Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)
1993-12-20 / 297. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1993. december 20., hétfő Szünidei játszóház A mezőkovácsházi városi könyvtár kezdeményezésére nonstop jellegű szünidei programra várják a gyerekeket a könyvtár gyermekrészlegében. A helyi pedagógusok közreműködése mellett amatőr művészek és népművelésben jártas szakemberek is részt vesznek a játszóház munkájában. A december 20—29-éig tartó programsorozatban lesz gyöngyfűzés, gyurmaszobor- készítés, Barbiebaba-ruhavar- rás, papírhajtogatás, álarc-, rongybaba- és szobadíszkészítés, szalmázás, csomagkészítés fortélyai és nem utolsó sorban fenyőfadíszítés. Külön érdekesség december 22-én a Kaszaperi Általános Iskola tanulóinak látogatása, akikkel érdekes, közös játékra is sor kerül. A napi tevékenység két részre oszlik: 9 órától délig tart a játszóház, majd 14 óráig videózás és ezután 16 óráig ismét játékos tevékenység következik. Természetesen mindez nem jöhetne létre megfelelő szponzorok nélkül, amelyhez továbbra is várják az anyagi támogatást. Adventi kiállítás A Békés Művészetéért Alapítvány kortárs képző- és iparművészeti kiállítást és vásárt rendez advent jegyében. Az érdeklődőket január 4-éig várja a Csuta Galéria — Békés, Bolyai u. 17. sz. —, mely naponta 9—12 óráig, délután 2—6 óráig tart nyitva. Segítség karácsonyra Mezőberény önkormányzata úgy döntött, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekes családoknak s azoknak, akik kikerültek a munkanélküli segélyezésből és szociális ellátásban részesülnek, a karácsonyi ünnepek előtt az ökormányzat — külön kérés nélkül — családonként háromezer forint támogatást nyújt. A segélyt a rászorulók postán kapják meg. Erre a célra közel 950 ezer forint áll rendelkezésre. A szociális keret idei maradványát, közel 200 ezer forintot, még ez évben a helyi iskolák étkezési hozzájárulásra megkapják. Eleki hagyományőrzők Romániában A szomszédos romániai Biharban vendégszerepei szombaton és vasárnap az eleki művelődési ház hagyományőrző román együttese. A karácsonyi hagyománykörbe tartozó „turkajárás” eleki változatát adja elő. Az Eleken élő románok Karácsony-váró, Karácsony-köszöntő turkajárását több Nagyvárad melletti román faluban mutatja be a harminc tagú, idős emberekből álló együttes. Az elekiek kétnapos romániai vendégszereplésére a Magyarországi Románok Szövetsége és a Bihar Megyei Művelődési Felügyelőség együttműködése jegyében kerül sor.(MTI) Nagyzenekari est a Jókai színházban Muszorgszkij zenéjének lamentója súlyos aktualitással zengett föl ezüstvasárnap estéjén a Nemzeti Filharmónia idei második, bérleti hangversenyén Békéscsabán, a Jókai Színházban. A hirtelen megélt országos gyászhír reakciójaként ëzen a napon az Egy kiállítás képeinek sorozata a megszokottnál sötétebb tónust kapott. Talán a ráadásként adott Scherzino odaillőségét lehetett vitatni. Az eredeti zongoraciklust Viktor Hartman festőművész emlékkiállításának hatására 1874-ben komponálta a szerző. A sok vállalkozó közül Maurice Ravel hangszerelése emelte a művet a legidőtájlóbb nagyzenekari változattá. Nem csupán a zenei szöveg képszerűsége, hanem a briliánsán kezelt hangszertechnika miatt is. Gál Tamás, a Budapesti MÁV Szimfonikusok élén megéreztette a hallgatósággal az orosz Ötök főalakjának alapkoncepcióját, az emlékezést és tisztelgést az elhunyt festőbarát nagysága előtt. Dirigensi keze szoros egységbe fogta a tételeket, a játékosság és a groteszkség tompításával inkább az elmélyülés, a láttatás irányába fordult. A kiállítás képei néhány tételben különös izzással jelentek meg szemünk előtt. így lett elhitető a negyedikben és hatodikban a csellószólam súlya, intenzitása és a mélyrezek jóvoltából a nyolcadik tétel katakombáinak kísértetlátomása. Á rézfúvósok mellett a „fák” voltak magabiztos pontjai az előadásnak. A vezető hegedűszólam a kelleténél passzívabbnak hatott. A koncert elején a Benvenuto Cellini című operából átvett közzene, Berlioz Római karnevál nyitánya érthető módon visszafogott tudott maradni a karmester