Békés Megyei Hírlap, 1993. december (48. évfolyam, 280-307. szám)

1993-12-15 / 293. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. december 15., szerda Testületi ülés Békés város képviselő­testülete december 16-án, csütörtökön délután két óra­kor, a városháza dísztermében tartja legközelebbi ülését. A városatyák megvitatják a ’94- es esztendő előzetes költség- vetését, napirendre kerül a vá­ros oktatási koncepciója, majd a testület jövő évi munkatervé­ről döntenek a képviselők. Karácsonyi hangverseny Békésen Városi összefogással rendezik meg Békésen, a református templomban december 16-án, csütörtökön 18 órakor a te­lepülés hagyományos kará­csonyi hangversenyét. A mű­velődési központ által szerve­zett rendezvényen a város álta­lános iskolái és a Szegedi Kis István Gimnázium kórusa mellett a baptista gyülekezet ének- és zenekara, a művelő­dési központ Tilinkó zeneka­ra, Kovács Botond orgonista és a zeneiskola hangszeres ta­nárai, diákjai lépnek fel Mé- szárosné Liszkai Éva, Kakas Antalné Zsilák Ilona, Királyné Fehér Ágnes, Gellénné Körö- zsi Eszter, Simon Attila és Fe­jes Antal vezetésével. A refor­mátus egyházközösség, a ren­dezők és a közreműködők a nagyközönség érdeklődésére számítanak. Képviselői beszámoló Pelcsinszky Boleszláv ország- gyűlési képviselő december 15-én, szerdán 18 órakor kép­viselői beszámolót tart a déva- ványai művelődési házban, december 16-án 18 órakor Füzesgyarmaton fogadóórát tart a polgármesteri hivatal­ban. Találkozó a TOTÁL-nál Szeghalom térségének MSZP- s országgyűlési képviselője­löltje, Matuska Sándor decem­ber 15-én tizenöt órakor a szeg­halmi TOTÁL benzinkút presszójában találkozik a vá­ros vállalkozóival. Mindannyiunk hasznára... Idei utolsó találkozóját tartja a Békés Megyei Hírlap klubjá­ban ma délután 17 órai kezdet­tel az egy esztendeje működő, Békés megye felemelkedésé­ért... elnevezésű békéscsabai kulturális egyesület. A fő té­ma: Takács Győző elnök a le­endő ifjúsági pályázatokról tá­jékoztatja a tagságot. Füstölőtűz Tegnap délelőtt fél tízkor tűz­höz riasztották a mezőberényi önkéntes és a békéscsabai álla­mi tűzoltókat: Mezőberény- ben, a Gyár utca 33. szám alatt kigyulladt egy húsfüstölő. A lángok pillanatok alatt átter­jedtek egy húsz méternyi hosszú melléképületre, mely­ben garázs volt, s a közeli ser­tésólra is. A tűzoltók öt kocsi­val vonultak a helyszínre, gyors közbeavatkozásuk elle­nére a lángok így is mintegy 500 ezer forint kárt okoztak. À tűz okának kiderítésére, a kár felmérésével egyidejűleg fo­lyik a vizsgálat. Legfontosabb a nyugalom Az MDF Országos Választmá­nya és frakciója hétfő éjszakai együttes ülésén közel kéthar­mados arányban Boross Pétert, a hivatalban maradt kormány munkáját vezető belügyminisz­tert, MDF-alelnököt jelölte a miniszterelnöki posztra — hangzott el az ülés utáni sajtótá­jékoztatón. Lezsák Sándor ügy­vezető elnök szerint az MDF- testületek a folytonosságra, a biztonságra és a nyugalomra szavaztak. Boross Péter a sajtótájékoz­tatón elmondta: másfél éve ag­gódott, hogy erre a döntésre sor kerül, szerette volna elkerülni ezt. Most azonban büszke arra, hogy az MDF testületéi méltó­nak találták a jelölésre. Emlé­keztetett arra, hogy a jövő év tavaszán választások lesznek, tehát ez a jelölés erre az időszak­ra működő