Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-18-19 / 296. szám

àgÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­Drága Anikó! Harmincadik szülinapod al­kalmából azt kívánom Neked, hogy az, amit mindketten szeret­nénk, minél előbb teljesüljön. Nagyon szeretlek! Boldog szüli- napot. Pisti ♦ Drága Dudum! Szeretlek, s tudom te is szeretsz, Jó veled, s tudom te is érzed. Hiszek neked mert szeretlek, S mert szeretlek, hinni tudok neked. És csak veled teljes az ÉLE­TEM! Nyuszidtól ♦ Egy barna asszonynak a Béke utcába. Amióta megismertelek csak Rád gondolok. Kereslek: egy fekete gépkocsi­vezető ♦ B. Tibi Kondoroson Miért nem akarsz észrevenni? Tetszel nekem! Várlak, várok ♦ Beának! Nem tudom, hogy miért ha­ragszol rám, csak sejtem. Szeret­nélek szeretni! Az a fiú, aki „fá­rasztott” Téged és a barátnődet december 10-én este. Ha úgy gondolod, akkor kérlek üzenj a Szívküldiben! Ibiza ♦ Kérded tőlem! Nekem most milyen? Mikor milyen, nem a legjobb. Ha tudsz, keressél fel, szívesen látlak. Sze­retnék veled beszélni. Én ♦ Emléklány! Szomorú vagyok, mert régen láttalak. Az elmaradt órákról keddi napokon a reggeli órákban Békéscsabán, a piactéren lévő épületben kaphatsz igazolást A Te Professzorodtól ♦ M. Z.-nek Magyarbánhegyesre Azt hittem nincs olyan, hogy Szerelem. De rájöttem, végem van Nélküled!!! ♦ P. Gabinak! Ott és akkor nem tudtam mit kezdeni Feltörő érzéseiddel és könnyeiddel, Tehetetlen voltam és ostoba. Ott és akkor már tudtam, Csak nekem lesz fájó emlék S szép dallamok szava. Köztünk egy üveghegy áll, és a Kis herceg csábos mosolya. Ott és akkor egyszer éreztem Kezed meleg szorítását, Láttam ragyogni a szemed. Lágyan simultál hozzám. Éreztem dobogni a szíved. Ott és akkor nem tudom érezted-e Reszketőszeretetemet? Ott és akkor nem mertem neked bevallani Mert félénk voltam és tétova, De kezed melegét, szemed ragyogását Tested lágy simulását megőrzőm Szívemben! Most és mindörökké! Nem felejtem el soha! N-nagy ♦ Kékszeműnek! Nem tudom, mi köti hozzám ezt. Szeretném megtudni. Én is csak olyan vagyok, mint más, nem különb, de ha lehet, írd meg hol beszélhetnék veled vagy ke­ressél fel. Szívesen látlak. Egy asszony! LOCSI-FECSI 1993. december 18-19., szombat-vasárnap Intim csipkecsodák Csupa csipke és hímzés az új fehérneműdi vat. A feledés homályából újra előkerült a romantikus csipkedressz, princesszfűző, selyemszett. Mivel ezek a leheletfinom holmik ára eléggé borsos, nem árt körül­nézni a szekrényben, mit lehetne felújíta­ni a már meglévő fehérneműk közül. A kinőtt fehérneműk toldása megold­ható csipkebetéttel. Nem gond a gyakori mosás következtében tönkrement fe­hérnemű gumijának pótlása sem. Méteráru-szaküzletekben már mindenütt több színben kapható egyszerű és elasztikus csipke, csip­kemintás gumi. Ezért érdemes az elhasználódott gumit lefejte ni, ha a kisnadrág, melltar­tó, alsódressz anyaga még használható. A megfelelő méretre szabott csipkés gumi két végét varrjuk össze. A fe­hérneműt fektessük vasa- lódeszkára és rögzítsük gombostűvel. A kifeszí­tett gumit kétoldalt tűzzük az anyaghoz, a varrásvonalra merőlege­sen 2-3 centiméterenként gom­bostűzzük le úgy, hogy a gumi fél cm-re takarja az anyagot. Gé­peljük végig cikcakköltéssel a tűzés mentén, a szálat és a