Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-20 / 297. szám
wvam híri ad GAZDASÁG 1993. december 20., hétfő 1 Ul klLl\Ul Íj 4 Mezőhegyest nem csak a történelmi múltjáért mentették meg Fellendülés - a gránicon belül A december 2-án tartott évzáró-évnyitó munkásgyűlésről szóló tudósításunkban hírt adtunk arról, hogy megnyugtatóan rendeződött a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. pénzügyi helyzete. „Mezőhegyes túl van a mélyponton” — olvasható lapunk december 6- ai számának címoldalán. A pénzügyi rendezés részleteiről közvetlenül a munkásgyűlés után beszélgettünk dr. Rem- port Katalin országgyűlési képviselővel, az rt. igazgatóságának elnökével, valamint Dr. Remport Katalin: „Ilyen megoldásra még nem volt példa” dr. Megyeri Zsolt vezérigazgatóval és helyettesével, dr. Kruzsitz Pállal. Előzmény: a csődegyezség — Mint ismeretes, a ménesbirtoknak sokkal nagyobb volt az adósságállománya, mint a tényleges vagyona — idézi fel az előzményeket dr. Remport Katalin.—Gyakorlatilag a teljes hitelállomány meghaladta „ a kétmilliárd forintot, ezért olyan megoldást kellett találnunk, amely véglegesen rendezi a birtok helyzetét. Tavaly nyáron egy utólag ideiglenesnek bizonyuló megoldás született: ez volt a csődegyezség, mellyel sikerült megakadályozni a felszámolást. Ekkor a Magyar Hitel Bank megkapta az igényelt állami garanciát. A végleges rendezést szolgáló terv 1993 nyarára készült el. Minél több embert igyekeztünk bevonni ebbe a munkába, megismertettük az érintetteket az itt folyó tevékenységgel, Mezőhegyes adottságaival. Az volt a célunk, hogy lássák: Mezőhegyesnek nem csak óriási adóssága van, Mezőhegyes nem csak egy a sok cég közül, mely hiteleinek elengedését kéri. Mezőhegyesre igenis nagy szüksége van az országnak, és Mezőhegyes képes is megfelelni az elvárásoknak. Partnereink ezt teljes mértékben megértették, céljainkkal azonosultak. így jutottunk el a végleges rendezéshez. Hozzáteszem: ilyen megoldásra még nem volt precedens, sőt a jogszabályokban sem volt erre igazán lehetőség. Külön kellett megoldást keresnünk mindenre, éppen ez okozta a nehézségeket. Gyakorlatilag Mezőhegyes az első olyan állami tulajdonú cég Magyarországon, amelynek a pénzügyi helyzete hosszú távon rendeződött. Úgy hiszem, ez eléggé nagy eredmény. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság épp úgy mellénk állt, és épp úgy megértette gondjainkat, mint ahogy a kormány. A Hitelbank is belátta azt, hogy ha csak a követeléseket nézi és nem a megoldási lehetőségeket, akkor sokkal többet veszíthet, mint ha megpróbál áldozattal hozzájárulni a rendezéshez. Minden követ megmozgatott —A munkás gyűlésen az AV Rt. képviselője kijelentette, hogy ön ügyesen lobbizott Mezőhegyes érdekében. Mit értsünk ezen ? — Azt hiszem, éppen az elmondottakat. Bemutattuk a céget, megismertettük az adottságait, a pénzügyi helyzetét. Ahány vendéget ez ügyben Mezőhegyesre hoztunk, mindegyiknek feltártuk a pénzügyi nehézségeket, de bemutattuk nekik az itt folyó munkát is. Nyugodtan elmehettek megnézni bármely egységet, mert mindenütt rend volt a gazdaságban. Éppen ez vezetett oda, hogy a kormány a végén szinte vita nélkül, egyhangúlag úgy határozott, hogy segíti Mezőhegyest. — Dr. Remport Katalin szavaihoz annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy amikor tavaly megkezdtük a csődegyezség előkészítését, még normális terméskilátásaink voltak — veszi át a szót dr. Kruzsitz Pál vezérigazgató-helyettes. — Később viszont elszenvedtünk egy 250—300 millió forintos aszálykárt. Ezt tetézte az idei 400 milliós aszály- és jégkár. Ha nincs ez a 700 milliós kiesésünk, a csődegyezség beváltja a hozzáfűzött reményeket. A másik megjegyzésem: a képviselőnő valóban lehetővé tette, hogy a nemzeti kincset jelentő ménesbirtokkal mindazok megismerkedjenek, kiknek szavuk volt a pénzügyi rendezéskor. Az ő érdeme tehát az, hogy megtalálta azokat a személyeket, akik meghallgathatták és orvosolhatták kéréseinket. Üzleti terv, likviditás Dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató is megerősíti az elhangzottakat: — Ha a csődegyezség megkötése után nincs ez 700 millió forintos terméskiesés, nem lett volna szükség újabb pénzügyi rendezésre. — Melyek voltak a legfőbb .rendezőelvek? — A velünk szemben támasztott legfontosabb feltétel az volt, hogy legyen egy nagyon komoly üzleti tervünk, s az párosuljon pontos likviditási mérleggel. Éz konkrétan azt jelenti, hogy négy évre előre havi bontásban kidolgoztuk a bevételeket és kiadásokat. A megmaradó 9 ezer hektárra meghatároztuk a növénytermesztés vetésszerkezetét. Az üzleti tervnek választ kellett adnia arra, hogy a ménesbirtok képes lesz-e megállni a saját lábán, vagy nem lesz képes. Amikor a kormány, illetve a tulajdonos a támogatás megadásáról döntött, ezt a tervet be kellett mutatnunk. Az üzleti és a pénzügyi tervet kiegészítettük egy öntözésfejlesztésre vonatkozó tervvel. Raskó György, az FM államtitkára — nagyon helyesen — azt mondta: csak a 200 éves múltjáért Dr. Kruzsitz Pál: „Tavaly még normális termékkilátásaink voltak” nem érdemes rendezni Mezőhegyes sorsát. Ellenben ha az üzleti terv kiszűri az időjárás okozta óriási eredményingadozásokat, azért már érdemes, így előírták számunkra, hogy 1994-ben és 1995-ben 3 ezer hektárt vonjunk be az öntözésbe. Csakhogy a birtok a rendezés után sem képes egy ekkora beruházást finanszírozni. Ekkor jött az ÁV Rt., mondván, hogy 300 millió forintos törzstőkeemelést kell végrehajtani. Ez az összeg elegendő a beruházásra, illetőleg biztosítja az állami támogatás elnyeréséhez szükséges saját erőt. Három csomag és egy negyedik —Gondolom a rendezés konkrét részletei is érdekelnék az olvasókat. — A kormányhivatalok által készített előterjesztés három csomagból állt — mondja dr. Megyeri Zsolt. — Mindenekelőtt rendezni kellett a viszonyunkat a Magyar Hitel Bankkal. Az MHB-nél fennálló hitelállományunk összege 1 milliárd 282 millió Ft volt. Felszámolás esetén ebből a bank legfeljebb 200—300 millióhoz juthatott volna hozzá. A rendezés során viszont FM-tá- mogatásból kapott 200 milliót, 300 milliót a kormánygarancia készpézzé váltásából, 382 millió Ft pénz helyett az ÁV Rt. részvényeket ad a banknak. A fennmaradó 400 millió Ft adósság marad a ménesbirtoknál, amit 10 év alatt kell visszafizetni úgy, hogy a tőkevisszafizetésre 3 év moratóriumot kaptunk. Összességében tehát 1 milliárd 282 millió Ft rendezésében részt vett az FM, az ÁV Rt. és a Hitelbank. Ez volt az első nagy csomag. A második: az 500 millió Ft-os állami garanciát átalakították 300 millióssá. A ménesbirtoknak természetesen ezt is vissza kell fizetnie, de nem mint banki kölcsönt, hanem mint az állammal fennálló tartozást. Öt évig nem kell fizetnünk sem kamatot, sem tőkét, a törlesztés a 6. évtől tart a tizedikig, s egyenlő részletekben történik. A harmadik nagy csomag az ÁV Rt. törzstőke emelése volt. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos 300 millió Ft-ot átutal részünkre, s ebből kell végrehajtanunk az öntözésfejlesztést. — Úgy tudom, a társadalombiztosítási járulékok fizetésével is elmaradtak. — Igen, hátra van még a társadalombiztosítási és a nyugdíjfolyósító önkormányzatokkal fennálló kérdések rendezése. A vállalatunk négy változatot dolgozott ki. A két önkormányzatnak 141 millió Ft-tal tartozunk, reméljük, hogy ezt a ménesbirtok részvényeinek 10 százalékával kiegyenlíthetjük. Ajánlatunk, hogy a részvények után évi öt- százalékos fix osztalékot fizetünk. „A gránicon belül” —Akkor hát idézhetjük a gaz- dászkörökben ismert szólást: dombon van a tanya? — Ilyen hangok már Mezőhegyesen is hallhatók. A vállalat egy árva fillért nem kapott arra, hogy műtrágyát, növényvédő szert vegyen, hogy munkabért emeljen. Az ehhez szükséges pénzeket saját magunknak kell kiizzadnunk. De ki tudjuk izzadni, mert a korábbi iszonyatos terhek már nem nyomnak bennünket. —Mire számíthat hát jövőre a ménesbirtok 800 alkalmazottja? — Először is változatlanul keményen kell dolgozni valamennyiünknek. Ha ez megvalósul, akkor talán nem lesz szükség további leépítésre. Ennek ellenére a létszám mégis csökkenni fog, mert létszámfelvételi stopot rendeltünk el. Az birtokról kikerülők, a nyugdíjbamenők, a részegesek, a tolvajok helyére nem veszünk fel új embereket. Ezzel az a célunk, hogy az itt maradóknak még tovább növeljük a kereseti lehetőségét. Ki kell mondanunk ugyanis: a 800-as létszám még mindig magasabb, mint az elvárható volna. De ennyit talán már elbír ez a vállalat, s éppen ezért a megmaradó munkatársaink nyugodtan dolgozhatnak. A növénytermesztésben várhatóan november 15-éig be tudjuk fejezni a munkákat. Az ott dolgozóknak, a tarktorosok- nak tehát kilenc hónap alatt kell annyit keresniük, hogy a téli hónapokra is biztosítva legyen a megélhetésük. De ez csak úgy érhető el, ha felesleges létszámot nem tartunk. Mezőhegyesen már 4-5 éve semmiféle béren kívüli juttatás nem volt. Ha minden jól megy és 1994. szeptember 1-jén számottevő nyereség mutatkozik, 30 százalékos béremelést fogunk végrehajtani. ígérjük továbbá, ha a vállalati nyereség a 85 millió forintot eléri, akkor 15 napnak vagy még ennél is többnek megfelelő részesedést fizetünk. De ez csak akkor fog menni, ha a kollektíva év közben átveszi azokat a feladatokat, amelyeket időszaki dolgoDr. Megyeri Zsolt: „Mezőhegyes felfelé ívelő időszak előtt áll” zókkal szoktunk megoldani. Az időszakiak bérét szeretnénk a mi alkalmazottaink zsebébe tenni! Szeretnénk elérni, hogy aki belül van a képzeletbeli gránicon, az sokkal jobban éljen, mint a külső környezete. Összegezve: Mezőhegyes felfelé ívelő időszak előtt áll, s — véleményem szerint — nagyon örülhetne az ország, ha olyan helyzetben lenne, mint a birtok. Ménesi György Két jellegzetes épület: a Nonius Hotel és a fák árnyékában a kistemplom a park közepén