kormányt jelent. Bo­ross Péter hangsúlyozta: a kor­mánynak van programja, s ő azon fog munkálkodni, hogy biztosítsa a kormányzás folya­matosságát, hiszen nagyon ko­moly idők jönnek. A legfonto­sabbnak a miniszterelnök-jelölt azt nevezte, hogy az ország rendben és nyugalomban jusson el a négyéves választási ciklus végéig. Egy Antall József politikai végrendeletére vonatkozó kér­déssel kapcsolatban Boross Pé­ter elmondta: egyetlen levélről van tudomásuk, amelyet az el­hunyt miniszterelnök még kölni kórházi tartózkodása előtt írt, és amelyet vasárnap este a rend­kívüli kormányülésen ismertet­tek. Ebben a levélben Antall József felkéri Boross Pétert, „A legfontosabb, hogy az or­szág rendben és nyugalom­ban jusson el a négyéves vá­lasztási ciklus végéig” hogy távolléte idején lássa el a kormányfői feladatokat, illetve arról ír, hogy elhunyta esetén az alkotmányos eljárásokat ve­gyék figyelembe. Boross Péter azt is közölte: létezik egy, nem a személyes jelölésre, hanem az MDF távlataira vonatkozó, le­írás alatt lévő diktált anyag is, amelynek részletei azonban még nem ismeretesek. Dr. Boross Péter életrajza Boross Péter 1928. augusztus 27-én született a Somogy me­gyei Nagybajomban. A Kapos­vári Állami Gimnáziumban érettségizett 1947-ben. A buda­pesti egyetem jogtudományi ka­rát 1951-ben végezte el, majd 1957-ig a Fővárosi Tanácsnál tisztviselőként dolgozott. Az 1956-os forradalom ide­jén forradalmi bizottsági taggá választották, s tagja lett az értel­miség forradalmi tanácsának is. Ezért 1957 januárjában el­bocsátották állásából, majd le­tartóztatták, internálták, és 1959 végéig rendőri felügyelet alatt tartották. Dolgozott mint segédmunkás, képügynök, csa­pos, ezt követően vendéglátó­ipari üzletvezető. 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vál­lalat igazgatóhelyettesévé, majd 1971-ben igazgatójává nevezték ki. Ettől a vállalattól ment nyugdíjba 1989februárjá­ban. Boross Péter 1992 augusztu­sától tagja a Magyar Demokra­ta Fórumnak. 1990. május 30- ától 1990. július 23-áig a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. 1990. július 23-a és december 21-e között tárca nélküli miniszterként a felügyelete alá tartozott a Ma­gyar Köztársaság Információs Hivatala, valamint Nemzetbiz­tonsági Hivatala. 1990. december 21-étől belügyminiszter, e tisztségéből következően a miniszterelnök távollétében ő helyettesítette a kormányfőt. Boross Péter tagja a Nemzet- biztonsági Kabinetnek, és ellát­ja az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét. 1993. december 12-étől — Antall József miniszterelnök ha­lálát követően, Göncz Árpád köztársasági elnök felkérésére —ügyvezető miniszterelnök. Boross Péter felesége nyug­díjas bíróként a Fővárosi Bíró­ság Gazdaság Kollégiumában dolgozik. Két gyermeke van. Szarvason is Shell Szarvason a november Í5-e óta ü szomjas torkú gépkocsikat, meíyr december 28-án lesz. A töltó'álloi választékávaLrendelkezik, illetve8! T > L* >- " ' A Népszabadság lemondható! Amint lapunk 12. oldalán is ol­vashatják, több olvasónk pa­naszkodott, hogy a Népszabad­sággal együtt a Napi Délkeletet is bedobálják postaládájukba, holott az utóbbit nem kérték. Mivel a Népszabadság előfize­tőinek a megkérdezése nélkül kézbesítik a másik megyei la­pot, az eljárást erőszakosnak és sértőnek