ízlésének köszönhetően. Ravel dalcikulsa, a Tristan Kling- sor három versére íródott Seherezádé, melyet Pászthy Júlia operaénekesnő közreműködésével inkább a zenekar adott elő, csak miattuk érdemel említést. A versek és a zene eredeti hangulatát pasztell ámyaGál Tamás lássál a fafúvóskar tolmácsolta a legszebben. Gál Tamás személyében a dobogón régi ismerőst üdvözölhettünk. Több ízben dirigált a megyénkben, néhány évig a békéscsabai szimfonikusok szakmai irányítója volt. A harminchárom éves karmester 1988 óta a MÁV budapesti zenekarának a művészeti vezetője, ám rendszeresen kap meghívást a Fesztiválzenekarhoz, az ÁHZ-hoz és a Berlini Szimfonikusokhpz is. 1990-ben a Coloradói Fesztiválon az „Év siker díját” a sajtó neki ítélte oda. Európa szinte valamennyi országában koncertezett már, bátran állíthatjuk, hogy a fiatal, magyar karmestergeneráció markáns egyénisége. Az Egy kiállítás képei előadásán a szűnni nem akaró elismerés őt és zenekarát méltán köszöntötte. F.Pálfy Zsuzsa / Karácsonyi műsor Enlakáért Már nem ismeretlen olvasóink előtt, hogy a békéscsabai köz- művelődési intézmények összefogtak annak érdekében, hogy egy nagyszabású ünnepváróval tegyék gazdaggá a gyerekek egyik legkedvesebb hónapját, a decembert. Elképzeléseik megvalósításához a vállalkozók segítségét kérték, és nem hiába. Az adományok még azt is lehetővé tették, hogy meghívják a gyerekek kedvencét, a Száz Folk Celsius együttest, ráadásul produkciójukat az apróságok díjtalanul élvezhetik december 20-án. A Mikulástól karácsonyig tartó programsorozatból kitűnik szokatlanságával a 22-ei Karácsonyi üdvözlőlap Énlakára című rendezvény. Miért éppen Énlakára, és hol van egyáltalán Énlaka? Kérdésünkre Szente Bélától, az ifjúsági ház igazgatójától kértünk választ. — Énlaka egy csöpp kis falu a Székelyföldön. A nyáron fedeztük fel, amikor a Balkán Táncegyüttessel Székelyud- varhelyen jártunk. Énlakát csak földút köti össze a nagyvilággal, s zegzugos, lejtős utcáin járva egyik ámulatból a másikba estünk apró házacskáitól, az ott élők természetközelségétől, de az elképzelhe- tetlenség határát súroló meglepetést az iskola jelentette számunkra. Egyetlen kis tanteremben, mindössze négy-öt padban, egy tanítótól tanul a kicsiny falu minden gyermeke. S nemhogy videójuk, írásvetítőjük nincs, de még tankönyvek sem állnak a rendelkezésükre. Ekkor határoztuk el, hogy karácsonyra ajándékműsort szervezünk az énlakai kisdiákok megsegítésére. A szerdán délután három órakor kezdődő összeállítás belépődíja legyen tehát minden segíteni szándékozó csabai diáktól, felnőttől egy jó állapotban lévő általános iskolai tankönyv, mesekönyv, iskolai szemléltető eszköz vagy egy játék. S hogy az Énlakán oly felbecsülhetetlen értéknek számító belépődíjért mit láthatnak a műsor élvezői? A Jókai Színistúdió első bemutatóját, a „Play Shakespeare!” című komédiát, a Nyulam-Bulam együttest, a KORTÁRS Táncegyüttest (a Balkán Tánc- együttes utódja), találkozhatnak még Ribár János evangélikus lelkésszel és Kalapos László színművésszel. L.M. // Őszi harmat után. Vadászösszefogással a fennmaradásért Egy hűvös őszi reggelen cser- késztársaimmal elindultunk Pós- telekfelé. Derült volt az idő, de az éjjeli fagy még alig engedett. Utunk alatt sárga levelű fákat és néhány madarat láttunk. Néhány alkalommal megálltunk az út szélén a kökénybokrok mellett, jólesett kóstolgatni a már fagymarta bogyókat. Hamarosan megérkeztünk Gerlára, megkezdtük a helyszín tanulmányozását. Először a Wenckheim család kriptáját néztük meg. Megdöbbenéssel láttuk, hogy korábban feltörték és kifosztották. Innen az uraság egykori kastélyába mentünk, ami szintén igen siralmas képet mutatott: üvegei kitörve, hullik a vakolat. Láttuk a tölgyfát, amely alá annak idején a család utolsó halottját temették. Érdekes volt az egykori magtár- épület, és ki hitte volna: a mostani posta az egykori kisvasúti állomás épületében van! További utunk Póstelek felé erdőn vezetett át. Letört ágak, lehullott levelek, a keréknyomban csillogó víz jelezte az ősz végét. A bicikliket a turistaháznál hagyva