Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-20 / 297. szám

1993. DECEMBER 20., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 297. SZÁM A kormányfőt a Parlament elől hat fekete ló vontatta ágyútalpon vitték végső nyughelyére „Temetni jöttünk Antall Józsefet és siratni” Gyászolt a nemzet Keresztelő után: Egyesült Kisgazda Párt Zsíros Géza alulmaradt Fellendülés... — Mint ismeretes, a mezőhe- gyesi ménesbirtoknak sokkal nagyobb volt az adósságállo­mánya, mint a tényleges va­gyona — idézi fel az előzmé­nyeket dr. Remport Katalin. — Gyakorlatilag a teljes hitel- állománya meghaladta a két­milliárd forintot... (9. oldal) Mit árul el rólunk az íráskép? Fényadóként ismerhettük meg az elmúlt évben a könyvíró, or­szágszerte tanfolyamokat veze- tó Biegelbauer Pált Békéscsa­bán. A nemzetiségi klubházban nemrégiben ezúttal íráskép­elemzéssel foglalkozott. A tes- tet-lelket megmutató szak­területről és más, titokzatosnak tűnő dolgokról adott interjút la­punknak. (11. oldal) A párbajtőr-királynő bemutatkozott Igazán sikeres évet tudhat maga mögött a Viharsarok legered­ményesebb vívója, Tóth Haj­nalka, a Békéscsabai Előre Ví­vó Egyesület párbajtőrözője. Az év elején Budapesten nyerte élete első junior Világkupa via­dalát, amit az ősz folyamán még kettő követett. (15. oldal) Határhelyzet A személyforgalomban vasár­nap estére Biharkeresztesnél, Záhonynál és Tompánál meg­szűnt a várakozás, Nagylaknál csökkent, Gyulánál viszont nőtt. (Nagylaknál négy, Gyulá­nál pedig öt óra alatt lehet átjutni a határon.) A teherforgalomban Záhonynál van a legnagyobb torlódás, ahol befelé 51, kifelé pedig 76 órát kénytelenek vesz­tegelni a kamionok. (MTI) . A budapesti Duna-parti Piaris­ta Kápolnában Antall József családja és a meghívottak szűk köre búcsúztatta az elhunyt kormányfőt szombat reggel. Az Országház Kupolater­mében háromnegyed 11 óra­kor megkezdődött az Antall József végső búcsúztatására Budapestre érkezett külföldi politikusok kondoleálása. Ezután hat köztársasági őr az Országház Kupolacsarnoká­ból a Kossuth téren felállított ravatalhoz vitte az elhunyt mi­niszterelnök koporsóját. Első­ként Szabad György, a Magyar Országgyűlés elnöke mondott búcsúbeszédet. — Temetni jöttünk Antall Józsefet és sirat­ni. Temetni, mert a halottak nem maradhatnak temetet- lenül, siratni, mert van siratni valónk. Antall Józsefnek oroszlánrésze volt az önkény- uralom felszámolásában, az alkotmányosság helyreállítá­sában, abban, hogy Magyaror­szág vezetőjeként — elsőként e régióban — kiszakította or­szágunkat a Varsói Szerződés és a KGST kényszerkötelékei­ből. A világ magyarsága nevé­ben Sütő András író búcsúzott Antall Józseftől. Gyászbeszé­dében kijelentette: „Drága ba­rátunk egyik legfőbb érdeme volt, hogy szélsőséges tenden­ciák közepette a nemzeti szin­tű korlátok fölé tudott emel­kedni.” A gyásszertartáson Bolbe­ritz Pál, a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem Hittudományi Karának dékánja celebrált mi­sét, s felidézte: — Joggal el­mondhatta magáról Szent Pál szavaival: a jó harcot meghar­coltam, a hitet megtartottam, s most vár rám az igaz élet koro­nája, miután életpályámat vé­gigfutottam. A kormányfő koporsóját hat fekete ló vontatta ágyútalpra helyezték, s a gyászmenet elindult a miniszterelnök vég­ső nyughelyére, a Kerepesi te­metőbe. A kormányfő kopor­sóját Deák Ferenc mauzóleu­ma közelében ravatalozták fel. Antall József kormányfő­ként történelmi feladatot vál- (Folytatás a 3. oldalon) Egyperces néma felállással emlékeztek az elhunyt Antall József miniszterelnökre, az Egyesült Történelmi Kisgaz­da- és Polgári Párt első Orszá­gos Nagyválasztmányának résztvevői vasárnap a Testne­velési Egyetemen. A plénum elsőként módosí­totta a pártalkotmányt és Egyesült Kisgazda Pártra (EKgP) változtatta a párt ne­vét. A jelölő bizottság Szabó János földművelésügyi mi­nisztert, valamint Zsíros Géza országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökét jelölte a pártelnöki posztra. Szabó János programbeszé­dében azt hangsúlyozta, hogy az EKgP nélkül nem képzelhető el a következő Parlament, sőt az új kormány sem. Zsíros Géza Szombaton délben befejezte munkáját Szeghalmon a Sárré­ti helytörténeti és néprajzi konferencia. Még előző nap délután tartotta meg érdekes előadását dr. Bellon Tibor, a Karcagi Múzeum igazgatója, aki összehasonlította a sárréti gazdálkodás irodalmi és való­ságos anyagát. Utána dr. Sza­bó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet igazgató­ja a térség kutatásának helyze­téről és feladatairól beszélt. Szombaton délelőttre három előadás maradt, először dr. Csorba Csaba adjunktus a ti­zennyolcadik század végének Sárrétjéről tartott ismertetést, sok-sok adattal dokumentálva azt. Az akkor készült katonai programja szerint még ebben a ciklusban módosítani kellene a szövetkezeti törvényt, hogy mind a kívülálló tulajdonos, mind a szövetkezeti tag „hely­zetbe kerüljön”. A nagyválaszt- mány felkérte a 36-os frakció minden egyes tagját, hogy fel­tétlenül jelenjen meg az Or­szággyűlésjövőheti, keddi ülé­sén és támogassa Boross Péter miniszterelnökké választását. Az EKgP nagyválasztmá­nya végül 240 szavazattal Sza­bó Jánost választotta a párt el­nökévé Zsíros Gézával szem­ben, aki 196 voksot kapott. Az Ügyvezető alelnök Böröcz Ist­ván, a 36-ok frakcióvezetője lett, míg a három alelnöki posztot Rajkai Zsolt, Horváth László és Kiss Gyula nyerte el. A főtitkári pozíciót Bélafi An­tal tölti be.