésére Világbankinform né­ven számítógépes információs szogáltatást működtet. Infor­mációt nyújtanak 176 Világ­bank-tagország beruházásai­ról (kelet-európai országok is), valamint egyes országok hitelkérelmeinek minden fázi­sáról. Az információt gépi kií- rású értesítő levélben közlik. A figyeltetni kívánt tevékeny­ségi körök vagy országok a kódjegyzékből kiválasztha­tók. Tanácsot adnak a verseny- tárgyalásra vonatkozó ajánla­tok szabályairól és technikai eljárási módozatairól, segíte­nek a belföldi és külföldi koo­perációs partnerek megkere­sésében, a tenderfüzet forin­tért történő gyors beszerzésé­ben. Az előfizetési díjról, juta­lékról és további információk­ról az MKB Rt.-nél lehet ér­deklődni. Telefon: 131-8923, fax 153-2096. Üzleti ajánlatok Partnert keres olasz cég az általa szál­lítandó 0,5—8 mm vastag lemezek (acél és alumínium) bérmunkában való hajlítására és lakkozására. Érdelkő- dés közvetlenül a cégnél. B107 Olasz cég kooperációs partnert keres rugalmas textíliák (például fürdó'ruhák) festésére és nyomtatá­sára. BIOS Holland cég, amely plüssállato- kat, rádiót és egyéb ajándéktárgya­kat importál, hasonló termékek ma­gyar gyártóival keres kapcsolatot. B109 Németországi vállalat gyermek kötöttruházatot vásárolna Magyar- országon; olyan gyárak, szállítók ajánlatait kéri, amelyek megfelelnek a következő' feltételeknek: a gyár külső megjelenése rendezett, tiszta és jó vezetésről tanúskodó legyen, képes legyen nagy mennyiségek ke­zelésére; szakosított legyen bébi- és gyermekruházatok gyártására, ke­zelni tudja quard-interzia modellt, a sima- és körkötést (lehetőleg hímzést és patchwork-öt is tudjon készíteni); az egész termelési folyamatot maga intézze; hajlandó legyen a megren­delő modelljeit elkészíteni; járatos legyen a nemzetközi piacon (fonal­rendelés és a szállítók tekintetében); megbízható legyen .Bt 10 Amerikai cég vásárolna különféle méretű és fejű szögeket. Bili Angol cég, aki kozmetikumokat, parfümöket és ajándéktárgyakat gyárt és árusít, ajándéktárgyakat vásárolna Magyarországról, mint például kerámiák, üvegáruk, fa, bőr, textília. B112 Skóciai cég vásárolna tisztító kendőt, amely 100%-os pamuthulla­dékból vagy kevert pamut/viscosa hulladékból készül, Malimo tűző­géppel szegett, körülbelül 50 cm sze­les, a súlya körülbelül 240 g/m . B113 Német tanácsadó cég ügyfele szá­mára vásárolna gyümölcsfafélsesé- geket, mint berkenyét (bokor vagy magas törzsű), málnát (bokor vagy magastörzsű formában), díszfát cse­répben vagy konténeredényben, fia­tal hajtásokat, fákat fasorhoz, kú­szónövényhajtást és kifejlettet, bok­rokat és füveket, valamint csoma­golt, képpel ellátott rózsát. B114 Svéd cég nagy teljesítményű autó­buszokhoz használatos akkumuláto­rokra keres szállítót. Műszaki para­méterek: nikkel-kandium, 25 kW/h. 70—80 Ah, 20Ö V. B115 A németországi Thyssen-Kon- zern Magyarországon mintegy 20 000 m’ alapterületű telephelyet keres kedvező közlekedési adottsá­gokkal, és azzal a lehetőséggel, hogy a közelben szakmunkaerőt toboroz­hassanak. A telephely lehet beépítet­len és zárt terület vagy az a kíván- lom, hqgy legyen rajta körülbelül 4500 m" műhelycsarnok (magasság: 7 m, a tervezett daru miatt), körül­belül 450 m irodahelyiség. B116 A partnerkereső cégek címei, prospektusai — kódszámra történő hivatkozással — a Dél-magyaror- szági Kereskedelmi és Iparkamara Békés megyei képviseleténél besze­rezhetők. (Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Tel.: 324-976,442-311.) Ennek profán illusztrációja: a szegény ember az étlap árait nézi, a gazdag a választékot és az áraktól szinte függetlenül választ. Ha így van ez már egy bizonyos szint felett az étkezés esetében is, mennyivel inkább így van, ha