érzik. Szerkesztő­ségünktől arra kértek választ, van e lehetőségük és joguk arra, hogy csak a Népszabadságot já­rassák, illetve, ha nem, akkor visszakérhetik-e a szocialista napilap előfizetési díját. Mint megtudtuk, a lapokat egyelőre mutatványszámként dobálják be együtt a postalá­dákba. De január elsejétől a két lap közötti paktum értel­mében a Népszabadsághoz jár a másik megyei napilap, akár kéri a megrendelő, akár nem. Értesüléseink szerint ugyanis az utóbbit a posta a Népsza­badság mellékleteként terjesz­ti. így az előfizetőnek — amennyiben nem tart igényt a „mellékletre” — le kell mon­dania a Népszabadságot is. Ha a januári előfizetési díjat már befizette, úgy személyesen vagy írásban kelt visszakérnie a postahivataltól a Népszabad­ság előfizetési díját. Â pénzt a posta köteles visszafizetni. Kulcskérdés a segélyezés December 13-án este falugyű­lést tartottak Kertészszigeten. Az 500 lelkes kis település la­kói igen aktívan vettek részt a fórumon, hiszen a körülbelül 50 fős jelenlét a falu lakóinak tíz százalékának felel meg. El­sőként gyertyagyújtással és egyperces néma felállással emlékeztek meg Antall József haláláról, majd Kláricz János- né polgármester számolt be az önkormányzat tevékenységé­ről. A falu legnagyobb ered­ményének nevezte, hogy az idén sikerült beköttetni a veze­tékes földgázt, jelenleg már 80 lakásban azzal fűtenek. Ez­után a legtöbb szó a segélye­zésről esett. Erős bírálat érte a népjóléti bizottságot, amely igen kicsi kerettel rendelke­zik, így azt nem lehet minden­ki számára megfelelően elosz­tani. „VALAMENNYI MŰVÉSZETNEK KETTŐS VÉG­CÉLJA VAN: SZÓRAKOZTASSON ÉS OKTAS­SON...” (Winckelmann) A siker „összetétele” Még tegnap is csörögtek kiadónk ügyeletén a \ telefonok: a vasárnapi lap kézbesítéséből kima- radt előfizetőink reklamálták az újságot. Töb- ben levelet írtak, Szarvasról egy asszony példá- ul mindjárt hétfőn a következőket vetette papírra: „Olvas­va a mai hírlapot az önök által sikeresnek ítélt főpróbát én sikertelennek tartom! De más is panaszkodott. Három nap múlva nekem késő a vasárnapi lap!” Sarkadról viszont régi olvasónk, Márkus bácsi elismerőleg írt: „Igaz, őszinte szeretettel gratulálok önöknek adott szavuk betartásáért, a Békés Megyei Hírlap gyors és pontos kézbesítéséért. Tudatom mindazokkal akiket illet, hogy ma, azaz decem­ber 12-én reggel 7 óra 17 perckor már levélszekrényemben bedobva találtam kedves lapunkat, mindannyiunk újság­ját, a Békés Megyei Hírlapot!” Mi hát akkor az igazság, sikeres volt-e a próbaterjesztés vagy sem? Aki nem kapta meg vasárnapi lapunkat, annak kudarc. Akinek viszont — mint a kistelepülésen élők zömének — délután négy(!) óra helyett reggel hétkor nyújtották át lapunkat, annak teljes siker. A statisztika kedvező képet mutat, hiszen előfizetőink 95 százaléka rendben és korábban kapta meg a vasárnapi lapot. A többi kedves olvasónktól ezúton is elnézést kérünk, és annak megértését, hogy a próbafutamot épp azért rendeztük, és nem véletlenül egy ajándék lappal, hogy január elseje után — amikor már „élesbe” megy a kézbesítés —, lehetőleg százszázalékosak legyünk. Gondolják végig: a posta több évtizedes, begyakorlott — de számunkra már sok tekintet­ben előnytelen rendszerét — váltjuk fel egy hatékonyabb, de egyelőre még kevés gyakorlattal