Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-16 / 294. szám

KÖRKÉP 1993. december 16., csütörtök Angol nyelvű istentisztelet Pénteken délelőtt fél tízkor Békéscsabán a kistemplom- ban az evangélikus gimnázi­um vendége: prof. dr. Danié C. Bruch lelkész, a Y ALE Egye­tem (USA) professzora, a JÄ­TE (Szeged) vendégpro­fesszora hirdet igét a gimnázi­um karácsonyi ünnepének ke­retében. Tótkomlósi koncert Tótkomlós Város Ifjúsági Fú­vószenekara karácsonyi hang­versenyét — az országos gyász miatt — nem december 18-án, hanem december 19-én 18 óra 30 perckor tartja a mű­velődési központban. Testületi ülés Mezőberény önkormányzata december 17-én, pénteken délután két órakor tartja legkö­zelebbi ülését. Napirenden szerepel egyebek között a vá-« ros közrendjéről és közbizton­ságáról szóló beszámoló, majd a pénzügyi ellenőrző bizottság ad számot munkájáról, végül az intézmények alapító okira­tát vizsgálják meg. Ünnepélyes átadás Ma délelőtt 11 órakor adják át Sarkadon a DÉMÁSZ Rt. új kirendeltségi épületét. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1993. december 17-én, pénte­ken 14-től 16 óráig képviselői fogadóórát tart a Lencsési Kö­zösségi Házban. Karácsonyi hangverseny A békési református templom­ban a városi művelődési köz­pont rendezésében december 16-án, csütörtökön este „ hat órakor karácsonyi hangver­seny lesz. Halálos baleset December 15-én délelőtt 10 órakor Gyomaendrőd kül­területén, a 46-os főúton M. L. törökszentmiklósi lakos az ál­tala vezett IFA-val egy ka­nyarban összeütközött a vele szemben közlekedő Opel fur­gonnal, melyet H. L. 30 éves békéscsabai lakos vezetett. A baleset során a furgon vezetője a helyszínen meghalt, utasa könnyű sérülést szenvedett. Az anyagi kár 1 600 000 forint. Az ügy vizsgálatát a szarvasi rendőrkapitányság folytatja. Cím- és telefonszám-változás. Értesítjük a szolgáltatásainkkal érintetteket és tisztelt megrendelőinket, hogy Békés, Rákóczi út 11. szám alól elköltöztünk. Új címünk: Békés, Durkó u. 6. Telefonszámunk: 341-149. Békps Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat Fagy szabadságot nem terveznek (Folytatás az 1. oldalról) alvállalkozók 100 szakembere dolgozik folyamatosan. Béké­sen 44 lakás téliesítését készí­tették elő. Itt legalább 60-70 helyi építő dolgozhat majd a télen. A munkahelyek tempe - rálását, ahol elkészült, a végle­ges fűtési rendszerekről bizto­sítják, míg másutt gőz-, illetve hőlégbefúvók szolgáltatják majd a meleget. Az rt.-nél fagyszabadságot nem tervez­nek, de egy rendkívüli zord időjárás ebben a kérdésben közbeszólhat. Az év végéig kisebb létszám dolgozik majd az átadás előtt álló békéscsabai kórház trau­matológiai osztályán, vala­mint Békésen 11 lakás befeje­ző munkálatain. A Békés Me­gyei Általános Vállalkozási és Építési Rt. idei árbevétele meghaladja az 1 milliárd fo­rintot, melynek fele saját ter­melésből származik. — szekeres — A következő évre áthúzódó beruházások közül elsősorban a békéscsabai kórház belső munkálatai kerülnek előtérbe FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Sárréti konferencia Szeghalmon December 17—18-án rende­zik meg Szeghalmon a Sárréti Helytörténeti és Néprajzi Konferenciát, melyet a Sárréti Múzeum Baráti Kör, a Haza és Haladás Alapítvány, valamint a Sárréti Múzeum szervez. Az egyik szervezőt, Miklya Jenő nyugalmazott