a módos ember könyvet, hanglemezt választ. Szegény gazdagok — gazdag szegények Könnyű tehát belátni, hogy azo­nos jövedelmű családok fo­gyasztási struktúrája között an­nál kisebb a különbség, minél kisebb a jövedelem és minél alacsonyabb a képzettségi szint és fordítva, a gazdagok és kép­zettek esetében nagyon nagy az azonos jövedelmű családok fo­gyasztási struktúrájának kü­lönbsége. Már nehezebben követhető az az összefüggés, ami a civili­zációk közötti eltérésekből fa­kad. A puritán civilizációkban azonos jövedelem mellett na­gyobb a megtakarítás, sokkal kevesebbet fordítanak vendég­látásra, mint például a magya­rok. A holland gazdag úgy lát vendégül, mintha szegény vol­na, a magyar szegény pedig úgy, mintha gazdag lenne. Van olyan barátom, aki töb­bet költ hanglemezekre és kon­certjegyekre, mint élelmiszer­re. Ezzel szemben a hasonló jövedelmű átlagpolgár ilyen célra szinte semmit nem ad. Ezekkel a különböző visel­kedési formákkal, eltérő érték­ítéletekkel az átlagember is egyre gyakrabban találkozik, a tudós kögazdász azonban nem akarja ezt tudomásul venni. Pe­dig ezen jelenség tudományos felismerése már közel száz esz­tendős. Max Weber, a híres né­met politológus a század elején felismerte, hogy a polgári de­mokrácia és a fejlett ipar csak a nyugat-európai puritán etika vi­szonyai között valósítható meg. Ezt a skót, tehát szuper puritán Adam Smith még észre sem ve­hette, mert körülötte is minden­ki puritán volt, mert az ő korá­ban a lakosság óriási többsége a. létminimum határán élt és több­sége még analfabéta volt. Meg­lepő viszont, hogy a jelenkor közgadászai nem kezelik az eti­kát és az abból fakadó magatar­tást jelentőségének megfelelő­en, holott azóta az átlagos élet- színvonal a fejlett országokban tízszeresénél is magasabb lett, az átlagos képzettség pedig leg­alább középfokú. Weber a kapitalizmus társa­dalmi és gazdasági sikereit a puritán etikával magyarázta. A puritán ember viszonylag igénytelen és a divat változásai­ra nem nagyon érzékeny fo­gyasztó, takarékos, fegyelme­zett, szorgalmas, tisztaságsze­rető. Ezek az etikai vonások na­gyon jelentősek voltak a kapita­lizmus, az iparosítás szempont­jából. A nagy tőkeigények mi­nél gyorsabb kielégítéséhez kellett a visszafogott fogyasz­tás, a takarékosság, a munkaerő fegyelmezettsége, tisztaságsze- retete. Ezért aztán a klasszikus közgazdasági elvek alkalmazá­sa csak ott járt sikerrel, ahol a lakosságot ezek a tulajdonsá­gok jellemezték. Ahol a lakos­ság értékrendje megkövetelte a vendéglátást, a ténylegesnél gazdagabban viselkedést, ahol nem volt jellemző a fegyelem, a tiszaság igénye, ott nem jöhetett létre a századfordulóig sem a polgári demokrácia, sem az ipa­rosított gazdaság. Tekintettel arra, hogy az emberiség nagy többségére nem volt jellemző a puritánság, a közgazdaságtan szabályainak alkalmazása nem is hozhatott eredményt másutt, mint a nyugat-európai civilizá­cióban. Az Észak—Dél ellentét A jelen század második felében a tudományos és technikai for­radalom új viszonyokat terem­tett. A világgazdaság kiterjedé­se és az információ forradalma lehetővé tette, hogy a kelet­ázsiai puritánok is iparosodja­nak. Ott ugyanis történelmi okokból még erősebbek a puri­tanizmus karaktervonásai. A nyugati puritánoktól a keleti pu­ritánokat különösen a tanulás­nak tulajdonított nagyobb jelen­tőség különbözteti meg. Ott év­századok óta a tanulás volt az érvényesülés elsődleges feltéte­le. Ezért is jelentkeztek sorra e térség gazdasági csodái. Fellépett azonban a tudomá­nyos és technikai robbanás kö­vetkeztében egy másik etikai értékigény is. Egy másik etika is alkalmassá vált a gyors társa­dalmi és gazdasági fejlődésre. A magasabb életszínvonal, a szolgáltatások