fejtett részt gondosan dolgozzuk el. A nól lélek tükre - a láb „Az a nő, aki bedől a kilencvenes évek szok­nyadivatjának, s eltakarja a lábát, tulajdonkép­pen a hiányzó biztonságérzetének adja ezzel tanújelét. Ám ha mégoly szemérmetlenül is mutogatja a harisnyás lábát, biztosak lehetünk benne, hogy boldog és magabiztos.” Nem egy mai Don Juan, mégcsak nem is harisnyagyári reklámszakember írta e lábmagasztaló soro­kat, hanem egy anglikán pap—felesége. Rose­mary Hawthorne asszony úgy döntött, hogy visszahelyezi méltó helyére a harisnyát és a harisnyakötőt, könyvet szentelt ennek az izgal­mas témának. A női lélek eme árulkodó jeléről értekezve megírja, hogy az első harisnyakötőt 1890-ben mutatta be egy angol úr. Áz első nylonharisnya pedig 47 évvel később, angol­amerikai kompromisszumként született, leg­alábbis a nevében: Ny — New York — Ion — London. „Madonna vajon miért húz a lábára neccharisnyát, sőt világító harisnyát?” — teszi föl a kérdést a derék papné. „Pofon egyszerű a válasz, azért mert boldog. Ezzel szemben mit tesz az átlagnő? Eltakarja a lábát, mintha csak le akarná tagadni önmagát.” Rosemary asszony kikéri, hogy bárki is vívmánynak te­kintse a harisnyanadrágot. „Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb nő gondosan őrzi a régi harisnyatartót és alig várja, hogy megint előve- hesse, mert ezzel szexisebbnek érzi magát. Nem is beszélve a forróvérű férfiakról, akik bizonyára lelkesen megtapsolnák ezt a hú­zást.” Hogy miért tapsolnák meg? „Azért, mert a női test ott a legszexisebb, ahol a harisnya végződik és az intim fehérnemű még nem kezdődik el.” Kisebbnek tűnik a lábfej, ha a cipő eleje díszített, megosz­tott. Akinek rövid a lába, lehe­tőleg hordjon magas sarkú ci­pőt. Ha ennek valami akadály a van, legalább magasított sar­kú, illetve vastagabb talpú ci­pőt viseljen. Ha vastag a lábszára, mel­lőzze a vékony sarkú cipőt és inkább lapos sarkú lábbelit vi­seljen. A csizmát is úgy vá­lassza meg, hogy szára lehető­leg ne addig érjen, ahol a leg­vastagabb a lábszára. Előnyös a szép kivágású lábbeli. A vékony lábak sem min­dig szépek. Ha az időjárás megengedi, viseljen sportos zoknit és lapos sarkú cipőt. A magas szárú csizma is előnyö­sen hat. Széles, húsos lábat ne erő­szakoljunk szűk, kivágott fa­zonú cipőbe. Előnyösebbek a fűzős cipők. Kövér lábon vagy ha nem éppen szép a formája, sose vi­seljen sportcipőt, mivel az még jobban kiemeli ezt a szép­séghibát. Legmegfelelőbb a félmagas sarkú körömcipő és a mokaszinok valamennyi vál­tozata. Ami divatos, nem biztos, hogy jól is áll viselőjének Lábak és cipók Minden nap reggeltől estig hordjuk, ezért kényelmeset és puhát kell vásárolni. A sarok magassága is fontos, hogy ne fáradjon el a láb. A nagy lábú nők ne hordja­nak világos színű cipőt, mivel az vizuálisan még növeli a lá­bat. Ugyancsak hátrányosan hat a hosszú, sima orrú cipő. Kalapács alatt Nurejev vagyona Rudolf Nurejev, az orosz származású világhírű balett­táncos idén januárban lett az AIDS sokadik híres áldozata. A Christie’s árverési cég 5—7 millió dollárra becsüli Nurejev vagyonát, amelynek egy része december 17—18- án Londonban, másik része 1994 januárjában New York­ban kerül kalapács alá. Harminc év alatt jött létre a gyűjtemény, amelyet képek, plasztikák, bútorok