Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-21 / 298. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 21., kedd Katasztrófára felkészülve... A polgári védelem munkáját, többek között a katasztrófa elhárítást nagymértékben segíti a számítógépes adatbank. Felvételünk a Vas megyei parancsnokságon készült archív fotó — Lecsapok, mint bomba az utcán az ismeretlen férfire: tetszik-e tudni, hogy mi a feladata a polgári védelemnek? — Hát — válaszol tétován —, békeidőben talán nem sok... — meg sem várja, hogy mondjak rá valamit, tovasiet. A középkorú szőke hölgy kérdésem után rámmosolyog: — Ha baj van, segítenek. Meg gyakorlatoznak, hogy háború esetén mit kell csinálni... A következő „áldozatom”, a magas, fekete srác nem lehet több tizenhétnél: — Szégyellem, de nem tudom, hogy mi a feladatuk... — húzza meg a vállát és tovább válogat az utcán felállított könyvsátorban. A gyerekmunkáért nem jár pénz?! Veszélyes kereszteződés Békéscsabán a Kinizsi és a Luther utca kereszteződése kész katasztrófa közlekedési szempontból — mondta a bennünket felkereső panaszos. — Sokszor olyan dugó alakul ki, ami miatt tíz percet is várni kell a Kinizsi utcából kikanyarodni akaró gépkocsiknak. Arról nem is beszélve, hogy gyakran történik ott baleset. Az önkormányzat illetékese szerint egyelőre — anyagi forrás hiányában — nem tervezik közlekedési lámpa felszerelését a kereszteződésben. Tudnak a gondról, s különösen a balra kanyarodás nehézségeiről. Megoldás lehetne annak megtiltása, de igen komoly kellemetlenséggel, plusz utak megtételével járna. A helyzet megoldásán az önkormányzat szakemberei gondolkodnak. Telefonígénylők A kondorosiak az önerős tele- fonfejlesztés keretén belül 505 telefonnal többet mondhatnak magukénak. A MATÁV-val kötött megállapodás értelmében a közeljövőben sor kerül a lakásokban történő fokozatos bekötésre. Kétórás vidámság Már második alkalommal rendezték meg a békésszentand- rási Hunyadi János Általános Iskolában az alsó tagozatosok télköszöntő műsorát. A vidám, kétórás, zenés műsort nagyon sok érdeklő tisztelte meg bizalmával. A művelődési házban tartott rendezvényen izgult mindenki, gyermekek a színpadon és nagyon sok szülő, nagyszülő, rokon a nézőtéren. Nagyon sok néző kíváncsi volt, vajon mire képesek a kisiskolások. Először a legifjabbak előadását láthatták, amelyre a három első osztály tanulói közös műsorral készültek. A mindenki által ismert Micimackó dallamára mozogtak együtt a macival és énekeltek vidám énekeket. Ezt követően a 2. osztályosok verses-zenés _ összeállítására került sor. Ok jeleneteket adtak elő, így köszöntötték a telet, bár az utakon ekkor már igencsak elolvadt a hó. Majd a 3. és 4. osztályosok rövid színdarabot mutattak be, melynek címe: Egyszer egy királyfi mit gondolt magában. A hibátlanul előadott jelmezes produkciónak nagyon nagy sikere volt. Szintén a negyedikesek egy másik műsorszámmal a karácsonyt idézték, s leoltott lámpák mellett, egy-egy gyertyával a kézben karácsonyi dalt énekeltek. A szereplők, a szemlélők és a rendezők legnagyobb megelégedésére az idei évi télköszöntő is izgalommal és jóleső vidámsággal ért véget. Várhatóan a műsor hagyományt teremt, s a következő év karácsonyán is bemutathatják a Hunyadi János Általános Iskola tanulói, hogy irodalmi műsor előadásában is élen járnak, nemcsak a tanulásban. Czeglédi Gyula polgári védelmi őrnagy, megbízott