Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-03 / 282. szám

Miért nem nézhet mindenki HBO-t? Válaszol a Csabakábel Kft. igazgatója (5. oldal) Az alkotás lázaban A békéscsabai Pantanett Kft. 50—60 ezer forint értékű kifestőkönyvet ajándékozott a Fö- venyes utcai óvodásoknak, amit a kicsik nagy örömmel vettek birtokba • fotó: lehoczky péter TÁ n Orosházi Food JÓ llZlCt ü rCD3 zárt körben A, / í _ L L ' 1 / A Mezőcukor Rt. már a jövőre gondol Egymást cáfolták a résztvevők A genfi Bosznia-konferencia utolsó napján a résztvevők egymás értékelését cáfoló, ki­záró jelentéseket tettek. Kara­dzic szerint megegyeztek Sza­rajevó felosztásában, de a boszniai muzulmánok ezt azonnal cáfolták... (2. oldal) Nyugdíj, végkielégítés A közelgő ünnepeket megelő­ző vagy követő napokban so­kan szeretnék kivenni szabad­ságukat. A Munkaügyi Értesí­tő novemberi száma hasznos információkat közöl a szabad­sággal összefüggő munkajogi kérdésekről. (4. oldal) Nagy a vállalkozói kedv Olvasóinkat rendszeresen tá­jékoztatjuk a postával történt szakítás és a saját terjesztésre, kézbesítésre való áttérés hely­zetéről. Ezúttal megszólaltat­juk az újságkézbesítőt, mond­ja el, ő miképp látja a munká­ját. (6. oldal) Száznyolc író figyelmeztet „Most már az ország sorsáról van szó, nem a médiáról. Szel­lemi életünk egy önmagát le­tiltó csoportja a közvélemény szószólójának kívánja felmu­tatni önmagát, megfeledkezve arról, hogy az irodalom és a művészet mai nehéz helyzeté­ben is sokkal magasabb rendű célokat szolgál annál, sem­hogy ismét a napi politika szolgálóleányává aláztassák. Ezzel az önelhallgattatással, amely a kibontakozást nem se­gíti, a szellemi életet bénítja, Magyarország jó hírét csorbít­ja, nem érthet egyet a felelősen gondolkodó magyar művész­társadalom” — szól az a nyi­latkozat, amelyet száznyolc író és művész írt alá és juttatott ela MTI-hez. A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt. az idén répahiány miatt 60 szá­zalékkal kevesebb cukrot gyárt, mint a megelőző években. Va­jon mit tesz azért a részvénytár­saság, hogy jövőre ne forduljon elő hasonló helyzet? —Mindenekelőtt komoly lé­péseket kell tennünk annak ér­dekében, hogy a szükséges ré­paterület rendelkezésünkre áll­jon — mondja Bihari László vezérigazgató. — Ismerjük, hogy a föld, illetve a kárpótlás körül milyen bonyodalmak vannak. Viszont örvendetes, hogy már az idén is jelentkeztek kistermelők, a számuk jövőre várhatóan nőni fog. Persze az új földtulajdonosok anyagi lehe­tőségei szűkösek, éppen ezért segítenünk kell őket. — Milyen támogatásra szá­míthatnak azok, akik önökkel kötnek szerződést? •— Mindenekelőtt vetőmagot és növényvédő szereket kapnak a gyártól. Ezeket megelőle­gezzük a kistermelőknek. Ugyanakkor ahol szükséges, gondoskodunk a répa elvetésé­ről, felszedéséről és beszállítá­sáról is. — A korábbi partnerek, a nagyüzemek is igénybe vehetik ezeket a kedvezményeket? — Gyakorlatilag részükre is biztosítani kívánjuk az előbb felsorolt lehetőségeket. Akár kis-, akár nagytermelőről van szó, a feltételeket szerződésben rögzítjük. Ami az átvételi árakat illeti, két szempontot kell figye­lembe vennünk: egyrészt tarta­nunk kell magunkat a piac által diktált feltételekhez, másrészt viszont arra kell törekednünk, hogy a termelő is megtalálja a számítását. Hisszük, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) Eredménytelenül zárult az Orosházi Food Rt. privatizá­ciójára kiírt pályázat. A 448 millió forint vagyoni értéket képviselő részvény eladását ismételten megkísérlik, ám