múzeumigaz­gatót arra kértük, mondja el, mi a célja a hétvégi találkozó­nak. — Nagyon időszerű volt már egy ilyen konferenciát összehívni, hiszen sok megbe­szélnivalónk van. Ha egy ki­csit visszakanyarodunk a ko­rábbi időkbe, az első hasonló találkozó az 1970-es Sárréti Napokon volt és annak bizony már több, mint húsz éve. Azóta Szeghalom nem adott otthont olyan rendezvénynek, ahol a Sárrét kutatásával foglalkozó szakemberek kicserélhették volna véleményüket, tapaszta­lataikat. — Hogyan emlékszik vissza arra az 1970-es találkozóra? — A hatvanas években nagy lendülettel folyt a honis­mereti mozgalom, kutattuk környékünk néprajzi, műem­léki, történelmi emlékeit. A Sárrét feltárásában én is részt vettem, nagy lelkesedéssel folyt a munka. Szinte minden településen volt aktivistánk, aki segített felkutatni értékein­ket. A hetvenes években a mozgalom lendülete megtört, utána a kulturális intézmé­nyekben megalakult szakkö­rök, népijáték-készítők, népi táncosok foglalkoztak a helyi értékekkel. — Milyen konkrét feladat vár még megoldásra a Sárrét feltárásában? — Számtalan feladat van még, amire eddig még nem került sor. Csak egyetlen példa: az 1970-es évek elején elkészült a térség régészeti topográfiája, amely még sok feltárásra váró területet tartalmaz. Gila Károly Egy éjszaka - két betörés Szerdára virradóra két helyre is betörtek Szeghalmon. Az ÁFÉSZ Delta Áruházának emeleti, ruházati osztályára az udvari kerítést kivágva, a rak­tár ablakát betörve jutottak be. Az okozott kárról Deim Sán­dor boltvezető elmondta, pon­tos értéket csak a leltár el­készülte után tudnak adni, de jóval több, mint százezer fo­rint. Elvittek márkás farmere­ket éppúgy, mint elegáns öltö­nyöket, ingeket, sőt még nyak­kendőket is. Az ellopott ruha­neműkön kívül nagy veszte­ség, hogy most, a karácsonyi bevásárlás alatt több napig zárva kell lenniük. Ezért elné­zést kémek a vevőktől, remé­nyeik szerint vasárnap már nyitva tartanak. A másik éjszakai célpont a Antall József miniszterelnök el­hunyta miatt az MDF megyei szervezete elhalasztotta a teg­nap estére, a békéscsabai ifjúsá­gi házba tervezett ötéves szüle­tésnapi találkozóját. Az est ven­dége Nahimi Péter, az MDF al- elnöke sem tudott részt venni a rendezvényen, mert visszahív­ták Budapestre az esti rend­kívüli MDF elnökségi ülés mi­att — tájékoztatta az újságíró­kat az MDF megyei szervezeté­nek elnöke, dr. Varga István. A válható kormányátalakí­tást forszírozó kérdésünkre el­mondta, valószínű — hiszen több okból értelme sem lenne polgármesteri hivatal volt. Ide feltehetően úgy jutottak be, hogy az épület oldalánál lévő vaslétrán felmentek az oldal­épület tetejére, majd a máso­dik emeleti WC ablakát kife­szítve bemásztak az épületbe. Az első információ alapján el­vittek — a páncélszekrényt fel­feszítve — mintegy százezer forint készpénzt és videomag­nót. A betörést a takarítónő fe­dezte fel reggel, amikor munká­hoz látott volna. A betörők az épület szinte minden helyiségé­ben jártak, kisebb-nagyobb dol­gokat tulajdonítva el. Áz épület­ben működő büfét szintén meg­látogatták, onnan sem távoztak üres kézzel. A rendőrség mindkét ügy­ben nagy erőkkel folytatja a nyomozást. —, nem lesz lényeges változás a kormányban. Az MDF elnöké­nek személyét kérdezve egyéni véleményének adott hangot, s legvalószínűbb utódként Für Lajost nevezte meg. Boross Pé­ter miniszterelnök-jelölését az MDF egyik legdemokratiku- sabban megszületett döntésé­nek nevezte. Hogy kit javasol­nak belügyminiszternek, az az esti rendkívüli elnökségi ülésen dől el — mondta befejezésül. Lapunk információi szerint erre a posztra az MDF ország- gyűlési frakcióvezetője, Kó­nya Imre a legesélyesebb. B.S.E. „A NYELV GAZ­DAGSÁGA A GON­DOLAT GAZDAG­SÁGA.” (Karamzin) Kötelességük a segítségadás A Sarkadi Nyugdíjasok Érdek- védelmi Egyesülete tegnapi közgyűlésén Kiss Lajos elnök a vezetőség idei munkájáról és a jövő évi tervekről, Medgyesi Pál titkár az egyesület pénz­ügyi helyzetéről, Izsó János az ellenőrző bizottság tevékeny­ségéről, Sz. Kovács Mihályné pedig a nyugdíjasok üdülési feltételeiről, lehetőségeiről, valamint a biztosítási kínálat­ról szólt. Az elhangzottakból kitűnt: nem politikai vonalon tevékenykednek, egyetlen dolguk és kötelességük a segít­ségadás. Ma az országban csaknem 3 millió nyugdíjas él, ezért az idős embereket na­gyon komolyan kell venni, foglalkozni kell életvitelük­kel, mely fontos társadalmi kérdés. A sarkadi egyesület bevételei csupán a tagdíjakra és a támogatásokra korlátozó­dik, de pénzzel mindig sikerült úgy gazdálkodniuk, hogy ter­veiket meg tudják valósítani. Mivel a kiadások mértéke jö­vőre nőni fog, 50 forinttal emelik az évi tagdíjat. Az egyesület minden szerdán dél­előtt 9 órától 11 óráig a család- segítő központ épületében fo­gadóóárt tart. (magyari) Elhalasztott születésnap Nem a postások, a posta! Postások hívták tegnap szerkesztőségün- rs két. Arra kértek bennünket, ne bántsuk / f őket a Népszabadság és a Napi Délkelet vSk^TTc-, erőszakos terjesztése miatt, hiszen a két lap : közötti paktumot nem ők kötötték, ők csak vég- SIMM rehajtói a felülről vezérelt akciónak. Azt is kér- ték, értsük meg, ha hitük ellenére más lapok mellett agitálnak, de a Békés Megyei Hírlap saját terjesztésbe vételével jövedelmük jelentősen csök­ken, többen közülük utcára kerülnek. A kézbesítőkkel — egyesített és hírlapkézbesítőkkel — természetesen semmi bajunk. Sőt sajnáljuk, hogy a posta legfelső vezetése áldozatul dobta őket a makacsságának. A megyei lapok saját kézbesítésének gondolata nem két hete vetődött fel először. Legalább egy esztendeje kezdőd­tek meg tárgyalásaink a posta vezérigazgatóságával. Az egy év alatt azonban minden, a lapterjesztés korszerűsíté­sére vonatkozó kezdeményezésünket, az együttműkö­désünket érintő javaslatunkat a legmerevebben elutasítot­ták. A posta vezetői egyszerűen nem hitték el, hogy a megyei kiadók képesek megvalósítani elképzeléseiket. Fantomokat kergettek még akkor is, amikor már nyilván­való volt: hibáztak. Amikor már mindenki tudta, hogy lapunk saját terjesztésével a kézbesítők egy részének fel kell mondaniuk, a távozóknak végkielégítést fizetniük, a megmaradónak jövedelme pedig jelentősen csökken. Most, amikor makacsságuk tragikus következménye már látható, itt Békésben bizonytalan manőverbe kezdtek: a háttérből támogatják a Népszabadság—Délkelet paktumot. Abban reménykednek, hogy a szocialista napilap előfizeté­seinek ugrásszerű növekedése megmenti őket attól, hogy a kézbesítők előtt nyíltan fel kelljen tárniuk a drámai valóságot. Az előfizetéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos észrevé­teleiket feltehetik személyesen vagy levélben a kiadó és az ügynökségeink címén, illetve