elsétáltunk a nagy tisztásra. Fát gyűjtöttünk az erdőből, tüzet raktunk, szalonnát sütöttünk. Ebéd után a kastély romjai között számháborúztunk. Őrsvezetőnk közben pórázon sétáltatta kutyáját az alagsorban. A fiatal eb, nem bírván a kerékpár utáni szaladást, gazdája kabátjában jutott ki az erdőbe. Nagyon jól éreztük magunkat, különösen a lányoknak tetszett a romantikus s talán kissé félelmetes romépület. Ám mivel már az ősznek végén jártunk, hamar bealkonyo- dott és indulni kellett haza. Bizony sötét lett és csípett a hideg, mire megérkeztünk. De ennek ellenére nagyon élveztük ezt a hangulatos napot. Durkó Zsolt, 1118. Sz. Hunyadi cserkészcsapat, Békés Nagyon megfontoltan, körültekintően kell gazdálkodni az eddig felhalmozódott, mintegy 350—390 millió forint megyei összvadásztársasági vagyonnal, hogy ez az összeg megmaradjon — netán tovább gyarapodjon —, és ne kerüljön a „felélés” sorsára — hangsúlyozta Nagy Sándor, a megyei vadászszövetség elnökhelyettese közelmúltbeli küldött- közgyűlésükön. Anyagi össz- teherviselésük mértéke — a növekvő területbérek, biztosítási díjak, adók, áfa miatt — soha nem tapasztalt méreteket öltött. Számítások szerint a vadásztársaságaik az idén 65 millió forinttal fizettek többet, mint a korábbi években. A jelenlegi gazdasági helyzet mellett a vadászok jövőjét döntően befolyásolhatják a vadászati jog várható változásai is. A közgyűlésen a vadászszövetség 1994-es költségvetéséről, valamint a vadásztársaságokat érintő új biztosítási rendszer kialakításáról is szó esett. Ny. L. A régi technika bűvöletében A mai középiskolásokra koránt sem az jellemző, hogy a régiségekért rajongjanak, a többséget sokkal inkább a legújabb, a legszuperebb technikai csodák vonzzák. Ezért különleges az a kiállítás, amelyet a békéscsabai Jókai Mór Kollégium stúdiósai hoztak létre az intézmény fiútársalgójában az önkormányzati nap hetében. — Hogyan jutott eszetekbe ,,Régi technikák” címmel kiállítást csinálni? — kérdeztük a szeghalmi Kovács Sándortól, a 611. sz. 1SZI tanulójától és a dévaványai Kun Lászlótól, aki a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolába jár. —A könyvtár szekrényeiben találtunk olyan régi technikai eszközöket, amelyek 20—30 évvel ezelőtt biztosították elődeink számára a szemléltetést, vagy éppen szabadidejükben a szórakozást — kezdte a választ Sanyi. — Bevallom, én még soha nem láttam ilyen régi rádiókat, lemezjátszókat, hangfalakat, diavetítőket, s ezeknek a régi elektronikus tárgyaknak a megismerése számomra óriási élményt jelent. Az én szememben olyan antik értéket képviselnek, amit legszívesebben így együtt megőriznék az utókor számára. — Bennem rögtön az merült fel — folytatta Laci —, vajon működésbe tudjuk-e hozni ezeket a régi gépeket. Egyikmásik lemezjátszó, magnó nem is okozott különösebb gondot, ám az epidiaszkóppal első látásra semmit sem tudtunk kezdeni. A felnőttek számára régi emlékeikből ismerős tárgyak a középiskolásoknak magát a történelmet jelentik, hiszen közülök a legidősebbek, a negyedikesek is a hetvenes évek közepén látták meg a napvilágot. Áz ötvenes, hatvanas évek filmvetítői, fényképezőgépei, erősítői méreteikkel, alkatrészeikkel különleges élményt jelentenek az érdeklődő fiataloknak. A tartalmas ismeretszerzés céljából alaposan elő is készítették a stúdiósok a régi tárgyakkal való találkozást: minden kiállított eszköz mellett ott az írásos ismertető, de szóban is tartottak tárlatvezetést a stúdiósok diáktársaiknak, s a legtöbb készüléket működés közben is bemutatták. A felfedezés különleges élményét a fiúk örömmel megosztják minden középiskolással, ezért — az igazgatónő, Földesi Péterné segítségével — felajánlották, hogy öt helyes megfejtőt könyvjutalomban részesítenek azok közül, akik felismerik a mellékelt képen látható tárgyat és január 3- áig elküldik tippjüket a kollégium címére (Békéscsaba, Gyulai út 9.) „Régi technikák” megjelöléssel. L. M. Mit ábrázol felvételünk? -— A stúdiósok várják a megfejtést A videó világában csemegeszámba megy megismerkedni egy régi filmvetítővel fotó: kovács Erzsébet