megyei parancsnok készséggel, segíteni akarással várja a kérdéseimet. — Őrnagy úr! A ,,nagyközönség” nem igazán van tisztában azzal, hogy Önöknek mi a feladatuk. Beavatna a ku- l isszatitkokba ? — Természetesen. Tulajdonképpen az 50-es évektől kezdődik meg az a .folyamat, születnek meg a különböző határozatok, rendeletek, amelyek alapján létrejött és kialakult a magyar polgári védelem a maga felépítésével, szervezeteivel és feladataival. A polgári védelem rendeltetése, feladata kettős. Vannak feladataink hadiállapot (háborús veszély) esetén—ilyenkor a honvédelem részeként —, az élet és anyagi javak, támadó fegyverek hatásai elleni védelmet, védekezést kell megszerveznünk, illetve vannak feladataink úgynevezett békeidőszakban — amikor feladatunk az elemi csapás, ipari és egyéb szerencsétlenség (továbbiakban együtt: katasztrófa) következményeinek elhárításában való közreműködés. Békés megyében a terület geofizikai és domborzati viszonyaiból adódóan alapvetően a természeti katasztrófák bekövetkezése jelenti a fő veszélyforrást. A településeket összekötő úthálózat közül — katasztró- faveszély szempontjából — kiemelkedő a 44-es, 46-os és a 47-es számú főútvonal, amelyeken a tranzit- és a belföldi forgalom nagy része zajlik. Országos jelentőségű közútvonalak elkerülik a megyét, viszont kiemelt jelentőségű a Budapest—Békéscsaba—Lökösháza vasútvonal, amelyen jelentős nagyságú nemzetközi tranzitforgalmat bonyolítanak le. Miután a megyét átszelik a Körösök és a Berettyó, számolhatunk azzal, hogy ezek vízjárása ingadozik. Tavasszal és ősszel a levonuló árhullám miatt ár- és belvízveszély kialakulásától kell tartanunk, s ezek elhárítására felkészülnünk. A folyók egyidejű áradása esetén a megye területének mintegy 30 százaléka (29 lakott település) válik veszélyeztetetté. A gátszakadások megelőzése érdekében a megyében három árvízvédelmi szükségtározót jelöltek ki. Ezen szükségtározók elvileg lakatlan, csak gazdasági művelés alá vont területek. — És itt jutunk el a lényeghez, nyilván ezeknek a katasztrófáknak elhárítására, illetve kivédésére kell felkészülniük. — Többek között. Az árvíz- védelmi tevékenységet a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság koordinálja a helyi szervek bevonásával. A veszélyeztetett területeken a lakosok és az állatállomány kitelepítése, ideiglenes elhelyezése és ellátása, majd a visszatelepítésük a mi feladatunk. — Gondolom Önökhöz tartozik még az árhullám levonulása után a területek fertőtlenítéseis... — így van, az ÁNTSZ-szel együttműködve fertőtlenítjük a kutakat, összegyűjtjük az erdei vadak, illetve a háziállatok hulláit stb. ...és az árvízveszély mellett mire készülnek még fel? — A megye középső területén észak—dél irányban földrengésveszélyes zóna húzódik. Kisebb erősségű rengésekre általában két-három évenként lehet számítani. Szerencsére ezek személyi sérülést és anyagi kárt nem okoznak. De ha mégis előfordulna, erre is fel vagyunk készülve. — Rémlik, talán 1984-ben volt az egész megyére kiterjedő hófúvás, amely napokra elzárta a lakott településeket egymástól. — így igaz. A 47-es úttól délre fekvő területeken a lakott településeket szinte teljes egészében napokra elvágta a külvilágtól a hófúvás. Több napra megbénította a forgalmat és a 47-es úttól északra az utak részleges járhatatlansága nagy gondot okozott az ellátásban. Legfontosabb feladatunk