rendelkező lapkézbe­sítői hálózattal. Megértésüket a két ünnep között egy újabb ajándéklappal szeretnénk honorálni. *** Az előfizetéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos észre­vételeiket feltehetik személyesen vagy levélben a kiadó és az ügynökségeink címén, illetve telefonon a (66) 450-450/ 151-es számon. Költségvetési végszavazás Az Országgyűlés a költségve­tési törvény elfogadásának szabályai szerint kétharmados többséggel a végszavazás el­halasztásáról szavazott, de csak arra az időre, amíg a költ­ségvetési bizottság elkészíti javaslatait a határozathozatal során keletkezett koherencia­zavarok kiküszöbölésére. Ad­dig a plenáris ülés számos tör­vényjavaslatról döntött. A Parlament leszavazta a választójogi törvény tervezett módosításához kapcsolódó al­kotmánymódosítási törvény- javaslatot. Az alkotmánymó­dosítás célja az lett volna, hogy biztosítsa a külföldön élő és tartózkodó magyar állam­polgárok számára is a válasz­tójogot. A költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítvá­nyok feletti határozathozatal megkezdése előtt Szabó Iván pénzügyminiszter foglalta össze a részletes vitában felve­tett problémákat. Ezt követő­en megkezdődött a határozat- hozatal. Az első pontok között a képviselők elfogadták a jegybank-törvény módosítá­sát. Támogatták a képviselők azt a módosító indítványt is, amely a családi pótlék egysze­ri kiegészítésére vonatkozott. A hatmilliárd forintos családi- pótlék-kiegészítéssel együtt arról is határoztak a képvise­lők, hogy az ezen felüli és szin­tén erre a célra megszavazott kétmilliárd forintot felosztják a mentőszolgálat, a mozgás- korlátozott személyek közle­kedési támogatása között és juttatnak belőle inkubátorok és más egészségügyi műsze­rek cseréjére, valamint a szív­sebészet fejlesztésére. Lapzártakor a szavazás még tartott. Sarokba szorítva Mondd, hol élsz te? Kollégáimtól minden olyan esetben megkapom a fenti kérdést, amikor politikai történéseket emberi oldalról sze­retnék megérteni. Vitathatatlan, nem vagyok született poli­tikus alkat, túlpolitizált világunkban azonban még a ma­gamfajta idealista is kénytelen odafigyelni bizonyos mérté­kig a politika csatazajára. Természetesen kizárólag, sőt csökönyösen emberi oldalról. (A politikai megítélést meg­hagyom a profi politikusoknak.) Antall József kormányfői tevékenységét ezekben a na­pokban igen sokan méltatják, elcsitulnak a bíráló hangoka gyász napjaiban, ám nem nehéz megjósolni, hogy rövid időn belül ismét felerősödnek majd. Mindeközben nem hagy nyugodni egy gondolat: vajon hányán figyeltek fel Göncz Árpád azon megjegyzésére, hogy Antall Józsefnek a rendszerváltozás érdekében megtett lépéseit mérlegelve jusson eszünkbe azt is minősíteni, amit mi tettünk a gazda­sági, a demokratikus átalakulás érdekében a saját helyün­kön. Tudom—szerencsére sok nagy szerű emberrel találko­zom—, hogy egyesek embeifeletti munkát végeznek, ráadá­sul önzetlenül. Am azt tapasztaltam, hogy nem ők a nagy- hangúak, a másokra harsogva mutogatóak. Igen, az önvizs­gálódás elsősorbn azok kötelessége lenne, akik veszik maguknak a bátorságot mások megítéléséhez. Jól hallom? Már önök is azt kérdezik, hol élek? Valóban reménytelen a hatalmi harcosok álarca mögött megtalálni az embert? ' l M.

Next

/
Thumbnails
Contents