a következő pályázatot zárt körben, meghívásos alapon kívánja lebonyolítani a va­gyonügynökség. Erre a most ajánlatot tevő német céget éppúgy meghívják, mint a Hungavis Külkereskedelmi Vállalatot, illetőleg az egyik legnagyobb francia libamáj­forgalmazó céget. Az orosházi társaság Ma­gyarország egyik legjelentő­sebb baromfiexportőre, ez évi nettó árbevétele a tervek sze­rint meghaladja a 2 milliárd 300 millió forintot. Ebből 1 milliárd forintnyi lesz az export, amit jelentős részben a libamáj kivitelével érnek el. Mint tüzérló... Az Alföld-konferencia igazából a kutatók eszmecseréjé­nek terepe volt, de az előadások során olyan következteté­seket hallhattunk, ami őszintén elképesztett. így a kárpót­lás kellős közepén kiderült, hogy a 100—200 holdas birtokoknak lesz létjogosultsága, a birtokegyesítés révén tekintélyes nagybirtokok is kialakulhatnak, s igencsak elkél majd a napszámos kéz. A most boldog 5—6 holdas régi-új gazdák labdába sem rúghatnak. Gazdaságilag mindez érthető, de érzelmileg... Azt is hallottuk, komoly gondok vannak az Alföld vízellátásában, bizonyos fokú elsivatagosodás is várható. A tápanyag-utánpótlása a földnek egytizedére csökkent. Ja, csökkenés. Drasztikusan, majd 500 ezer hektárral leapasztják a szántók területét, és 321 ezerrrel növelik az erdős területeket földvédelmi és földhasznosítási szem­pontok alapján. Növelik a legelők területét is, persze ne higgye senki, hogy az állattartás kedvéért. Ugyanis az EK tagországokban csökkenteni kívánják az állatállományt, s ha belépünk, ránk is kötelező lesz. Nem is szaporítanám a megállapításokat, amikre úgy felkaptam a fejem az előadások alatt, mint tüzérló az ágyúszóra. Valami rossz sejtésem támadt ugyanis. Mind­ezekről a tendenciákról a főként mezőgazdaságból élő magyar paraszt vajmi keveset tud. Legyen magángazda vagy összeomlott téesz. Márpedig ezekre időben fel kell készíteni nemcsak az Alföldön élőket, de az egész társa­dalmat. Amíg nem késő... R ­Á minisztériumban konzultálnak a hulladékkezelőről? A 22 települést tömörítő Me­gyei Jogú Városok Szövetsé­gének környezetvédelmi bi­zottsága tanácskozott tegnap Békéscsabán, a Fenyves Szál­lóban. Részt vett az ülésen dr. Tarján Lászlóné, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai állam­titkára is, aki az önkormányza­tok és a minisztérium közti együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseiről beszélt, valamint bemutatta az új kör­nyezetvédelmi törvényterve­zetet. Természetesen szóba kerültek Békéscsaba legége­tőbb környezetvédelmi prob­lémái is, a már megtelt szemét­telep lokalizálásának miként­je, az új, Kismegyeren létesí­tendő hulladékkezelő mű mi­nél előbbi megvalósítása és a vízvédelem. Az ülés utáni sajtótájékoz­tatón kérdésünkre az államtit­kár elmondta, hogy elsősorban a regionális hulladéklerakó­helyeket támogatják a köz­ponti környezetvédelmi alap­ból, de módja van a városnak is pályázat benyújtására. Pap Já­nos polgármesterrel stratégiai tervet dolgoztak ki, mely sze­rint a minisztériumban kon­zultáción tárgyalnának terve­zők, kivitelezők, önkormány­zati és minisztériumi szakem­berek és a pénzügyi konstruk­ciót is megbeszélnék. A tegnapi tanácskozáson egyébként a környezetvédel­mi bizottság egy országos fel­hívást is megfogalmazott, ne­vezetesen szorgalmazzák, hogy kisebb-nagyobb ökoló­giai egységekben alakuljanak víz- és levegőtisztaság-védel­mi szövetségek, példaként a Körösök vízgyűjtő területét említették. Antall József levele a kormányhoz Boross Péter belügyminisztert