térhódítása és a gyors technikai fejlődés a fejlő­dés motorjává tette a fogyasztói igényességet, a nagyobb szak­mai és térbeli rugalmasságot, az önállóság igényét, a stílusérzé­ket stb. Ezért aztán a század végére a politikai demokrácia és a magas életszínvonal ter­jeszkedni kezdett az olyan civi­lizációkban is, amelyekre ezek a jellemzőek. Ennek lett következménye, • hogy a fejlett világhoz felzár­kóztak az individualista etiká­val és tradíciókkal rendelkező társadalmak. Ezek mind a puri­tán civilizáció déli szomszédai. Ez a magyarázat arra, hogy mindenütt a puritánok uralta északi fejlett zóna tejreszkedett dél felé. Európában a század második felében a puritánoktól délre élő népek mind meggaz­dagodtak. Európa sikemépei a Barcelona—Bécs tengely két oldalán helyezkednek le, vagyis a Pireneusok és az Alpok két oldalán. A baszkok, a katalá­nok, az észak-olaszok, a svá­bok, a bajorok, az osztrákok gyorsabban fejlődtek, mint a korábban is gazdag északi szomszédaik. Ennek megfelelője az, hogy az Egyesült Államokon belül mind a népesség, mind a gazda­ság súlypontja jelentősen dé­lebbre húzódott, hogy a déli ál­lamok fejlődése az átlagosnál gyorsabb volt. Kelet-Ázsiában csak most kezd igazán kibonat- kozni ez a jelenség. Az elmúlt évtizedek az igé­nyességet és az individualiz­must felértékelték. A jelenkor már nemcsak a puritán etikát jutalmazza bőségszarujából, hanem az igényes idividualiz- must is. A gazdaság fejlődése etikai kérdés is Az igényesség csak bizonyos jóléti szint felett válik gazdasági értékké, pozitív tényezővé. A modem társadalmakban na­gyon fontos, hogy senki ne le­gyen megelégedve azzal a jöve­delemmel, amit elért. Főleg ne legyenek megelégedve azok, akiknek máris magas a viszony­lagos jövedelmük. Minél kép­zettebb és tehetségesebb valaki, annál nagyobb szüksége lenne arra, hogy képességeit maximá­lisan kihasználja. Csak az a tár­sadalom fejlődhet gyorsan a ko­runkban, amelyikben a legkép­zettebbek, a legtehetségeseb­bek és ezért a legjobban keresők dolgoznak a legtöbbet. Ez pedig a történelem során először for­dul elő és ma is csak a legfejlet­tebbek világában. Minden meg­előző és minden ma is szegény társadalomban a gazdagok do- logtalanok. Alapvető tévedés az, ami­kor az etikát valláshoz kötik. Puritánok az észak-nyugat-eu- rópaiak és észak-amerikaiak, de még inkább a kelet-ázsiai­ak, függetlenül attól, hogy mi­lyen vallási felekezet hívei. Weber is tévedett, amikor a puritanizmust a protestantiz­mussal azonosította. A hol­land katolikusok puritánok. Sokkal inkább azok, mint a protestáns poroszok vagy ma­gyarok. Azt sem lehet monda­ni, hogy az igényes individua­listák etikája a katolikus val­lásból fakad, hiszen a mediter­rán népekre ez csak az északi határaikon, azaz csak egy na­gyon kis hányadukra jellemző. Viszont ez az etika nagyon pregnánsan, karakterisztiku­san jelentkezik a dél-kínaiak­nál és az európai zsidóságnál is. Mindez figyelmeztetés azoknak a közgazdászoknak, akik a pénzt, az inflációt, a kamatot, a bankrendszert stb. tartják a gazdaságot mozgató erőknek. A gazdasági eredmé­nyek egy bizonyos szint után már nem elsősorban a klasszi­kus értelemben vett gazdasági tényezőkön, hanem az embe­rek etikáján múlanak. Ezért aztán a gyáraknál fontosabbak az iskolák, a színházak, a mú­zeumok, a klubok. A század első feléig joggal hihették, hogy előbb kell kiépíteni a gazdaságot, aztán jöhet csak majd a kulturális igények ki­elégítése. Ma már ez az út egy hoz­zánk hasonló szintet elért or­szágban is zsákutca. (MTI-Press) Frank Aponyi: Hogyan lehet valaki sikeres vállalkozó? 