volt akkor is a lakosság közszükségleti cikkekkel történő ellátása. Ezen túlmenően — többek között—, a közutakon rekedtek elhelyezését, ellátását kellett megoldanunk. Ugyanez vonatkozik a vasúti pályaudvarokon hosszabb ideig várakoztatottak ideiglenes elhelyezésére és ellátására. Biztosítanunk kell a szükséghíradást is. — Számolnak-e ipari katasztrófákkal? — Igen. A kisebb mennyiségű veszélyes anyagot felhasználó üzemek, illetve telephelyeik lakóövezetben, településközpontban vagy közelében fekszenek, így a közvetlen közelükben élőknek veszélyforrást jelentenek. Elsődleges feladatunk a magatartási szabályok kidolgozása és megismertetése a területen élőkkel. Természetesen a lakosság riasztásának és tájékoztatásának megszervezése és technikai feltételeinek megteremtése is nagyon fontos a veszélyeztető üzem személyi és anyagi eszközeinek bevonásával. — Szállítanak viszont a tranzitforgalomban — ha nem is jelentős mennyiségben —- veszélyes anyagot. — A gyulai közúti határátkelőhelyen léptetik ki a veszélyes árukat szállító járműveket. Ezek akkor jelentenek katasztrófaveszélyt, ha azokkal lakott településen vagy annak közelében történne baleset. A szállítások során bekövetkezett rendkívüli helyzetben beazonosítjuk az anyagot, a tűzoltósággal és a rendőrséggel együttműködve lezárjuk a körzetet. S természetesen a lehetőségekhez képest megakadályozzuk a veszélyes anyag terjedését. — Mostanában, amikor a határon nemegyszer tapasztalható csúcsforgalom, sokszor találkozunk a polgári védelmisekkel, s feladatukat dicséretes módon látják el a rendőrséggel és a határőrökkel együttesen. — Az Ön által említettekkel és más szervekkel együttműködve igyekszünk a veszély- helyzetek kialakulását megelőzni. Ennek érdekében a veszélyes anyagokat, illetve élő állatokat szállító járműveket felderíteni és soron kívül átbocsáttatni. Ezen felül a várakozó utasok egészségügyi, higiéniás ellátását biztosítani, élelmiszerrel és egyéb közszükségleti cikkel történő ellátásukat megszervezni. Egyébként a polgári védelemnél állandó, 24 órás szolgálatot látunk el, egész évben, tekintet nélkül az ünnepekre és a munkaszüneti napokra. Hadd használjam fel az alkalmat, hogy elmondjam, hívhatóak vagyunk a (66) 441-006- os telefonszámon minden olyan esetben, amikor az állampolgár a napi élettől eltérő dolgot tapasztal. B. V. Az alábbi panasszal még a nyáron keresett meg Gyomaend- rődről Nagy Sándomé. Akkor az érintettek becsületszóra ígérték: nincs mit megírni, rendezik az ügyet békésen. Azt hittem, ezzel a lovagiasság szabályai szerint lezárul a téma. Csakhogy a lovagiasság szabályai mindkét szemben álló félre vonatkoznak. Nagy Sándomé nem maga miatt, hanem 13 gyerek nevében volt kénytelen ismét az újsághoz fordulni. Történt ugyanis, hogy Gyo- maendrőd területére 13 gyerekember hordta ki a Szuperinfót, hogy egy kevéske zsebpénzhez jusson. 1993. március 1-jéig a békéscsabai központtal rendelkező Telegráf Kft.