szerdán betegszobájában fogadta Antall József miniszterelnök, és a politikusok egyórás megbe­szélést folytattak a legsürgetőbb kormányzati teendőkről — jelentette be Juhász Judit tegnapi tájékoztatóján. A kormányszó­vivő egyúttal elmondta, hogy a kabinetülés kezdetén az ülést vezető Boross Péter átnyújtotta a résztvevőknek a miniszterel­nök levelét, amely a következőképpen szól: „Tisztelt Miniszter Urak! Kedves Barátaim! Kórházi kezelésem nem teszi lehetővé, hogy a kormányzati és a parlamenti munkának e rendkívül jelentős szakaszában szemé­lyesen jelen legyek. Azt reméltem, hogy én is részt vehetek ebben a munkában, ehhez időzítettem kölni gyógykezelésemet és igye­keztem mielőbb hazatérni, talán hamarabb, mint kellett volna. Ezúton küldöm üdvözletemet és egyben köszönetemet fejezem ki felelősségteljes tevékenységetekért. Kérem, hogy továbbra is lojális együttműködéssel erősítsétek és fejezzétek ki a Kormány egységét. Bízom benne, hogy rövid idő múlva ismét együtt folytathatjuk az ország kormányzását. Antall József’ A szóvivő a levél ismertetése után közölte, hogy a hét végén várható újabb orvosi tájékoztatás a miniszterelnök egészségi állapotáról. Újságírói kérdésre elmondta, hogy a kabinet nem foglalkozott azzal a külföldi lapokból származó hírrel, miszerint a miniszterelnök betegsége miatt kiújultak a kormányfői posztért folytatott belhar- cok. Mint mondta: hosszan kellene üléseznie a kormánynak, ha valamennyi publicisztika tárgyát képezné a tanácskozásnak. Nem a „felsőbb” régióban élünk Véget ért az Alföld-konferencia A kétnapos Alföld-konferen­cia végén a 4 szekció vezetője tegnap délben számolt be a munkacsoportokban elhang­zott előadásokról. Kerényi At­tila, a természeti erőforrások­kal fogalkozó csoport vezetője elmondta, az éghajlatmódosu­lás, az ehhez kapcsolódó szá­razság és vízhiány a legfőbb probléma. A jövő útjaként a szakemberek a takarékosságot és a vízforgatást jelölték meg. Nagy szükség volna a folyók vizeinek hatékonyabb haszno­sítására. Becsei József, a népesség és társadalom szekció elnöke is­mertette, hogy a térségben élő alacsony iskolai végzettségű emberek fokozatos lecsúszá­sát figyelhetjük meg. Az Al­földön dolgozó vállalkozók zöme műszaki és közgazdasá­gi végzettségű, csak elvétve találni más diplomával rendel­kezőt közöttük. A régió ci­gánytársadalmáról készült fel­mérések szerint nagy hánya­duk egzisztenciálisan egyre lejjebb süllyed, de kialakult — az új vállalkozásoknak kö­szönhetően — egy gazdag és egy középréteg is. Beluszky Pál, a településfej­lesztés és közigazgatás mun­kacsoport elnöke hangsúlyoz­ta, az Alföld nem egységes, sok kisebb régióra bomlik, amelyeknek egymástól eltérő problémákkal kell szembe­nézniük. Erdősi Ferenc a gaz­daság és infrastruktúra csoport elnöke úgy fogalmazott, a tér­ség problémái komplexek, ezért mindig át kell nyúlni más-más szakterületekre. A kongresszus összefogla­lását, Csatári Bálint, az Al­föld-kutatás koordinálását végző MTA Regionális Kuta­tások Központja Alföldi Tu­dományos Intézet igazgatója mondta el. Utalt arra, hogy e kutatási program a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából ( Folytatás a 3. oldalon ) I INGYENES INGATLANKÖZVETÍTÉS AZ ELADÓ RÉSZÉRE. A vevő is csak 0,8%-át fizeti a vételárnak, ezért megkeressük vevőjét és az adásvételi szerződést is elkészítjük. Ugye Ön is tudja, hogy változik 1994. január 1-jétől a lakáshitelezés, ha nem, keressen bennünket! Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971. Ny. L.

Next

/
Thumbnails
Contents