28. Ne feledje, hogy ezek az ötletek sok ezer embert tettek Amerikában si­keressé. Célom nem az volt, hogy üzleti tervet készítsek az ön számá­ra, hanem hogy rövid, egyszerű ötleteket ad­jak, melyeket természe­tesen át kell tenni a ma­gyar gyakorlatba. Ha a megvalósítás még na­gyon nehézkes, sok a bürokratikus akadály vagy éppen lehetetlen, akkor is fel a fejjel! Még számta­lan átalakulás vár a magyar gazdasági életre és talán éppen ön lesz egy fontos változás elindítója. Ne zavarja, ha egy-egy ötlet túl egyszerűnek tűnik vagy sok hasonló működik már! Gondolja át, ho­gyan csinálhatja ön másképp, mint a többiek! À hamburger is egy egyszerű ötlet, mégis vannak cégek, amelyek világsikert arattak vele. Public Relations ügynökség (Arculattervezés) Az arculattervezés célja az, hogy kedvező benyomást ala­kítson ki a cégekről a közönség szemében. Sokan félreértik ezt és úgy gondolják, hogy ez olyan luxus, amit csak nagy cégek engedhetnek meg ma­guknak. Ez persze nem igaz, hiszen minden vállalkozás­nak, amely valamit el akar ad­ni, szüksége van arra, hogy az emberek ismerjék és jó benyo­másokat szerezzenek róla. Ez a szolgáltatás a követke­zőket foglalja magában: hirde­tések megfogalmazása, pros­pektusok készítése, reklám- szövegek és reklámfilmek ké­szítése, amelyek nem a cég termékeit, hanem a céget ma­gát hirdetik. Az ön feladata az is, hogy kiválassza, hogy ezek a reklá­mok mikor és hol jelenjenek meg, mert ez legalább olyan fontos, mint maga a hirdetés szövege. Ez olyan szolgáltatás, ame­lyet valószínűleg sokkal töb­ben használnának, ha eleget tudnának róla. Ha például egy cég műanyag flakonokat gyárt, akkor számára az az elő­nyös, ha a műanyag flakonok előnyeit hangsúlyozzák a ha­gyományos üvegekkel szem­ben. Az arculattervező felada­ta ebben az esetben az, hogy olyan információkat kutasson fel, amelyek bizonyítják, hogy a műanyag flakonok mennyi­vel hasznosabbak a hagyomá­nyosnál és ezeket az informá­ciókat a megfelelő helyeken közreadja. Természetesen a lehető legtöbbször hangozzon el a cégnek a neve, amelynek ön dolgozik, de a lényeg az, hogy felkeltse az érdeklődést a műanyag flakonok iránt. Ezt a szolgáltatást nemcsak ipari cégek, hanem szolgálta­tók, politikusok stb. is igénybe vehetik. A legfontosabb azonban az, hogy a reklámkampányt előre pontosan meg kell tervezni. Az ön ötletei, ha azok jók és jól kivitelezettek, nagyon sok hasznot hajthatnak egy-egy cégnek. Az ön sikere nagyban függ attól, hogy mennyi fantáziája van, milyen jó a szervezőkész­sége és mennyire tud emberek­kel bánni. Ez nem könnyű szakma, de hajol végzi, akkor nagyon jövedelmező lehet. Ha soha nem csinált még ehhez hasonlót, akkor legjobb, ha előbb tapasztalatot szerez egy nagyobb Public Relations cég­nél. A munkadíjat kérheti óra­bérben vagy egy előre megha­tározott összegben, attól füg­gően, hogy mennyi munkája lesz az adott feladattal. Az arculattervezés sikere nem elsősorban attól függ, hogy mennyi pénzt fektet bele. Kezdeti befektetésnek megte­szi egy írógép és egy telefon. A legnagyobb befektetés pedig saját munkaideje lesz. Amikor szolgáltatását hir­deti, hangsúlyozza, hogy egyéni figyelmet tud szentelni miden egyes kliensnek, és ol­csóbban dolgozik, mint a nagy Public Relations cégek! (Folytatjuk) Szeretne On több pénzt csinálni? Jöjjön el az American Business School kétnapos előadás-technikai tanfolyamai valamelyikére! Mint a Békés Megyei Hírlap újságolvasója kedvezményt kap és megismerkedik más üzlettulajdonosokkal, vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, üzletkötőkkel, kereskedőikkel, azaz vállalkozókkal vagy leendő'vál­lalkozókkal. Még ma kérjen részletes tájékoztatót programja­inkról! American Business School: 1122 Budapest, Gold- mark K. u. 14. Tel.: 155-3161; 175-1477; (9—16 óráig). Fax: 155-1524.

Next

/
Thumbnails
Contents