és textíli­ák alkotnak, valamint értékes hangszerek, köztük egy 1627-ből származó csembaló. De kalapács alá kerülnek szőnyegek és színpadi függönyök is, továbbá a művész kosztümjei és híres sáljai. I Az árverés bevételét két alapítvány kapja, melyeket Nurejev hozott létre. Az egyik a lichtensteini Balett Pro­motion Foundation, melynek a tánc és a táncosok támoga- ! tása a feladata az élet minden területén. A Rudolf Nurejev Dance Foundation a klasszikus balettet hivatott támogat- ni. Ám nemcsak ezek az alpítványok és Nurejev filmszala­gon rögzített parádés szerepei fogják őrizni a csodálatos táncos emlékét, hanem valószínűleg egy szuperfilm is. Michael Jackson ugyanis a közelmúltban bejelentette, hogy végre rátalált arra a szerepre, amelyet neki írtak az istenek! Tervei szerint a világ legmonumentálisabb film­alkotásában kelti életre Nurejevet, a balettművészt. Jack- son úgy érzi, ezzel a tettel valami olyasmit visz majd véghez, amire nemcsak felfigyel a világ, hanem ájultan hever majd a lábai előtt — egy színes bőrű orosz, ugyebár, figyelemre méltó dolog! Kábítószer itt, kábítószer ott... Amióta Maradona kábítószer­rabsága az újságok címoldalá­ra került, egyre többet hallani arról, hogy nemcsak a foci, hanem a film világában is sok életet fenyeget az ajzószer. Legutóbb a szép olasz szex­sztár, Laura Antonelli került bíróság elé. Egyre nyilvánva­lóbb, sokan milyen keserves árat fizetnek azért, hogy meg­őrizzék töretlen munka­kedvüket vagy például Anto­nelli esetében, egyensúlyoz­zák valahogy a kor vagy a test­súly okozta bánatot... Hasonló hírek kaptak lábra a 9 és 1/2 hét ragyogó sztárjáról, Kim Basingerről, aki be is val­lotta, hogy sokáig el sem tudta képzelni napjait kokain nélkül. — Minden alkalommal azt mondtam magamnak, csak ki­próbálom — nyilatkozta —-, és egyszerre azt vettem észre, hogy képtelen vagyok a ma­gam adagja nélkül élni. A bajok a tavalyelőtti Os- car-díj átadáson derültek ki. Az ünnepség után a színésznőt sürgősen elszállították a Betty Ford elvonóintézetbe, ahol az­tán Alec Baldwin társaságá­ban végre sikerült megszaba­dulni a kábítószer rabságából. Az intézet tekintélyes, hiszen itt kezelték a filmyilág olyan hírességeit, mint Stacy Keach, Tony Curtis, Richard Drey- fuss, Heather Thomas, Ri­chard Pryor, Robin Williams, Don Johnson, Jone Seymour. Legutóbb a híres bokszolót. Sugar Ray Leonardot is meg­gyógyították. — A kábítószer, úgy tűnik, orvosság a félelem, a feledés ellen — vallja Robin Williams —, pedig csak erősíti a tünete­ket. Az ember egyik bajból a másikba menekül, és nem ve­szi észre, hogy egyre jobban elmerül. Tragikus körforgás ez, halálos örvény, ahonnan csak keveseknek sikerül való­ban kiszabadulniuk... Az oldalt szerkesztette: Csete Ili 17 éves korában határozta el, hogy színész lesz. Karrierjét színpadon kezdte, ahol egy Neil Simon darab főszerepét játszotta. A színpadon látták meg a filmesek. Egyik filmfőszerep követte a másikat. Most is kirándul, ha kedve tartja a színház világába. Legújabb filmjében John Fitzgerald Kennedyt alakítja egy négyrészes filmben. Vonzó külseje a lányok kedvencé­vé avatta. 1993-ban a legszexisebb férfi címért indul versenybe feb-fotó Karácsonyra az egyik legszebb meglepetés

Next

/
Thumbnails
Contents