telefonon a (66) 450-450/151- es számon. Igent kapott a kapitányjelölt A sarkadi képviselő-testületi ülésen Tóth Imre polgármester a vasárnap elhunyt magyar mi­niszterelnökről emlékezett meg, majd dr. Rencz Gyula al­polgármester felolvasta azt a gyásztáviratot, amelyet Sarkad városa küldött a kormánynak. Elhangzott, a szombati temeté­sen a várost Tóth Imre polgár- mester, dr. Sipos Lajos jegyző és dr. Rencz Gyula alpolgár­mester képviseli. Első napirendi pontként a képviselők meghallgatták a pá­lyázati bírálóbizottság által a sarkadi rendőrkapitányi stá­tuszra javasolt Tokai György rendőr őrnagyot, akinek az ajánlásával a testület egyhangú­lag egyetértett. Ezzel meg­született a hatodik település igenlő visszajelzése, így a to­vábbiakban a másik négy te­lepülés válasza már csak forma­ságnak tekinthető. Bejelentet­ték: hétfőn Sarkad város és Méhkerék község vezetői tár­gyalásokat folytattak a határát- ’ kelő elnevezésével kapcsolat­ban. Ám ez a megbeszélés konkrét eredmény nélkül zárult. A sarkadiak akár a Sarkad (Méhkerék)—Nagyszalonta kompromisszumos megoldást is elfogadnák. Ezt tegnap a vá­ros képviselő-testülete is mege­rősítette. Az oktatási intézmé­nyek pénzügyi igazgatási át­szervezése kapcsán érintett szervezetek alapító okiratait ki­sebb módosításokkal a képvise­lők elfogadták. A lakások és helyiségek bérletének és elide­genítésének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet ről szóló döntést a következő ülésre elnapolták. A helyi járati autóbusz-közlekedés 1994. évi feltételeire vonatkozóan elfo­gadták a Körös Volán Rt. aján­latát, mely 28 forintos viteldíjjal számol. Magyari Barna Sarokba szorítva Bukórepülés Amikor a ragadozó madarak hirtelen mozdulattal, éles szög­ben száguldanak alá, reményteljes pillanatok előtt állnak. A mélyben valahol ott rejtőzik, menekül, gubbaszt vágyuk kisegere, s már csak az ügyességükön múlik, hogy a követke­ző másodpercben a sorsával megbékélt zsákmánnyal ismét a szédítő magasba röpüljenek. Milyen kár, hogy a pénzügyekben, a költségvetésben egy- egy bukórepülés sokkal veszélyesebb és kellemetlenebb ak­robatikus mutatvány, mint a madarak világában. Talán inkább a halálugráshoz hasonlít. Így gondolták legalábbis azok az intézményvezetők, akik a megyei költségvetésből tengődnek, s a közelmúltbéli egyeztető értekezletükön—ami kimondottan is csupán formailag volt az, egyébként tájékoz­tatták őket a jövőbeni lehetőségekről—mondhattak néhány keresetlen szót a megyei önkormányzat készülődő költségve­téséről. A számok egyértelműen bizonyították, hogy a jövő esztendőben a kulturális, az oktatási, az egészségügyi intéz­mények, a nevelő- és csecsemőotthonok nem hogy több pénzt kapnának, de az idei szintet sem tudják biztosítani. Jobb lenne hitelt felvenni—szól az ajánlat—, de az önkormányzat szerint életveszélyes, ha működtetésre fordítják, hiszen nincs biztos bevételi forrás. Az intézmények elmaradottak, az elvonás óriási, a pénztelenség felmérhetetlen veszteségekhez vezet, ha ez így megy tovább. Ki a hibás? A megye, amely évek óta a mostohagyermek szerepétjátssza, s egyre kevesebb pénzből próbál gazdálkod­ni a dráguló világban? Talán mégsem. Bár az intézmények számára ez csekély vigasz. Legfejlebb, ha jövő őszre elfogy a pénzük, egy kelletlen mozdulattal leoltják a villanyt... L. E.

Next

/
Thumbnails
Contents