-vel voltak kapcsolaban, akik ebben az időben a Szuper Top Klubnak adták át a terjesztés jogát. A Szuper Top továbbra is igényét tartott a gyerekek szolgálataira és ezért velük megkötötte a szerződést. A feltétel az volt, hogy a fiúk-lányok tegyenek le 500 forint kauciót. Kikötötték azt is, hogy két heti felmondással bonthatják csak fel a szerződést Ment is a teijesztés május 8-áig. Ekkor ugyanis még egy újsággal léptek a színre Hungária Szuperin- fó néven. Ezt a hirdetési számot nem a Szuper Top terjesztette. A gyomaendrődi gyerekek még június 6-án kihordták az újságot, amikor is a következő hét végére, június 11-éreKrasz- kó Csaba, a Szuper Top egyik vezetője szóban felmondta a szerződést azzal az indokkal, hogy a Telegráf Kft. velük sem akar tovább dolgoztatni. Krasz- kó Csaba azt is közölte Nagyné- val, hogy amelyik gyerek kiviszi a június 12-én megjelenő számot, az elveszti a kauciót. Miután 12-én már nem érkezett kivinnivaló, nem volt nehéz teljesíteni ezt a kívánságot. Természetesen ezek után várták az elmaradt bérüket. Jött a nyári szünet, szerették volna elkölteni azt a pénzt, amiért becsülettel és keményen megdolgoztak. A bérük azonban sehogyan nem akart Gyomaend- rődre megérkezni többszöri le- vélbeni kérésre sem: * Ennyit tudtam meg Nagy Sán- dométól, akivel abban maradtunk, ha a pénzt a gyerekek mégis megkapják, akkor nincs mit cikkezni. Sikerült megtalálnom An- csin Mátyásnét, a Telegráf Kft. felelős kiadóját, aki megígérte, hogy az elmaradt bért kifizeti, bár — ahogy mondta —, ennek a pénznek egy részét ő már Fülöp Zoltánnak és Kraszkó Csabának a szétváláskor odaadta. Mindenesetre Ancsinné betartotta a szavát és fizetett. Nagy nehezen sikerült Fülöp Zoltánt is telefonvégre kapnom, aki több héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy bár nem ő az, aki tartozik — miután gyerekekről van szó —, saját zsebből azt a pár ezer forintot kiegyenlíti. Hittem neki, miért ne hittem volna és kiléptem a „a képből”. Csakhogy Fülöp Zoltán nem teljesítette az ígéretét és nem fizette ki a mai napig sem a 3950 forintot, illetve a nyolc gyerek kaucióját, összesen 11 500 forintot. Fülöp Zoltán neve ismert a megyében. Nem tudom, hogy megéri-e neki ezért a minimális összegért „besároznia” magát? Béla Vali Pribék Sándor verse: Micsoda csoda Karácsony! Gyűlölnek és gyűlölők, Gyűlölik a gyűlölteket, s a gyűlölet gyűlölködést szül... — örök körforgás = gyűlöl, gyűl — öl! — De mindig valami más is készül: — Szűz leányasszony szeretetet szül, reménységgel vajúdva azt, aki nem gyűlölködő, Ártatlan istenfiát! Naív Megváltót! — (Emberré lettél az emberek között, s a gyűlölet körülvett, magáévá tett, szereteted semmivé válva gyűlöletté lett, Nevedben is, ellened is gyűlölnek, Nevedben is, ellened is ölnek a másságot el nem viselők.) Micsoda csoda Karácsony! És Heródes-sátán már gyűlölködik: — Ez megváltó? Végleges megoldást! — Kardélre hányt ártatlan kisdedek! És a gyűlölködők üvöltözik: — Feszítsd meg Ót! Nem Jézust akarjuk, hanem Barabást! All a kereszt a Golgotán! — Pilátus mossa kezét: teljesítem a „nép” akaratát! All a kereszt a Golgotán! — , Atyám! Vedd el a gyűlölet keserű poharát!” Micsoda csoda Karácsony! Töpreng a könyörületes Isten: A maga hasonlatosságára alkotott embert? (Gyűlöli a gyűlölt gyűlöletet!) Hogyan is másként? Röhög az örök ármány Sátán: Mindentudó lettél Adám! (Gyűlöli a gyűlölt gyűlölteket!) Sohasem másként! Reménykedő Betlehem? Reménytelen Jeruzsálem? Micsoda csoda Karácsony! És mindig újabb ünnep jön, új Karácsony, s a szeretetéhes ünnepi vacsorákon, (üres a betlehemi jászol. Karácsonykor is Húsvétot gyászol,) s a gyűlölettel terhes-teli vacsorákon, Mi emberek megosztozunk a képmutató szerétéiből, a felgyülemlett gyűlöletből font foszlós kalácson... Micsoda csoda Karácsony! Micsoda csoda, a Karácsony?