(MTI) célú felmérés számos érdekes­séget tartalmazott a környék falvairól, lakosaikról, fő ter­mékeikről. Egyetlen adat az előadó által felsorolt több százból: 1790-ben Szeghal­mon 2675 személy lakott. Pleskonics András nyugal­mazott iskolaigazgató Puszta- földvárról a helytörténeti kuta­tások fontosságáról beszélt, utalva arra, milyen nagy jelen­tőségük van a kiscsoportoknak és a magánkutatóknak ezen a téren. Ezek a kutatások az adott település számára is rendkívül fontosak, hiszen egyre keve­sebb a megőrizhető helytörté­neti anyag. A másfél napos kon­ferencia az egyik szervező, Ke- le József előadásával ért véget. Befejeződött a Sárrét-konferencia Egy államférfi halálára Hiszem, hogy Antall József halálát az ország többi polgára személyes ügyeként élte meg. Nem a nemzeti gyásznap steril és kimódolt külsőségeivel, hanem a szívünkben élő tisztelettel, a kiváló embertársnak érdemei alapján kijáró szeretettel. A félárú vasúti jegy — oda és vissza — kufárságát igyekszünk majd elfeledni, s remélhetően mi­előbb lehetőségünk nyílik Antall József életének, életmű­vének hozzá illő, történelmi szemléletű — tehát tárgysze­rű — megismerésére, értékelésére. Ezzel tartozunk neki. Ahogy sorra megszólalnak a hozzá közel állók, közel helyezkedők, megtudhatjuk, mennyivel oldottabb is tu­dott lenni a miniszterelnök. Vajon e bennfentesek miért nem idejekorán mondták el mindezt? S most vajon miért kellett a pártkoszorút az Országházban és a temetőben is a legmegfelelőbb kameraszögbe állítaniuk? Az elmúlt napokban az ország élte a maga életét. A gyász nem leplezett vidámság, s nem is hétközi bálakon, le nem vetett melltartókon múlik. Egy karácsonyi ünnepsé­gen éppen az apró gyerekek tomboló életörömében fedez­hettük fel azt, hôgy e parányi boldogság Antall József valódi szándéka szerint esett meg, így a gyásznap előesté­jén. Kell-e ennél méltóbb megemlékezés egy reálpoliti­kus, egy derűlátó államférfi kegyeleti aktusához? Az élet megy tovább. Ne szégyenkezzen hát senki, ha csak ott belül gyászolt. Sokunk szerettei halnak meg naponta, igyekszünk tapintatból magunkba zárni érzelme­inket. Nem akarjuk terhelni vele a környezetünket. Gyá­szunk az emlékezés, amíg tart szívünk dobbanása. Miért is szégyellenénk, ha most—akár a nemzeti gyásznapon is— nem kívántunk több külsőséget láttatni kegyeletünkből, érzelmeinkből, mint szeretteink halálakor? Kiss A. János Prágai bank magyar tulajdonban A prágai székhelyű Interbanka pénzintézet a közelmúltban ma­gyar tulajdonba került, miután a Magyar Hitel Bank Rt. pénzin­tézeti csoportja és az Első Hazai Faktorház Rt. szakosított pénz­intézet több mint 99 százalékos részesedést szerzett a csehor­szági bankban. A tulajdonos- váltás után alaptőke-emelésre is sor került. A vételt megelőző 100 millió cseh korona alaptő­két az új részvényesek 300 mil­lió cseh koronára növelték. Er­ről Töröcskei István, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója tájékoztatta az MTI-t. Az Interbanka alapítói 98 százalékban a svájci illetőségű Portus AG„ és 2 százalékban a Magyarországon bejegyzett, francia tulajdonban lévő Ban­que Indosuez Magyarország Rt. (a régi Kultúrbank Rt.) voltak. Megvásárlása után a Magyar Hitel Bank Rt. 10 százalékos arányban, az MHB Invest Rt. 50 százalékban, a Talentum Rt. (az MHB brókercége) 18,33 száza­lékos arányban, míg az első ha­zai Faktorház Rt. 21 százalék­ban vált a prágai bank részvé­nyesévé. (MTI) Rántott hús „kultúrakörettel” Segítségnyújtás, kultúra és vállalkozás talált egymásra tegnap a békéscsabai sportcsarnok éttermében. Hetven rászoruló idős embert és nagycsaládokat hívott meg ebédre a polgármes­teri hivatal szociális irodája a családsegítővel, nyugdíjasklubokkal közreműködve. A Gyöngyhalász Kft. által szervírozott Újházy-tyúkleves, rántott sertésszelet és sütemény előtt az Endrényi és Társa Kft. szervezésében ajándékműsorral kedveskedtek a megjelenteknek a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanulói és a Balassi Néptáncegyüttes FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents