Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-17 / 295. szám

1993. december 17., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A kormányalakítás alkotmányos játékszabályai A kormány alkotmányos pozícióját Magyarországon az 1990 -es parlamenti választások utáni konkrét politikai hely­zet alakította ki. Az MDF—SZDSZ megállapodást a közjog nyelvére átültető alkotmányszöveg a kancelláriademokráci­át választotta modellül. E kormányzati rendszerben a kor­mány lényegében a miniszterelnökkel azonos, ő viseli a kor­mányzati felelősséget a végrehajtó hatalom egészéért a parla­ment előtt. A leírtakból következik, hogy Antall József mi­niszterelnök halála számos kérdést vet fel a „hogyan to- vább?”-ot illetően. íme ezek közül néhány: APEH-felhívás Nem kell megújítaniuk kérel­meiket azoknak, akik az álta­lános forgalmiadó-fizetés szempontjából a speciális adó­zási módot kérelmezték erre az évre és jövőre is e szerint kívánnak adózni. A kereske­delmi szálláshelyeladási tevé­kenységnél, a bolti kiskeres­kedelemben, valamint a me­zőgazdasági tevékenységet folytatók körében lehetőség van arra, hogy az általánostól eltérő módon fizethessék az általános forgalmi adót azok, akik ezt kérelmezik. Szintén különleges jogállásúak az áfa­fizetés szempontjából azok, akik jogszabályi feltételek alapján alanyi adómentessé­get kérhetnek. Változás a Shellnél Részvénytársasággá alakul ja­nuár elsejétől a Shell és Interag Kft. — jelentették be a cég vezetői tegnapi sajtótájékoz­tatójukon. Az átalakulás felté­telét az teremtette meg, hogy a Royal Dutch/Shell vállalat- csoport megvásárolta az Inte­rag Rt. eddigi, kisebbségi tu­lajdonhányadát, s így május óta 100 százalékos tulajdono­sa a vállalatnak. A Shell 87 magyarországi benzinkútjával a hazai üzemanyagpiac 22 szá­zalékát birtokolja. Püspökök konferenciája Befejeződött a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar háromnapos téli konferenciája. A tegnap véget ért tanácskozáson részt vett Angelo Acerbi érsek, pá­pai nuncius is. A püspökök egyhangú határozattal támo­gatták Mindszenty József bí­boros, hercegprímás, eszter­gomi érsek boldoggá avatásá­nak — az Apostoli Szentszék felé történő — hivatalos meg­indítását. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a Magyar Katolikus Egyház — II. János Pál pápa felhívását követve — csatlakozik ahhoz az ENSZ- határozathoz, amely a csalá­dok nemzetközi évének nyil­vánította 1994-et. 1. Az Alkotmány előírása értel­mében dr. Antall József halálá­val megszűnt a kormány megbí­zatása. Miért? A Magyar Köztársaság alap­törvénye — a nyugati típusú kancellári demokráciákhoz ha­sonlóan — a kormány működé­sét a miniszterelnök személyé­hez köti, ő jelöli ki azokat a politikusokat, akikkel együtt kí­ván dolgozni. A minisztereket az államfő nevezi ki. A kor­mány tagjainak névsora nem kerül a honatyák elé, mert az Országgyűlés kizárólag a kor­mányfő személyéről dönt. 2. Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásokat kezdett a parlamenti pártok frakcióveze­tőivel. Milyen kérdések kerül­hetnek szóba a megbeszélése­ken? Az Alkotmány értelmében a kormány megbízatásának meg­szűnése után a köztársasági el­nöknek kell javaslatot tennie az új miniszterelnök személyére. Hogy e javaslat megszületését milyen tárgyalások előzik meg, azt az Alkotmány nem szabá­lyozza. A tárgyalások azonban nem politikai, hanem személyi kérdésekről folynak. 3. Kötelező-e az államfőnek figyelembe vennie a kormányzó párt személyi javaslatát? A mienkhez hasonló parla­mentáris demokrácia keretei között nyilvánvalóan a leg­több mandátummal rendelke­ző párt, pártkoalíció tehet ja­vaslatot a köztársasági elnök­nek az új miniszterelnök sze­mélyére. A köztársasági elnö­köt azonban nem köti semmi­lyen ajánlás, belátása szerint veheti figyelembe a kapott ja­vaslatokat. 4. Kell-e egyeztetniük a koa­líciós pártoknak egymás között a személyi javaslatot? Tulajdonképpen a kormány megbízatásának lejártával, megszűnik a kormánykoalíció is. A köztársaság elnöknek — megint csak a szokásjog alapján — célszerű figyelembe vennie, hogy melyik párt rendelkezik az adott időben a legtöbb mandá­tummal. A magyar parlament­ben jelenleg is az MDF-frakció a legnagyobb, jogilag tehát nem kifogásolható, ha saját tagjai közül tesz javaslatot a minisz­terelnök személyére. Ugyanígy nem kifogásolható az sem, ha az MDF eddigi partnereivel kezd tárgyalásokat. Ha az érintett pártok továbbra is koalíciós partnernek tekintik magukat, és együttesen jelölnek miniszter- elnököt, akkor valójában a koa­líció újra létrejön. Valószínűsít­hető, hogy csak olyan személyi javaslat kerül a parlament elé, amely várhatóan megkapja a többség támogatását. 5. A köztársasági elnök csak egyetlen jelöltre tehet javasla­tot? Természetesen nem. A ren­delkezésére álló 40 nap alatt újabb és újabb javaslatokat te­het, mindaddig, amíg a parla­ment valamelyik jelöltet el nem fogadja. Ha ez az idő kevésnek bizonyul a kormányalakításra, folytathatja a tárgyalásokat vagy feloszlathatja a parlamen­tet és új választásokat írhat ki. 6. Mikortól számít az új kor­mány megalakítására vonatko­zó 40 napos határidő? Attól a naptól, amikor a köz- társasági elnök az első javasla­tot megteszi a miniszterelnök személyére. A tárgyalások ide­jén az ügyvezető kormány vál­tozatlanul hivatalban marad. 7. Országgyűlési képviselő­nek kell-e lennie az új miniszter- elnöknek? Nem. Bárki lehet miniszter- elnök, akit a köztársasági elnök javasol és akinek személyét az Országgyűlés elfogadja. 8. Az új kormányfő teljes égé­siében élvezi-e ugyanazt az al­kotmányos védettséget, mint elődje? Természetesen a megválasz­tandó miniszterelnököt ugyan­azok a jogok illetik meg, mint elődjét. Nemcsak a kormányfő, hanem maga a kormány is ugyanazokkal a jogokkal ren­delkezik, mint a korábbi. 9. Kell-e az új miniszterel­nöknek új kormányprogramot benyújtania? Természetesen szükség van kormányprogramra, de a tör­vény nem zárja ki, hogy az azo­nos legyen a régivel. Érvényes­ségét a parlamentnek kell szen­tesítenie. Ha képviselők az új — vagy a régi — programot nem fogadják el, az új kormánynak újabb és újabb programokat kell készítenie, egészen addig, amíg valamelyiket el tudja fogadtat­ni. 10. Azonos lehet-e a régi és az új kormány összetétele? Igen, ez előfordulhat. 11. Változatlan személyi összetétel mellett újra esküt kell-e tenniük a régi-új kormány tagjainak? A miniszterek esküje a kor­mány mandátumának lejártával érvényét veszíti, tehát az új ka­binet tagjainak abban az eset­ben is esküt kell tenniük, ha azt az előbbi kormány nevében már le is tették. 12. Mit jelent az ügyvezető kormány korlátozott rendelet- alkotási jogköre? Nem hozhat rendeletet olyan mellékesnek tűnő kérdésekben sem, mint például egy új vízdíj megállapítása. Az ügyvezető kormány csak halaszthatatlan, az ország biztonságát érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben határozhat. Ferenczy Europress Forró Pál: Játék a szerelemmel 12. — És el tudnád például kép­zelni, hogy elválsz tőle? — firtatta Nóra. A szíve hevesen dobogott. — Elválni? Miért válnék tő­le el? Hogyan jut eszedbe ilyesmi? Hát te el tudnád hagy­ni az uradat? — Isten őrizz! — No látod! Igen, én azt hiszem, mi mind a ketten na­gyon szerencsésen választot­tuk meg a párunkat. Nem mon­dom, tudom, hogy Laci néha szeret kicsit kilengeni, szíve­sen udvarol más szép asszo­nyoknak is, de azért nyugodt vagyok. Mert mégis csak en­gem szeret egyedül! Nórát majdnem szétvetette a düh ennyi rövidlátó elbiza­kodottság hallatára. Szeretett volna Piri arcába nevetni és felkiáltani: te beképzelt liba! Ha sejtenéd, milyen halálosan szerelmes belém az urad, hogy csak az én kegyelmemből nem hagyott még faképnél!... De hát lenyelte mérgét és csak bólogatott. — Én is így vagyok az én urammal. Sajnos szinte túlsá­gosan szeret. Néha szeretném, ha valamilyen kis kalandba bocsátkozna, szeretnék kissé féltékenykedni. Most meg Piri szerette vol­na azt mondani Nórának: bol­dogok a vakok, fiacskám! Hát nem láttad, milyen arccal tán­colt tegnap este velem az urad? És hátha még hallottad volna, hogy tánc közben miket sutto­gott nekem és hogyan szorított magához! De nem ezt mondta, hanem mézédesen mosolygott. — Örülj, hogy nyugodtan élhetsz. Nem mindenki tudja az effélét olyan fölényesen vi­selni, mint én. Vagy azt hi­szed, nem vettem még észre, hogy mennyire tetszel az uramnak? — De kérlek... — Ne izgulj, kérlek. Már montam, hogy nem vagyok féltékeny. Te nem vagy az a nő, aki megcsalja az urát és Laci csak elméletben legény- kedik. Tetszeleg magának, hogy ilyen szép asszonynak tetszik. — Megőrültél? Azt állítod, hogy nekem tetszik az urad? — Miért ne? Én például a tiedet nagyon rokonszenves, kellemes úriembernek tartom. Miért ne lehetnél te az enyém­ről ugyanilyen véleménnyel? — Igen... természetesen... ilyen értelemben. — Csacsi! Ki beszél más értelemről? Ámbár ha ezeket az ostoba alakokat, akik itt úsznak körülöttünk és szájtát- va bámulnak ránk, megkér­deznéd, egészen mást monda­nának. Tudod, miért nem kez­denek ki ezek velünk? — Miért? — Mert azt hiszik, hogy én a te uradnak, te pedig az enyém­nek vagy a szeretője. Nagy sze­relmi regényt sejtenek, ami túl­szárnyalja képzelőerejüket. Mi vagyunk e fürdőhely közvéle­ményének megbotránkoztatói. — És téged ez nem bánt? — kiáltott Nóra. — Miért bántana? A lelkiis­meretem nyugodt és mással nem törődöm. Te talán iz­gulsz? — Persze... igazad van! — Én, fiam, fütyülök a má­sok véleményére. Van bátor­ságom, hogy a saját kedvem és ízlésem szerint rendezzem be az életemet. Aki gyáva, saját magának a méregkeverője, egy helyben fog örökké topog­ni, nem tud kimászni semmifé­le bonyodalomból. — Úgy? És mit csinálnál például, ha váratlanul belesze­retnél valakibe? — Levonnám annak min­den következményeit. Ha az egy igazi, új szerelem lenne, megmondanám a férjemnek. Becstelenségnek tartanám, hogy tovább éljek vele, ha már nem szeretem. Nóra valósággal elsápadt. — És másoknál is meg tud­nád érteni ezt? — dadogta. — Például ha a te uradat hálózná be egy nő és ő akarna téged elhagyni? — Istenem, valószínűleg nagyon boldogtalan lennék, de azt hiszem, elég erőm és eszem lenne, hogy belássam: a végzet ellen nem tudok küzde­ni. (Folytatjuk) Jövőre drágábban telefonálhatunk Módosulnak január 1-jétől a Magyar Távközlési Rt. előfi­zetési és beszélgetési díjai. Te­kintettel az inflációs hatásra és a vállalat nagyszabású fejlesz­tési terveire, a Matáv az árha­tóság által megadott — a köz­lekedési tárca rendeletében meghatározott — díjmaximu­mokat alkalmazza. Mindez a telefontársaság számításai szerint 9,6 százalékos átlagos díjemelést eredményez — hangzott «1 a Matáv tegnapi sajtótájékoztatóján. A KHVM rendelete — mely valójában csak egy év múlva lesz széles körűen al­kalmazható — hosszabb tá­von is jól kiszámítható tarifa- politikát és nagyobb mozgás­teret tesz lehetővé a távközlé­si piac szereplőinek. A január­tól hatályba lépő árváltozások lényege, hogy a beszélgetési egység ára továbbra is 5 forint marad, ám az impulzusok sű­rítése miatt ezért az összegért kevesebb ideig lehet telefo­nálni. A helyi beszélgetések esetében így a drágulás 20 százalék, a helyközi I. díjkör­zetben 21,5 százalék, a II. díj­körzetben 11,4 százalék, míg a III. díjövezetben 0 százalék lesz, azaz nem változik. A nemzetközi tarifák átlagosan 7,6 százalékkal emelkednek. Az új beszélgetési díjak az előfizetők számára először a februári számlákon jelentkez­nek. Megváltoznak, vagyis 20 százalékkal drágulnak az elő­fizetési díjak is. Az áremelke­dés mind a magán, mind pedig a közületi előfizetők esetében fővonal és ikervonal esetében is 20 százalékot tesz ki. A fő­vonallal rendelkező magán előfizetők előfizetési díja pél­dául 350 forintról 420-ra vál­tozik. A budapesti agglomerá­ció számára kedvező hír, hogy a 43 településen 1996-ig foko­zatosan egységes tarifát ve­zetnek be. Ez 6 települést le­számítva jelentős díjcsökke­nést eredményez az agglome­ráció telefon-előfizetőinek. Jól sikerült az őszi vetés Az őszi kalászos gabonák ve­tésterülete csak némileg ma­rad el az előző évitől. Annak ellenére, hogy a múlt hónap időjárása nem kedvezett .az őszi munkának — állapítja meg a Földművelésügyi Mi­nisztérium egyik friss összeg­zése. A búza vetése 1 millió 3 ezer hektáron történt meg. Ez 24 ezer hektárral kevesebb a múlt évinél. Az őszi árpát mintegy 190 ezer hektáron ve­tették el. A vetések fejlődési állapo­tát a szakemberek úgy ítélik meg, hogy az mintegy 10 szá­zalékkal jobb az előző három év átlagánál, valamint az egy évvel korábbinál is. A vetések közel 60 százaléka jónak, mintegy 30 százaléka köze­pesnek és csak a fennmaradó hányad minősül gyengének. A gazdálkodók már a tavaszi ve­tés előkészítését is megkezd­ték. Ez mintegy 2,2 millió hek­táron folyik. • Fantomra a nemzetpropagandát? • Oroszország: hétköznapi fasizmus? • Biztosítást vagy segélyegyletet? • Munkahelyi ebéd: bolsevik csökevény? ili • ♦ ♦ egyszerűen minden

Next

/
Thumbnails
Contents